Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-11 / 83. szám, szerda
26 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 11. www.ujszo.com A Komáromi járásban a szó szoros értelmében vett ipari park egyelőre nem található, de például Gúta, Ógyalla, Hetény és Perbete is kezdeményezően lép fel Az önkormányzatok intenzíven beruházót keresnek Komárom. A Komáromi járás területén egy, a szó szoros értelmében vett ipari park sem található. Egyedül Gútának van ipari park létesítésére vonatkozó, kész tervdokumentációja, ám a megvalósítás akadályokba ütközik. V. KRASZNICA MELITTA „Ahhoz, hogy állami támogatást kaphassunk a park közművesítésére, legalább két komoly befektetőt kellene felmutatnunk - mondta Lengyel István városi képviselő, korábbi alpolgármester. - A 12 hektárnyi terület infrastruktúrájának kiépítéséhez mintegy 68 millió koronára volna szükség, ezt önerőből nem tudja felvállalni a város. Ezért „Ahhoz, hogy állami támogatást kaphassunk közművesítésre, legalább két komoly befektetőt kell felmutatnunk." nélkülözheteden az állami támogatás. Sajnos, a befektetők nem nagyon tolonganak, hiszen Gútán már csupán 6 százalék körül mozog a munkanélküliek aránya, tehát lassan nem lesz szabad munkaerő. A kábelgyár több mint 3000 dolgozójának felét is a szélesebb környékről szállítják Gutára.” Komáromban a kilencvenes évek végén merült fel az ipari park létesítésének gondolata, és az akkori önkormányzat a Harcsás városrészt jelölte ki erre a célra. Más, a célnak megfelelő, önkormányzati tulajdonban lévő összefüggő terület ugyanis nincs a városban. Harcsás városrész infrastruktúrája azonban annyira elmaradott, hogy nem mutatkozott iránta komoly érdeklődés. Éppen ezért az elmúlt megbízatási időszakban a városvezetés elvetette az ipari park gondolatát, és az új területfejlesztési tervben már négy-öt, egyenként 2-7 hektár területű ipari zónát jelölt ki, ahová 200-500 személyt foglalkoztató középvállalatokat szeretne becsalogatni. Az 1999-ben létrehozott, és azóta ütemesen fejlődő, csaknem 90 hektáron elterülő délkomáromi ipari park mellett nem is volna ésszerű tovább szorgalmazni a révkomáromi ipari parkot, hiszen időközben - nagyrészt éppen a Duna túloldalán lévő üzemeknek köszönhetően - itt is 5 százalékra csökkent a munkanélküliség. Pontos adatok ugyan nincsenek, de becslések szerint csupán Komáromból körülbelül kétezren dolgoznak Dél-Komáromban. Műszakváltáskor 40-45 busz szállítja a szélesebb környékről a munkásokat Dél-Komáromba. A Nokia és beszállítói ma már több mint 12 ezer személyt foglalkoztatnak. Ógyalla határában egy 19 hektárnyi területet jelölt ki az önkormányzat zöldmezős ipari zónaként; ebből 13 hektárt már sikerült kivonni a földalapból, a fennAz ógyallai ipari zónában az első befektető a Nuritech cég volt maradó hat hektár átminősítése folyamatban van. Az első beruházó, amelyik itt letelepedett, az LCD-monitorokat és egyéb elektrotechnikai komponenseket gyártó Nuritech volt. Egyelőre háromszáz személynek adnak munkát, de - Kecskés Miklós városi képviselő tájékoztatása szerint - a cég további gyártócsarnok megépítésére készül. A szükséges építkezési engedélyeket már be is szerezte a társaság, amely 6,4 hektárnyi részt vásárolt meg az ipari zónában. „A közelmúltban hagyta jóvá a képviselő-testület a következő beruházó, a DS Smith Slovakia számára egy háromhektárnyi terület eladását, ők várhatóan jövő év januárjában kezdik meg a termelést” - mondta Kecskés Miklós. A képviselő beszámolt arról is, hogy további cégekkel tárgyalnak, amelyek érdeklődnek a még szabad területek iránt. A Komáromi járás nagyközségei is igyekeznek helyben munkalehetőséget biztosítani a lakosoknak. Naszvadon például egy 35 hektárnyi területet jelöltek ki ipari zónának; a parcellák nagy része már önkormányzati tulajdonú, a többi felvásárlása pedig folyamatban van. Két évvel ezelőtt az olasz Ferplast cég telepedett itt le, amely a többi közt ketreceket, kalitkákat és műanyag tartókat gyárt, és ma már 200 embernek ad munkát. „Idén két további gyártó kezdi meg működését; egy olasz cég hűtőberendezésekhez, egy német társaság pedig világítótestekhez gyárt majd komponenseket - tudtuk meg Haris József polgármestertől. - Mindkettő október folyamán tervezi az (Vas Gyula felvétele) indulást;, az előbbi 50, az utóbbi kezdetben 60, majd - távlatilag - kétszáz embernek biztosít megélhetést.” Perbetén az hátráltatja az ipari zóna kialakítását, hogy egyelőre nem sikerült a kijelölt parcellákat kivonni a földalapból. Pedig az első beruházó már meg is volna: a helyi vulkanizáló üzem bővítené kapacitását. A szomszédos Hetény község egyelőre keresi a megfelelő beruházókat, amelyek letelepednének az ipari célra kijelölt, kedvező fekvésű, 60 hektárnyi kiterjedésű területen. A város ebben a megbízatási időszakban tervezi az ipari park létrehozását; a közelmúltbeli kedvező hitelminősítések alapján erre nagyon jó esélye van Érsekújvár gazdasági helyzete kitűnő ajánlólevél a beruházóknak SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A korábbi négy évben a városi képviselő-testület nem jutott dűlőre az ipari park ügyében. Tudomásunkra jutott, hogy már az előző polgármestert, Csanda Endrét is foglalkoztatta ez a kérdés. Érsekújvárban a rendszerváltást követően több korábbi stratégiai fontosságú céget - mint amilyen annak idején az Elekt- rosvit, a húsfeldolgozó üzem vagy a konzervgyár volt - felszámoltak vagy leépítettek, s a járási székhelyen nagy szükség volt új munkahelyekre. A Naszvadi útra tervezett ipari park megvalósításával igazán csak mostantól érdemes foglalkozni, miután a város stabü gazdasági eredményeket tud felmutatni. A második megbízatási időszakát kezdő Gejza Pischinger öt évvel ezelőtt is Érsekújvár gazdasági stabilitásának a megteremtését szorgalmazta. „Városunknak vissza kell adni a régióban betöltött egykori központi szerepét. Az ipari park létrehozása elsősorban a befektetőkön múlik, mégis úgy gondolom: ha előnyös feltételeket kínálunk nekik, akkor maguktól jönnek majd hozzánk. Ehhez azonban el- engedheteden az infrastruktúra kiépítése. Érsekújvár jelentős vasúti gócpont, és - talán Dunaszerda- hely kivételével - minden környező jelentősebb várossal többé-kevésbé jó úthálózattal van összekötve” - hangsúlyozta néhány évvel ezelőtt a polgármester. A Szlovák Hitelminősítő Ügynökség Érsekújvárnak 2005-ben hosszú távra BB+ (stabü), rövid távon pedig BB (stabü) minősítést adott. A gazdasági szakemberek már akkor „nagy ugróként” jellemezték a várost, mivel hazai „árfolyamban” két fokozattal, nemzetköziben négy fokozattal javult a város hitelminősítése. A napokban jelentették be a város 2006-os gazdasági eredményeit: hosszú távra BBB - (pozitív küátás), rövid távon pedig BB + (pozitív küátás) minősítést kapott a város - rövid távú S2-es raitinggel. Készülnek az ipari park tervei Érsekújvár célkitűzései közt az első helyen szerepel az ipari park létrehozása, amelyet 43 hektáron építenének meg az Érsekújvárt Komárommal összekötő főút közelében, a Naszvadi út meüett. Gejza Pischingertől megtudtuk: a szakemberek már dolgoznak a terveken, de még nem döntöttek arról, hogy a létesítmény megépítését teljesen rábízzák-e valamelyik jelentkező beruházóra, vagy a város is részt váüal a munkálatokban. Az újonnan létrehozott váüalkozói bizottság a lehető legjobb megoldást keresi. A képviselők legutóbbi ülésükön egyetértettek abban, hogy a város versenypályázat útján keressen kivitelezőt, amely váüalná a feladatot: nemcsak a létesítményt építi meg, hanem a beruházókat is megszólítja. Befejezés előtt áü Érsekújvár 1996-ban elfogadott területrendezési terve, és ebben már szerepel az ipari park. „Ma még nem kizárt, hogy - a kedvező hitelminősítés lehetőségével élve - kapcsolatba lépünk valamelyik pénzintézettel. Tavaly hitelt vettünk fel a városi járdák, utak felújításához” - tette hozzá Pischinger. „Nem sok járási székhelyt ismerek, amely Uyen kiemelkedő gazdasági eredményeket mondhat magáénak. Ez jó hír és kitűnő ajánlólevél lehet a leendő befektetők számára. EUen- ben nagyon sokjó projektről tudok, amelyeket az adott városokban azért nem sikerült megvalósítani, mert nem tudták megteremteni a pályázathoz szükséges önrészt. Érsekújvárnak ebből a szempontból az ipari park megvalósítása terén is nagyobbak az esélyei. Jó eredményeivel ugyanis bekerült abba a gazdasági adatbázisba, amely a vállalkozni kívánó befektetők rendelkezésére áü, ha egy-egy településről érdeklődni szeremének” - tudtuk meg Rudolf Autnertől, a Szlovák Hitelminősítő Ügynökség igazgatójától. Álláslehetőségek a régióban A német Osram Slovakia Részvénytáraságnak jelenleg 1800 alkalmazottja van, és számuk öt éven belül elérheti a kétezret. Helena Bohátovától, az Érsekújvári Körzeti Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal új igazgatójától megtudtuk, a tavaly városba érkezett spanyol érdekeltségű, autóalkatrészeket gyártó Cikautxo SK Kft. új gyártócsarnokaiba negyven munkást keres, Nagysurányban pedig a kelet-európai érdekeltségű Bang Joo Electronics Slovakia Kft. és a Voodoo cég kínál a régióbeli lakosok számára újabb munkalehetőségeket. Év elején az Érsekújvári járásban 10,5, a VágseUyeiben 10,8 százalék volt a munkanélküliek aránya. Januárban az érsekújvári, párkányi és nagysurányi régióban kétszázzal emelkedett az áüást keresők száma, míg a vágseüyei régióban hatvannal. Az építőiparban és a mezőgazdaságban már megkezdték a toborzásokat a tavasztól tervezett idénymunkákra. A város egyik legnagyobb munkáltatója jelenleg az Osram Slovakia Kft, a gyár a tervezett ipari park közelében található A Komáromi út és a Naszvadi út közti szakaszon épül majd fel a 43 hektárra tervezett ipari par (Csuport István felvételei)
