Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-19 / 90. szám, csütörtök
12 Iskola utca ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 19. www.ujszo.com Ádám Zita: A társadalom és az azt reprezentáló politikai elit sem tartja fontosnak az oktatásügyet, a tudás alapú társadalomról csak szlogenekben szólnak Az oktatásügyben csak toldozás-foldozás van A kelet- és közép-szlovákiai pedagógusok számára egyre gyakrabban szerveznek találkozókat, szakmai ösz- szejöveteleket. Ádám Zitával, a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség rima- szombati regionális központjának vezetőjével, az SZMPSZ alelnökével ezekről beszélgettünk. HORVÁTH ERIKA Mi a helyzet a kelet- és középszlovákiai pedagógusberkekben? Én elsősorban a Losonci, Rima- szombati, Nagyrőcei és a Rozsnyói járásban szolgálok és szolgáltatok. Odafigyelve a különböző szakmai igényekre, félévente tartalmas képzéseken vehetnek részt a kollégák. Megbecsüljük, értékeljük egymást és azt a tudást, amit közösen összeszedünk, hogy az üres mezők tudással teljenek, a gyerekek ezáltal felkészültebbek és boldogabbak legyenek. Hogy viszonyulnak a kollégái a szakmai tanácsaihoz? A kassai régió pedagógusai rendszeresen eljárnak a továbbképzéseinkre, amik a Rozsnyói járásban szerveződnek. A kapcsolat segítő, partneri, építkező. Ha valaki az ország bármely részéből megkeres, szüksége van valamire, ha tudok, segítek. A segítség kérése és igénylésének jelzése nélkül az ember nem megy a másik házához. Ez neveletlenség. Ajánlani ajánlhatja magát. Én is megtettem sokszor. Ebben benne van a csendes elutasítás is, de sokszor benne van az elfogadás. S akkor az ember a szívét adja. Ott hagy magából valamit, hogy mások vegyék hasznát, vagy legalábbis lássák az akarást, a szolgálatot. Ilyenkor éh meg a szakmába szerelmes ember a pályát hivatásként. Ezért éri meg dolgozni. Van jelentősége, léljogosultsá- ga a közoktatási konferenciának, fórumnak? Minden fórumnak van célja, küldetése. Hol és mikor beszéljük meg közös dolgainkat, ha nem ilyen konferencián, nyári egyetemen, továbbképzésen. Ismerve magunkat, ennek a „beszéljük meg közös dolgainkat” történésnek is van hátoldala: kibeszéljük a problémát, megszabadulunk tőle, aztán minden megy a megszokott módon. A 90:es évek közepén megtanultuk megvédem iskoláinkat. Ezen túl kell lépni, nem azért, mintha erre nem lenne szükség! Hanem azért, mert a fejlődés elmegy mellettünk! Mit tehet egy „mezei” tanító ennek kiküszöböléséért? Nekünk most már szakmailag is felkészültnek kell lenni, mert lassan a magyar gyermekeket nemcsak a szlovák iskola csábítja el, haÁdám Zita, az SZMPSZ alelnöke: Nem kellene már azon közösen elgondolkodni, hogy mit akarunk az iskoláinkkal, milyen iskolákat és szakembereket igényel az európai munkaerőpiac1 (Somogyi Tibor felvétele) nem angol vagy német nyelvű is. A szülőnek meg a gyermeke jövőjétől nincs nagyobb télje. Sokszor kellene találkozni, sok-sok fórumot, konferenciát kellene szervezni, hogy okosodjunk, töltekezzünk, hogy jól teljen az idő, ne csak múljon haszontalanul. Az egyes régiókban nagyon szépen építkeznek a pedagógusok. Félévente 10-15 továbbképzés, kétnapos szakmai konferencia, tanulmányutak próbálják rábírni a kollégákat a szemléletváltás fontosságára. Sok-sok képzés, találkozás, biztatás kell, hogy a nemzet napszámosa a nemzet lámpása legyen. A presztízst először magunkban kell megteremteni, hogy kifelé is látszódjon. Nem pökhendiség formájában, hanem odafigyelő, felkészült, segítő személyiséggel. Hogyan értékeli az egy hónapja lezajlott Szlovákiai Magyar Pedagógusok Xm. Országos Találkozóját? A szervezők a visszajelzések alapján azt látták, a pedagógustalálkozó résztvevői jól érezték magukat Rozsnyón, a régi barátok összefutottak, a nyitrai és pozsonyi egyetemisták kóstolót kaptak a rájuk váró szakmai feladatokból, kapcsolatokat építettek, tárgyaltak. A konferencia célja a fejlesztő értékeléssel való megismerkedés volt. Értékelés, visszajelzés, mimikával, gesztusokkal való segítés nélkül nincs fejlődés és nincs fejlesztés. Az ember társas lény, fontos számára a másik ember. A pedagógia egyik alaptétele ez, a másik a segítő és hatékony kommunikáció, ami arról szól, hogy fontos vagy nekem - fontos vagyok neked, tehát visszajelzek. Ha mindez elmarad, elmarad a fejlődés, illetve a társas kapcsolat hiányt szenved. A tanár-diák kapcsolat ezen alapul és ez a fejlődés motorja: az egymásra figyelés, a visszajelzés, a továbblépés biztonsága. A másik elfogadása és a ráfigyelés - ez a reformpedagógia nagy vívmánya. Azt gondolom, az előadók és a szekcióvezetők a téma kiváló ismerői voltak, felkészültségük nem hagyott maga után semmi kívánnivalót. Aki a tudás megszerzése végett jött Rozsnyóra, az nem csalatkozott. A résztvevők mit tudnak kezdeni a konferencián kapott ismeretekkel? Erre már nem tudok egyértelműen válaszolni. Ugyanis utánunk van 13 közoktatási konferencia, 15 nyári egyetem, megszámlálhatatlan 30 órás képzés, számtalan regionális továbbképzés. Vannak trénerek, akik meg tudják tanítani a kollégákat a kooperatív tanulásra, a projektmódszerre, megismerték a DIFER- mérés alapján az alapkészségek fejlesztésének módjait - s azt látom, tisztelet a kivételnek, ez a tudás nincs jelen az iskolai gyakorlatban. De ennek sok összetevője van. Az egyik, hogy maga a társadalom és az azt reprezentáló politikai elit sem tartja fontosnak az oktatásügyet. A tudás alapú társadalomról szlogenekben szólnak, de tenni érte! Nincs egy egységes, átfogó és komplex közoktatási törvény. Az oktatásügyben csak toldozás-foldozás van, de prioritások nincsenek. Nincs országos alaptanterv, minőségbiztosítás, hiteles tanulói teljesítményértékelés-mérés, nincsenek szakemberek, oktatáskutatók! Nincs fejlesztés. Szép dolog, hogy a pedagógus kooperatív órát mutat meg a tanfelügyelőnek, aki életében nem alkalmazta a módszert. Neki az a legfontosabb, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése egész tanévre papíron készen van-e. Nem kellene már azon közösen elgondolkodni, hogy mit akarunk az iskoláinkkal, milyen iskolákat és szakembereket igényel az európai munkaerőpiac? Nem érdekünk nekünk, hogy gyerekeink sikeresek legyenek ezen a munkaerőpiacon és megelégedett életet éljenek? Miért van az, hogy egy kistérségben nem tudja egymást megtalálni 4-5 ember, hogy a roma és/vagy a tehetséges tanulók számára programot találjanak ki! Van rá példa, hogy működne ez, csak egy kis támogatás kellene hozzá. De azt is meg lehetne találni, ha elkötelezettség van. Szeretném, ha megmutatná magát a pedagógustársadalom. Jobban is érezné magát tőle, fontosnak, önbizalmát is növelné a szakmai siker. Találkoztam 30-40 fiatallal, akiknek van elképzelésük. S ez megnyugtató, de elbizakodottságra nem ad okot. ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola Utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést április 25-éig beküldik, megnyerhetik az Új Szó ajándékát. 1. Ádám ..., a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség rimaszombati regionális központjának vezetőjével, az SZMPSZ alelnökével ezekről beszélgettünk. a. Zitával b. Annával c. Katalinnal 2. A gűtai II. Rákóczi Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában zajlott a Szlovákiában másodszor, ám Magyarországon már több éve megrendezendő Sajó Károly országos természet- és... verseny. a. környezeti b. környezetvédelmi c. természetkutatói 3. A Magyar művelődéstörténet című tankönyv először ...jelent meg. a. 1998-ban b. 1997-ben c. 2006-ban Címünk: Új Szó - Iskola Utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e-mail- ben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: 1 c, 2 a, 3 b. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a nagymegyeri Beke Évának kedvezett a szerencse, az Új Szó ajándékát küldjük neki. Magas színvonalon zajlott a Sajó Károly országos természet- és környezetvédelmi verseny Igazán színvonalas vetélkedőt rendeztek A házigazdák csapatának előadása mindenkit lenyűgözött (A szerző felvétele) BORKA ROLAND A gútai II. Rákóczi Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában zajlott a Szlovákiában másodszor, ám Magyarországon már több éve megrendezendő Sajó Károly országos természet- és környezetvédelmi verseny. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a magyarországi Természetbúvár magazin és a Mozaik tankönyvkiadó segítségével igazán színvonalas vetélkedőt rendeztek 12 szlovákig csapat részvételével. Az igényes verseny három részből állt: az első az írásbeli teszt, a második a plakát kategória, melynek idei témája a hulladék volt. A harmadik részben a diákokat érdeklő vagy a környezetükben lévő természetvédelmi probléma felkutatása és annak kiselőadás formájában történő bemutatása szerepelt. Bagita Judit tanárnő tájékoztatása szerint minden csapat eredményesen teljesített, és magas színvonalon oldották meg a feladatokat. Sikeresen helytálltak a duna- mocsi, a búcsi, az ipolyszakállasi alapiskola, és a gútai Nagyboldogasszony egyházi gimnázium, a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán alapiskola, a jókai Gregovits Lipót alapiskola, a losonci Kármán József alapiskola, a pozsonyi Duna utcai alapiskola, valamint az ógyallai Feszty Árpád alapiskola tanulói. Csendes zaj Az izgalmas és tanulságos verseny harmadik helyezettjei a rozs- nyói Református Egyházi alapiskola diákjai lettek: Lőrincz Réka, Kardos Klaudia és Raczko Mónika, akik Barangolás a Szádellői-völgy- ben és környékén címen tartottak előadást. Őket Telecky Éva tanárnő készítette fel. Második helyen a nagymegyeri Bartók Béla alapiskola Pintér Zsuzsanna, Fűzik Szilvia, Ábrahám Andrea diákok alkotta csapat végzett, akiket Kucsera Andrea tanárnő készített fel a megmérettetésre. Az első díjat egy „hazai” csapat, a II. Rákóczi Ferenc alapiskola három tanulója szerezte meg. A Dáni Éva, Nagy Klaudia és Száraz István alkotta csapat Bagita Judit felkészítő tanárral a Zajszennyezés - a láthatatlan ellenség címmel tartott előadást. Bevezetőjükben elmondták: „A zaj életünk állandó kísérője lett. Sajnos gyakori melléktevékenységünkké is vált, sőt szinte függünk tőle (inkább mindig hallgassunk valamit, csak nehogy magunkra maradjunk gondolatainkkal). Pedig a csendre kimondhatatlanul nagy szükségünk van. Például az iskolában. Tanulni, összpontosítani csak csendben lehet. Ilyenkor az agyunk sokkal hatékonyabban tud működni, már csak a kevesebb inger miatt is.” Alapos kutatómunka Ezután az iskola mellett található főút forgalmának nagyságát ismertették. „Iskolánk Gútán közvetlenül az 573-as számú főút mellett található. Kíváncsiak voltunk, hogy hány autó halad el egy-egy tanítási óra alatt az ablakok előtt. A munkánk témája is ebből a kíváncsiságból fakadt. A legtöbb személy-, teherautó és autóbusz az 5. és 6. tanítási órákon - kb. 12 és 13 óra között haladt el iskolánk előtt. Még a második emeleti osztályokban is hallható a zaj - a nyári időszakban sem lehet nyitott ablakoknál tanulni, mert akkor már a második, harmadik padban ülve sem lehet tisztán hallani a tanár hangját.” Előadásukban néhány megoldást is felvázoltak. , „A zaj csökkentésére többféle módszer létezik, melyek közül a leghatékonyabb a hang forrásánál történő beavatkozás. Ide tartozik a forgalomszervezés, az utak minőségének javítása, de a járművek karbantartása is. Iskolánk előtti főút rendezése a város jövő évi költségvetésében szerepel, reméljük, hogy megvalósul. A zajcsökkentési eljárások közé tartozik a zajvédő falak kialakítása is, de ez iskolánk magassága és közvetlenül az út melletti fekvése miatt nem megoldható. Hátránya lenne még az is, hogy a legfelsőbb szintet már egyáltalán nem védené meg. Jó megoldás lenne a kellően hangszigetelt ablakok beépítése, mert az ilyenek képesek akár 40 decibelnyi zajt is kiszűrni, csakhogy ezek túlságosan drágák, amit sajnos iskolánk nem tud megengedni a költségvetéséből.” Az alapos kutatómunkát igénylő beszámolót a szakmai zsűri magas pontszámmal értékelte. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola Utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com
