Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-19 / 90. szám, csütörtök

12 Iskola utca ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 19. www.ujszo.com Ádám Zita: A társadalom és az azt reprezentáló politikai elit sem tartja fontosnak az oktatásügyet, a tudás alapú társadalomról csak szlogenekben szólnak Az oktatásügyben csak toldozás-foldozás van A kelet- és közép-szlovákiai pedagógusok számára egy­re gyakrabban szerveznek találkozókat, szakmai ösz- szejöveteleket. Ádám Zitá­val, a Szlovákiai Magyar Pe­dagógusszövetség rima- szombati regionális köz­pontjának vezetőjével, az SZMPSZ alelnökével ezek­ről beszélgettünk. HORVÁTH ERIKA Mi a helyzet a kelet- és közép­szlovákiai pedagógusberkekben? Én elsősorban a Losonci, Rima- szombati, Nagyrőcei és a Rozsnyói járásban szolgálok és szolgáltatok. Odafigyelve a különböző szakmai igényekre, félévente tartalmas kép­zéseken vehetnek részt a kollégák. Megbecsüljük, értékeljük egymást és azt a tudást, amit közösen össze­szedünk, hogy az üres mezők tu­dással teljenek, a gyerekek ezáltal felkészültebbek és boldogabbak le­gyenek. Hogy viszonyulnak a kollégái a szakmai tanácsaihoz? A kassai régió pedagógusai rend­szeresen eljárnak a továbbképzése­inkre, amik a Rozsnyói járásban szerveződnek. A kapcsolat segítő, partneri, építkező. Ha valaki az or­szág bármely részéből megkeres, szüksége van valamire, ha tudok, segítek. A segítség kérése és igény­lésének jelzése nélkül az ember nem megy a másik házához. Ez ne­veletlenség. Ajánlani ajánlhatja magát. Én is megtettem sokszor. Ebben benne van a csendes elutasí­tás is, de sokszor benne van az elfo­gadás. S akkor az ember a szívét adja. Ott hagy magából valamit, hogy mások vegyék hasznát, vagy legalábbis lássák az akarást, a szol­gálatot. Ilyenkor éh meg a szakmá­ba szerelmes ember a pályát hiva­tásként. Ezért éri meg dolgozni. Van jelentősége, léljogosultsá- ga a közoktatási konferenciának, fórumnak? Minden fórumnak van célja, kül­detése. Hol és mikor beszéljük meg közös dolgainkat, ha nem ilyen konferencián, nyári egyetemen, to­vábbképzésen. Ismerve magunkat, ennek a „beszéljük meg közös dol­gainkat” történésnek is van hátol­dala: kibeszéljük a problémát, megszabadulunk tőle, aztán min­den megy a megszokott módon. A 90:es évek közepén megtanultuk megvédem iskoláinkat. Ezen túl kell lépni, nem azért, mintha erre nem lenne szükség! Hanem azért, mert a fejlődés elmegy mellettünk! Mit tehet egy „mezei” tanító ennek kiküszöböléséért? Nekünk most már szakmailag is felkészültnek kell lenni, mert las­san a magyar gyermekeket nem­csak a szlovák iskola csábítja el, ha­Ádám Zita, az SZMPSZ alelnöke: Nem kellene már azon közösen elgondolkodni, hogy mit akarunk az iskoláinkkal, milyen iskolákat és szakembereket igényel az eu­rópai munkaerőpiac1 (Somogyi Tibor felvétele) nem angol vagy német nyelvű is. A szülőnek meg a gyermeke jövőjétől nincs nagyobb télje. Sokszor kelle­ne találkozni, sok-sok fórumot, konferenciát kellene szervezni, hogy okosodjunk, töltekezzünk, hogy jól teljen az idő, ne csak múl­jon haszontalanul. Az egyes régiók­ban nagyon szépen építkeznek a pedagógusok. Félévente 10-15 to­vábbképzés, kétnapos szakmai konferencia, tanulmányutak pró­bálják rábírni a kollégákat a szem­léletváltás fontosságára. Sok-sok képzés, találkozás, biztatás kell, hogy a nemzet napszámosa a nem­zet lámpása legyen. A presztízst először magunkban kell megte­remteni, hogy kifelé is látszódjon. Nem pökhendiség formájában, ha­nem odafigyelő, felkészült, segítő személyiséggel. Hogyan értékeli az egy hónap­ja lezajlott Szlovákiai Magyar Pe­dagógusok Xm. Országos Talál­kozóját? A szervezők a visszajelzések alapján azt látták, a pedagógusta­lálkozó résztvevői jól érezték ma­gukat Rozsnyón, a régi barátok összefutottak, a nyitrai és pozso­nyi egyetemisták kóstolót kaptak a rájuk váró szakmai feladatokból, kapcsolatokat építettek, tárgyal­tak. A konferencia célja a fejlesztő értékeléssel való megismerkedés volt. Értékelés, visszajelzés, mimi­kával, gesztusokkal való segítés nélkül nincs fejlődés és nincs fej­lesztés. Az ember társas lény, fon­tos számára a másik ember. A pe­dagógia egyik alaptétele ez, a má­sik a segítő és hatékony kommuni­káció, ami arról szól, hogy fontos vagy nekem - fontos vagyok ne­ked, tehát visszajelzek. Ha mindez elmarad, elmarad a fejlődés, illet­ve a társas kapcsolat hiányt szen­ved. A tanár-diák kapcsolat ezen alapul és ez a fejlődés motorja: az egymásra figyelés, a visszajelzés, a továbblépés biztonsága. A másik elfogadása és a ráfigyelés - ez a re­formpedagógia nagy vívmánya. Azt gondolom, az előadók és a szekcióvezetők a téma kiváló is­merői voltak, felkészültségük nem hagyott maga után semmi kíván­nivalót. Aki a tudás megszerzése végett jött Rozsnyóra, az nem csa­latkozott. A résztvevők mit tudnak kez­deni a konferencián kapott isme­retekkel? Erre már nem tudok egyértel­műen válaszolni. Ugyanis utá­nunk van 13 közoktatási konfe­rencia, 15 nyári egyetem, meg­számlálhatatlan 30 órás képzés, számtalan regionális továbbkép­zés. Vannak trénerek, akik meg tudják tanítani a kollégákat a ko­operatív tanulásra, a projektmód­szerre, megismerték a DIFER- mérés alapján az alapkészségek fejlesztésének módjait - s azt lá­tom, tisztelet a kivételnek, ez a tu­dás nincs jelen az iskolai gyakor­latban. De ennek sok összetevője van. Az egyik, hogy maga a társa­dalom és az azt reprezentáló poli­tikai elit sem tartja fontosnak az oktatásügyet. A tudás alapú társa­dalomról szlogenekben szólnak, de tenni érte! Nincs egy egységes, átfogó és komplex közoktatási tör­vény. Az oktatásügyben csak tol­dozás-foldozás van, de prioritások nincsenek. Nincs országos alap­tanterv, minőségbiztosítás, hiteles tanulói teljesítményértékelés-mé­rés, nincsenek szakemberek, okta­táskutatók! Nincs fejlesztés. Szép dolog, hogy a pedagógus koopera­tív órát mutat meg a tanfelügyelő­nek, aki életében nem alkalmazta a módszert. Neki az a legfonto­sabb, hogy a sajátos nevelési igé­nyű tanulók fejlesztése egész tan­évre papíron készen van-e. Nem kellene már azon közösen elgon­dolkodni, hogy mit akarunk az is­koláinkkal, milyen iskolákat és szakembereket igényel az európai munkaerőpiac? Nem érdekünk nekünk, hogy gyerekeink sikere­sek legyenek ezen a munkaerőpia­con és megelégedett életet éljenek? Miért van az, hogy egy kistérség­ben nem tudja egymást megtalálni 4-5 ember, hogy a roma és/vagy a tehetséges tanulók számára prog­ramot találjanak ki! Van rá példa, hogy működne ez, csak egy kis tá­mogatás kellene hozzá. De azt is meg lehetne találni, ha elkötele­zettség van. Szeretném, ha meg­mutatná magát a pedagógustársa­dalom. Jobban is érezné magát tő­le, fontosnak, önbizalmát is növel­né a szakmai siker. Találkoztam 30-40 fiatallal, akiknek van elkép­zelésük. S ez megnyugtató, de elbi­zakodottságra nem ad okot. ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvas­sák figyelmesen az Iskola Utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést április 25-éig be­küldik, megnyerhetik az Új Szó ajándékát. 1. Ádám ..., a Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusszövetség ri­maszombati regionális köz­pontjának vezetőjével, az SZMPSZ alelnökével ezekről beszélgettünk. a. Zitával b. Annával c. Katalinnal 2. A gűtai II. Rákóczi Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapis­kolában zajlott a Szlovákiában másodszor, ám Magyarorszá­gon már több éve megrende­zendő Sajó Károly országos természet- és... verseny. a. környezeti b. környezetvédelmi c. természetkutatói 3. A Magyar művelődéstör­ténet című tankönyv először ...jelent meg. a. 1998-ban b. 1997-ben c. 2006-ban Címünk: Új Szó - Iskola Utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratis­lava 1. A megfejtéseket e-mail- ben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk meg­fejtése: 1 c, 2 a, 3 b. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek já­tékunkban. Ezúttal a nagyme­gyeri Beke Évának kedvezett a szerencse, az Új Szó ajándékát küldjük neki. Magas színvonalon zajlott a Sajó Károly országos természet- és környezetvédelmi verseny Igazán színvonalas vetélkedőt rendeztek A házigazdák csapatának előadása mindenkit lenyűgözött (A szerző felvétele) BORKA ROLAND A gútai II. Rákóczi Ferenc Ma­gyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában zajlott a Szlovákiában másodszor, ám Magyarországon már több éve megrendezendő Sajó Károly orszá­gos természet- és környezetvédel­mi verseny. A Szlovákiai Magyar Pedagógu­sok Szövetsége a magyarországi Természetbúvár magazin és a Mo­zaik tankönyvkiadó segítségével igazán színvonalas vetélkedőt ren­deztek 12 szlovákig csapat részvé­telével. Az igényes verseny három részből állt: az első az írásbeli teszt, a második a plakát kategória, melynek idei témája a hulladék volt. A harmadik részben a diáko­kat érdeklő vagy a környezetükben lévő természetvédelmi probléma felkutatása és annak kiselőadás formájában történő bemutatása szerepelt. Bagita Judit tanárnő tá­jékoztatása szerint minden csapat eredményesen teljesített, és magas színvonalon oldották meg a felada­tokat. Sikeresen helytálltak a duna- mocsi, a búcsi, az ipolyszakállasi alapiskola, és a gútai Nagybol­dogasszony egyházi gimnázium, a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán alapiskola, a jókai Gregovits Lipót alapiskola, a losonci Kármán József alapiskola, a pozsonyi Duna utcai alapiskola, valamint az ógyallai Feszty Árpád alapiskola tanulói. Csendes zaj Az izgalmas és tanulságos ver­seny harmadik helyezettjei a rozs- nyói Református Egyházi alapisko­la diákjai lettek: Lőrincz Réka, Kar­dos Klaudia és Raczko Mónika, akik Barangolás a Szádellői-völgy- ben és környékén címen tartottak előadást. Őket Telecky Éva tanárnő készítette fel. Második helyen a nagymegyeri Bartók Béla alapisko­la Pintér Zsuzsanna, Fűzik Szilvia, Ábrahám Andrea diákok alkotta csapat végzett, akiket Kucsera And­rea tanárnő készített fel a megmé­rettetésre. Az első díjat egy „hazai” csapat, a II. Rákóczi Ferenc alapis­kola három tanulója szerezte meg. A Dáni Éva, Nagy Klaudia és Száraz István alkotta csapat Bagita Judit felkészítő tanárral a Zajszennyezés - a láthatatlan ellenség címmel tar­tott előadást. Bevezetőjükben el­mondták: „A zaj életünk állandó kísérője lett. Sajnos gyakori mel­léktevékenységünkké is vált, sőt szinte függünk tőle (inkább mindig hallgassunk valamit, csak nehogy magunkra maradjunk gondolata­inkkal). Pedig a csendre kimond­hatatlanul nagy szükségünk van. Például az iskolában. Tanulni, össz­pontosítani csak csendben lehet. Ilyenkor az agyunk sokkal hatéko­nyabban tud működni, már csak a kevesebb inger miatt is.” Alapos kutatómunka Ezután az iskola mellett található főút forgalmának nagyságát ismer­tették. „Iskolánk Gútán közvetlenül az 573-as számú főút mellett talál­ható. Kíváncsiak voltunk, hogy hány autó halad el egy-egy tanítási óra alatt az ablakok előtt. A mun­kánk témája is ebből a kíváncsiság­ból fakadt. A legtöbb személy-, te­herautó és autóbusz az 5. és 6. taní­tási órákon - kb. 12 és 13 óra között haladt el iskolánk előtt. Még a má­sodik emeleti osztályokban is hall­ható a zaj - a nyári időszakban sem lehet nyitott ablakoknál tanulni, mert akkor már a második, harma­dik padban ülve sem lehet tisztán hallani a tanár hangját.” Előadá­sukban néhány megoldást is felvá­zoltak. , „A zaj csökkentésére többfé­le módszer létezik, melyek közül a leghatékonyabb a hang forrásánál történő beavatkozás. Ide tartozik a forgalomszervezés, az utak minő­ségének javítása, de a járművek karbantartása is. Iskolánk előtti fő­út rendezése a város jövő évi költ­ségvetésében szerepel, reméljük, hogy megvalósul. A zajcsökkentési eljárások közé tartozik a zajvédő fa­lak kialakítása is, de ez iskolánk magassága és közvetlenül az út melletti fekvése miatt nem megold­ható. Hátránya lenne még az is, hogy a legfelsőbb szintet már egyál­talán nem védené meg. Jó megol­dás lenne a kellően hangszigetelt ablakok beépítése, mert az ilyenek képesek akár 40 decibelnyi zajt is kiszűrni, csakhogy ezek túlságosan drágák, amit sajnos iskolánk nem tud megengedni a költségvetésé­ből.” Az alapos kutatómunkát igénylő beszámolót a szakmai zsűri magas pontszámmal értékelte. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola Utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom