Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-03 / 52. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AAÁRCIUS 3. Régió 5 Az idei beruházások fontossági sorrendjéről is döntöttek a komáromi képviselők Júniustól várható változás a város parkolási rendjében Komárom. Legkorábban jú­nius elsejétől várható válto­zás a város parkolási rend­jében. A képviselők által csütörtökön elfogadott ha­tározat értelmében a rend­szert működtető cég első negyedéves részletes kimu­tatása alapján, valamint a megalapozott lakossági és képviselői észrevételek, in­dítványok figyelembe véte­lével a városi hivatal kiérté­keli az eddigi rendszert. V. KRASZN1CA MELITTA A jelentéssel - a szakbizottság­okban történő megvitatását köve­tően - április 19-ei ülésén foglal­kozik majd a testület, a módosító indítványokkal pedig a május 3-ai rendkívüli ülésén. Az elfogadott módosítások üyen ütemterv mel­lett június elsejei hatállyal léphet­nek életbe. Az idén januártól bevezetett új parkolási rend komoly ellenállást váltott ki a városban, főleg ami az árakat illeti: a legszűkebb belvá­rosban 40 koronás óránkénti par­kolási díjat kell fizetni. A csütörtö­ki ülésen Győrfy László arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy a parkolóautomatákon elhelyezett magyar nyelvű tájékoztató táblák megtévesztők. A „Parkovací lís­tok” kifejezést ugyanis „parkoló­jegy” helyett „parkolókártyaként” fordították. A parkolójegyekkel vi­szont éppen azokon a helyeken nem szabad parkolni, amelyeket abonens vagy rezidens parkoló­kártyákkal (azaz éves bérlettel) rendelkező személyek vagy cégek vehetnek igénybe. Sánta Béla, a városi hivatal osztályvezetője ígé­retet tett arra, hogy a hibát a lehe­tő legrövidebb időn belül kijavít­tatják a működtetővel. A testületi ülésen a belvárosban vállalkozó és élő polgárok képviselői is megje­lentek. Takács Péter vállalkozó nyüt levelet nyújtott át a testület­nek, amelyet több mint kétezer polgár írt alá. Megfogalmazói az alábbi konkrét javaslatokkal for­dulnak a döntéshozókhoz: a par­kolás az egész városban legyen 10 korona óránként, a két gyűjtőpar­kolóban pedig ingyenes; a belvá­rosban élők jelképes 200 koroná­ért parkolhassanak egész évben a lakhelyük közelében, a többiek évi 2000 koronáért; a kijelölt parkoló­helyet évi 8000 koronáért lehes­sen bérelni; a fizetős időszak hét­köznapokon 8-tól 17 óráig tart­son, szombaton pedig legyen in­gyenes. Knyirs Imre és Vass Ferenc arról tájékoztatták a testület tagja­it, hogy a rendszer bevezetése mi­att a belvárosban vállalkozást mű­ködtetők januári bevétele a felére csökkent a korábbi évek januári bevételéhez képest. „Dél-Komá- romban, Dunaszerdahelyen, Érsekújváron: élet van a város köz­pontjában, nálunk szinte teljesen kihalt a belváros” - panaszolták. Szerintük ez nem lehetett a város- vezetés célja. A képviselők döntöttek a kultu­rális és más érdekköri művészeti tevékenységek célirányos támoga­tására szánt összeg elosztásáról is: az 516 ezer koronán összesen 24 polgári társulás, iskola és klub osz­tozik. A testület tovább jóváhagyta az idei évre tervezett beruházások fontossági sorrendjét: az első he­lyen azon tervezetek önrészei sze­repelnek, amelyek uniós vagy mi­nisztériumi pályázatokhoz kötőd­nek. Ugyancsak prioritásnak szá­mít a számítógéppark fejlesztése, konténerállások építése, térfigye­lő rendszer vásárlása, játszóterek korszerűsítése, valamint a Jókai, a Lukáč és az őrsújfalusi Üzlet utca felújítása. Versenypályázatot hirdet az önkormányzat a kultúrház mögötti telek eladására Elképzelések a városközpont beépítésére Léva központjában a Hősök tere jelenleg parkolóként funkcionál, a város hosszú távú elképzelései közé tartozik a parkoló elköltöztetése és egy valódi, hangulatos főtér kialakítása (A szerző felvétele) FORGÁCS MIKLÓS Léva. Három cég érdeklődik a városközpontban a Hősök terét határoló Družba kultúrház mö­götti beépítetlen telkek iránt. A legutóbbi képviselő-testületi ülé­sen elhangzott, az utóbbi két év­ben három versenypályázatot hir­dettek meg, de sem a négyzetmé­terenkénti háromezer, sem a két­ezer koronás ár nem volt elég vonzó egy befektető számára sem. Harmadszorra, az ezerháromszáz koronás négyzetméterenkénti vé­telár már elfogadhatóbbnak tűnt, de végül a szerződés aláírására már nem került sor az érdeklődő céggel. Jelenleg egy prágai, egy pozsonyi és egy lévai beruházó kérvénye van a városi hivatal és képviselő-testület előtt. Gabriel Földi független képviselő indítvá­nyozta egy új versenypályázat ki­írását, a városi hivatal által java­solt négyzetméterenkénti kétezer koronás vételárat javasolta ezer­ötszáz koronára csökkenteni. Ti­zenkét igen, három nem és hat tartózkodás mellett elfogadták a javaslatot. A kultúrház mögötti 16 parcelláról van szó, összesen 15 403 négyzetméternyi területről. Štefan Misák polgármester hangsúlyozta, az előző ciklusban elfogadott városrendezési terv alapján pontosan meghatározott célra használható csak ez a terü­let, mégpedig főként lakóházak, többfunkciós épületek építésére. Az egyik kérvényt a prágai szék­helyű Plaza Centers Czech Re­public Kft. nyújtotta be, elképze­léseik szerint Levice Plaza néven egy kereskedelmi, szórakoztató és közösségi központot építenének ki, s a kultúrház mögötti telkeken kívül a Hősök terén található par­cellák uránt is érdeklődnek. A cég része a Plaza Centers (Europe) B. V Group nevű nemzetközi kon­szernnek, mely több mint húsz üzletközpontot épített már fel Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban, az első a budapesti Duna Plaza volt. A kft. az elképzelés megvalósulásával kétszáz munkahelyet ígér a lévai­aknak. A másik kérvényt a pozso­nyi Business Group BA Spol. kft. adta be, ők nem határozzák meg pontosan, milyen célra használ­nák a telkeket, de hangsúlyozzák, bármikor készek tárgyalni a vá­rossal, és ha a versenypályázat ki­írásáról dönt az önkormányzat, azon is részt vesznek. A cég kérvé­nyében leszögezi: bármilyen, a város tulajdonában lévő telek ér­dekli őket. A cég tevékenységi kö­rébe főként az ingadaneladás, - vásárlás, és bérbe adás közvetíté­se tartozik. A harmadik kérvénye­ző az Agrostav Group Levice Rt., ők lakásépítés céljából vásárolnák meg a kultúrház mögötti terüle­tet. A képviselők és a polgármes­ter is hangsúlyozta, csak annak a cégnek van esélye, amely részle­tesen körvonalazza majd pályáza­tában a szándékait, de csak a vá­rosrendezési tervnek megfelelő elképzelés valósulhat meg ezen a területen. A város előző vezetői a testület jóváhagyása nélkül döntöttek a sétálóutca kialakításáról Engedély nélkül építkeztek, hitelt halmoztak fel GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. Az előző városveze­tésnek számot kellene adnia arról, miért folytatták a sétálóutca építé­sét, annak ellenére, hogy nem ren­delkeztek építkezési engedéllyel - jelentette ki csütörtökön tartott saj­tóértekezletén Martin Alföldi pol­gármester. Elmondása szerint a vá­ros előző vezetői a képviselő-testü­let jóváhagyása nélkül döntöttek a sétálóutca építéséről. Tették ezt an­nak ellenére, hogy a szükséges építkezési engedélyek egyikét a Fő utcán székelő vállalkozók és az ott lakó polgárok tiltakozására a kör­zeti hivatal visszavonta. Arra az új­ságírói kérdésre, hogy a jelenlegi polgármester annak idején városi képviselőként miért nem tiltako­zott ez ellen, Alföldi azt válaszolta, maga is csak a városháza előtti hir­detőtábláról szerzett tudomást ar­ról, hogy megkezdődött a sétáló- övezet építése. Ezt követően inter­pellált is. A jelenlegi városvezetés megbízta a főellenőrt, végezzen beható ellenőrzést a beruházással kapcsolatban a közbeszerzési pá­lyázat kiírásától a építkezés átvéte­léig és a számlák fizetéséig. Alföldi elmondása szerint az előző város- vezetés 43 millió korona hitelt hal­mozott fel csupán ezzel az építke­zéssel. Jozef Mečiar alpolgármester ar­ról beszélt, hogy az idei év a tarto­zások törlesztésének éve lesz, hi­szen a már említett hitelen kívül 12 millió koronáról szóló kifizeteden számlát is örököltek. Éppen ezért idén a választási igérteteiknek azt a részét igyekeznek majd teljesítem, amely nem igényel nagy anyagi hátteret, ez pedig a lakosok jobb tá­jékoztatása és az önkormányzat te­vékenységének átiáthatóbbá tétele. Olyan projekteket helyeznek elő­térbe, amelyekhez a Európai Unió strukturális alapjaiból tudnak tá­mogatást szerezni. Szó volt a sajtóértekezleten a Vágsellyét elkerülő út terveiről is. Erről tartottak vitafórumot a város­háza nagytermében négy érintett település, Vágsellye, Vágkirályfa, Vághosszúfalu és Tomóc képviselő­inek részvételével. Alföldi közölte, Vágsellye számára a legújabb, az 5. változat a legelfogadhatóbb, amely szerint a Galánta felől Érsekújvár felé vezető I/75-ös főutat még Vágkirályfa kataszterének szélén észak felé irányítanák, a Vág folyó túlsó partjára, így az mind a négy érintett települést észak felől, a la­kott területeken kívül kerülné el. A fórumon az is kiderült, hogy ezt a változatot egyedül a vágkirályfaiak ellenzik, mivel a falubeliek tulajdo­nában lévő mezőgazdasági terüle­ten haladna keresztül a kerülőút. Jozef Mečiar alpolgármester el­mondta, a vágsellyei képviselő-tes­tület a kérdéssel még külön foglal­kozik majd, és valószínűleg találko­zót kezdeményeznek a vágkirályfai önkormányzattal, hogy kompro­misszumra jussanak. Édesapja térdének egy darabját átültették fia lábába Egy darab csont ajándékba SITA-H1R Zsolna. Egy évvel ezelőtt súlyos baleset érte a 13 éves zsolnai Marek Šibíket. Egy teherautó ittas sofőrje elgázolta a kisiút, a gyerek a baleset következtében csaknem elveszítette a lábát. Most azonban remény van arra, hogy újra járni fog, köszönhetően édesapjának, akinek térdcsontjából egy darabot átültettek a fiú térdébe. A múlt hónapban elvégzett transzplantá­ció, úgy tűnik, sikerrel járt. a zsol­nai kórház gyermekortopédiai osztályának főorvosa, Juraj Popluhár elmondta, a gyerek ál­lapotát folyamatosan ellenőrzik, antibiotikummal kezelik, hogy elejét vegyék az esetleges fertő­zésnek. Előfordulhat azonban, hogy a csont nem forr össze megfelelően, de ez csak néhány hónap múlva derül ki. Hogy a kis­fiú ki tudja egyenesíteni a lábát, ahhoz további műtétek elvégzésé­re van még szükség. Az orvosok szerint a megsérült alsó végtag nem lesz többé teljesen egészsé­ges, de a gyerek képes lesz járni. Negyvennégymillió koronát EU-s pályázatokból Felújítanák a város nevezetességeit ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Két év alatt csak­nem 44 millió korona európai uni­ós támogatást nyert nyolc sikeres pályázatnak köszönhetően a város önkormányzata. Az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium EU-s strukturális alapjából nyert 16 millió koronából 2005-ben sikerült teljesen felújíta­ni a szlovák tannyelvű Bethlen Gá­bor utcai alapiskola épületét. „Az idei tanévben az Európai Szociális Alap támogatásának köszönhető­en esélyt kapnak azok, akik vala­milyen oknál fogva nem fejezték be az alapiskolai tanulmányaikat” - tájékoztatott Boris Koprda, az ér­sekújvári városi hivatal nemzetkö­zi kapcsolatok és régiófejlesztési osztályának a vezetője. ,A szociális alap 1,2 millió koronával, a város ötszázalékos önrésszel támogatja a három évre szóló projektet. Tavaly harmincán jelentkeztek a tovább­képzésre. Tizenöt évnél idősebb, jelenleg valamelyik középfokú tan­intézményt látogató diákokról volt szó, akik megtudták, csak akkor ismerik el az eddigi tanulmányai­kat, ha már hivatalosan is elvé­gezték az alapiskolát” - mondta Koprda. A Vár utcai szlovák alap­iskolában az ottani pedagógusok oktatják az érdeklődőket, az in­tézmény fenntartója korszerű in­formatikai szaktantermet rende­zett be a számukra. Idén Párkány és Nagysurány körzetéből is ér­keztek érdeklődők. Egy további, 2006-ban induló és 20 hónapig tartó pályázat jóvoltából nem csak Érsekújvárban, hanem a kör­nyező településeken és a Vágsellyei járásban is számítógé­pes tantermek létrehozását terve­zik. Érsekújvár támogatást nyert a központi városrész területrende­zési tervének, és a 2006-2016-os évre szól városfejlesztési tervének kidolgozására is. A 2007-2013-as időszakban az iskolafenntartó el­sősorban az igazgatása alá tarto­zó tanintézmények hőszigetelésé­re, és a város egykori nevezetessé­geinek felújítására szeretne EU-s támogatást nyerni, (száz) Két óvodában foglalkoznak a magyar gyerekekkel Régi korok játékai ÚJ SZÓ-HÍR Érsekújvár. Március 12-én és 13-án várják a város hét óvodájá­ban 8 és 17 óra között a beiratko­zó gyerekeket és szüleiket. Az óvodák közül kettőben, a Blaho Pál és a Cirül-Metód utcai intéz­ményben működnek magyar ne­velési nyelvű osztályok. Szabó Eleonóra, a Blaho Pál utcai intéz­mény igazgatója csütörtökön megnyitotta a régi korok játékait bemutató kiállítást, amelyet az óvónők és a szülők rendeztek. A negyvenes-ötvenes évek képes­könyvei mellett búgócsigák, hin­talovak és babakocsik sorakoz­nak, amelyek elnyerték a gyere­kek, és a bemutató órákra és kéz­műves foglalkozásokra érkező szülők és nagyszülők tetszését is. „A nevelési munka során nagy gondot fordítunk a hagyományőr­zésre, hiszen a mi feladatunk biz­tosítani a város magyar alapisko­lája számára az utánpótlást. Hat osztályunkból négyben, összesen százöt gyerekkel foglalkozunk magyar nyelven, és idén több mint húsz gyerek megy tőlünk a Czuczor Gergely Alapiskolába”- mondta Szabó Eleonóra. A régi játékok még két hétig lát­hatók, várják az óvodásokat és kisiskolásokat is. (száz) A régi korok játékait bemutató tárlat egyik kis látogatója úgy dön­tött, sorra kipróbál minden játékot (Csuport István felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom