Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-18 / 89. szám, szerda
6 Fókuszban: az egyetemi tanulmányok ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 18. www.ujszo.com Figyeljünk rá, hogy több szakaszból áll a képzés Már háromféle űrlap van ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ez évtől kissé bonyolultabbá vált az egyetemre készülők dolga, mivel már nem csak egyféle felsőoktatási jelentkezési lap szolgál szükséges adataik feltüntetésére. Ezentúl ugyanis háromféle űrlap közül kell választaniuk, mégpedig annak függvényében, hogy felsőfokú alapképzésre, mesterképzésre vagy doktori képzésre kívánnak-e jelentkezni. A jelentkezési lapok megkülönböztetésére szükség van, mert maga a felsőfokú képzés is több szakaszból áll. A legalsó lépcsőfokot az alapképzés jelenti. Résztvevőjének alapfokozatot (baccalaureus, bachelor, Be) biztosít, általában hároméves tanulmányokat ölel fel. Az alapképzésre épül a mester- vagy mérnökképzés, mely a második fokozattal azonos. Mesterfokozat (Mgr) vagy mérnöki cím (Ing) megszerzését teszi lehetővé. Többnyire kétéves tanulmányokat jelent. Az alap- és mesterképzés egyébként egymásra épülő ciklusokban, vagyis osztott képzésként, illetve jogszabályban meghatározott esetben egységes képzésként is megszervezhető. Mindez az egyetemtől, illetve az akkreditációba foglalt felhatalmazástól függ. A posztgraduális képzés képviseli a harmadik lépcsőfokot. Könnyítésképpen az alapképzésre szóló jelentkezési lappal az osztatlan képzésként megszervezett alap- és mesterképzésre is lehet jelentkezni. Az új formanyomtatványok és a hozzájuk kapcsolódó kitöltési útmutatók egyaránt letölthetők az oktatási minisztérium honlapjáról ( www.minedu.sk , illetve a www.modernaskola.sk internetes oldalról, (.rv) LEENDŐ EGYETEMISTÁK FIGYELMÉBE ♦ Az egyetemi képzés három szakaszból áll: felsőfokú alapképzésből (Be), mester- vagy mérnökképzésből (Mgr, Ing) és doktori képzésből. A három szakasznak megfelelően háromféle felsőoktatási jelentkezési lap szolgál a szükséges adatok feltüntetésére. ♦ Egyetemre csakis érettségi- vizsga-bizonyítvány birtokában lehet bejutni, a felsőoktatási intézmények ezért kizárólag érettségizettek vagy érettségire készülők jelentkezését váiják. ♦ Külön, azaz osztott képzésként megszervezett mesterképzésre csak azok kérhetik a felvételüket, akik előzőleg felsőfokú alapképzés során alapfokozatot szereztek. ♦ Az egyetemek a felvételi vizsga eredményeiről általában még aznap tájékoztatják a jelentkezőket. A felvételről vagy az elutasításról szóló hivatalos értesítőt a felsőoktatási intézményeknek a vizsga napjától számított harminc napon belül kell postázniuk. ♦ Az egyetem határozata ellen az elutasított jelentkezők nyolc napon belül fellebbezhetnek. A fellebbezést az elutasításról szóló hivatalos értesítő kibocsátójához (dékán, rektor) kell benyújtani. ♦ A fellebbezésre az intézménynek harminc napon belül választ kell adnia. ♦ Azok a jelentkezők, akik előzőleg írásban jelzik, hogy nem tudnak részt venni a felvételi vizsgán, visszakaphatják az általuk korábban befizetett felvételi illeték összegének egy részét, a teljes összeget azonban nem. ♦ A műszaki egyetemek többsége általában nem hirdet hagyományos felvételi vizsgát, a jelentkezőket középiskolai tanulmányi eredményeik alapján választják ki. ♦ A felsőoktatási jelentkezési laphoz csatolni kell életrajzot, igazolást a felvételi illeték befizetéséről, esetleg egészségi alkalmasságról szóló orvosi igazolást. Az utóbbi nem feltétle- nül szükséges, az adott egyetemtől függ. Bizonyos felsőoktatási intézmények motivációs levél csatolását is kérik. Az érettségi bizonyítvány hitelesített másolatát értelemszerűen csak a felvételi vizsga alkalmával kell bemutatni. ♦ A szükséges csatolmányokról mindenképpen érdemes előre érdeklődni: vagy személyesen az egyetem tanulmányi osztályán, vagy pedig az intézmény internetes oldalán, (-cz-e) Érdemes alaposan áttanulmányozni az új formanyomtatványokat (Miroslava Cibulková felvétele) Szeptembertől a tervek szerint annyit kérhetnek majd a diákjaiktól az egyetemek, amennyit akarnak Megfizettetnék az iskolapénzt Azokon a szakokon várható a legmagasabb tandíj, ahová a legtöbben jelentkeznek (TASR-felvétel) Az egyetemisták az új tanévtől kénytelenek lesznek még mélyebben a zsebükbe nyúlni, vége ugyanis a teljes körű tandíjmentességnek. Legalábbis az új, egyelőre még elfogadásra váró felsőoktatási törvény szerint, mely rövid időn belül a parlamenti képviselők asztalára kerül, és hatálybalépése az ígéret szerint szeptembertől várható. RÁCZ VINCE A következő tanévtől a levelező tagozatos diákoknak már fizetniük kell a képzésért, a nappalis tanulmányok ugyanakkor továbbra is ingyenesek maradnak. Tandíjfizetési kötelezettség vár azokra is, akik párhuzamosan két egyetemet látogatnak. Az elképzelések szerint a diákok maguk döntenék el, melyikért fizetnének a kettő közül. Ugyanígy fizetniük kell majd az évismétlőknek is, pontosabban azoknak, akik túllépik a tanulmányaikra szánt képzési időt. Ez a kötelezettség függeden lenne attól, hogy nappali vagy levelező tagozatos képzésben vesznek-e részt. A vonatkozó törvényjavaslatot ugyan még nem hagyta jóvá sem a kormány, sem a parlament, az oktatási miniszter, Ján Mikolaj még biztosra veszi, hogy akár már szeptemberben életbe léphet a felsőoktatatásról rendelkező új jogi norma. Mennyi lesz az annyi? A levelező tagozatos hallgatók tandíjának a szaktárca nem szabna felső határt, vagyis az egyetemek maguk határozhatnák meg a költségtérítés mértékét. Magyarán annyit kérhetnek majd a diákjaiktól, amennyit akarnak. A párhuzamosan folytatott tanulmányokért azonban legfeljebb 45 ezer koronát számolhatnának fel. A költségtérítési kötelezettség bevezetését részben az indokolja, hogy az állam a jövőben már nem kívánja finanszírozni a második diploma megszerzését. A minisztérium nem tart attól, hogy az egyetemek indokoladanul magas tandíjat állapítanának meg. A felsőoktatási piacon is a keresletkínálat elve fog érvényesülni, igyekszik eloszlatni a tandíjjal kapcsolatos félelmeket a szaktárca. Az oktatási kormányzat logikája alapján tehát az egyetemek csakis annyit fognak kérni anyagi hozzájárulás gyanánt hallgatóiktól, amennyit azok még hajlandók fizetni. Amelyik felsőoktatási intézmény túl sokat kér majd, azt a jelentkezők bizonyára elkerülik. Hallgatói aggályok A diákok képviselői érthető módon kevésbé optimisták a bevezetésre váró piaci elveket illetően, vagyis nem bíznak abban, hogy a kereslet és kínálat elve hatékony szabályzó tényező lesz. A Diáktanács szerint az egyetemek egészen biztosan megpróbálnak majd visszaélni a lehetőséggel és nem fognak ellenállni a nyerészkedési vágyuknak. Főleg azoknak a karoknak a hallgatói esetében állapítanak majd meg viszonylag magas összegű tandíjat, ahol „menő”, nagy érdeklődésre számot tartó képzéseket szerveznek. Ilyenek lehetnek a jogi és a menedzserképző karok. Az eredeti elképzelés egyébként az volt, hogy az egyetemek ugyan maguk határozhatták volna meg az éves tandíj összegét, az oktatási tárca megszabott volna egy felső határt. A tandíj összege így nem lehetett volna magasabb HOt, MENNYI?* Város Havi kiadás (Sk) Pozsony 6050 Nyitra 5200 Zsolna 5800 Eperjes 4250 Kassa 6000 *Az adatok felmérésen alapulnak (Forrás: oktatási minisztérium, 2006) a képzési ráfordítások harmadánál, vagyis mintegy 30 ezer koronánál. Az oktatási tárca azonban az egyetemek kérésére módosított eredeti elképzelésén, így a beígért tandíjplafon kikerült a minisztérium koncepciójából. Ez nyilván annak jele, hogy a felsőoktatási intézmények az évi 30 ezres tandíjat keveslik, és ennél többet terveznek kivetni. Szentesített gyakorlat A tandíjrendszer bevezetése a levelező tagozaton tulajdonképpen csak elméletben jelent változást. A kialakult gyakorlat szerint ugyanis az érintett hallgatóktól, legalábbis jelentős részüktől, eddig is kértek tandíjat. Igaz, az ingyenességet biztosító törvény megkerülésével. A diákok által befizetett összegek ugyanakkor általában nem az egyetem költségvetését bővítik, hanem az egyetemmel szorosan együttműködő, a levelező tagozatos képzést megszervező, egyéb szervezetek kasszáját gazdagítják. A havi lakhatási költségek a kollégisták esetében átlagban 1500 koronát tesznek ki Sok egyetemen nincs felvételi vizsga ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Egyetemre jelentkezni kis túlzással az év bármely szakában lehet. Ugyan februárban és márciusban számos felsőoktatási intézményben lejárt a jelentkezési határidő, még mindig akad bőven egyetem, ahol továbbra is fogadják a jövő tanévre szóló felvételi kérelmeket. Az egyetemek listáját az érdeklődők megtalálhatják az oktatási minisztérium ( www.mi- nedu.sk ) vagy az Oktatási Prognosztikai és Információs Intézet ( www.uips.sk ) honlapján. A fenti internetes oldalakon információk találhatók a jelentkezési határidőkről és a meghirdetett szakokról is. Fizetni kell a felvételiért A jelentkezők egyszerre több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra is benyújthatják felvételi kérelmüket. Egyetlen akadály lehet csupán, a leendő egyetemista anyagi helyzete, mivel már a felvételi is pénzbe kerül. Az egyetemek ugyanis díjat számolnak fel a felvételi eljárás lebonyolításáért. Ennek összege felsőoktatási intézményenként változó, körülbelül 500-1500 korona. A felsőoktatási intézmények egy jelentős részében egyébként nem tartanak felvételi vizsgát, erről az egyes karok vezetői döntenek. Ahol mégis meghirdetik a vizsgákat, többnyire írásban kérik számon a hallgatójelöltek tudását és felkészültségét. A hagyományos, írás- vagy szóbeli felvételik időpontja az esetek többségében június. Hasznos tanács: Mivel a felvételi vizsgákat az egyetemek általában egymáshoz közeli időpontokra hirdetik meg, a jelentkezőknek érdemes alaposan fontolóra venniük, képesek lesznek- e egyszerre több, akár teljesen eltérő követelményeket támasztó felvételi vizsgára készülni. Megtörténhet még az is, hogy a felvételi vizsgák időpontja egybeesik. Az egyetemek általában igazolást kérnek a sikeres felvételizőktől, hogy a megadott időpontban valóban beiratkoznak. Drága a diákélet Noha senkit nem szeretnénk elriasztani az egyetemi tanulmányoktól, emlékeztetnünk kell rá, a diákélet nem kevés pénzbe kerül, sőt a tandíjak bevezetésével most arra készülnek, hogy további terheket rójanak a hallgatókra. Az egyetemisták megélhetési költségei és a tanulmányaikkal kapcsolatos járulékos kiadásai havi több ezer koronára rúgnak. Az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézet (ÚIPS) múlt évre vonatkozó, a hallgatók szociális helyzetét vizsgáló felmérésének eredményei alapján a családjukkal egy fedél alatt élő hallgatók havi kiadásai tavaly átlagban 3810 koronát tettek ki. A kollégisták esetében ez az összeg elérte az 5700 koronát. A havi lakhatási költségek a kollégisták esetében átlagban 1500 koronát tesznek ki. A legolcsóbb kollégiumi helyekért háromszáz koronát számolnak fel havonta, a drágábbakért több ezret. Azok a hallgatók, akik otthoni étkeznek, akár havi ezresből is megúszhatják, a kollégiumban, a menzán azonban ennek csaknem a kétszeresébe kerül a napi legalább háromszori étkezés. A felmérés kimutatta, azok az egyetemisták, akik szüleikkel közös háztartásban élnek, átlagban, havi 2000 koronát kapnak szüleiktől, akik kollégiumban, egy ezressel többet, (-cz-e) Az egyetemisták megélhetési költségei még a kollégiumokban is havi több ezer koronára rúgnak (Jón Krošlók felvétele)
