Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-18 / 89. szám, szerda

Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 18. ; ................ " TAL LÓZÓ IZVESZTYIJA Az oroszoknak válaszolniuk kell a szovjet hősi emlékműve­ket érő kelet-európai tervszerű támadásokra - úja keddi véle­ményrovatában az Izvesztyija. A Kreml-barát lap szerint Ma­gyarországon kampány indult a budapesti szovjet hősi em­lékmű áthelyezéséért, amelyet magyar nacionalisták már többször meggyaláztak. Len­gyelországban „a történelmi hitelesség hiányára” hivatkoz­va bezárták az orosz kiállítást az auschwitzi volt náci kon­centrációs táborban. Észtor­szágban arra készülnek, hogy áthelyezzék a felszabadító szovjet katonának szentelt emlékművet - sorolja a moszk­vai lap az orosz közvéleményt aggasztó kelet-európai fejle­ményeket. >rA harc a történe­lemben elfoglalt helyünkért és szerepünkért folyik. Most már ideje válaszolni... Nehogy a nagy honvédő háborút el­vesztő nemzedékként vonul­junk be a történelembe” - véle­kedik Aman Tülejev területi kormányzó, (m) Egy Pulitzer-díjas fénykép: Ramalláhban (Ciszjordánia) egy zsidó telepes asszony egyedül próbálja feltartóztatni az illegálisan betelepülőket felszámoló izraeli rendfenntartó erőket (Oded Balilty/AP) A sajtó legfőbb küldetése a közszolgálatiság - vallotta Pulitzer József, aki bánatában állt be újságírónak Kiosztották az idei Pulitzer-díjakat Átadták hétfőn New York­ban a magyar származású Joseph Pulitzer újságíró és kiadó nevét őrző sajtódíja­kat; az amerikai újságírás legrangosabb kitüntetését idén megkapta többek kö­zött a The Wall Street Jóm­nál üzleti és politikai napi­lap és az Associated Press hírügynökség. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az újság két kategóriában is el­nyerte az elismerést: közszolgála­ti kategóriában a visszadátumo- zott részvényopciók miatt kirob­bant, amerikai vállalatokat meg­rázó tavalyi botrányról szóló tu­dósításaiért, nemzetközi riport kategóriában pedig a kapitaliz­mus kínai térnyeréséről szóló írá­sért. Az AP sürgős hír kategóriá­ban győztes fotója egy Ciszjordá- niában izraeli biztonságiakkal ha­dakozó zsidó nőt ábrázol. Pulitzer-díjban részesült vezér­cikk kategóriában a New York-i The Daily News a 2001. szeptem­ber 11-i terrortámadásokban le­omlott New York-i Világkereske­delmi Központ ikertornyainak he­lyén, a Ground Zérónál dolgozó munkások nevében írt szer­kesztőségi cikkeiért. Az oknyomo­zó riport kategóriában az Alaba­ma állambeli The Birmingham című lap újságírója, Brett Black- ledge nyerte el a díjat, mert feltár­ta az állam oktatási rendszerében elharapózott kivételezést és kor­rupciót. A feature kategóriában a The New York Times, a belföldi riport kategóriában a Boston Globe, a helyi tudósítás kategóriában pe­dig a Miami Herald kapott Ptüit- zer-díjat. Az ismeretterjesztés műfajában a Los Angeles Times három újságírója, Kenneth R. We­iss, Usha Lee McFarling és Rick Loomas érdemelte ki az elisme­rést a túlhalászott óceánokról szó­ló írásaikért. Az LA Weekly heti­lap újságírója, Jonathan Gold lett a győztes kritika kategóriában. A feature (nem hír jellegű) fotó műfajában Renee C. Byer, a kali­forniai The Sacramento fotósa nyert. Képe egy rákbetegséggel küzdő egyedülálló anyát és annak fiatal gyermekét ábrázolja. A díjakat odaítélő testület az idén külön elismerésben részesí­tett egy iráni fotóst, Dzsahangir Razmit, akinek egy 1979-ben egy iráni kivégzőosztagról készített fényképe 1980-ban Pulitzer-díjat kapott hírfotó kategóriában, de a felvétel készítőjének kilétét csak tavaly decemberben fedte föl a The Wall Street Journal egyik új­ságírója. A művészeti Pulitzer-díjat a dráma műfajában David Lindsay- Abaire nyerte Rabbit Hole (Nyúl- odú) című művéért. A regény műfajában Cormac McCarthy ér­Az újságírás legrangosabb szakmai kitüntetését Pulitzer József magyar származású amerikai sajtómágnás alapította demelte ki az elismerést The Road (Az út) című kötetével. Az életrajz műfaj nyertese Debby Applegate, a The Most Famous Man is Ameri­ca (Amerika leghíresebb embere) című könyv szerzője lett. A költé­szet kategória nyertesének Nata­sha Tretheweyt nyilvánították az ítészek Native Guard című köteté­ért. A történészi kategóriában a Gene Robert és Hank Klibanoff szerzőpárost tüntették ki Pulitzer- díjjal a polgárjogi küzdelmekről írott sajtóbeszámolókat, a médiá­ban és az amerikai társadalom­ban végbement változásokat elemző The Race Beat: The Press, The Civil Rights Struggle and the Awakening of a Nation című műért. Általános fiction (nem szépirodalmi) kategóriában Law­rence Wright nyerte el a díjat a vi­lágot megváltoztató iszlám fun­damentalizmust behatóan elem­ző The Looming Tower: Al-Qaeda and The Road to 9/11 (A mere- dező torony: az al-Kaida és a szeptember 11-hez vezető út) című művéért. A zeneszerzők kö­zül Ornette Coleman dzsesszmu­zsikus kapott kitüntetést Sound Grammar című lemezéért. A Pulitzer-díjakat a New York-i Columbia Egyetem ítéli oda egy 18 tagú testület ajánlására. A díjat 10 ezer dollárral honorálják, kivé­ve a közszolgálati kategóriát, amelyben Pulitzer-aranyérmet osztanak ki. Az idén ítélték oda 91. alkalommal az újságírás leg­rangosabb szakmai kitüntetését, amelyet a makói születésű Pulit­zer József magyar származású amerikai sajtómágnás alapított meg, aki idén lenne 160 éves. A cseh statisztikai hivatal elemzése szerint Csehország Európa legateistább államának számít Cseh és szlovák felmérés a vallásosságról KOKES JÁNOS Ateistának vallja magát Csehor­szág lakosságának mintegy 73 százaléka, s csak 26 százalék állít­ja magáról, hogy vallásos. Szlová­kiában a helyzet fordított - derült ki abból a Csehországban és Szlo­vákiában készített nagyszabású felmérésből, amelynek eredmé­nyét kedden hozták nyilvánosság­ra Prágában. A prágai Median közvélemény­kutató intézet felmérése szerint Szlovákiában a megkérdezettek 70 százaléka minősítette magát vallásosnak, s csak 28 százaléka ateistának. Míg Csehországban a megkérdezettek alig egynegyede jelentette ki, hogy számára fontos a vallás, Szlovákiában az embe­rek több mint kétharmada. A márciusban készített felmérésben a Median 7575 cseh és 2059 szlo­vák állampolgárt kérdezett a val­lásosságról. A cseh statisztikai hivatal elemzése szerint Csehország Eu­Szlovákiában a megkér­dezettek 70 százaléka minősítette magát vallásosnak, s csak 28 százaléka ateistának... rópa legateistább államának szá­mít, amelyben fél évszázad alatt 8,3 millióról (1950) alig három­millióra csökkent a magukat val­lásosnak minősítő személyek szá­ma. A legutóbbi, 2001-ben meg­tartott népszámlálás eredménye szerint a vallásos személyek döntő többsége - 2,7 millió - ka­tolikusnak minősítette magát. Ez az összlakosság mintegy 25 szá­zaléka. A többi vallás híveinek száma nagyságrendekkel kisebb. Evangélikusnak (Cseh Testvérek) 117 ezer, huszitának 100 ezer, pravoszlávnak 23 ezer ember ne­vezte magát. A Jehova Tanúinak 23 ezer híve van. A mintegy 15 ezer csehországi magyar közül 2001-ben 51,2 szá­zalék állította magáról, hogy val­lásos, míg 48,8 százalék azt, hogy nem vallásos. Közülük 79 százalék római katolikusnak, 3,6 százalék reformátusnak, 0,2 szá­zalék huszitának vallotta magát. A csehországi magyarok 17,1 százaléka pedig más vallást írt be a megfelelő rovatba. A vallásos személyek számának statisztikai csökkenése ellenére a szociológu­sok azt állítják, hogy a rendszer- váltás után jelentősen megnőtt az egyházak szerepe a társadalom­ban. „A társadalomban ma szá­mos egyházi intézmény és szerve­zet van aktívan jelen. Felmérése­ink azt bizonyítják, hogy az egy­házak befolyása a társadalom életére a hívők számának az utóbbi években bekövetkezett csökkenése ellenére is növeke­dett” - nyilatkozta újságíróknak Zdenek Nespor, a Korunk csehor­szági vallásossága című tanul­mány szerzője. KOMMENTÁR Lavírozó koalíció NAGY ANDRÁS Úgy tűnik, a miniszterelnök megegyezett a munkavállalókkal és a munkáltatókkal a munkatörvénykönyv módosításáról. A kedd dél­utáni állás szerint sikerült felállítani egy keretet, melynek tartalmát még utólag fogják pontosítani, teljesen senki sem lehet elégedett, de végül az alkalmazottaknak mégiscsak jobb lesz, ahogy a kormányfő összefoglalta az állást. Addig-addig osztottak-szoroztak, amíg senki­nek sem teljesült az álma, de fel sem kellett állni az asztaltól. Min­denki vihet haza valamit, amiért nem küldik el melegebb égtájakra, de túlságosan meg sem dicsérik. A munkáltatók pontos véleménye még nem ismert, de kilenc Szlovákiában működő külföldi gazdasági kamara képviselői szerint ha a kormány és a parlament végül ebben a formában fogadja el a törvényt, csökkenni fog a gazdasági növeke­dés üteme. Ugyanerre figyelmeztette a három autógyártó óriás ve­zetősége is a kormányfőt már több mint egy hónapja. Tehát minden valószínűség szerint a parlamentben tovább fogják simítgatni a ja­vaslatot addig, amíg már csak ijesztgetésre lesz jó a törvény, valódi ereje nem lesz. A miniszterelnök nyilván itt is az ismert taktikáját fogja alkalmazni. Vagyis jól ráijeszteni a kapitalista tőkére, megló- bálni a vörös parittyát, hogy az egyszerű nép érezze, ő Dávidként harcol értünk a sok-sok Góliát ellen, majd a háttérben szépen ki­egyezni, arra kérve a partnereket, ők se nagyon hangoztassák, mi is lett a kompromisszum pontos tartalma. Mert ha megnézzük, eddig csak a szájuk volt nagy, a húszkoronás vizitdíj eltörlésén kívül egyet­len olyan gazdasági tárgyú döntést nem hoztak, melyet a választá­sok előtt ígértek. Mert maguk is tudják, hogy ezzel fékeznék a gaz­daságot, csökkenne a GDP-növekedés, emelkedne a munkanélküli­ség, nem jönne az euró. Ezt pedig a nép nem szeremé. Vajon meddig lesz képes üyen álszent kormányzással lavírozni a koalíció? Egyelőre senki sem meri megjósolni, de jól megy neki. A népnek tetszik, a kasszában van még pénz, az ellenzék pedig éppen most veri szét ma­gát szisztematikusan. Hát, Önök nem ezt tennék a helyükben? JEGYZET Szervusztok, verebek! SZÁSZl ZOLTÁN Dől ki s be a napsugár minden ablakon. Rákapaszkodnak szür­ke kis verebek, csip-csirip a nóta. Régóta nem láttam ennyit, hisz megritkultak, hála neked husza­dik század szocialista növényvé­delme. Történelem az is, miként a soha el nem hallgatható, mégis agyonszószátyárkodott, meg nem történtnek is kikiáltott ese­mények ott, szögesdrótok és őrtornyok árnyékában. (Az ép­pen évfordulós holokauszt jutott eszembe.) Csip-csirip! Ehhez még hozzá az is, dezertált boly­gónk legkiválóbb emlékezője, aki pontosan tudta, mikor kell kimondani: Leichentrager zur Wache! Magyarul: hullaszállítók az őrtoronyhoz! Morbid. A jelen. A múlt már meghamisítható. Vagy így, vagy úgy. Megmásítha­tatlan azonban az a tény, hogy a huszadik századi gondolkodók egyike, a filozófus, író, vagy mondhatom: vallásteremtő, kul­tuszt geijesztő figura, Kurt Von- negut Jr. dezertált. A hivatalos bejelentés szerint elhunyt. így megy ez - mondaná kedvenc szavajárásával, de mégsem így. Nem járja. Mármint az, hogy ami itt maradt, még mindig nem veszi észre magát. Olybá tűnik, minden megy tovább meg sem rezdülve, mint eddig. Halomra lövik egymást egyetemisták, fel­pukkantanak heti háromszori rendszerességgel pokolgépeket, emelik a benzin árát, s közben csip-csirip. Senki nem veszi ész­re már lassan magát sem. Mi­közben voltak, akik le merték ír­ni minden gonoszságát a hábo­rúnak, a kegyetlenségnek, az embertelenségnek. Miközben volt egy ember, aki majdnem a színpadon halt meg. Miközben pofátlan módon ugyanúgy gaz- emberkednek, miniszterkednek, s elnökjelöltek, vüághatalmi mércével számon tartott perc­emberkék töltik be a címlapot, az esti főműsoridőt. Egy félmo­soly elég lenne pedig ahhoz, hogy ne gyötörjük egymást. Egy huncutkás mosoly, míg reggeliz­nek a bajnokok. Mikor már tud­nivaló, mi van ott a fényeken túl. A verebek itt lent a téren mor­zsákért hadakoznak. Vetélytár- sak a nyárra is városba szokott vaijak, a dögevők. Mert azoknak áll ismét a zászló. Csip-csirip. S a színész porát Dunába öntik, Jr. fagyon vájja, mi lesz a további sorsa a kukucskálónyílását le­zárt testének. Közben Dunának, Missisippmek, Eufrátesznek egy a hangja. S fogynak partjukról a verebek. így megy ez! FIGYELŐ Szili Katalin Prágában tárgyal A Regionális együttműködés parlamenti elnökeinek prá­gai konferenciájára utazott Szili Katalin, a magyar Or­szággyűlés elnöke. A ma kezdődő nyolcadik házelnö­ki konferencia, amelyen 11 ország képviselteti magát, a tudomány és kutatás uniós helyzetével, valamint a kö­zös agrárpolitikával foglal­kozik (m) GLOSSZA Globalizáció MOLNÁR NORBERT Dublinban, Írország főváro­sában álldogálok a cseh kocs­mában. Ausztrál sört szopo­gatok. A Barcelona-La Coru­na spanyol bajnoki foci­meccset nézem, amelyet egy arab tévéállomás közvetít. Közben egy skót származású kanadaival beszélgetünk a vi­lág dolgairól. Szlovákul. Ma­gyarként. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom