Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-03 / 78. szám, kedd
Agrárkörkép - hirdetés 17 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 3. A kukorica késői magas nitrogénigénye a kiszámított nitrogénmennyiség megosztását kívánja A startertrágyázás segíti a kelést A kukoricának nagy a tápanyagigénye, ezért mindenképpen szükség van az őszi alaptrágyázásra. Ezzel juttatják ki a kukorica kiszámított foszfor-, valamint káliumigényének teljes meny- nyiségét. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Mivel a foszfor a talajban ott marad, ahová azt kijuttatták, célszerű mélyműtrágyázással közvetlenül a gyökérzónába juttatni. A foszforadagok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a talaj kedvezőtlen kémhatása esetén (pH 5,5 alatt, illetve 7,0 felett) a foszfátok oldékonysága korlátozott! Az őszi alaptrágyázás során a kimosódási veszteségek csökkentése érdekében kerüljük a nitrogén kijuttatását, ajánlják a mosonmagyaróvári Nyugat-Magyarországi Egyetem szakemberei, Dr. Kalocsai Renátó, Dr. Schmidt Rezső és Dr. Szakái Pál. A kukorica nitrogéntrágyázását legkorábban tavasszal, közvetlenül a vetés előtt kell elkezdeni A tavaszi kijuttatás egyfelől csökkenti a kimosódásból származó veszteségeket, másfelől javítja a növényzet nitrogénhasznosítását. A kukorica nitrogénnel való ellátásakor figyelembe kell venni, hogy a növény nitrogénfelvétele későn kezdődik meg. A kukorica teljes nitrogénigényének csak mintegy 15%- át veszi fel júniusig, a növény 8 leveles állapotáig. Ez az időszak egyben a talajok mineralizációs tevékenységének maximumával esik A kukorica teljes nitrogénigényének csak mintegy 15%-át veszi fel júniusig (Illusztrációs felvétel) egybe, és így különösen jó hu- musz-ellátottságú területeken a talajok természetes N-szolgáltató képessége sokszor teljes egészében képes fedezni a fiatal növény igényét. Amennyiben lehetőségeink engedik, a jó humuszellátottságú, kedvező tulajdonságú talajokon vetés előtt, illetve startertrágyaként csak annyi nitrogént juttassunk ki a területre, amennyi a fiatal növény fejlődéséhez éppen szükséges. Ez a mennyiség gyakorlatilag hektáronként 40-50 kg hatóanyagnak felel meg. A kukorica késői magas nitrogénigénye a kiszámított nitrogénmennyiség megosztását kívánja. A fennmaradó nitrogénmennyiségek kijuttatása így fejtrágyázással javasolható. A fejtrágyázás során vegyük figyelembe, hogy az egyszerre kijuttatott nitrogénmennyiség ne haladja meg a 80 kg/ha értéket. Amennyiben aszályos évjárat várható, és a fejtrágyaként kijuttatott nitrogénműtrágya hatékonysága korlátozott, a tavaszi, egy menetben történő alaptrágyázás is célravezető lehet. Ennek során a talaj becsült nitrogén-szolgáltató képességét is figyelembe véve helyezzük előtérbe a lassan ható műtrágyaformák felhasználását. A kukorica harmonikus táp- elem-ellátását a fenti megoldások mellett különösen mikroelem hiány esetén levéltrágyázással célszerű biztosítani. A levéltrágya szerek kijuttatása a növénytermesztési technológiától függően összeköthető a kukorica növény- védelmi, valamint egyéb kezeléseivel. A növényeket először 6-8 leveles állapotban, majd 2-3 hét elteltével 1-2 alkalommal célszerű permetezni. Jegyezzük meg, hogy erőteljes tápelemhiány esetén a levéltrágyázás önmagában nem elegendő a probléma megszűntetésére! A kukorica kelésének, valamint kezdeti fejlődésének elősegítésére startertrágyázás javasolható. A startertrágyázás elsősorban a kedvezőtlenebb vízgazdálkodású, lassan felmelegedő és alacsony táp- elem-tartalmú talajokon ajánlható. Alkalmazásával biztosítható a gyenge, felszíni gyökerekkel rendelkező növény N, P, K tápelemekkel való harmonikus ellátása. A startertrágyázás tervezése során a talajvizsgálati eredményeket is figyelembe véve, könnyen oldódó, komplex műtrágyák használata javasolt. A startertrágyázás során a műtrágyát külön adagoló szerkezettel és csoroszlyával juttatjuk ki a sorba. A gépet úgy kell beállítani, hogy a csírakárosodás elkerülése érdekében a műtrágya a kivetett kukoricaszemek alá és mellé 5-5 cm-re kerüljön! (Kalocsai- Schmidt-Szakál) A repce tápanyagellátásában Fontos az alaptrágyázás ÚJ SZO-INFORMÁCIO A repce tápanyagellátásában a megfelelő mennyiségű és minőségű termés alapfeltétele az okszerűen végzett őszi alaptrágyázás. A repce alá ősszel kell kijuttatni a talajvizsgálati eredmények alapján meghatározott foszfor, valamint a kálium hatóanyag teljes mennyiségét, illetve a repce számított nitrogén igényének 30-40%-át, de maximum 30-40 kg-ot! A nitrogén túladagolását kerüljük, hiszen az az állomány „túlnö- véséhez”, a tőlevélrózsa stádium elhagyásához vezethet, aminek jelentős téli kiritkulás lehet a következménye. A három ismert makró- elemmel végzett trágyázáson túl ne feledjük, hogy a repce kénigényes növény! A repce által 1 hektárról évente kivont kénmennyiség mintegy 40-70 kg, melynek pótlása már hazai körülmények között is indokolt lehet. A repce tápanyagellátása során keressük a műtrágyagyárak által a keresztesek alá már széles körben ajánlott kéntartalmú műtrágyákat! A repce fejtrágyázását megosztva célszerű elvégezni. A számított hatóanyag mennyiség (N) 50-60%-át március elején, a fennmaradó részt pedig a repce zöldbimbós állapotánál juttassuk ki a területre. Alacsony tervezett termés, vagy hiányos állomány esetén a második fejtrágyázástól környezetvédelmi, illetve gazdaságossági okokból tekintsünk el! Aszályos évjáratban különösen megnő a lombtrágyázás jelentősége. A növényvédelmi munkákkal egy időben elvégzett (N, P, K, S, Mg, B, Zn, Cu,) lombtrágyázás igen hatékony és olcsó eszköze szárazságra hajló éghajlatunknak, ezért használjuk ki az általa adott lehetőségeket, (mh) A hiányos tápanyagellátás eredménye (Illusztrációs felvétel) A termőterület nagyságát uniós szinten kétmillió hektárra korlátozták Fokozott érdeklődés a repce iránt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az olajnövényeket termesztők szakmai szövetségének adatai szerint tavaly ősszel csaknem 150 ezer hektárnyi területen vetettek repcét a gazdálkodók. A repce tavalyi kedvező ára és a növény értékesítésében megcsillantott lehetőségek következtében jelentősen megnőtt a termelői kedv is, így mára a repce vetésterülete országos méretben meghaladta az eddigi legmagasabb értékeket. Egyes vélemények szerint azonban ez a szint még nem is jelenti a felső határt, hiszen az előrejelzések alapján akár a 200 ezer hektáros termőterület sem elképzelhetetlen. A repce feldolgozásában és értékesítésében rejlő lehetőségek erre jogos alapot szolgáltatnak, s a hazai feldolgozás várható esélyeit elemző szakvélemények is hasonló adatokkal számolnak. Mint ismeretes, az Európai Unió Bizottsága az energianövények termelőinek hektáronként 45 eurós támogatást kínál, viszont az erre a célra kihasználható termőterület nagyságát uniós szinten kétmillió hektárra korlátozta. A támogatás merítését azonban egyelőre meglehetősen sok bizonytalanság, nem teljesen egyértelmű értelmezés övezi. Nem tisztázott például, hogy mi a megoldás, ha a termelői kedv fokozódása következtében túllépik a megszabott termőterület nagyságát, vajon a támogatás csökkentésével, vagy a további termelők kizárásával kell-e helyreállítani a megszabott egyensúlyt. Az sem világos, hogy a metilészter előállítására termesztett repce esetében mi lesz az eljárás, ha azt például külföldi felvásárló veszi meg a hazai termesztőktől. A repcetermesztők számára azonban a legnagyobb gondot az jelenti, hogy az energianövények feldolgozóinak a velük szerződésben levő repcetermesztésre lekötött terület után hektáronként 60 euró letéti díjat kell befizetniük az Agrárkifizetési Ügynökségre, hogy a termelők az energianövények termesztésére folyósított támogatást megkaphassák. A termesztők attól tartanak, hogy ez nem válik a feldolgozók ínyére, hiszen ez a plussz- költség kedveződenül befolyásolja a repcefeldolgozás jövedelmezőségét. Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont, hogy az előzetes számítások szerint Lipótváron beinduló ún. MERO-előállítás évi 300 ezer torma repcét igényel majd. Az olajnövények termesztése így az elkövetkező időszakban húzó ágazata lehet a mezőgazdaságnak, ugyanakkor enyhítheti a tagországok termelői piacain felhalmozott feszültséget és az energiahordozók behozatalától való függőséget is. (rn) (Illusztrációs felvétel) „Kalapács" a ragadós galajra és az egyéb nehezen irtható a gabonafélékben 2x10! j 1x0,75 kg j Dicopur J» Avrora M750 ■ 40 wo Pasztemergens gyomirtó szer a kétszikű gyomnövények irtására a gabonafélékben, a réteken és legelőkön, a magter- mő fűállományokban, a gyümölcsösökben, szőlőben, komlóban, kukoricában, a réti herében és a vasútvonalakon. Tosztemergens kontakt hatású gyomirtó szer a búzába, árpába, rozsba és tritikáléba. Az Aurora 40 WG kiváló hatással rendelkezik a ragadós galaj, a veronikafélék, a fehér árvacsalán és a fekete csucsor ellen, nagyon jó a hatása a mezei árvácska ellen. „Regisztrált TM az őszi búzába és a tavaszi árpába" F&N Agro Slovensko, s.r.o. Rožňavská 34, 821 04 Bratislava HQľQ Tel.; 02/43 42 99 03, Fax: 02/43 42 99 3ó, http://www.fnagro.sk Kollár Rastislav 0903 265 501 kollar@fnagro.sk Kántor Zoltán 0903 730 489 kantor@fnagro.sk Šimončič Jozef 0905 618 449 ekosystem@stonline.sk Marcinek Štefan 0903 265 509 ma rcin ek@euroweb.sk Černický Ivan 0903 265 502 cernicky@fnagro.sk Vdovjak Jozef 0903 265 503 vdovjak@stonline.sk Kraj Bratislava, Trnava !., Trenčín Kroj Trnava II., Nitra I. Nitra //. Kraj Banská Bystrica Kraj Prešov I. a Košice I. Kroj Prešov II. a Košice II. BP-7-10513
