Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-03 / 52. szám, szombat

6 Fókuszban: a digitális televíziózás ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 3. www.ujszo.com Lehetőség lesz az élő adást bármikor megállítani Lassan terjed az internet-TV ÖSSZEFOGLALÓ 2012-től már nálunk is valóság lesz a digitális műsorszórás (Képarchívum) Az új technológia legnagyobb előnye a továbbított kép- és hanganyag minőségében mutatkozik meg Borotvaéles kép a digitális tévével Az internetalapú televíziózás, azaz IPTV-elv meglepően egy­szerű, hiszen ahol van valamilyen széles sávú internetelérés, ott ugyanazon sávszélességen az IPTV-szolgáltatás is elindítható. A jeleket át kell alakítani, és beve­zetni egy, a tévékészülékhez csat­lakoztatott eszközbe (set top box), ami újra létrehozza a tévé számára is „emészthető” jelet. Bár több kábel- és internetszolgáltató tervezi ilyen jellegű adás elindítá­sát, eddig csak ketten tették ezt meg, a T-Com, és az Orange. En­nek egyik oka, hogy bár a műkö­dés a felhasználó számára egy­szerűnek tűnhet, a szolgáltatói ol­dalon igen komoly Triple Play (te­lefon, internet, és televízió egy­azon kábelen) hálózati eszközö­ket igényel. Az IP-alapú műsorszolgáltatás­nak számos előnye van a hagyo­mányosnak nevezhető kábel vagy földi sugárzással szemben. Egy­részt a továbbított hang és kép minősége a DVD-lemezekével azonos, azzal a különbséggel, hogy a megfelelő tévén a felbon­tás annak többszöröse is lehet (al­kalmas hálózat esetén akár HDTV). Ez természetesen igaz a hangsávra is, hiszen a megfe­lelően kontrollált adatfolyam akár 5.1-es házimozihangzást is továbbíthat, amennyiben arra vevői oldalon igény mutatkozik. Mivel digitális adásról van szó, a minőség soha nem romlik, soha nem „rossz a vétel”. További előny, hogy - mivel a tévéadás di­gitális adat - annak élvezete nem időhöz kötött. Például a műsorúj­ságban szereplő fűmet nem kell szükségszerűen egy adott - vetíté­si - időpontban megnéznünk, az egy adott intervallumon belül (egy nap, vagy akár egy hét, ezt a szolgáltató dönti el) bármikor megnézhető. Épp így gond nélkül létrehozható egy hosszú filmes lista, egyfajta virtuális videotéka is, amelyből valamilyen fizetési mód segítségével (például ügyfél­kód megadásával, SMS-sel) bár­melyik film lejátszható. A külföldi és az eddigi hazai ta­pasztalatok alapján elmondható, hogy a felhasználók 70-80 száza­léka használja az úgynevezett ti­me shifted, azaz időeltolás funk­ciót. Hacsak ezt az egy előnyét ál­lítjuk szembe az IPTV-nek a ha­gyományos televíziózással, akkor is elmondhatjuk, hogy a felhasz­nálók jelentős kényelmi szolgál­tatással gazdagodnak. így le­hetőség van az élő adást bármi­kor megállítani, egy kávéfőzés vagy telefonhívás idejére. Az IPTV további, akár fent említett szolgáltatásai pedig nemcsak a hagyományos tévézésbe hoznak újdonságot, hanem a szórakozta­tóipar tévéhez köthető minden szegmensében előbb-utóbb átala­kítja a piaci viszonyokat. Az új vi­szonyokhoz leginkább a videoté­káknak, a tematikus és mozicsa­tornáknak kell majd alkalmaz­kodniuk. Jelenleg a T-Com a ki­sebb költségű DSL-vonalakon kezdte meg az IPTV bevezetését, az Orange pedig optikai kábelen nyújtja ugyanezt. (1, o) Hamarosan hazánkban is valósággá válik a digitális televíziózás. A parlament­ben van már ugyanis az a javaslat, amely szerint leg­később 2012-ig minden analóg adásnak digitálisnak kell lennie. Ami Finnország­ban már most valóság, arra hazánkban még várni kell. Mit tud az ajtónkon kopog­tató technológia? FELDOLGOZÁS A rossz minőségű tévéadásért szinte minden esetben a tévéhez érkező rossz minőségű analóg je­let tehetjük felelőssé. Sajnos a jel gyengülése ellen nem tehetünk semmit, muszáj elviselnünk a szemcsés, rosszabb esetben szel­lemképes vagy homályos képet. Ennek a helyzetnek véget vethet a digitális műsorszórás közelgő or­szágos beindítása. A hazai digitá­lis műsorszórás kereskedelmi be­vezetésére még várni kell ugyan, de néhány műhold jóvoltából már most is bőséges - igaz, külföldi - digitális adásból csemegézhe­tünk, kitűnő minőségben. A digi­tális rendszer kiépítésére 1993- ban Európában létrehozták a DVB fórumot (Digital Video Broadcas­ting). A DVB által készített szab­ványokat Európa közel 30 orszá­gában elfogadták már, de Euró­pán kívül is számos országban (például Új-Zélandon, Ausztráliá­ban, Dél-Áfrikában, Brazfliában, Indiában, Kínában). A DVB szab­ványa háromféle műsorterjesztési technológiát definiál. A DVB-S (DVB-Satellite) műholdon keresz­tüli, a DVB-T (DVB-Terrestrial) földfelszíni, míg a DVB-C (DVB- Cable) kábelhálózatokon történő digitális műsorszórást jelent. A digitális televíziózás számos előnnyel kecsegtet, míg hátránya tulajdonképpen csak egy van: a je­lenleg használatos rendszerek áta­lakítási költségeihez nemcsak a szolgáltatónak, hanem a felhasz­nálóknak is hozzá kell járulnia. Az új technológia legnagyobb előnye a továbbított kép- és hanganyag minőségében mutatkozik meg. A digitális adatfolyam veszteség nél­kül, eredeti formájában jut el a végpontokig, az analóg jellé való átalakítás pedig fizikaűag is a ház­tartásokban, közvedenül a tévé „előtt” zajlik, így teljesen tiszta je­let kapunk. A digitális tévéadások kép- és hangminőségét a DVD le­mezekéhez hasonlíthatjuk, hiszen a DVB ugyanazokat a tömörítési eljárásokat használja (MPEG-2 és AC3), amelyeket az optikai leme­zeknél alkalmaznak. Ahogyan a DVD-knél, úgy a DVB esetében is lehetőség van egy képsávhoz több hanganyagot párosítani (például a filmek eredeti és szinkronizált hangját). Az adásokkal együtt a szolgáltató kiegészítő információ­kat is eljuttathat az előfizetőkhöz, így például az éppen sugárzott műsor címét, hosszát. Európában már régóta működik az úgyneve­zett EPG (Electronic Program Gui­de), amely tulajdonképpen egy online tévéújság. A hálózat ezen­kívül nagy sávszélességű adatto­vábbításra is használható, így el­lenkező irányú - például mode­mes vagy mobüinternetes - kap­csolat kialakításával együtt széles sávú internetszolgáltatásként is használható. A DVB-S kártyákkal Európában két műholdra csatlakozhatunk, és jóval nagyobb kínálatból választ­hatunk. Á kínálat egy része csak fizetős rendszerben vehető igény­be, de az ingyenesen fogható csa­tornák között is szerepel jó né­hány közkedvelt adó (CNN, BBC World, CNBC, Travel Channel, Classic FM TV, Game Network UK - hogy csak néhány angol nyelvű csatornát említsünk). A digitális adások vételére a jelenlegi vevőberendezések (antennák), a jelek továbbítására a kábelhálóza­tok és a műholdak átalakítás nél­kül alkalmasak. A meglévő rend­szerhez ugyanakkor szolgáltatói és előfizetői oldalon is plusz be­rendezéseket kell csatlakoztatni. Az előfizetőknél úgynevezett set- top-boxok telepítése szükséges, amely elvégzi a digitális-analóg konverziót, és a kimenő csatorná­ra az analóg tévékészülékek szá­mára értelmezhető jelet továbbít. Ezen eszközök ára nagyjából 200 euró körül alakul, de mire ha­zánkban megjelenne a tömeges igény, addigra jelentős árcsökke­nésre számíthatunk. A való­színűsíthető 100-150 euró körüli ár azonban még mindig magas­nak tűnhet. A nemzetközi gyakor­latnak megfelelően éppen ezért az átalakítókat nemcsak egyéni­leg vásárolhatjuk majd meg, ha­nem a szolgáltatónkon keresztül kedvezményesen is. A közeljövőben a gyártók való­színűleg készítenek majd multi­funkciós eszközöket is, ám ezek ára kezdetben legalábbis biztosan csillagászati lesz, mivel háromféle tunert kell integrálni beléjük. Bár a digitális műsorszórás hazánk­ban még csak gyerekcipőben jár, a technológiában rejlő lehetősége­ket az ismert, PC-vel használható kártyák (Hauppauge, Pinnacle, Terratec) kitűnően illusztrálják. A digitális adatfolyam előnyeként minden termék kitűnő minőség­ben készít felvételt, valamennyi eszköz ismeri a time-shift funkciót és az elektronikus műsorfüzetet is használhatjuk. A gyártóknak ne­héz dolguk van tehát a vásárlókért folytatott harcban, mert a döntő tényező az ár és a teljesítmény ará­nya - esedeg egy-egy ütős extra szolgáltatás lehet, (o, 1) Az időzítők, figyelmeztetések segítségével automatikus átkapcsolást kérhetünk egy olyan csatornára, melynek műsoráról semmiképpen sem szeretnénk lemaradni Miben különbözik majd a digitális adás a hagyományostól? ÖSSZEFOGLALÓ A digitális adások vételéhez lé­nyegében ugyanaz a technológia szükséges, mint a digitális műhol­das adások vételéhez, a hétközna­pi felhasználó csupán egyetlen lé­nyegi különbséget tapasztalhat: az ég felé néző lavór helyett hasz­nálható az eddig jó szolgálatot tett hagyományos antenna is. Az adások vételéhez - mivel hazánk­ban még nem igazán kapható be­épített DVB-T vevőegységgel ren­delkező televízió - műholdvevők­höz hasonló vevők, set-top-boxok szükségesek. A készülék az ingyenes, úgyne­vezett Free-to-Air (FTA), szaba­don vehető csatornákat képes fogni. A majdan megjelenő, kó­dolt adások vételére úgynevezett kártyafogadó egységgel (Cl, Common-Interface) rendelkező vevőkészülékek szükségesek, az ilyen műsorcsomagok megjelené­se azonban hazánkban még csu­pán a jövő zenéje. A set-top-boxot célszerű a mel­lékelt SCART-csatlakozó segítsé­gével összekötni a televízióval. Amennyiben nem rendelkezik ilyennel a televíziónk, használ­hatjuk a készülék oldalán talál­ható RCA-csadakozójú kompozit video-, valamint sztereó audioki- meneteket is. Az antenna jele to­vábbvezethető a tv-készülékbe, így a digitális adások vétele mel­lett továbbra sem kell lemonda­nunk az analóg csatornák élveze­téről sem. Az elektronikus programfüzet (EPG, SFI) nemcsak az egyes műsorok kezdési időpontját tar­talmazza logikus, áttekinthető formában, grafikus felületen, ha­nem az egyes filmekhez, műso­rokhoz tartozó adatokat is, példá­ul a rendező nevét és a színészek A műsorfüzet adatai között kereshetünk is, sőt a listákat akár a filmek stílusa alapján is összeállíthatjuk. neveit. Az adatok között kereshe­tünk is, sőt a listákat akár a filmek stílusa alapján is összeállíthatjuk. Az elektronikus programfüzet mellett egyéb kényelmi funkció­kat is találhatunk a menürend­szerben. Az időzítők, figyelmez­tetések segítségével például au­tomatikus átkapcsolást kérhe­tünk egy olyan csatornára, mely­nek műsoráról semmiképpen sem szeretnénk lemaradni. Ä set-top- boxra a második SCART-csatlako- zó segítségével egy videokészülé- ket is köthetünk, melyen keresz­tül - arra alkalmas videokészülék esetén - a vevőkészülék automa­tikusan képes felprogramozni a videót vagy a DVD-rekordert egy adott, általunk kiválasztott mű­sor felvételére. A digitális adások mellé akár a DVD-lemezeken alkalmazott többcsatornás digitális hangsáv is mellékelhető, mely ezen a kime­neten keresztül házimozi-erő- sítőbe is továbbvezethető, igazi házimozi-élményt nyújtva, (h) Mit nyújt a digitális televíziózás? Kifogástalan, zajmentes képminőséget: nincs szellemkép, villódzás, színtorzulás. CD minőségű hangot: sztereo, Dolby Surround vagy többnyelvű kí­sérőhang. Kényelmesebb kezelhetőséget: a néző menülistából választhatja ki a nézni kívánt műsort. A kiválasztás történhet a műsor neve vagy a műsor fajtája alapján. A műsorcsomagban a kép- és hangjelek mellett a műsor címének, közvetítési idejének és egyéb kísérő információknak a továbbítására is lehetőség van. Kötetlen vételi helyeket: egyes vevőkészülékek nem igényelnek tetőantennát, csak egy rövid, kb. 10 cm-es botantennát, amelynek se­gítségével kiváló, szellemképtől mentes lesz a vétel. Mobüitást: a néző ülhet akár villamoson, akár az autópályán szágul­dó autóban, mindig tökéletes a vétel. Interaktivitást: kommunikatív kapcsolat kialakításával - ez lehet mo­bil- vagy vezetékes telefon - igénybe vehetők az olyan interaktív szol­gáltatások, mint például az internet. Finnországban már mindennapos a digitális televízió, az egyik út­törője ennek a Nokia (Nokia-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom