Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-11 / 83. szám, szerda
f/A SZÜLŐFÖLDÜNK Ipari p«§*' iPar'e|,eSIÍeS 2007. április 11., szerda 4. évfolyam, 14. szám Léva—Génye: 65 hektár, tíz befektető és kétezer állás Az elmúlt években az önkormányzat fontos lépései mind az ipari parkkal függtek össze 28. oldal Vághosszúfalunál is épülhet ipari park A régióban a Duslo kihasználatlan objektumai is ideálisak beruházásokhoz Szene a szakma szerint az ország logisztikai fővárosa 29. oldal Képriport a Dl-es autósztráda mentén „kinőtt" új szállítmányozási központokról és raktárakról 32. oldal A párkány-esztergomi térségben adott egy recesszióba süllyedt határ menti rész Szlovákiában és egy iparosodott magyarországi régió logisztikai potenciál nélkül Dunai teherhíd és ipari park - fő eurorégiós célok Párkány. Az Esztergom és Párkány közt közlekedő te- herkomp és kikötő ügyében pillanatnyilag csak annyi biztos: a kompra és a kikötőre elkészültek a kivitelezési tervek, és építkezési engedéllyel is rendelkeznek, ám az érintettek jelenleg az Európai Unió 2007 és 2013 közti költségvetési időszakában megjelenő, speciális pályázati kiírásokra várnak, amelyekből e célra támogatás nyerhető - tudtuk meg Klestinec Lajos logisztikai menedzsertől, a Kolping család párkányi képviselőjétől. BUCHLOVICS PÉTLR Mint arról lapunkban az utóbbi években többször is beszámoltunk, a párkányi és az esztergomi térség településeit magába foglaló, határon átnyúló Ister-Granum Euro- régió egyik fő stratégiai célja (s ezt a hosszú távú fejlesztési terv is tartalmazza), hogy a leghamarabb 2015-re tervezett, kétszer kétsávos dunai teherhíd kapcsán ipari park, logisztikai központ, kikötő és nemzetközi átrakodó állomás is létesüljön a szlovákiai oldalon. Mivel a teherhíd elég sokára valósulna meg, alternatív megoldásként egy rendszeres teherkompjárat létesítésén is gondolkodnak. Ugyanis - mint azt egy tavaly, Budapesten közzétett szakértői, megvalósíthatósági tanulmány leszögezi - ebben a térségben adott egy súlyos recesszióba süllyedt határ menti térség a szlovákiai oldalon, és vele átellenben egy erősen iparosodott térség - logisztikai potenciál nélkül. Az észak-déli irányú szállítási útvonal problémájának megoldása semmiképpen sem várhat 2020-ig. Ráadásul: mivel a híd építése jelentős mértékben támaszkodik más infrastrukturális beruházások meglétére (a szlovákiai oldalon elvezető út megépítése), ez a határidő igencsak kockázatosnak tűnik. Ezért is lenne jobb megoldás egy teherkomp - a tanulmány szerint. A mellette szóló érvek még: gyorsabb megvalósítás és megtérülés, környezetkímélő megoldás, kombinált fuvarozási rendszer részeként üzemelne, azaz vasúti-vízi és közúti-vízi viszonylatban, politikai kockázata gyakorlatilag nincs, élénkíti a foglalkoztatottságot, kiHa feszített öszvérhíd volna, az egyik terv szerint így nézne ki A teherhíd tervezett nyomvonala egyenlíti a két oldal gazdasági különbségeit. A tanulmány szerzői szerint az esztergomi Suzuki gyárnak is jól jönne a teherkomp, de az új, dunai teherhíd is, mert Esztergom és Párkány képes volna a jelenleg a magyarországi 10-es úton bonyolódó közúti áruszállítás jelentős részét egy intermodális logisztikai központ segítségével vasútra vagy vízre terelni. A Suzuki várhatóan jelentősen megnövekedő, mintegy 600 kamionnyi heti beszállításait Győrből a párkányi, kihasználatlan teherpályaudvarra lehetne áttelepíteni. Az Ebednél ma kihasználatlan átrakodó pályaudvar mellett kialakítandó logisztikai terminál és egy raktárbázis segítségével a just- in-time szállításokra támaszkodó gyár számára biztosítható volna az időbeni alkatrész-utánpótlás. Minthogy ezen alkatrészek jelentős hányada Japánból és Ázsia más országaiból vízi úton érkezik Hamburgba, várhatóan megélénkül majd a vízi szállítás is a térségben - fejtik ki a dokumentumban. A nagyszabású terv potenciális helyszínei tehát a párkányi papírgyár melletti kikötő - ennek közelében állna majdan a teherhíd is -, a párkány-ebedi átrakodó állomás és pályaudvar, valamint logisztikai raktárközpont, de Párkány városa a Sládkovič utcánál, a jelenlegi vasútállomás környékén is számol egy ipari park kialakításával, mert ott is adottak az infrastrukturális feltételek, befektető azonban még nem akadt. (Képarchívum) Ebeden a község tulajdonában egy 38 hektáros terület található, ahol szintén a közelben találjuk a víz-, villany- , és gázvezetéket, s hosszú távon ezzel a területtel számol az eurorégió is. Ebből a területből már idén mintegy 5 hektárnyit kínált fel a község egy magyar- országi, betonelemeket gyártó cégnek, ám - mivel a falu 120 koronát kért egy négyzetméternyi területért, a cég viszont maximum hetvenet adott volna - nem tudtak megegyezni. Erről Nagy Tibor polgár- mestertől értesültünk. Ocskay Gyula, az Ister-Granum Eurorégió szakelőadója ehhez csak annyit fűzött hozzá: a konkrét esetben irreális magasabb árakat kérni, s nem igazán várható komolyabb befektető megjelenése mindaddig, amíg a cégeknek nem lesz mivel és hol átkelniük a Dunán - méghozzá minél közelebbi ponton.
