Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-13 / 85. szám, péntek

12 Nagyszünet- hirdetés ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 13. www.ujszo.com A cselekmény egy rejtélyes gyilkosság köré épül, melynek áldozata ezúttal Scudder régi ismerőse A pusztítás és teremtés ideje BÍRÓ SZABOLCS A kortárs kriiniirodalom egyik legjelentősebb szerzője, az ameri­kai Lawrence Block 1976-ban írta meg nagysikerű regényciklusa, a Matt Scudder-sorozat második da­rabját. A pusztítás és teremtés ideje cí­mű regény méltó folytatása Az apák bűneinek, melyben először tűnt fel az engedély nélkül működő magándetektív, a New York-i rend­őrség egykori nyomozója, Matt Scudder. Azóta az egyedülálló, noir-jellegű krimisorozat már a le­hető legtöbb díjat besöpörte hazá­jában, s tette igazán híressé szerző­jét, akit gyakran New York króniká­saként is emlegetnek. A cselekmény szokás szerint egy rejtélyes gyilkosság köré épül, melynek áldozata ezúttal Scudder régi ismerőse és félig-meddig ba­rátja, Jacob Jabloň, akit mindenki csak becenevén, Spinnerként emle­getett. A férfi rendre járta New York báljait, kocsmáit, sötét helye­it, közben információkat csipege­tett, melyeket aztán eladott bizo­nyos személyeknek, és így élte kis­stílű életét. Csakhogy lassanként a kisstílű informátorból zsaroló lett, aki egy nap azon kapta magát, hogy hárman is a halálát akarják. Á félelmei végül beigazolódnak: nemsokára a rendőrség az East Riverből halássza ki a holttestét. Ám Spinner volt olyan előrelátó, hogy pár héttel halála előtt átadott egy borítékot Matt Scuddemek, benne három megzsarolt áldozata adataival, egy köteg pénzzel és egy utasítással: amennyiben meghal, Scudder nyomozza ki a gyilkost. Az önálló, sajátos módszereiről híres Scudder pedig ismét alámerül New York legsötétebb mocskába, hogy fényt derítsen az igazságra. A zsa­rolók közt ott van egy gazdag, tehe­tős férfi felesége, aki a róla készült pikáns fotókat akarja titokban tar­tani, egy üzletember, aki még min­dig lánya végzetes balesetéért fize­tett, illetve New York egyik kor­mányzójelöltje, aki pedofil hajla­mait próbálja véka alá rejtem. Pofoncsapás-szerű, realisztikus ábrázolásmód, végtelenül valóság­hű párbeszédek és keserű végkifej­let jellemzik A pusztítás és teremtés idejét, melynek főszereplője lassan üldözőből üldözötté válik, és már ő maga sem biztos benne, hogy élve megússza ezt a nyomozást. Nagyszerű, csavaros és keserű szájízű olvasmány, egy igazi „hard- boüed” detektívregény, egyenesen Raymond Chandler és Dashiell Hammett nyomában. (Agave Könyvek, 2004,178 old., fordította: Pék Zoltán) m A szakember tanácsa: Karbantartást nem igénylő tetők A beton tetőfedő felújítás előtt és után Forrás: Dach und Wand kiállítás, Németország A házunkra új tetőt szeret­nék, de minőségit, amely hosszú időn át szép ma­rad, és karbantartása ne legyen időigényes. Tudnak ilyet ajánlani? (Milan Zsolnáról) Ismerjük be, mi emberek nagyon kényelmesek vagyunk, igyekszünk olyan megoldáso­kat találni, amelyekre kevés időt és energiát kell áldoz­nunk. Ezért örülünk minden olyan terméknek és anyagnak, amelyet a karbantartásmentes jelzővel lámák el. Mit jelent va­jon ez a jelző a tetőfedő anyagok esetében? A tetőfedő karbantartás-men­tessége a felület tartósságától (sa­vas és lúgos anyagokkal szembeni ellenállás) és az egész élettartam alatt megtartott színtartósságtól függ. Az egyes fedőanyagok közti alapvető különbség abban áll, hogy a fenti tulajdonságokat nem mindegyik őrzi meg teljes élettar­tama alatt. Ne vegyen zsákbamacskát Ez leginkább a beton és bádog fedőanyagokra vonatkozik, ezek felülete hasonló módon van meg­munkálva. A beton tetőfedő anya­gok ellenálló képességével és tar­tósságával nemcsak a szlovák (TSÚS), hanem a külföldi szakem­berek (Bécs, Essen) is foglalkoz­tak. A gyártók állításai ellenére a tesztek eredménye nem túl hízel­gő. A fedóanyag felületét és magát a betont (akrilbevonattal védett) is károsílja a savas eső, madárürü­lék, de főképp az UV-sugárzás, ezért pár év múlva a fedőanyag színe kifakul és foltos lesz. A gyár­tó számára keserű igazságot, hogy az időjárás hatására változik a be­ton fedőanyag színe és felülete az STN EN 490-es állami műszaki szabvány is megengedi. Ha tartó­san szép betontetőt szeretne, te­gyen félre pénzt a rendszeres tisz­títására és újrafestésére. Nyugat- Európában a tetőfedő cégek leg­többje bővítette tevékenységét az egyre keresettebb szolgáltatással: karbantartás és korrodált betonte­tők festése. A bádogtető esetében a háztulajdonos dönti el, hogy fel­újítja vagy kicseréli. Csak pénz kér­dése az egész, mivel egy idő után már kifizetődőbb a tetőfedőt lecse­rélni, mint speciális felületi meg­munkálást kérni, mivel ez nem oldható meg például újrafestéssel. Keresse a minőséget a felületen és alatta is Képzelje el, hogy háztetője na­gyon szép, a tető a háza ékszere, amelyet minden arra járó megcso­dál. Akkor biztosan égetett csere­pet választott! Az égetett tetőcse­rép változatlan, színtartó, nem igényel karbantartást, mindezt magának a kerámiacserépnek és a speciális felületi megmunká­lásnak (amelyet a cseréppel együtt 1050 Celsius fok felett égetnek ki) köszönheti. így ki­egyensúlyozott homogén ter­mék jön létre, amelynek nem árt sem a savas eső, sem a ma­dárürülék. Ezen felül a teljes élettartama alatt UV-stabü, az­az napfény hatására nem vál­tozik a színárnyalata és nem foltosodik. A tető karbantar­tás-mentességét biztosítják a kerámiából vagy nemesfémből készített kiegészítők. A karbantartásmentes tető kíméli pénztárcáját és időtakarékos Az égetett tetőcserép karban­tartás-mentessége elsősorban megtakarítást jelent. Időt és pénzt takarít meg, amelyet nem kell kar­bantartásra, festésre, tisztításra fordítani. Elég a rendszeres opti­kus ellenőrzés. Az égetett cserép karbantartás-mentessége és hosz- szú élettartama jelentősen emeli az ingatlan árát, ha eladásra ke­rül, és befolyásolja a cserép újra eladhatóságát is. Kérdezzen, kérdezzen, kérdezzen Még mindig keveset tud? Nem baj, keressen fel szakembereket, elsősorban építő- és tetőfedő- anyag-kereskedőket, és kérdez­zen. Ha minőségi Tondach égetett tetőcserepet szeretne, lépjen kap­csolatba a Tondach Tanácsadó Központtal: Poradenské centrum Tondach: 02/60 30 13 28 vagy töltse ki a www.tondach.sk honla­punkon található aktív nyomtat­ványt. Részletes tájékoztatást, prospektust, és a tető-felújításról szóló DVD-t kap ajándékba. BP-7-11084 j'Jyaľjfjjj nü'híjbuDj'.ü'í az Új zj-Aüun11 invent Április 10-e és 20-a között naponta egy-egy, összesen 9 kérdést teszünk fel. A helyes válasz betűjelét naponta SMS-ben küldje el a 6668-as számra a követ­kező formában: HP (szóköz) a helyes válasz. Az SMS ára áfával együtt 24 korona. A sorsolásba a legtöbb helyes választ adó olvasóinkat soroljuk be. KÉPES VIGYORGÓ Köszönöm, de fogyókúrázom Elég nagy a pofazsákom? Tükröm, tükröm, mondd meg nékem... (vicclap, hu-felvételek) Vigyázz, harap! ________________PUSKA 28. Határon túli magyar irodalom A legújabb magyar irodalom története pon­tos, szabatos fogalmazás szerint régóta a magyar irodalmak története. Szerb Antal irodalomtörténete már 1934-ben külön tár­gyalta, az akkori szóhasználatnak megfele­lően, az utódállamok magyar irodalmát. „Az új helyzet következményeképpen az ed­dig egy-középpontú magyar irodalom he­lyett több magyar irodalom van kifejlődőben” - állapította meg előrelátóan, s a különfejlődés irányzata azóta csak meg­erősödött, a határon túli irodalmak önálló szervezetté alakultak, a magyarországi mellett a maguk külön törvényei szerint rendezik be életüket. A csehszlovákiai magyar irodalom Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után keletkezett. A történelmi sorsforduló­val kapcsolatban magyar részről kezdetben csak a gyászt, a magyar nemzeti keretek szétrombolását szokták emlegetni. Csak később ismerték fel a haladó értelmiség képviselői, hogy az új állam a polgári de­mokrácia szabadabb légkörét biztosítja a szlovákiai magyarságnak is, s a helyzet reá­lis értékelése nyomán pozitív tervek és progresszív koncepciók születtek. A szlovákiai magyar szellemi életben elő­ször ä publicisztika virágzott fel, s a ma­gyarországitól eltérő eredményeket ért el. Csehszlovákiában már a húszas években több, egymással ellentétes nézeteket valló, de éppen ezért egymást alkotó módon ösz­tönző napilap működött. Több tucatra tehe­tő a rövidebb-hosszabb életű kulturális és irodalmi folyóiratok száma. Ezek hasábjain bontakoztak ki az olyan jelentős, ma már az egyetemes magyar irodalomban is elismert progresszív életművek, mint Fábry Zoltáné, Balogh Edgáré, az emigráns Barta Lajosé. Fábry Zoltánnak 1934-ben jelent meg az el- "ső, nemcsak Szlovákiában, hanem ma­gyarországi irodalmi körökben is élénk fi­gyelmet keltő könyve, a Korparancs. Fábry kritikai munkásságának ösztönzésére létre­jött a sajátos műfaj, az ún. „valóságiro­dalom’’, mely a valóságot közvetlenül ábrá­zoló riportszerű vagy szociográfiai jellegű, a valóságot szocialista szellemben átalakí­tani kívánó szépirodalom gyűjtőfogalma volt. (A vádlott megszólal - 1946, mani- fesztum). A csehszlovákiai magyar irodalom eddigi termése (akár a kiadványok megjelenési dá­tuma szerint is) könnyen két korszakra oszt­ható: az egyik 1918-tól 1938-ig, a másik az ötvenes évek elejétől napjainkig terjed. A szépirodalomban először a líra területén mutatkoztak eredmények: a húszas évek­ben a kisebbségi helyzetből származó mes- sianisztikus küldetéstudatot fejezték ki Mécs László, Győry Dezső, Ölvedi László első verseskötetei. Később Győry Dezső költészete egyre inkább az egyetemes hala­dás és a humanizmus irányában fejlődött. Korán megjelentek a formabontó forradal­márok, a szocialista avantgárd izmus képvi­selői is; közülük Forbáth Imre, Földes Sán­dor és Mihályi Ödön számított ismertebb írónak. A formai tökélyre törekvő nyugatos irányzat híveként szokták nyilvántartani Vozári Dezsőt, Szenes Erzsit, Urr Idát. Már az ötvenes években feltűntek azok a költők, akik tehetség dolgában nem maradtak el az első nemzedék legjobbjai mögött. Elsősor­ban Bábi Tibor, Ozsvald Árpád, majd Tőzsér Árpád és Zs. Nagy Lajos legismertebb ver­sesköteteire hivatkozhatunk. Vozári költé­szete mellé Rácz Olivérét állíthatjuk, azzal a megjegyzéssel, hogy bizonyos szempont­ból (epikai alkotásaival) meg is haladta elődjét művészi fejlődésében. Örvendetes jelenség, hogy később egymás után jelent­keztek fiatal tehetségek: elsősorban Gál Sándor, Bárczi István, Mikola Anikó, Tóth László és Varga Imre nevét említhetjük. A korszak epikai és drámai irodalmából Eg­ri Viktor életműve emelkedik ki: 1938-ig a regény műfajában (Főikéi a nap, Égő föld), a felszabadulás után pedig a színpadra írt darabjaiban egyaránt számottevő eredmé­nyeket ért el. Antológiák, gyűjteményes kiadások Fiatal költők antológiája (1953), Fiatal szlo­vákiai magyar költők (1958), Szélkiáltó. Csehszlovákiai magyar költők antológiája (1966), A kassai Batsányi-kör évkönyve 1965-1968. Magyarok Csehszlovákiában (tanulmányok, 1969), Egyszemű éjszaka. Fiatal szlovákiai magyar költők (1970). A szlovákiai magyar irodalom csak nagy késéssel találhatott magára, tu­lajdonképpen a hatvanas években, midőn kialakult a magyar kulturális és oktatási in­tézmények rendszere, és a falaik között fel­nőtt fiatalabb nemzedékek vették kezükbe a kisebbségi irodalom ügyét. Ekkor jöttek lét­re olyan intézmények, mint a pozsonyi Iro­dalmi Szemle című folyóirat és az ugyan­csak pozsonyi Madách Könyvkiadó. Az 1989-1990-es rendszerváltozás után eze­ket újabb intézmények egészítették ki, így a Kalligram című irodalmi folyóirat, az ugyancsak Kalligram nevet viselő könyvki­adó, a pozsonyi AB-ART, valamint a Dunaszerdahelyen működő Nap és Lilium Aurum elnevezésű kiadók. Megalakult a Szlovákiai Magyar (rók Társasága is. A szlovákiai magyar elbeszélő irodalom első nagyobb sikerei Duba Gyula és Dobos László nevéhez fűződtek. Duba Gyula hu­moros írásokkal kezdte pályáját, majd szo­ciografikus falurajzokban adott hiteles ké­pet a dél-szlovákiai magyar paraszti társa­dalom korszakos átalakulásáról. Az ezekről szerzett személyes tapasztalatait összegez­te ívnak a csukák és örvénylő idő című re­gényeiben. Az utóbbi évtizedek magyar iro­dalmába hozott új színeket Grendel Lajos prózája, valójában a posztmodern magyar elbeszélő irodalom egyik eredeti változata. Éleslövészet, Galeri és Áttételek című regé­nyeiben a kisebbségi magyar társadalom lelki traumáiról ad elemző leírást, miközben nemzedékének, a hetvenes években esz- mélkedő generációnak a tapasztalatait és világképét is mérlegre helyezi. Későbbi írá­saiban az abszurd irodalom iránt érzett vonzódásáról tett tanúságot, emellett kiváló novellista, aki a klasszikus novellaformától a parafrázisra épülő történetig minden vál­tozatnak egyformán mestere. Tőzsér Árpád költészetében kezdetben a közép-szlovákiai Gömör-vidéken töltött gyermekkorának él­ményvilágát szólaltatta meg, hogy később a szlovákiai magyar értelmiség identitásá­nak eredeti értelmezésével adjon sajátos színeket az új magyar költészet palettájá­hoz. Verseinek uralkodó szólamává vált a kérdezés, a meditáció, és mint Történetek Mittel úrról, a gombáról és a magánvalóról, valamint Mittelszocializmus című verses­kötetei tanúsítják, a költői személyiséget erősen háttérbe szorító, tárgyszerű kifeje­zésmóddal vizsgálja a közép-európai léte­zés (ezen belül a magyar tapasztalat) tulaj­donságait, mentális szerkezetét. Erdély-Sütő András Az erdélyi magyar irodalomban mindenek­előtt az elbeszélő próza hozott új hangot, tekintettel arra, hogy a szabadság légkör­ében ennek a műfajnak növekedtek meg igazán a valóságfeltáró és értelmezőlehető­ségei. A költészet, már csak a metaforikus kifejezésmód következtében is, mindig kö­tetlenebbül tehetett vallomást az erdélyi magyarság súlyos tapasztalatairól. A ma­gyar nemzeti irodalom egyik leginkább elis­mert írója: a Marosvásárhelyen élő Sütő András évtizedek óta van jelen az egyete­mes magyar irodalomban, első igazi írói si­kerét az 1970-ben megjelent Anyám köny- nyű álmot ígér című „lírai szociográfiájával" aratta. Ez a költői előadásmódban és dokumentarista hitelességgel készült be­számoló egy erdélyi (mezőségi) magyar szórványtelepülés történelmi hányattatásá­ról ad képet, s ezzel valóságos iskolát csi­nált: amíg a bukaresti cenzúra egyáltalán megtűrte, egymást követve kerültek az ol­vasó elé az erdélyi magyarság megpróbál­tatásait bemutató könyvek, a többi között Szabó Gyula és Beke György önéletrajzi, il­letve szociografikus írásai. A rendszerválto­zást követve Sütő több kötetben (Fülesek és fejszések között, Szemet szóért, Erdélyi változatlanságok) vetett számot a maga személyes és közösségi tapasztalataival, nem kis mértékben annak nyomán, hogy 1990 tavaszán a marosvásárhelyi magya­rok békés tüntetése alkalmával a városba irányított felbőszített román ellentüntetők súlyosan megsebesítették: fél szemére megvakították. Anyám könnyű álmot ígér Sütő András könyve az író szülőfalujáról, a mezőségi Pusztakamarásról szól, ahol együtt élnek magyarok és románok, de az előbbiek már erősen „elmorzsolódóban”. „Akármilyen bőven is számolom, alig száz­ötven főnyi közösségtől tanultam magya­rul” - vallja az író. Műfaja szerint: „naplójegyzetek” ez, de a szerény megjelölés mögött igazában egy erdélyi falu lakóinak múltja, jelene, minden­napi élete bontakozik ki - és benne az író gyermekkora, szüleinek, testvéreinek sok tanulságot rejtő küzdelmes sorsa formáló­dik irodalommá. Irodalmi szociográfiának is mondhatnánk ezt a könyvet, az illyési Puszták népe valamiféle rokonának. Sütő András is belülről ábrázol egy közösséget, s ebben eleven példa lehetett számára Ta­mási Áron Szülőföldem c. műve is. A haza­utazás mozzanata, a családi és rokoni kör, mint az elbeszélés alaphelyzete azonos. Szép és megható, ahogy a Pusztakamará­son eltemetett egykori földesúrról, a múlt század nagy magyar írójáról, Kemény Zsig- mondról, az ő szellemi elődjéről ír: „A könyveit ugyan itt senki sem olvasta, de té­bolyba hulló szenvedéseinek, nemzetféltő gondjának legendája máig is föl-föllobban a sírja környékén.” A regénynek két idősíkja van, a jelent és múltat egyszerre, együtt láttatja az író, hi­szen a múlt élményei ott vannak az idegek­ben, emlékekben. Laza keretet ad az emlé­keknek az a fél év, mely alatt az író - a re­gény fikciója szerint - feljegyzéseit, napló­jegyzeteit készíti. Ez a fél év teljes képet ad Pusztakamarás hatvanas évekbeli életéről is. Az író felkeresi a rokonokat, ismerősö­ket, vagy elbeszélget a szüleivel, s minde­nütt előtolakodik a múlt, egyik pillanatról a másikra, negyedszázadot is ugorva. A ta­núskodás, a „felgyűlt idő” megmérése már a könyv nyitó fejezetében együtt mutatja a múltat és a jelent, az idő- és történelemsű­rítés emlékezetes példájaként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom