Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-28 / 121. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 28. www.ujszo.com RÖVIDEN Romano Prodi megmérettetése Róma. Részleges helyható­sági választásokat tartottak tegnap Olaszországban. Hét tartomány vezetőit és 866 te­lepülés polgármestereit, illet­ve tanácsait választotta meg mintegy tízmillió olasz szava­zó. Romano Prodi egy éve hi­vatalban lévő balközép kor­mánya súlyos vereséget szen­vedett május közepén a szicíli­ai helyhatósági választáso­kon, s a közvélemény-kutatási adatok sem voltak hízelgőek a kis parlamenti többséggel kor­mányzó és folytonos belső ci- vakodásokkal terhelt Prodi- kabinetre nézve, (mti) Ajobbközép párt győzött Dublin. A szombat éjjel kö­zölt végeredmény szerint győzött a parlamenti választá­sokon Írországban a Bertie Ahern kormányfő vezette jobbközép párt, de eddigi koa­líciós partnerével együtt sem sikerült megszereznie a man­dátumok több mint felét. így a miniszterelnöknek új szövet­séges után kell néznie, (mti) Az izraeliek újabb csapásai Tel-Aviv/Gáza. Újabb csa­pásokat mért szombaton késő este az izraeli légierő a Hamász iszlamista palesztin szervezet állásaira a Gázai övezetben. Az izraeli tömegtájékoztatás pa­lesztin forrásokra hivatkozó je­lentése szerint két palesztin megsebesült a légitámadások következtében. Előzőleg a Ha­mász öt fegyverese életét vesz­tette és mintegy húszán meg­sebesültek, miután az izraeli légierő csapást mért a palesz­tin szervezet milíciájának, a Végrehajtó Erőnek egy gázai épületegyüttesére, (mti) Regionális választások Madrid. Regionális és hely- hatósági választásokat rendez­tek Spanyolországban. Az ön­kormányzati választások mel­lett a 17 spanyol régióból 13- ban választottak parlamentet. A többi 4 régióban - Baszkföl­dön, Katalóniában, Galíciában és Andalúziában - máskor tart­ják a választásokat. Az előzetes felmérések szerint a voksolás nem hoz nagy változást a régi­ók vezetésében. (mti) Betiltott melegtüntetés Moszkva. A moszkvai rendőrség őrizetbe vette teg­nap egy hatóságüag nem en­gedélyezett melegtüntetés több részvevőjét, köztük a né­met Zöldek egyik parlamenti képviselőjét. Az olasz tör­vényhozás és az Európai Par­lament néhány képviselője is részt vett a melegek moszkvai nagygyűlésén; Volker Beck Bundestag-képviselővel együtt petíciót akartak át­nyújtani a moszkvai polgár- mesteri hivatal valamely ille­tékesének, szorgalmazva a gyülekezés szabadságának biztosítását. A rendőrség dur­ván lépett fel a melegparádé részvevői ellen, (mti) Juscsenko bejelentette: megegyezés született az előrehozott választásokról Vége az ukrán válságnak? Viktor Juscsenko ukrán államfő Olekszandr Moroz (balra) parla­ment elnök és politikai ellenfele, Viktor Janukovics kormányfő kö­zött (Reuters-felvétel) Kijev. Megegyezés született Viktor Juscsenko ukrán el­nök tegnap hajnali bejelen­tése szerint közte és politi­kai ellenfele, Viktor Januko­vics kormányfő között ar­ról, hogy szeptember 30-án előrehozott választásokat rendeznek Ukrajnában. MT1-ÖSSZEFOG LALÓ A megállapodás, amelyet közel hétórás tárgyalás után jelentett be a két fél közösen, jelentős lépés az ukrajnai politikai válság megoldá­sa felé. A maratoni megbeszélé­sen részt vett Olekszandr Moroz parlamenti elnök is. „Véget ért a politikai válság Ukrajnában. Komp­romisszumos megoldást találtunk” - mondta az elnök újságírók előtt Janukoviccsal az oldalán. A felek megállapodtak abban, hogy nem vonják bele a fegyveres erőket a belpolitikai konfliktusba. Két napja a főügyész elmozdítása kapcsán összeverekedtek egymás­sal a Juscsenkóhoz hű belügyi erők tagjai a Janukovics szövetségese, Vaszü Cusko belügyminiszter alá tartozó különleges egységek em­bereivel. Szombaton vidékről Ki- jevbe irányítottak az elnökhöz hű parancsnokok irányítása alatt álló több ezer ukrán belügyi katonát, az ukrán fővárosban szombaton már hatalmas dugók alakultak ki, miután a kormányhoz hű rendőrség lezáratta a központba vezető utakat. Az Ukrajna középső és nyugati részéből a fővárosba ve­zényelt belügyi alakulatok végül nem érkeztek meg Kijevbe, mert az ország különféle pontjain rendőrök feltartóztatták az őket szállító buszokat, s leparancsolták róluk a hírek szerint fegyvertelen egyenruhásokat. Két buszt Kijev határában állítottak meg. Mikola Misakin, a belügyi erők Janukovics kormányfőhöz hű pa­rancsnokhelyettese szerint 3500, a belügyminisztérium adatai szerint viszont kétezer belügyi katona in­dult el az ukrán fővárosba, össze­sen 82 járművel. Olekszandr Kih- tenko tábornok, a belügyi csapatok parancsnoka szombaton Kijevben újságíróknak azt mondta, hogy a belügyi egységek jogszerűen, az elnöki rendeleteknek megfelelően, a törvények keretein belül csele­kedtek, továbbá nincsenek és nem is lesznek tervben erőszakos meg­oldást szolgáló intézkedések, csak­is a közrend védelme a cél. A Juscsenko elnök által április elején rendelettel feloszlatott par­lament holnap és holnapután rend­kívüli ülést tart, hogy elfogadja a választások megtartásához szüksé­ges jogszabályokat. Az Európa Tanács üdvözölte a megállapodást. Az ukrán politikai erők büszkék lehetnek arra, hogy nemzetközi szervezetek és külföldi kormányok közbenjárása nélkül ér­ték el a kompromisszumot - állt Terry Davis ET-főtítkár közlemé­nyében. Megállapította, hogy hangsúlyt kell fektetni a választás megfelelő előkészítésére, a vokso­lás alatt pedig a páneurópai szerve­zet irányelveinek a betartására. VILLÁMINTERJÚ „Juscsenko már egy évvel ezelőtt történelem volt” Jarábik Balázs, külpolitikai szak­értő, Kijev Viktor Januko­vics kormányfő és Viktor Jus­csenko köztársasági elnök megegyezett a parlamenti vá­lasztások időpontjáról, lezár­va ezzel a több hónapja tartó alkotmányos válságot. Mit je­lent ez Ukrajna számára? Hónapok óta nyilvánvaló volt, hogy ez megtörténik. Mindaz, ami a megegyezést megelőzte, az ukrán politikai folklór része. Bár egyes részletek-például az, ami­kor a múlt héten a belügyminisz­ter kommandósokkal betörette a főügyész irodáját - még az itteni viszonyokhoz képest is túlzás volt. Azt hiszem, ez után már nem lehetett tovább élezni a konfliktust. Hogyan viszonyult az egészhez az ukrán társada­lom? Sehogy. Az emberek a történ­teket már csak politikai bohóc­kodásnak tartják, és egyszerűen nem veszik komolyan. Tehát nem is állt fenn a ve­szélye annak, hogy komoly összecsapásokra, esetleg tett- legességekre is sor kerül? Nem, mert ahhoz komoly tár­sadalmi nyomás kellett volna, ami hiányzott. Sajnos, ez ma a politikai valóság Ukrajnában: az ország lakossága az egész politi­kai elitet komolytalannak tartja, teljesen jogosan. Ezért gondolom azt, hogy Ukrajna egészséges or­szág. Most mi fog történni? A nagy kérdés az, hogy szep­tember 30-án hányán mennek el választani. Ezt a politikai ka­barét, ami ma folyik az ország­ban, senki sem veheti komolyan. A nagy baj az, hogy jelenleg nincs alternatíva - egy élet- és ütőképes ellenzék. Mégis úgy vé­lem, magas lesz a választási részvételi arány. Kik a szemben álló felek? Egy Moszkva-párti miniszter- elnök és egy Európa-párti ál­lamfő? Ilyen szembenállás nem létezik többé. Ma Ukrajnában már min­denki Európa-párti, ebben a kér­désben nincs megosztottság. Ezt kívánja a gazdaság, ezt támogat­ják az oligarchák is. Viktor Juscsenkót, akit a narancsos forradalom jutta­tott az elnöki posztra, a Nyu­gat sokáig a demokrácia leté­teményesének tartotta. Eh­hez képest kissé máshogy ala­kult a pályája. Viktor Juscsenko teljes mér­tékben elszalasztottá a naran­csos forradalom adta lehetősé­geket: 2004 óta nem tett sem­mit. Az, hogy most sikerült megegyeznie az előrehozott vá­lasztásokról, az első eredmé­nye. Ám mire idáig eljutott, el­vesztette a tekintélyét, s mára kijelenthetjük: Juscsenko már egy évvel ezelőtt történelem volt. Mi lesz Ukrajnával? Van ki­látás arra, hogy esetleg beke­rüljön az európai integrációs folyamatba? Ezzel a politikai elittel nincs. Az országban előbb-utóbb bizo­nyára megjelenik az új, euro- konform elit, de ennek a jelei egyelőre nem láthatók, (czk) Felmentették az ápolónőket a rágalmazás vádja alól Reménykeltő líbiai ítélet MTl-HÍR Tripoli. Egy líbiai bíróság fel­mentette a rágalmazás vádja alól azt a palesztin orvost és öt bolgár ápolónőt, akit korábban halálra ítéltek az észak-afrikai arab or­szágban, mert állítólag beoltottak - méghozzá szándékosan - mint­egy 400 líbiai gyereket az AIDS- betegség vírusával. A halálos íté­let nagyrészt éppen a vádlottak beismerő vallomásain alapult, amelyeket azonban állításuk sze­rint kínzással csikartak ki tőlük. Azok a líbiai rendőrök, akiket így a kínzás vádja ért a palesztin or­vos és a bolgár ápolónők részéről, rágalmazás címén magánvádas pert indítottak. Ebben a perben hozott felmentő ítéletet egy tripo- li bíróság. Az Egyesült Államok és az Eu­rópai Unió támogatja az ügyben Bulgáriát, amely szerint ártatla­nok a bolgár ápolónők, s Líbia azért koholta ellenük a pert, hogy palástolja szétzüllött egészség- ügyi rendszerének súlyos hiá­nyosságait. A tiltakozók nem kérnek Washington politikájából Prágai tüntetés az amerikai radarállomás ellen KOKES JÁNOS Prága. Több ezer ember tünte­tett szombaton délután Prágában a Csehországba tervezett ameri­kai radarállomás ellen. A Vencel téren megtartott rendezvény szó­nokai bírálták a Mirek Topolánek vezette jobbközép kormányt, ami­att, hogy tárgyalásokat kezdett Washingtonnal egy Csehország­ban felépítendő radarállomásról, amely az amerikai légvédelmi pajzs része lenne. „A kormánynak nincs joga olyasmiről tárgyaim, amire nem kapott felhatalmazású’ - jelentet­te ki az egyik szónok a tüntetésen. Elmondta: a radarállomás elleni tiltakozó petíciót szombatig több mint 110 ezer ember írta alá. „Nem kérünk az amerikaiak poli­tikájából, amelynek célja az fegy­vergyártók nyereségének növelé­se” - hangsúlyozta egy másik szó­nok. A radarellenes tüntetésen a koalíciós Zöldek Pártjának egyik szárnya is részt vett. A tervek szerint az amerikai ra­darállomás a Prágától mintegy 60 kilométerre délnyugatra elterülő Brdy katonai kiképző körzetben épülne fel. A környék lakossága ellenzi a radarállomást, s a régió­ból több autóbusznyi ember érke­zett a tüntetésre. Augsburgban ismét a Beneš-dekrétumokat bírálta Edmund Stoiber Ellentétesek az európai kultúrával ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Ismét bírálta a Beneš- dekrétumokat Edmund Stoiber bajor kormányfő, a német Ke­resztényszociális Unió (CSU) tá­vozó elnöke. Stoiber tegnap a „szudétanémetek napján”, az egykori Csehszlovákiából el­űzött németek és leszármazotta­ik szervezetének hagyományos pünkösdi találkozóján, mondott beszédet a bajorországi Augs­burgban. Edmund Stoiber „tűrhetetlen jogtalanságnak” nevezte a szó­ban forgó dekrétumokat, ame­lyek ellentétesek az európai jog­gal, szellemmel és kultúrával. A bajor politikus leszögezte, hogy az Európai Unió alapértékeit az emberi jogok, a szabadság, az igazság, s a hazára való jog je­lenti, a kontinens jövőjét ezekre az oszlopokra kell építeni, nem pedig emberek elüldözését el­rendelő dekrétumokra. Stoiber tulajdonképpen Václav Klaus cseh köztársasági elnök ki­jelentésére reagált: Klaus téved, amikor azt mondja, hogy a szu­détanémetek igazi célja a német- cseh kapcsolatok rombolása. Épp ennek az ellenkezője az igazság - mondta a felháborodott bajor politikus, (mti, tasr) Egy évvel „a legszenvedélyesebb igazságbeszéd" után A szocialisták kiállnak egymásért MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Gyurcsány Ferenc szerint az őszödi a legszenvedé­lyesebb igazságbeszéd volt a rendszerváltás óta. A magyar mi­niszterelnök pontosan egy éve Ba- latonőszödön, az MSZP frakcióü­lésén elmondott, hónapokkal később nyüvánosságra került és nagy vihart kavart beszéde kap­csán a Fidesz annak adott hangot, hogy arcátlan, felháborító és elfo­gadhatatlan, ha valaki tudatosan hazudik egy országnak. Gyurcsány a Népszabadságnak adott interjújában arra a kérdésre, hogy lehet-e Őszöd után hiteles­nek látszani, azt hangsúlyozta: „a tettek és eredményük hitelesíte­nek. A mi hitelességünket politi­kánk sikere fogja meghatározni. Az, hogy helyreáll-e a közbizalom, jobb lesz-e az egészségügy minősé­ge, fenntarthatósága, egyenlőbb lesz-e a hozzáférés” - hangoztatta. Szijjártó Péter, a Fidesz szó­vivője sajtótájékoztatóján a be­szédről szólva azt mondta: „im­már egy esztendeje az ország Gyurcsány Ferenc hazugságainak és görcsös hatalomhoz való ra­gaszkodásának foglya”. Szerinte Magyarország lakossága egy éve a hazugság árát hosszan és elhúzó- dóan fizeti. A szocialista országgyűlési kép­viselők tanultak az egy éve történ­tekből, és levonták az elmúlt egy esztendő tanulságait, valamint ki­állnak alaptalanul megvádolt poli­tikustársaik mellett - hangoztatta Lendvai Ildikó, az MSZP or­szággyűlési frakcióvezetője közle­ményében. A dokumentum szerint a szocialisták vállalják és továbbvi­szik a szükséges változásokat, mert ezek alapozzák meg a gazda­sági és társadalmi felzárkózást, a kölcsönös méltányosságon alapuló életviszonyokat, a fenntartható, szolidáris közszolgáltatásokat. Ugyanakkor az MSZP megtanulta az őszinteség, a párbeszéd és az összefogás parancsát is. Gyurcsány Ferenc 2006. május 26-i balatonőszödi szocialista frakcióülésen egyebek között azt mondta: „Nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában üyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csinál­tunk. Meg lehet magyarázni... Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. ”

Next

/
Oldalképek
Tartalom