Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-12 / 108. szám, szombat

6 Fókuszban: az egészségügyi járulékok elszámolása ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 12. www.ujszo.com KINEK KÖTELEZŐ A JÁRULÉK ELSZÁMOLÁS- azoknak, akiknek az egy munkaadótól kapott bruttó bére akár csak egy hónapban is magasabb volt 47 475 koronánál - ők kérhetik az elszámolás elvégzését a munkaadójuktól - a határidő május 15.- az elszámolás elvégzését kérhetik a munkaadójuktól azok is, akiknek 2005-ben egymás után vagy egy időben több munkaadó­juk is volt, ők bármelyik munkaadójuknál kérvényezhetik az elszá­molás elvégzését, a kérvényhez azonban mellékelni kell a többi munkaadó igazolását az általa fizetett bérről és járulékról- elszámolást kell készíteniük azoknak az alkalmazottaknak is, akik nem dolgozták végig a teljes évet, de amikor dolgoztak, a fize­tésük nagyobb volt 47 475 koronánál Kinek kell magának elkészítenie az elszámolást Alkalmazottak- azoknak, akik akár csak egy napig egyéni vállalkozóként is dolgoztak- azoknak, akik akárcsak 1000 koronát kaptak honoráriumként, vagyis olyan munkáért, melyet a jövedelemadóról szóló törvény (580/2004) 6.§-a rendez Egyéni vállalkozók- minden egyéni vállalkozónak elszámolást kell készítenie,- tekintet nélkül arra, hogy milyen hosszú ideig volt vállalkozó 2005-ben, akkor is ha csak egy napig- akkor is elszámolást kell készítenie, ha nem volt bevétele a vállalko­zásából- akkor is elszámolást kell készítenie, ha alkalmazottként is dolgo­zott a vállalkozása mellett Az állam által biztosított személyek (nyugdíjas, diák, stb.)- ha megbízási szerződés vagy más olyan szerződés alapján dol­goztak, mely nem számít munkaviszonynak, és bevételük 2006- ban meghaladta a 41 400 koronát Az önkéntes munkanélkülieknek (akik maguk fizetik az egész­ségbiztosítási járulékot)- ha megbízási szerződés vagy más olyan szerződés alapján dol­goztak, mely nem számít munkaviszonynak, és bevételük 2006- ban meghaladta a 41400 koronát Július másodikéig minden biztosítottnak saját biztosítójában kell leadnia az elszámolást (Pavol Funtál felvétele) Jövő keddig kérhetjük a munkaadónkat, hogy készítse el az egészségügyi járulékok elszámolását KINEK NEM KELL ELSZÁMOLÁST KÉSZÍTENIE Alkalmazottak- azoknak az alkalmazottaknak, akiknek bruttó bére egy hónap­ban sem lépte át a 47 475 koronát, vagyis a kivetési alap felső hatá­rát, egy napig sem volt egyéni vállalkozó, és nem volt bevétele a szerzői törvény alapján sem- ugyanakkor nem voltak egy napig sem egyéni vállalkozók, és nem volt bevételük a szerzői törvény alapján sem - kivételt képez a megbízási szerződés alapján végzett munkáért kapott jövedelem, melyet nem kell beszámítani az elszámolásba- a több munkaadótól kapott bért nem kell összeadni, vagyis nem . kell elszámolást készíteni akkor sem, ha az egyik munkaadótól 30 ezer koronát és ugyanabban a hónapban a másik munkaadótól to­vábbi 20 ezer koronát kaptak (ebben az esetben a havi bér 50 ezer korona, mely meghaladja a 47 475 koronát, de mivel két forrásból származik, nem kell elszámolást készíteni - hogyha azonban ez több hónapon át ismétlődik, akkor érdemes elszámolást készíteni­ük, mivel a biztosított visszakap a biztosítótól)- annak az alkalmazottnak sem kell elszámolnia, aki nem vállal­kozott, és keresete minden hónapban meghaladta a 47 475 koro­nát Nyugdíjasok, diákok- akik alkalmazottként dolgoztak (esetükben az alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések érvényesek)- akik nem alkalmazottként, hanem megbízási szerződés alapján dol­goztak, de 2006-ban a jövedelmük nem haladta meg a 41400 koronát Önkéntes munkanélküliek- akik megbízási szerződés alapján dolgoztak, de 2006-ban a jöve­delmük nem haladta meg a 41400 koronát Egészségtelenül sok lesz az űrlap Semmivel sem lett egy­szerűbb az egészségügyi já­rulék elszámolásának mód­ja, pedig a Smer egyik vá­lasztási ígérete arról szólt, hogy eltörli vagy jelentősen megkönnyíti a bevallást. Maradt a bonyolult rend­szer a rengeteg űrlappal és azok kombinációival. LAJOS P. JÁNOS A tavalyi elszámolás eredmé­nyes volt, az Egészségügyi Fel­ügyeleti Hivatal adatai szerint kö­zel 1,4 milliárd korona bevételt je­lentett az ágazatnak. A biztosítot­taktól 1,257 milliárd koronát szedtek be a biztosítók, amelyek mindössze 272 millió koronát fi­zettek vissza túlfizetés címén. Az állam is jelentős összeget fizetett az elszámolás alapján, a terve­zetthez képest 412 millió koroná­val többet kellet fizetnie saját biz­tosítottjai után. A munkavállalók számára jövő héten jár le az első kötelező határ­idő: május 15-ig kérhetik, hogy az elszámolást végezze el helyettük a munkaadó. Ezt csak azok tehe­tik meg, akik tavaly egyetlen na­pig sem voltak vállalkozói státus­ban. Azoknak, akik több munka­adónál is dolgoztak, ügyelniük kell arra, hogy a kérvényhez mel­lékeljék a többi munkaadójuk iga­zolását tavalyi bevételükről és a befizetett egészségbiztosítási já,- rulék összegéről. Az egészségügyi minisztérium előrejelzése szerint mintegy 500-600 ezer embernek kell el­számolást készítenie. A legna­gyobb érintett csoport az egyéni vállalkozók csoportja, ók mintegy 300-400 ezren vannak. Mind- annyiuknak elszámolást kell ké­szíteniük, akkor is, ha tavaly 0 ko­rona bevételük volt, sőt akkor is, ha csak egy napig voltak vállalko­zók. Ez vonatkozik azokra is, akik vállalkozásuk mellett alkalmazot­tak is voltak. Az alkalmazottak sokkal jobb helyzetben vannak. Ók csak akkor kötelesek elszámolást készítem, ha bruttó fizetésük akárcsak egy hó­napban is meghaladta a kivetési alap felső határát, mely idén 47 475 korona volt. További könnyítés számukra, hogy kérhetik a munka­adójukat az elszámolás elvégzésé­re, de csak akkor, ha munkavi­szonyból származó keresetük mel­lett más jövedelmük nem volt. A já­rulékelszámolást elkészítheti he­lyettük valamelyik munkaadójuk akkor is, ha több cégnek dolgoztak. A járulékelszámolásra azért is szükség van, mivel ez tisztázhatja azt, hogy az államnak pontosan hány biztosított után kell járulé­kot fizetni, de fontos az is, hogy azokból a bevételekből is járulé­kot fizessenek a biztosítottak, me­lyek eddig „láthatatlanok” voltak az egészségbiztosítók számára. Kérdéses azonban az ellenőrzés hatékonysága. Az egészségbizto­sítóknak az elszámolások nyüván- tartása és tárolása is gondot okoz. Kérdéses, hogy milyen lesz az együttműködés az adóhivatal, a Szociális Biztosító és az egészség- biztosítók között, mely fényt de­ríthetne a pontatlan elszámolá­sokra, vagy bizonyíthatná, hogy ki az, aki elmulasztotta az elszá­molást. Az elszámoláshoz segítséget nyújt az egészségügyi minisztéri­um és a biztosítók is. A tárca kü­lön honlapot hozott létre, melyen megtalálható a pontos útmutatás az egyes űrlapok kitöltéséhez, és példák is találhatók az egyes le­hetséges esetekre. A tájékoztatás elérhető a szaktárca honlapjáról: www.health.gov.sk , vagy megta­lálható közvetlenül a www. rzzp.sk honlapon. Itt ingyenes szoftver is letölthető, mely az űrlapok elektronikus kitöltéséhez szükséges. A szükséges tájékozta­táshoz hozzá lehet jutni az egyes egészségbiztosítók honlapjain is. A rendszer bonyolultságát jellem­zi, hogy az Egészségügyi Felügye­leti Hivatal elnöke idén is meg­ígérte, hogy csak azokat büntetik majd, akik nem adják le az elszá­molást. FONTOS HATÁRIDŐK ~t ír iiiíi-wiinnf—nm "•'Tíirrr wirm— május 15. Eddig kérhető a munkaadó, hogy készítse el az elszámolást az al­kalmazott helyett; ha az alkalma­zottnak több munkaadója is volt, bármelyik munkaadójától (de csak egytől) kérheti az elszámo­lás elvégzését, a kérvényhez azonban mellékelni kell a többi munkaadójától kapott igazoláso­kat a bérről és a járulékfizetésről. május 31. A munkaadó eddig köteles elké­szíteni és kiadni alkalmazottjá­nak az előző éves jövedelméről és a befizetett járulékról szóló igazo­lást, a munkaadó azonban várha­tóan a határidő letelte után is szí­vesen kiállítja ezt az igazolást, mi­vel ha ezt kéri az alkalmazottja, az azt jelenti, hogy nem a munka­adónak kell elkészítem az elszá­molást; ugyanez az igazolás kell azoknak is, akik más munkaadót kémek meg a járulékelszámolás elvégzésére. július 2. A járulékelszámolás leadási ha­tárideje - a törvényben június 30-a szerepel, de mivel ez a nap szombat, a határidő kitoló­dik a következő munkanapra, azaz hétfőre - eddig kell eljut­tatni az egészségbiztosítóba az elszámolást - minden biztosí­tottnak saját biztosítójába kell leadnia azt. augusztus 31. Annak az alkalmazottnak, aki maga készítette el az elszámo­lást eddig kell értesítenie mun­kaadóját az eredményről, vagyis arról, hogy kevesebbet vagy töb­bet fizetett a törvény által előírt­nál; ha a munkaadó készítette el az elszámolást alkalmazottja he­lyett, akkor az elszámolás ered­ményéről értesítenie kell alkal­mazottja többi munkaadóját is (ha annak több munkahelye is volt); az értesítést csak akkor kell elvégezni, ha a túlfizetés vagy a tartozás összege nagyobb 100 koronánál. október 1. A munkaadó összesíti a járulék- fizetés ráeső részét azok után az alkalmazottak után, aki helyett elkészítette az elszámolást, azok után az alkalmazottak után, akik maguk készítették az elszá­molást, és értesítették őt a vége­redményről, valamint azok után az alkalmazottak után, aki he­lyett más munkaadó készítette el az elszámolást. Az összesítés eredményéről tájékoztatnia kell az egészségbiztosítókat a megfe­lelő űrlapon. október 31. A biztosított vagy munkaadója és az egészségbiztosító kölcsö­nösen rendezi a járulékokat, vagyis kiegyenlíti a befizetett és a megszabott összeg közti kü­lönbséget az elszámolás alap­ján. (1, ú) ŰRLAPOK A járulékelszámolást csak hiva­talos űrlapokon lehet elkészíte­ni, melyeket az egészségügyi minisztérium hagyott jóvá. A nyomtatványokat három cso­portba oszthatjuk: Kérvények, értesítések- a munkaadót a Kérvény az el­számolás elvégzéséről nevű űrlap leadásával kérhetjük az elszámolás elvégzésére - má­jus 15-ig- a munkaadó a Fizetésről és a befizetett egészségbiztosítási járulékelőlegről nevű űrlapot tölti ki annak az alkalmazottjá­nak, aki maga készíti az elszá­molást, vagy más munkaadóját kérte meg erre Egyféle státusú biztosítottak- A típusú űrlap - azok az alkal­mazottak töltik ki, akik kötele­sek elszámolni a járulékot, egy munkaadójuk volt, de elmu­lasztották kérni munkaadójuk­tól az elszámolás elvégzését; jövedelmük csak alkalmazott­ként volt, ugyancsak ezt hasz­nálják azok, akik az év egy ré­szében munkanélküliek voltak- B típusú űrlap - azok az egyé­ni vállalkozók töltik ki, akiknek csak a vállalkozásukból volt be­vételük, nem volt egyetlen nap alkalmazotti jogviszonyuk sem; ezt az űrlapot használják a vál­lalkozók akkor is, ha az év egy részében munkanélküliek vol­tak- C típusú űrlap - azok az önkén­tes munkanélküliek töltik ki, akiknek státusza egész évben azonos volt, vagyis nem volt sem állásuk, sem vállalkozásuk, és a jövedelmük nagysága miatt kö­telesek elszámolni a járulékkal Különböző jövedelemmel rendelkezők- az S típusú űrlapot használ­ják, a jövedelemkombinációk­nak megfelelő mellékleteket (SA, SB, SC, SD) csatolják az űrlaphoz: ♦ S+SA - több munkaadónál dolgozó alkalmazott ♦ S + SB - alkalmazott, akinek egyéni vállalkozása is volt ♦ S+SC - önkéntes munkanél­küli, akinek megbízási szerződés és a szerzői jogról szóló törvény alapján is volt bevétele ♦ S+SD - alkalmazott, akinek a szerzői jogról szóló jogsza­bály alapján volt mellékjöve­delme Megváltozott egészségi állapotú biztosított- az X típusú űrlapot használják azok, akiket év közben egész­ségkárosulttá nyilvánítottak, az űrlaphoz jövedelemkombináci­ónak megfelelő mellékletet (XA, XB, XC, XD) kell csatolni­uk

Next

/
Oldalképek
Tartalom