Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-30 / 75. szám, péntek
14 Kertészkedő - hirdetés ÚJ SZÓ 2007. AAÁRCIUS 30. www.ujszo.com Számos olyan dísznövény akad közvetlen környezetünkben, amelynek véletlenszerű elfogyasztása rosszullétet vagy életveszélyes mérgezést is okozhat Mérgezőek lehetnek a szobai és kerti szépségeink! Számos mérgező dísznövénnyel ékesítjük lakásunkat, közvetlen környezetünket (Képarchívum) Kerti és szobai dísznövényeink között több mérgező faj van, mint gondolnánk. Ezek főként a gyermekeknél és a háziállatainknál okozhatnak problémát. ISMERTETŐ Ha végignézzük a kertjeinkbe és otthonunkba díszítési céllal betelepített növényeink sorát, rájövünk, hogy ezeknél a „háziasítás” célja kizárólag az esztétikai szempontokon alapult. Hiszen olyan elemi szempont, mint például, hogy ne okozhassanak mérgezést, nem szerepel a dísznövények kiválasztásánál. Gondoljunk csak egyik legismertebb szobanövényünkre, a leanderre (Nerium oleander), amelynek minden része veszélyes. Őshazájában a pásztorok nem egyszer pusztán attól szenvedtek mérgezést, hogy egy leander-ligetben pihentek meg, ahol a nagy melegben kipárolgó méreganyagok miatt lettek rosszul. Vagy itt vannak a kedvelt foltos levelű Dieffenbachia fajok, amelyeket őshazájukban kínzásképpen etettek meg emberekkel. Eredeti nevének fordítása is erre utal: némító nádnak hívják. A kertben tartott tiszafa (Taxus bac- cata) is mérgező, a piros színű magköpenyét leszámítva, amely a madarak egyik kedvenc eledele. Állatra, emberre veszélyes lehet Mérgező növénynek azokat a fajokat tekintjük, amelyek hatóanyagaik révén az emberi és állati szervezetbe bejutva, azt károsítani képesek. A mérgezést előidéző vegyületek többnyire a növények másodlagos anyagcseréjének termékei. Hogy a mérgezést megelőzhessük, álljon itt példaként néhány dísznövény, amely szinte minden kertben vagy lakásban fellelhető, és többnyire tulajdonosaik nem is tudnak káros tulajdonságaikról. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezeket irtsuk ki közvetlen környezetünkből. A mérgezések egy kis odafigyeléssel elkerülhetők. Veszélyes szépségek Amarillisz (Amaryllis belladonna) - A hagymától a leveleken át egészen a virágokig minden része mérgező. Elfogyasztását követően gyomor- és bélgyulladásra jellemző tünetek alakulnak ki, melyet hányás és hasmenés kísér. Súlyosabb esetekben ez izom-, és légzésbénulással is kiegészülhet. Ciklámen (Cyclamen sp.) - Egyik legkedveltebb őszi-téli cserepes szezonnövényünk. Gumószerű rizómája szintén mérgező. Szaponintartalma elfogyasztását követően az emésztőrendszer nyálkahártyáját izgatja. Étvágytalanságot, hasmenést valamint görcsöket és bénulást okoz. Csillagfürt (Lupinus sp.) - Szinte minden vidéki kertben megtalálható ez a dísznövény. Minden része mérgező, fajtától függően változó mértékben. A hüvelytermések és a magok alkaloidtartalma a legmagasabb, melyek szárított állapotban is veszélyesek. A csillagfürtök mérgező hatását tovább fokozhatják a rajtuk gyakran megtelepedő parazita gombanemzetség, a Phomopsis mikoto- xinjai. Gyűszűvirágok (Digitalis sp.) - Szívre ható szteroidglikozidjait az orvostudomány a gyógyítás szolgálatába állította, ám főként leveleinek elfogyasztása ugyanebből adódóan súlyos egészségkárosodást okozhat. Fogyasztását követően első tünetei a hasi fájdalom, öklendezés, nyáladzás, hányás. Ezt követi a pulzus folyamatos gyengülése, majd szívbénulás. Hortenzia (Hydrangea sp.) - Az egész növény mérgező, elfogyasztását követően pár órán belül jelentkeznek a tünetek: hasi fájdalom, hányás, véres hasmenés, légzési problémák. Azonnal hívjunk orvost. Amíg megérkezik, hánytassuk a beteget, majd adagoljunk neki aktív szenet, amely leköti a méreganyagokat (hidran- gin, kumarinszármazék). Jácint (Hyacinthus sp.) - A tavasznak e kedves hírnökét cserepes növényként hajtatva már télen is lehet kapni a virágboltokban. Méreganyagai a kalcium- oxalát kristályok és alkaloidok főként a hagymában találhatók. A kristályok a gyomor- és bélrendszert izgatják, tünetei ebből adódóan öklendezés és hányás. A beteget hánytatni kell, még jobb a gyomormosás. A szájüreget öblögessük vízzel, adagoljunk a betegnek aktív szenet, és itassunk vele sok tejet, mert annak kalciumtartalma részben kicsapja az oldható oxalát kristályokat. Azonnal értesítsük az orvost. Kália (Zantadeschia aetiophi- ca) - A mérgezést a virág és a növény nedvei okozhatják. Méreg- anyagai irritálják a nyálkahártyát a szájban, a bőrön. Elfogyasztását követően hasmenés, hányás, pupillatágulás, később aluszékony- ság következik be. Hajnalka (Ipomea tricolor) - Egyik legkedveltebb egynyári futónövényünk. Ha víz-, és tápanyagigényét megfelelően kielégítjük, rövid idő alatt nagy felületeket futtathatunk be vele. Nagy, zöld levelei mellett, színpompás nagy virágai is megkapóak. A magjai azonban mérgezőek, az LSD-vel rokon anyagokat tartalmaznak. A mérgezés első tünete viselkedészavarokban jelentkezik: zavartság, izgatottság, dühöngés, tájékozódási zavarok. Később öklendezés, hányás, pupillatágulat és vérnyomáscsökkenés figyelhető meg. Terápiája hánytatás után aktív szén adagolása. Szívvirág (Dicentra sp.) - Sok kertben megtalálható e növényfaj, veszélye főleg különleges virágában rejlik, mely a gyerekeket könnyen kóstolásra csábíthatja. Az egész növény mérgező. Tigrislevél (Sansevieria sp.) - Egyik leggyakoribb szobanövényünk, levelei és virágai is mérgezést okozhatnak. Tünetei a nyáladzás, hányás, hasmenés, hemolízis. A mérgezés megelőzhető Az itt felsoroltakon kívül még számos dísznövény akad környezetünkben, amelynek elfogyasztása veszélyt hordoz magában. Ez lehet párórányi kellemetlenség, de akár életveszélyes mérgezés is. Mérgezőek többek között a liliomfélék (Lüiaceae), a nőszirom (Iris sp.), a kikericsek (Colchicum sp.), a szellőrózsa (Anemone sp.), vagy a papagáj virág (Strelizia sp.) is. Legjobb megelőzés a növényi mérgezésekkel szemben az odafigyelés. Ám ha megtörtént a baj, az orvos érkezéséig a lenyelt növényi részeket próbáljuk meg eltávolítani a beteg állatból, vagy emberből. (Az Ezermester alapján) A szakember tanácsa: A tetőnek nem árt többé se víz, se fagy Amikor a családi házunkra választottam cserepet, gyakran hallottam a fedőanyag fagyállóságáról. Mit takar ez a fogalom, és valóban olyan fontos? A fagy az épületek minden szerkezetére veszélyes, de a tetőre kiváltképp. Biztosan megtörtént már Önnel is, hogy egy üvegben megfagyott a víz. A legjobb esetben az éppen megfagyó víz kinyomja a palackzárót, de általában az üveg törik össze, mert nem búja ki ajég nyomását. El tudja képzelni, mit tehet a jég ereje a rosszabb minőségű, nem fagyálló cseréppel? A fagyálló tetőfedő anyag megvédi a kemény telek kellemetlen meglepetéseitől a tetőt. A fagyállóságot - a tetőfedő anyagnak azt a képességét, hogy ellenáll a hőmérséklet-ingadozásnak, a felhasználási hely zónájának megfelelő módszerrel, az STN EN 539-2-es állami szabvány szerint vizsgálják. Szlovákia a B zónába tartozik, ezért a vízzel telített cserépnek 150 próbaciklust kell kiállnia, amely alatt felváltva lefagyasztják és kiolvasztják. Utána megvizsgálják a cserépben keletkezett repedéseket és a felület lepattogzódását. Azt beszélik, hogy... Elsősorban a beton tetőfedők gyártói kapcsolják össze a nedvszívó képességet a fagyállósággal. A nagyobb nedvszívó képesség = kisebb fagyállósággal állítás azonban nem igaz minden tetőfedő anyag, legfőképp a kerámia esetében. A kerámiacserép egyedülálló A kerámiacserép fagyálló képessége az anyag egyenletességétől, textúrájától, szilárdságától, illetve a belső feszültségétől függ. A pórusok nagysága és elhelyezkedése is rendkívüli hatással van rá. Az égetett cserép fagyállósága elsősorban a pórusok átmérőjének mediánjától (a statisztikai ádagérték) függ, mert a víz a kapillárisokban (vékony összefüggő pórusok) másként viselkedik, mint a nagy térfogaton. A Pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Építészeti Kara Anyagmérnöki Tanszékén végzett kutatások alatt megállapították, hogy a víz a különböző nagyságú pórusokban különböző hőmérsékleten fagy meg (minél nagyobb a pórus, annál magasabb hőmérsékleten). Ebből következik, hogy a nagyobb pórusban keletkező jég a vizet a kapillárisokba nyomja, ennek következtében törmelékjég keletkezik, amelynek sokkal kisebb a nyomása mint az összefüggőé, és amelynek a cserép is könnyebben áll ellen. A víz amúgy sem tölti ki teljesen a pórusokat, így a fagyás miatt növekvő térfogatú víznek van hová terjeszkednie. Érthetőbb nyelvre lefordítva: annak ellenére, hogy a pórusos kerámiacserép több vizet szív fel, fagyban a károsodás kockázata nem növekszik. Leszögezhetjük, hogy a cserép vízfelszívó képessége, valamint fagyálló tulajdonsága között nincs kölcsönös öszefüggés. Szlovákia egész területén, bármilyen tengerszint feletti magasságban használhatunk égetett cserepet. Kérdezzen, kérdezzen, kérdezzen Még mindig keveset tud? Keressen fel szakembereket - tető- fedőanyag-kereskedőket, ők segíteni fognak. Ha további kérdése van, lépjen kapcsolatba a Tondach társasággal, Szlovákia egyetlen égetettcserép-gyártójá- val, amelytől részletes tájékoztatást, prospektust és ráadásul az égetett cserép gyártásáról és a tető-felújításról szóló DVD-t kap ajándékba. Elég, ha hívja infovonalunkat: 02/60 30 13 28 vagy kitölti a www.tondach.sk honlapunkon található aktív nyomtatványt. Akik jól érzik magukat a munkahelyen, ritkábban betegszenek meg Egészséges növények az irodában ISMERTETŐ Néhány szál virág is elegendő lehet ahhoz, hogy az iroda barátságosabbnak tűnjön. Egészséges növények a munkahelyen címmel tájékoztatási kampány indult tíz EU-országban. Célja, felhívni a brit, osztrák, belga, dán, francia, holland, német, olasz és svéd munkaadók és a foglalkoztatottak figyelmét az otthonosabb munkahely előnyeire. Akik „otthon” érzik magukat az irodában, szívesebben dolgoznak és ritkábban betegszenek meg, esnek ki a munkából. Jobban kezelik a stresszes helyzeteket, hatékonyabban dolgoznak. Műid a munkaadó, mind a dolgozó jobban élvezi az olyan munkahely előnyeit, ahol jobban odafigyelnek a dolgozók biztonságára, egészségére, komfort iránti igényeire. Egy üyen munkahely alap- adottságaihoz tartozik a káros hatásoktól mentes, ergonomikus munkakörnyezet, a megfelelő klíma, a jó munkafeltételek. Kevésbé ismert, hogy a növények a munkahelyen növelik a mentális és fizikai komfortot. A növények ugyanis melegebbé, kellemesebbé hangolják a környezetet, javítják a munkahely minőségét, segítik a jó munkahelyi klíma kialakulását, ami a hatékonyságra is kihat. Egy felmérés szerint, a betegség miatti munkahelyi hiányzások száma hat hónap adatt 15-ről 5 százalékra csökkent, amikor a növényeket közelebb helyezték a dolgozók monitorához. Más tanulmány szerint a növények jelenléte az irodában csökkentette az olyan általános panaszokat, mint a levertség, fejfájás, légúti irritáci- ók. Az eredmények annál is érdekesebbek, mert Európában a modern irodaházak mintegy harmada nem megfelelő beltéri klímával rendelkezik, legalábbis az EU- kampánytájékoztatója szerint. Egy iroda levegőjének minőségét számos tényező, pl. a nyomtatók, másolók, monitorok, székek kárpitozása stb. befolyásolja. A növények csökkentik a CC>2 és más káros anyagok (pl. a benzol és a formaldehid) koncentrációját, ezzel csökkentve az elhasznált levegő mennyiségét, növelve a friss levegő arányát. A munkahely ideális klímáját különösen télen, fűtési szezonban nehéz megteremteni, mikor alacsony a páratartalom. A száraz levegő miatti kellemetlen tünetek ismertek: szájszárazság, orr és/vagy füldugulás, szem- és bőrviszketés. A növények a felvett víz 97%-át elpárologtatják a leveleik felületén, miközben a vízigényes növények akár 10-15%-kal is növelik környezetük páratartalmát. Egy felmérés szerint, ahol az irodában ilyen növények voltak, ott a betegség miatti hiányzás számottevően csökkent. Kutatások igazolták, hogy a növények a művi környezetben oldják a stresszt, növelik a komfortérzetet, csökkentik az ingerlékenységet, feszültséget vagy levertséget, egyszóval kellemes munkahelyi környezetet teremtenek, míg a „sterü” iroda untató. Egy holland tanulmány összefüggést talált a növények és az iroda dolgozóinak produktivitása között. A növények kedvezően hatottak a munkatársak kreativitására és koncentráló képességére. Vizsgálatok szerint a levegő káros anyagainak megkötésében pl. a páfrányok, fikuszok, az Areca és Phoenix pálma jeleskednek. A páratartalmat leginkább a páfrányok, fikuszok és filodendronok növelték. A növényeknek elegendő helyre, fényre, vízre, tápanyagra van szükségük. Nincs általános szabály, hogyan rendezzünk be egy irodát. Az azonban biztos, hogy a növényekre fordított költség többszörösen megtérül. ( www.healthygreenatwork.org , kiss, gy) A munkahelyi növények megkötik a káros anyagokat (Képarchívum) BP-7-11084
