Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-03 / 78. szám, kedd

16 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 3. www.ujszo.com Tudvalevő, hogy a mező- gazdasági gépkiállítások el­sősorban a termelési idény elején vagy végén zajlanak, lévén hogy az érintett ter­melőknek ekkor van több idejük arra, hogy alaposab­ban szemügyre vegyék a számukra kínált gépeket, berendezéseket. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Nos, az idei rendhagyó tél és az előrehozott tavaszi munkakezdet következtében több mint 290 szlo­vákiai agrárszakember idén már úgy vett részt a magyarországi La- josmizsén március közepén meg­tartott hagyományos Axiál szakmai napokon, hogy már maga mögött tudhatta a tavaszi munkák egy ré­szét. Kétségtelen azonban, hogy akik részt vettek, a nyitrai székhe­lyű Hriadeľ Kft. (az Axiál szlovákiai leányvállalata) által szervezett szakmai látogatáson, meggyőződ­hettek róla, hogy mindig van új és érdekes látnivaló a mezőgépek pia­cán is. Főleg, ha az árut olyan csomago­lásban teszik a vevő elé, amely a hagyományostól eltérő, nem meg­szokott. Az Axiál immár 6. alka­lommal megrendezett gépbemuta­tó kiállításán a szabadtéren felvo­nultatott gépek mellett látványos lézershow, rendhagyó színpadi fel­lépések és cirkuszi trükkök kereté­ben felvonultatott mezőgazdasági gépekkel ismerkedhetett meg a se­regszemlére látogató. Sőt, a gépúj­donságok mellett veterán mezőgé­peket is láthattak. Közöttük a Szlo­vákiából ideszállított, 1953 évben gyártott FENDT F 20GH-t. Az első napon tapasztalt érdeklődés alap­ján feltételezhető volt, hogy az ide­látogató érdeklődők száma megha­ladja majd a tavalyi 15 ezret, s amint utóbb kiderült, több mint 20 ezren vettek részt a rendezvényen. Túl a lézershow-n, fényeffektu­sokon a szakmai látogatót elsősor­ban a gépek tulajdonságai, haszná­lati értéke érdekli. Az Axiál négy üzletágban foglalkozik gépek érté­kesítésével, s amint azt Harsányi Zsolt, a cég tulajdonosa elmondta, egyes szegmensekben 25 százalé­kos, van azonban olyan területe is a mezőgéppiacnak (teleszkópos ra­kodók), ahol 50 százalék feletti a piaci részesedésük. A cég székhe­lyén, Baján nemrégiben adták át az új logisztikai központot, amelyben 4200 négyzetméteren 3500 tonna alkatrészt tárolhatnak. A hagyományos mezőgazdasági gépek közül 16 nyugati cég termé­keit és a hozzájuk tartozó alkatré­szeket forgalmazzák. A traktorok közül a Fendt és a Claas termékcsa­lád mellett a Landini is szerepel a kínálatukban. Itt mutatták be a Fendt legújabb óriását, a Fendt Vario 900-as gép­család újonnan tervezett üzema­nyagtakarékos modelljét a Fendt Vario 936-ot, amely 360 lóerős vo­nóerejével és 60 km/óra végsebes­séggel a legerősebb és leggyorsabb piacvezető termék. Hasonló újdon­ság a 300-as szériájú traktorokban kifejezetten erre a célra kifejlesztett Vario meghajtás, amely a 95 -125 lóerős kategóriában elsőként foko­zatmentes meghajtással működik. A Fendt traktorok közül a legkisebb 200-as termékcsalád 65 - 95 lóerős teljesítménnyel a szőlőültetvények­be, gyümölcsösökbe ajánlott, szin­kronizált meghajtással rendelke­zik. A 400-as család robusztus konstrukciójának köszönhetően benn a gazdaságban és kinn a föl­deken is hatékony segítőtárs. A 700-as Variotronic rendszerrel ellá­tott termékcsalád 130 -180 lóerős kategóriában szintén fokozatmen­tes meghajtással működik. A trak­torok motorjai mind alkalmasak a biodízel alapú üzemanyag, a MERŐ felhasználására is. A Fendt termékek kínálatában megtalálha­tó három kombájncsalád az E, a C valamint a 8000-es széria. A Claas szintén itt bemutatott új traktora, a Claas AXION 800-as mellett az érdeklődés elsősorban a hatalmas teljesítményű Quadrant óriásbálázóra irányult, amely óránkét akár 50.000 kg szalma bá­lázására is képes. Ez a teljesítmény új lehetőségeket nyit a szalma, ü­letve a szálastakarmány betakarí­tásában érdekelt vállalkozások számára. A német Annaburger trágyaszó­ró és -szippantó kocsiját már 32 tonnás 24 köbméteres változatban is forgalmazzák. A növényvédelmi munkákhoz a Berthoud, (Major, Boxer, Racer, Mack és Force) gépe­ket kínálják vontatott, önjáró és függesztett kivitelben. Sikeres a Monosem szemenkénti vetőgép, de kapható csúszócsoroszlyás, dupla- tárcsásos kivitelben is. A cég egyik nagyon erős szeg­mense a mezőgazdasági rakodó­gépek piaca, itt nemrégiben adták át az ezredik Manitou rakodógé­pet, s újabban az építőipari gépek forgalma (Hyundai) is jelentősen fellendült. A szlovákiai agrárvállalkozások számára az Axiál szlovákiai leány- vállalata a Hriadeľ Kft. természe­tesen biztosítani tudja a magyar cég által felvonultatott mezőgépek jelentős részét. Szikszai Zoltán igazgató szerint a Fendt mellett, amelyet Szlovákiában kizárólagos jogon ők forgalmaznak, a többi mezőgép is megtalálható a kínála­tukban, beleértve a francia Bert­houd permetezőgépeket, kis vágó­szélességű finn Sampo kombájno­kat, a Falc olasz mulcsozókat, a Nettuno öntözőrendszereket, a Bredal függesztett és vontatott műtrágyaszórókat, a Framest ta­lajművelőket, valamint a Hímé és Rabe szántó- talajelőkészítő és ve­tőgépeket. Fellendülőben van úgy­szintén a Hyundai építőipari gépek forgalmazása is. Nem beszélve az egész országot átfogó szervizháló­zatukról, amely révén a működő gépek szervizelését és alkatrészek­kel való ellátását is hatékonyan el­végzik. (sz) w ... és legújabb változata a Fendt Vario 936-os A veterán FENDT F 20GH Axiál szakmai napok Lajosmizsén a nyitrai Hriadeľ szlovákiai partnereinek részvételével, akik nagyszabású gépbemutatót láthattak Tengelyben az erő A gépbemutató szereplői (A szerző felvételei) A fás szárú növények betakarításához rendelkezésre állnak a megfelelő gépek Járvaszecskázóval vágják a faültetvényt ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A biomassza-alapú energia­előállítás és a hozzá szükséges alapanyagok termesztése várha­tóan nagyon komoly változásokat hoz az uniós tagországok növény- termesztési szerkezetében. Annál is inkább, mivel a várható támo­gatás következtében az elkövet­kező néhány éven belül az ener­gianövények körében jelentős mértékben megnövekedhet a gyors vágásfordulójú fafajták ter­mőterülete. A fás szárú energianövények csaknem ugyanolyan termesztés­technológiát igényelnek, mint a ha­gyományos szántóföldi növények zöme, csupán az ültetéshez és a be­takarításhoz van szükség speciális gépekre, eszközökre. A fás szárú növények termesztés­technológiájához ma már rendel­kezésre állnak a megfelelő gépi eszközök. A Claas Jaguár járva- szecskázó 350 vagy ennél erősebb lóerejű változata megfelelő adap­terrel felszerelve például már haté­kony munkát képes végezni egy ilyen fás szárú állományban. Az ék­szíj meghajtású fűrésztárcsás adap­ter felszerelésén kívül az alapgépen nagyobb változtatást nem is kell eszközölni, csupán az álló- és for­gókések helyére kell felszerelni a szecskázókéseket. A gép az 5-6 mé­ter magas, karvastagságú fákat meglepő gyorsasággal 3-3,5 cm-es zúzalékká aprítja. A biomasszából termelt energia arányának várható növekedése kapcsán Magyarországon már ko­moly szerződésekkel biztosítják a fás szárú növények termesztés­technológiájában és felhasználá­sában való együttműködést és részvételt. Ilyen például az Agro- lőrinc Kft. által Királyegyháza kö­zelében mintegy 100 hektáron energia célú felhasználásra telepí­tett nyárfák termesztése és kiter­melése. A gazdaságban nemrégi­ben takarították be 45 hektárról a termést, s az eredmények alapján nyilvánvaló, hogy az energianövé­nyek termesztése elsősorban a gyengébb minőségű termőterüle­tek kihasználását teheti hatékony- nyá és jövedelmezővé. A fás szárú energianövények termesztése azért is előnyös, mivel betakarítás­ra a vegetációs időszakon kívül, ü- letve annak viszonylagosan nyu­godt időszakában történik. (Ma­gyar mezőgazdaság nyomán) aszecskázó megfelelő adapterrel felszerelve képes (Illusztrációs felvétel) Gyökérnélküli csúcsrügyes karódugványok felhasználásával Intenzív nyárfatermesztési tapasztalatok ÚJ SZÓ-1NFORAAÁC1Ó Az intenzív nyárfaültetvények te­lepítését rendszerint egy, vagy két­éves gyökeres csemetékkel végez­zük. Az utóbbi időben számos, in­tenzív nyárfatermesztéssel foglal­kozó országban a gyökeres cseme­ték helyett ún. gyökémélküli csúcs­rügyes karódugványokat használ­nak, természetesen csak abban az esetben, amennyiben a termőhelyi feltételek ezt lehetővé teszik. Ebből a szempontból rendkívül fontos kö­vetelmény, hogy a telepítésre meg­határozott terület talaja jó minősé­gű, lehetőleg szellős legyen, s a ta­lajvíz szintje az ültetés idejében, ami a tavaszi időszakban történik, a talajfelszín alatt mintegy 50-100 cm között mozogjon. Az így telepí­tett intenzív kultúrák eredményes fejlődésének további feltétele a már ismertetett intenzív termesztési technológiák maradéktalan alkal­mazása. A gyökémélküli csúcsrügyes ka­ródugványok alkalmazásának le­hetőségét, valamint eredményessé­gét igyekeztünk a helyi termőhelyi viszonyok között is bizonyítani. Eb­ből a célból a kelet-szlovákiai Labore folyó közelében, ármentesí­tett területen Robusta nyárral egy kísérleti intenzív nyárfaültetvényt létesítettünk gyökérnélküli csúcs­rügyes karódugványok felhaszná­lásával, melyeknek hossza 3,5-4,0 m volt, míg vastagsága elérte a 2,5 centimétert. Ültetés előtt, ami kora tavasszal történt, teljes talaj-előké­szítést végeztünk, a karódugványo­kat pedig 100 cm mély és 12 cm át­mérőjű ültető lyukakba kiültettük. Mind a talaj szellőzöttsége, mind pedig a talajvíz szintje, ami a kora tavasszal történt ültetés idejében a talajfelszín alatt mintegy 60 cm mélységben volt, megfelelt az ered­ményes termesztés feltételemek. Mivel célunk vastagabb, értéke­sebb faválasztékok termesztése volt, közepes, 5,0 x 2,5 m hálózatot alkalmaztunk a telepítésnél, míg a további évek folyamán teljes talaj­ápolást végeztünk a kísérleti par­cella egész területén. A kiültetett karódugványok megmaradása rendkívül kedvező volt, s csaknem elérte a 90 százalékos értéket. A hi­ányzó fácskákat az elkövetkező esztendő kora tavaszi időszakában bepótoltuk, ugyancsak a már is­mertetett karódugványok segítsé­gével. A telepítéstől számított 10. évvé­gén elvégeztük a szükséges méré­seket és megfigyeléseket, majd eze­ket kiértékeltük, s így alkalmunk adódott megállapítani az új mód­szerrel végzett intenzív nyárfatele­pítés gazdaságosságát. A kísérleti területen minden egyes fa magas­ságát és átmérőjét (vagyis vastag­ságát) megmértük, a magasság esetében 0,5 méteres, az átmérő esetében pedig 0,5 centiméteres pontossággal. Az így nyert adatok alapján kiszámítottuk a kultúra fái­nak átlagos magasságát, átlagos vastagságát, az egy hektárra eső körlapösszeget és fatömeget, vala­mint az így nyert adatok alapján az évi átlagnövedéket. Kiértékelésünk eredményeit a következőkben fog- lalhaijuk össze: A kísérleti terület fáinak átlagos magassága elérte a 16,3 métert, míg a már említett 10. év végén az átlagos magasság évi növekedés 1,63 méter; ugyanakkor az átlagos vastagság 17,9 centiméter, míg az átlagos vastagsági évi növekedés 1,79 volt. Ugyancsak megállapítot­tuk az egy hektárra eső összes fa térfogatát, vagyis a fák törzsének és ágainak összesített fatömegét, ami 1 hektáron 141 köbmétert tett ki, valamint a 7 centiméter fölötti ún. vastagfa térfogatát, ami hektáron­ként elérte a 122 köbmétert. Az el­ért eredmények értékelése alapján megállapítottuk, hogy a vázolt módszerrel, vagyis gyökémélküli csúcsrügyes karódugványok alkal­mazásával az adott körülmények között kedvező eredményt értünk el, mind magassági és vastagsági, mind pedig fahozam szempontjá­ból. Összehasonlítva a gyökeres csemetékkel történt intenzív kultú­rákkal az új telepítési módszerrel jelentős költségmegtakarítást ér­tünk el, mivel megtakarítottuk a csemetenevelés, valamint a gödrös ültetés költségeit. Az 1 hektárra eső telepítési költségmegtakarítás így elérte a 15 000-18 000Sk-t. Végezetül szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a mezőgazdasá­gi területeken történő intenzív fa­ültetvények telepítéséhez jelentős támogatás igényelhető EU alapok­ból is. Kohán István, erdőmémök

Next

/
Oldalképek
Tartalom