Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-26 / 96. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 26. www.ujszo.com RÖVIDEN Menedéket kért Tregubova Moszkva. Politikai menedékjogot kért Nagy-Britanniá- ban Jeleňa Tregubova orosz újságírónő, egy Kreml-bíráló könyv szerzője. Tegnap Londonból telefonon azt mondta az egyik orosz rádiónak, hogy az életét félti, s visszatérése Oroszországba az öngyilkossággal lenne egyenlő. „Az életem veszélyben van. Nem akarok elhallgatni, sem elrejtőzködni. Nagyon komolyan aggódom a biztonságom miatť’ - mondta az Eho Moszkvának, hozzátéve: váija a brit hatóságok válaszát. (MTI) Charles Simonyi hazalátogat Budapest. Charles Simonyi hétfőn Magyarországra látogat - közölte tegnap a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke. Horváth András elmondta, az amerikai-magyar űrturista, aki a múlt szombaton tért visz- sza a Földre, hétfőn délelőtt közéleti személyiségekkel, délután pedig magyar tudósokkal és diákokkal találkozik Budapesten. (MTI) Informális minicsúcs Brüsszel. Informális tanácskozást szervez májusban az EB elnöke az uniós intézményi reformokról, tagállami vezetők részvételével. Jósé Manuel Barroso kötetlen tanácskozást szeretne, amelyen megvitatnák az uniós alkotmánnyal kapcsolatos kérdéseket, Európa jövőjének kulcsproblémáit. Az eszmecserét május 12-én és 13-án a portugáliai Sintrában tartják. Barroso szóvivője értésre adta, a 27 tagország vezetőinek csupán egy részét hívták meg. „Jó, ha nincsenek túl sokan” az ilyen típusú találkozókon - mondta. (MTI) Vaklármának bizonyult Athén. Az amerikai nagy- követség ellen készülő merényletről szóló információ nyomán a görög rendőrség három lakást átkutatott tegnap Athénban. Tíz iraki bevándorlót és egy ukrán nőt rövid időre őrizetbe vettek és kihallgattak, de csakhamar kiderült: alaptalan volt a riasztás. A rendőrség közölte, szavahihetőnek tűnő forrásból származott az értesülés. Állítólag egy iraki bevándorló volt ez a forrás. Utóbb kiderült: csak be akarta feketíteni néhány honfitársát, mert előzőleg csúnyán összevesztek. (MTI) Házkutatás és öngyilkosság Varsó. Öngyilkos lett a lakásán végrehajtott házkutatás során tegnap Barbara Büda volt lengyel építésügyi miniszter. A lengyel kémelhárítás (ABW) jelentése szerint az 57 éves politikusnő, miközben a rendőrségi akció folyt nála, elvonult a fürdőszobába, majd mellbe lőtte magát. Barbara Büda egyike volt azoknak a közhivatalnokoknak, akik ellen vizsgálat folyt csúszópénzek ügyében. (MTI) 111. Sándor cár óta, vagyis több mint száz esztendeje nem búcsúztattak ortodox egyházi szertartás szerint orosz államfőt Eltemették Borisz Jelcint ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Örök nyugalomra helyezték Oroszország első elnökét a moszkvai Novogyevicsje temetőben tegnap délután, miután a Megváltó Krisztus Székesegyházban zsoltáros gyászszertartáson búcsúztatták. Ezt a székes- egyházat, Moszkva egyik büszkeségét, a sztálinista időkben lerombolták, és éppen Jelcin volt az, aki elnöksége idején az újjáépítést kezdeményezte. Az új, aranykupolás templom állítólag sokkal szebb, pompázatosabb, mint az eredeti volt. A koporsót szállító gyászkonvoj Moszkva belvárosán át hajtott a katedrálisból a Novogyevicsij kolostor melletti temetőig. Jelcin gyászruhás özvegyét, két lányát és családtagjait közrefogva, orosz ortodox főpapok, Vlagyimir Pu- tyin elnök, valamint orosz és külföldi méltóságok haladtak a gyászmenet élén, amely a koporsót ágyútalpon húzó páncélost a temető bejáratáig kísérte. Onnan a díszőrség katonái vállon vitték tovább a koporsót a fősétányon, ahol már csak a hozzátartozók, valamint a Jelcint közelebbről ismerő orosz és külföldi politikusok követték, orosz zászlókat tartó díszsorfal között. Jelcint volt fő- parancsnokként megillető három gyászlövés után a koporsót a sírgödörbe helyezték az orosz himnusz hangjaira. III. Sándor cár után - tehát több mint száz éve - Jelcin az első orosz államfő, akit ortodox egyházi szertartás szerint temettek el. Az USA-t két volt elnök, Bili Clinton és id. George Bush, Lengyelországot Lech Walesa Volt államfő, Grúziát Nino Burdzsanad- ze parlamenti elnök képviselte. Ukrán részről Viktor Janukovics miniszterelnök, fehérorosz részről Alekszandr Lukasenko elnök, kazah részről pedig Nurszultan Nazarbajev államfő fejezte ki együttérzését a gyászoló Jelcincsaládnak. Előzőleg, kedd délutántól tegnap délig több mint 35 ezer ember haladt el Jelcin orosz zászlóval félig letakart, nyitott koporsója előtt, a Novogyevicsje temető előtt pedig mintegy ötezren gyűltek össze tegnap délután, hogy végső búcsút vegyenek az elhunyttól. A volt orosz elnök Igor Kio illuzionista és Jevgenyij Ur- banszkij színész közelébe került a sírkertben orosz médiajelentések szerint. (MTI, ú) Jelcin özvegye, Naina (jobbra) és a lánya, Tatyjána a gyászszertartáson (SITA/AP-felvétel) Hatalmas vihar Strasbourgban - megfoszthatják EP-képviselői mandátumától Geremeket támadják Strasbourg. A kommunista rendszer ellen küzdő egykori lengyel ellenzék szimbolikus alakját, a későbbi külügyminisztert, Bronislaw Geremeket a varsói vezetés megfoszthatja európai parlamenti képviselői mandátumától. ÖSSZEFOGLALÓ Geremek ugyanis nem hajlandó újabb nyilatkozatot tenni arról, együttműködött-e annak idején a kommunista titkosszolgálatokkal. Az ügy tegnap, az Európai Parlament strasbourgi ülésén hatalmas vihart kavart: a frakciók túlnyomó többsége - pártállástól függetlenül - kiállt a liberális politikus mellett. „Minden kollégát megület a parlamenti mentesség” - mondta a konzervatívok frakcióvezetője, a francia Joseph Daul. A szocialistákat irányító német Martin Schulz szerint „botrány, hogy egy olyan nagy országot, mint Lengyelország, üyen kormány irányítson”. Dániel Cohn-Bendit, az 1968-as franciaországi diákmegmozdulások híres szereplője, a zöldek képviselőcsoportjának társelnöke pedig egyenesen a varsói kormány „sztálinista és fasiszta módszereiről” beszélt, amire azután a lengyel kormánypárt EP- képviselői hangos méltatlankodással válaszoltak. Bronislaw Geremek (Reuters-felvétel) Lengyelországban már 1997-ben törvény született arról, hogy a kormányzati, parlamenti és más tisztségviselőknek nyilvánosan nyüat- kozniuk kell arról, együttműköd- tek-e a kommunista titkosszolgálatokkal. S ha utóbb kiderül, hogy hazudtak múltjukról, akkor 10 évre eltiltják őket a közhivatal betöltésétől. Az időközben hatalomra jutott Kaczynski-testvérek ultrakonzervatív kormányzása alatt a varsói parlament továbblépett a kom- munistátlanítás útján: egy újabb törvényben immár nemcsak a politikusok, de az igazságszolgáltatásban dolgozók, az egyetemi tanárok, iskolaigazgatók, újságírók számára is kötelezővé tették a nyilatkozat benyújtását. Máskülönben elbocsátás fenyegeti őket. Geremek azt hangsúlyozza, már tett 3 éve, megválasztásakor üyen nyilatkozatot, s a jogáüamiság megcsúfolása, ha most újra ezt követelik tőle. Szerinte az új törvény megsérti az erkölcsi szabályokat, fenyegeti a szólás- és sajtószabadságot, az egyetemek autonómiáját, ezért nem fogja aláverni magát e szabályozásnak. (A Dziennik szerint az 51 lengyel EP-képviselő közül egyedül Geremek nem adta le a megadott határidőre, április 19-ig nyilatkozatát.) Az EP délelőtti ülésén elnöklő francia Pierre Moscovici közölte: egyelőre nem kaptak értesítést a varsói kormánytól arról, hogy döntést hozott volna Geremek mandátumának visszavonásáról. De ha erre mégis sor kerül, akkor Moscovici szerint a parlament jogi bizottsága tiszteletben fogja tartatni a szervezet függetlenségét. Nyilván arra utalt, hogy az EP aligha fog beleegyezni a mandátum visszavonásába. (MTI, ú) Vízummentességet kér az EP Brüsszel. Az Európai Unió minden országának amerikai vízummentességet kér az Európai Parlament abban az állásfoglalásban, amelyet strasbourgi plenáris ülésén, tegnap fogadott el a transzatlanti kapcsolatokról. Korábban a német EU-elnökség és az Európai Bizottság is jelezte, hogy sürgetni fogja ennek megvalósítását az Egyesült Államoknál. Az állásfoglalás felhívja az Egyesült ÁUamo- kat és a többi olyan országot, amelyek egyes EU-tagállamokkal szemben vízumkötelezettséget tartanak fenn, hogy azonnal szüntessék meg a vízumkötelezettséget, és kezeljék egyenrangúként az EU összes polgárát. (MTI) Nincs NATO-egyetértés a rakétapajzs ügyében Cáfolnak a németek ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Cáfolta tegnap a német külügy, hogy a NATO-n belül egyetértés alakult volna ki a Kelet- Európába telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatban. A cáfolatot Gernot Erler államminiszter fogalmazta meg a Berliner Zeitungban. A feltűnő nyilatkozat alig néhány órával azelőtt jelent meg, hogy a német fővárosba érkezett Robert Gates amerikai védelmi miniszter a rakétatelepítésről folytatandó tárgyalásokra. Erler szerint legkevesebb hat NA- TO-állam - köztük Németország - aggodalmát fejezte ki a telepítési tervekkel kapcsolatban, s kritikus kérdéseket fogalmazott meg. Óimért felhatalmazást adott az izraeli hadseregnek Korlátozott hadműveletek MT1-H1R Jeruzsálem. Ehud Óimért izraeli miniszterelnök tegnap felhatalmazást adott korlátozott hadműveletek végrehajtására a Gázai övezetben. Óimért nagyszabású offenzíva indítását nem támogatta a védelmi miniszterrel és magas rangú katonatisztekkel folytatott rendkívüli megbeszélésén, amelyet amiatt hívtak össze, hogy a Hamász radikális palesztin mozgalom fegyveres szárnya kedden rakétákkal lőtte Izrael területét. A támadás öthavi fegyvernyugvásnak vetett véget. Óimért azzal, hogy csak korlátozott katonai műveleteket engedélyez, gyakorlatilag folytatja Izrael eddig is követett politikáját Gázában, azaz érvényesnek tartja a tűzszünetet. Ségolene Royal asszony még miniszteri tárcákat is ígért a centristáknak Mindenki Bayrout vinné táncba ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A centrista szavazók többsége a francia elnökválasztás második fordulójában Ségolene Royal szocialista jelöltre adná vok- sát, aki - ha ma lenne a választás - a szavazatok 49 százalékát, míg Nicolas Sarkozy konzervatív jelölt az 51 százalékát szerezné meg. Ez derül ki a TNS-Sofres közvélemény-kutató felméréséből, amelyet tegnap ismertetett a Le Figaro. Viszont az Ipsos ugyancsak tegnap ismertetetett felmérése Sarkozynek 53,5, Royalnak pedig csak 46,5 százalékot adott. Az Ipsos szerint a centrista szavazók 39 %-a Royalra, 35 %-a Sarkozyre voksolna. A különböző felmérések között tehát nagy a szórás. Megfigyelők rámutatnak: a centrista Francois Bayrou (UDF) szavazóinak egy részéről elképzelhető, hogy távol marad a másodüt fordulóban, ha Bayrou addig nem szólít fel egyetlen jelölt támogatására sem. A második elnökválasztási forduló (május 6.) kimenetelét várhatóan meghatározó 6,8 mülió centristajelölt kegyeiért mindkét oldalon nagy a versenyfutás. Royal asz- szony kedden este Montpeüier-ben kijelentette: „természetesen” lesznek kormányában centrista miniszterek, ha Bayrou őt támogatja a második fordulóban. A baloldali jelölt a centrista és a balközép politikusok körében nagy becsben álló Jacques Delors-ral, az Európai Bizottság egykori elnökével találkozott, aki támogatja a baloldal és a centrum közeledését. Bayrou korábban többször jelezte, Delors-ral együtt tudna dolgozni. Ezzel egy időben Sarkozy a centristák központjának számító Rou- enban tartott nagygyűlést, ahol kijelentette, kezét nyújtja minden centrista barátjának. A konzervatív jelölt szerint Royal mindenkivel tárgyal, és azt hiszi, elég a választók nélkül a pártok között elintézni mindent. „A Szocialista Párt egy, a meggyőződésem és eszméim elleni frontról álmodozik” - tette hozzá. Sarkozy elítélte, hogy eüenfelei személyét támadják, amelyet agresszívnek minősítenek. Bayrou tegnap elutasította az állva maradt két elnökjelölt bármelyikének a támogatását. Pártját, az UDF-et koalíciós szerződés köti Sarkozy pártjához, az UMP-hez a júniusi nemzetgyűlési választások előtt. Royal támogatása esetén a 29 centrista jelölt helye került volna veszélybe a következő parlamentben. (MTI, SITA, ú) Koszovói rendezés USA-válasz Moszkvának New York. Az USA kinyilvánította, hogy méltányolják az orosz és a szerb kormány észrevételeit a koszovói kérdés tartós megoldására irányuló diplomáciai erőfeszítések során. Ezt Sean MacCor- mack külügyi szóvivő jelentette ki, hozzátéve: ugyanakkor „eljött az ideje annak, hogy olyan megoldással álljunk elő, ami hosszú távon fenntartható lesz”. A szóvivő Vlagyimir Tyitov orosz külügyminiszter-helyettes szavait kommentálta, amelyek szerint nem fog átmenni az ENSZ BT-ben a Koszovónak függetlenséget ígérő Ahtisa- ari-terv elfogadását javasló határozattervezet. MacCormack azt is kijelentette, a BT küldöttsége szintén egy üyen kezdeményezés céljával látogat Belgrádba és Pristinába. (MTI) Radikális támogatással Kisebbségi kormány? Belgrád. Könnyen lehet, Vojisz- lav Kostunica szerb ügyvezető miniszterelnök kisebbségi kormányt alakít a radikálisok parlamenti támogatásával. Ezt Velimir Ilics beruházási miniszter, a Kostunica Szerbiai Demokrata Pártjával (DSS) választási koalíciót alkotó Új Szerbia párt elnöke mondta. Szerinte a demokratikusnak nevezett tömb pártjai - a DSS, Boris Tadics államfő Demokrata Pártja (DS) és a G 17 Plus - már letettek arról, hogy kormányt tudnak együtt alakítani május 15- ig, amikor lejár az arra megszabott határidő. Ha ez elmarad, akkor utána 60 napon belül, tehát jtilius 14- ig új választást kell tartam. Ezt elkerülendő váüalkozna arra Kostunica, hogy a januári választáson győztes radikálisok támogatásával alakít kisebbségi kormányt. (MTI)
