Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-11 / 83. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 11. Szülőföldünk 27 Nagy a kereslet a befektetésre alkalmas területek iránt, ezért például Egyházkarcsa, Somorja, Kisudvarnok, Albár és Hegyéte is többé-kevésbé jó eséllyel indul A Dunaszerdahelyi járás ipari parkjai Hónapról hónapra, hétről hétre lehetne híradást adni az ipari parkokkal kapcsolatos előrelépésekről, fejlesztésekről, új létesítményekről. B. JÓZAN MÓNIKA A városok és a falvak is arra törekednek, hogy minél több befektetőt találjanak, amelyek adójukkal nagyobb bevételt biztosíthatnának az önkormányzatoknak, a munkahelyteremtésről nem is beszélve. Mennyibe kerül a községeknek egy-egy ipari terület kiépítése? A lépten-nyomon létesülő ipari parkok mindegyike befutó lesz-e? Egyházkarcsa Talán meglepő, de területi szempontból legnagyobb új ipari parkja egy 1200 lakosú községnek van. A Dunaszerdahelyhez közeli Egyház- karcsán 55 hektáros ipari parkot létesítettek a már működő kisebb ipari zóna mellett. Két évig tartottak az előkészületek, a községnek 1,7-2 miihó koronájába kerültek a tervdokumentációval kapcsolatos munkálatok, és további kiadásokkal is számolnak. Mindeddig állami támogatás nékül sikerült megvalósítani elképzeléseiket. „Ha valakinek szívügye lenne javítani a csallóközi régió foglalkoztatottsági mutatóin, akkor támogatnák a tervezeteket. Sajnos, kicsi a politikai támogatás” - nyüatkozta még 2006-ban Gódány László polgármester. Azóta a 63-as főút mellett, a dunaszerdahelyi felüljáró közelében elkészült a park, és a Jednota Coop Galán- ta-Dunaszerdahely már megkezdte több millió koronás beruházását, egy központi nagyraktár építését. Egy angol érdekeltségű vállalat, a Spectus szintén logisztikai központot épít; idén kezdik meg a munkálatokat. Szintén folyamatban van egy osztrák cég kérvényének a vizsgálata, amint „zöldet kapnak” az illetékes minisztériumban, megkezdik a kétmilliárd koronás befektetést. A polgármesternek határozott véleménye van az ipari parkokról. „Regionális és állami szinten is fontos lett volna az egyeztetés. Véleményem szerint hiányzott a koordináció és a kommunikáció a politika és a gazdaság közt, ami a csatornahálózat, az utak, a kerülőutak létesítése miatt pedig fontos lett volna. Igaz, még most sem késő” - véli Gódány. Somoija Köztudott, hogy Somoiján az olasz Vicenza Ipari Kamarával együttműködve jött létre az ipari park: 35 hektárnyi terület áll rendelkezésre, három hektár már beépített, autóantennákat és villany- motorok kódoló berendezéseit gyártják. Jelenleg 110 személyt foglalkoztatnak, és további 500 munkahely teremtésével számolnak. Az infrastruktúra tervdokumentációjának elkészítésével költségeit (1,5 millió korona) a város fizette. Az a tapasztalat, hogy a befektetésre alkalmas területek iránt nagyobb a kereslet, mint amekkora a kínálat. Ugyanezt támasztotta alá több kisebb település vezetője is. Kisudvarnok Kisudvarnok például alig ezer lakosú község, és 10 hektárnyi kereskedelmi célú területe van, melynek a háromnegyede már beépített. A Wolfcraft szerszámokat gyárt, de van ott épülete a Dunstavnak és a Pneumat Intemationalnak is. A felsorolt üzemek összesen 400 főt foglalkoztatnak. A kereslet továbbra is nagy, tudtuk meg a községi hivatalban. Szárazföldi kikötőnek is nevezik a dunaszerdahelyi ipari parkban létesült logisztikai központot, melyet a Metrans nemzetközi szállítmányozó vállalatcsoport épített ki 1,5 milliárd korona beruházással. Kihasználják a 63-as főút közelségét, és egy iparvágányt is terveznek a bősi erőműhöz. A város elvárása az, hogy kétezer munkahelyet teremtsenek. Lég Nemrégiben tízhektáros ipari és szolgáltatói zónát adtak át a községben. A két és fél ezer lakosú falu hamar megtalálta első beruházóját, az olasz Mova Manufac- toring Kft.-t, amely 50 müliós beruházásra készült. Jelenleg kazánalkatrészeket gyártanak. A községben további munkahelyek teremtését és a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők lehetőségeinek javítását várják a befektetőktől. Albár és Hegyéte Albár kataszterében, a Vásárúti út mellett kijelölendő negyven hektárnyi terület adott, infrastruktúrája jó, ugyanis állami út mellett terül el. Mivel a helyzetrajz kész, úgy számítják, hogy nyárra készül el a területi határozat, utána jöhetnek az építkezési engedélyek, majd ősztől várják a befektetőket. Hegyétén szintén szeretnék fellendíteni a régóta üresen álló ipari parkot. szerző felvételei) Az egyházkarcsai kis ipari parkban 150 embert foglalkoztatnak LCD-képernyőket gyártó üzemet épít Nyitrán a Sony. A japán vállalat több mint 2,7 milliárd koronát ruház be. A háromezer embernek munkát adó üzemben évente hárommillió tévékészülék készül majd. A fenti felvételen az üzemnek helyet adó Nyitra-Észak (Nitra-Sever) ipari park látható, az alsón a beruházási szerződés aláírásának pillanata (balról: Ondrej Ščurka, a Nitrainvest cég ügyvezető igazgatója, Ferdinand Vitek, Nyitra előző polgármestere és Uszhida Hajime, a Sony vezérigazgatója). (TASR-felvételek) Zöldmezős beruházás helyett két év után is csak negyven hektár szántóföld van Nagymegyer most teszi meg az ipari parkkal kapcsolatos első lépéseket LAKATOS KRISZTINA Nagymegyer. A város képvise- lő-testülete körülbelül két éve foglalkozik a helyi ipari park létesítésének kérdésével. Az elhelyezés szempontjából két változat jött szóba: az egyik az Ekecsi úttal, a másik pedig a Pozsonyi út mellett található területekkel számolt. Végezetül ez a második, az I/63-as nemzetközi főútvonal mellett található terület került be a város- rendezési tervbe és - regionális jelentőségű ipari zónaként - Nagyszombat megye területfejlesztési tervébe is. Tavaly az adott kérdésben több határozat is született. A város tulajdonában lévő 40 hektár felének értékesítésébe az önkormányzat a tervek szerint ingatlanfejlesztő céget vonna be, amely megteremtené a terület infrastruktúráját, mielőtt azt továbbadná. Az önkormányzat úgy véli, egy ingatlanfej- lesztő cég potenciális befektetők olyan körét is elérheti, amelyre a város önmagában nem lenne képes. Nagymegyer azzal számol, hogy az adásvételből befolyt ösz- szeg egy részéből képes lesz maga kialakítani a tervezett ipari park másik húszhektáros felének infrastruktúráját, s azt később előnyösebb feltételekkel, illetve saját szempontjait erőteljesebben érvényesítve értékesítheti. (Ilyen szempont például a munkahelyteremtés - a város elképzelései szerint a teljes 40 hektáron körülbelül 1000 új állásnak kellene létrejönnie.) A jövendő ipari park iránt egyébként helyi vállalkozások is érdeklődtek, 2006-ban a város két huszonöt-huszonöt áras parcellát adott el egy autóalkatrészek szerelésével foglalkozó üzem, valamint egy teherautószerviz és -alkatrészbolt céljaira. Ezek a határozatok, ám ténylegesen az ipari park ügyében nem sok lépés történt - a kérdéses negyven hektár például mind a mai napig mezőgazdasági terület. Néveri Sándor, Nagymegyer statutáris képviselője - áld a város volt polgármestere, Sámuel Loj- kovič jogerős elítélésétől az új választásokig tölti be ezt a tisztet - elmondta, most folynak a tárgyalások azzal a speciális mérnöki irodával, amelyet az ipari park előkészítésével kapcsolatos építészeti mérnöki munkák elvégzésével szándékoznak megbízni. Ez elsősorban adminisztratív ügyintézést jelent: a területet ki kell venni a földalapból, be kell szerezni a szükséges engedélyeket, véleményeztetni kell, milyen típusú ipari létesítmények kerülhetnek ide, hiszen közel a lakott terület, és a zóna szomszédságában élelmiszer-ipari üzem van, sőt nagyüzemi állattartás is folyik. Továbbá szükséges egy tervdokumentáció kidolgozása, amely felméri, miként lehetséges a közműhálózatot öszszeegyeztetni az ipari park majdani igényeivel. „Amíg ez nem történik meg, nem beszélhetünk ipari parkról, csak szántóföldről. Amint ezeket a kérdéseket tisztáztuk, nyomban felértékelődik az egész terület” - jegyzi meg Néveri Sándor. A város statutáris képviselője egyébként optimista, mint mondja, nem ok a kétségbeesésre, hogy a régió nem számíthat különösebb állami dotációra, mivel viszonylag alacsony a munkanélküliség. Reményei szerint ez a tény egyfajta szűrőként is működik: nem azok a cégek telepednek majd meg itt, amelyeket kizárólag a támogatás és az olcsó munkaerő vonz (és néhány éven belül továbbállnak), hanem olyan vállalkozások jönnek, amelyeknek ez a terület más és tar- tósabb szempontok miatt perspektivikus. Abban is bízik, hogy az adott körülmények a minőségi munkahelyek teremtésének is kedveznek, azaz nem kizárólag minimálbérért dolgozó betanított munkásokra lesz szükség, hanem képzett munkaerőre is. S hogy mindez mikor? „Egy éven belül olyan állapotba hozható a terület, hogy elkezdődhet az építkezés. Ha akadna komoly érdeklődő, az nagyon meggyorsíthatná a folyamatot. Ha a terület jól előkészített, maga a kivitelezés hónapok kérdése” - véli Néveri.
