Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-28 / 73. szám, szerda
Pénzvilág 13 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 28. Az ország tartós gazdasági fellendülése megmutatkozott a megtakarítások növekvő állományában, valamint a korábbinál intenzívebb hiteligénylésben Érdemes egybevetni a banki szolgáltatások árlistáit 2006-ban sikeres évet zártak a hazai pénzintézetek, többségük a 2005-ös profitnál nagyobb nyereséget könyvelt el. Az eredményes év két dologra vezethető vissza: Szlovákia gazdasági fellendülése növelte a lakosság pénzbevételeit, ami megmutatkozott a bankbetétek növekvő állományában, valamint a korábbinál intenzívebb hiteligénylésben, másrészt a bankok egyre sokrétűbb szolgáltatásokat nyújtanak, ez pedig több ügyfelet vonz. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Vajon mi volt a jellemző a mögöttünk hagyott év kamatpolitikájára? A Szlovák Nemzeti Bank az elmúlt esztendőben több lépcsőben emelte a jegybanki alapkamatot, összességében 3 százalékról 4,75 százalékra. Ebből adódóan drágultak a kölcsönök, másrészt a bankbetéteken, folyószámlákon nyugvó megtakarítások kamatai is. Természetesen a kölcsönök és a megtakarítások kamatterhe között lényeges különbség van. Zdenko Štefanides, az Általános Hitelbank (VÚB) vezető közgazdásza szerint 2006-ban a hazai bankpiacon a kölcsönök után fizetendő kamatok 2,2 százalékponttal emelkedtek, miközben a megtakarítások, konkrétan a határidős betétek kamatai csupán 1,3 százalékponttal nőttek, azaz a két mutató közötti különbség csinos nyereséget termelt. Napjainkban az egyik legvonzóbb pénzügyi terméknek a jelzáloghitei számít. Zuzana Porvazníková, a Volksbank elemzője úgy becsüli, a jelzáloghitel terén ádagosan Csupán 1,5 százalékpontos kamatnövekmény mutatkozott, az átlagnál kisebb drágulás döntően két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy a jelzálog piacán rendkívül kiélezett küzdelmet folytatnak a pénzintézetek, a verseny pedig leszorítja az árakat. A másik, hogy a jelzáloghitelek felvevői a legjobb adósok közé tartoznak. Újra előretört a bankbetét A megtakarítások utáni enyhe, ám érezhető kamatemelés, ami az euróbán és dollárban jegyzett befektetési alapok profithanyatlásával együtt következett be, azt eredményezte, hogy hosszabb pangást követően tavaly újra nőtt a bankbetétek állománya. A viszonylag kicsi, de biztos kamat 2006-ban, ha átmenetileg is, de újfent diadalmaskodott az egyéb megtakarítási formákkal szemben. Ez a számok nyelvén a következőt jelenti: míg 2002 és 2005 között a bankbetét összesített állománya 327 milliárd koronáról 323 milliárd koronára csökkent, addig tavaly 8 milliárddal emelkedett, elérve a 331 milliárdot. A Szlovák Nemzeti Bank prognózisa szerint pedig idény a betétállomány egyenesen 395 milliárd koronára duzzad. Egyébként nem biztos, hogy azok döntenek jól, akik idén helyezik előtérbe a klasszikus banki megoldásokat. Mégpedig azért nem, mert ahogyan közeledünk az euró 2009-es bevezetéséhez, úgy csökken majd a jegybanki alapkamat, ami meghatározza a betétek utáni kamatok nagyságát is. Másrészt a rendkívül erős korona láttán a nemzeti bank a vártnál korábban az alapkamat csökkentésének eszközéhez nyúl, vagyis 2007-ben már kevesebbet fial a bankkönyvön őrzött megtakarítás, mint az elmúlt évben. Mekkorák a kezelési költségek? Természetesen bankot nem csupán a szerint választunk, hogy magas kamatokkal dolgozik, hanem a szerint is, hogy milyen pénzügyi csomagot nyújt, és a csomagot mekkora kezelési költséggel terheli. A pénzintézetek egyik legfontosabb bevételi forrása ugyanis a kezelési költség, ráadásul ez a tétel folyamatosan növekszik. Ennek dacára a hazai bankok e téren még mindig viszonylag visszafogottak, hiszen míg az Európai Unióban a pénzintézetek bevételének átlagosan 28 százaléka származik illetékekből, kezelési költségekből, addig nálunk ez az arány csupán 22 százalék. Mi tartozik a pénzügyi csomagba? A számlavezetés mellett a havi pénzügyi mozgást tükröző számla postázása az ügyfélnek, a bankkártya többszöri használata, az állandó jellegű átutalása intézése, az elektronikus banki szolgáltatás garantálása, esedeg a számla limitált túlmerítésének lehetősége. Ha csupán a számlavezetés költségét vizsgáljuk, akkor a Symsite Research piackutató intézet adatai szerint tavaly ádagosan 10 százalékkal emelkedtek a költségek (2005-ben még 17%-kal), konkrétan átlagosan és éves szinten 2171 koronáról 2384 koronára. Ha viszont teljes csomagra fizettünk elő, ami természetesen magában foglalja a számlavezetést is, akkor kisebb összeggel számolhatunk, ennek éves ádagára 2006- ban 1697 koronáról 1712 koronára emelkedett. Ezek után lássuk, hogy az egyes bankok közül melyek a legolcsóbbak a számlavezetés, és melyek a legvonzóbban a csomag nyújtása terén. Az előbbi kategóriában a ČSOB vezet, 1837 koronás éves számlavezetési díjjal, majd az OTP Banka Slovensko következik 1923 koronával, a képzeletbeli dobogó harmadik fokát pedig a Postabank foglalja el 1972 koronával. A számlavezetést is tartalmazó csomag kategóriájában a Symsite Research felmérése alapján az UniBanka a legolcsóbb, ügyfelei évente 880 koronát fizetnek, második a ČSOB 1359 koronával, harmadik pedig a Dexia banka 1393 koronával. Arról nem is szólva, hogy az utóbbi két pénzintézet egyéb kedvezményekkel is szolgál, például a Dexia azoknak a klienseknek, akik legalább két évre elkötelezik magukat náluk, 1200 koronában limitálja a kifizetendő kezelési költség felső határát. Az adatokból kiviláglik, hogy a több szolgáltatást garantáló pénzügyi csomag jóval kedvezőbb a puszta számlavezetésnél. Az utóbbi viszont azoknak ajánlható, akik egyébként csupán minimális banki szolgáltatásra tartanak igényt, például azok, akiknek ugyan a számlára fut rá a fizetésük, ám azt gyakorlatilag egy tételben azonnal ki is veszik. Vannak olyan ügyfelek is, akik egyszerre több pénzintézetben is érdekeltek. Esetükben az a jó stratégia, hogy abban a bankban, amelyik a fizetésüket kezeli, pénzügyi csomagra fizetnek elő, a többiben viszont csak számlavezetésre tartanak igényt. Fokozatos búcsú a készpénztől Bármilyen furcsán is hangzik, de tény: a bankok egyre jobban „irtóznak” a készpénz kezelésétől. „A pénzintézetek arra ösztönzik klienseiket, hogy egyre inkább a készpénzmentes szolgáltatások irányába mozduljanak el” - nyilatkozta Regina Straka-Ovesny, a Szlovák Takarékpénztár elnök-vezérigazgatója. Ennek megfelelően a Szlovák Bankszövetség kimutatása szerint egy év leforgása alatt a baríkfiókokban történő készpénz- kivétel drágult meg a leginkább, esetenként 70%-kal. Vagyis mindinkább a bankkártyát használatára vagyunk kényszerítve. Ezt mi, polgárok is érzékeljük, hiszen míg 10 éve egy bankkártyára 7 szlovákiai polgár jutott, addig tavaly már 10 polgárra 8 kártya esett, abszolút számokban kifejezve 10 év alatt (1996 és 2006 között) a hazánkban forgalomban lévő plasztiklapocskák száma 773 ezerről 4 475 ezerre ugrott. Az utóbbi jelenséggel kapcsolatos további fejlemény: 1996-ban a pénzautomata egyszeri használatakor ádagosan 990 koronát vettünk ki, tavaly viszont már ádagosan 3050 koronát, ami messze gyorsabb növekedési ütem, mint amilyet az átlagbér növekedésénél tapasztalunk. Kiindulva az iménti adatokból egyáltalán nem meglepő az a tény, hogy 2006-ban már 290 milliárd koronányi forgalmat generáltunk a bankkártyák révén. Összességében mégis elmondható: a bankok sikerrel szorítják a háttérbe a készpénzzel történő fizetéseket, s különösen a 40 év alatti korosztály már átállt a pénzügyi szolgáltatások eme rugalmasabb formájára. (JN, P, shz) Vaša banka www.slsp.sk sporotel: 0850 111 888 Lakjon a mi hiteleinkkel még azelőtt hogy megemelik a fizetését Vegye igénybe az UverPLUS-t lakásra, előnyösebb, mint bármikor korábban. Most egyharmaddal magasabb hitelt kaphat az első években alacsonyabb törlesztéssel, a pénz felhasználásának bizonyítása nélkül is, díjtalan szakértői véleménnyel és telekkönyvi bejegyzéssel 6000 koronáig. Mi több, ha számlája van a Slovenská sporiteľňában, egymilliós hitel esetén 22 000 koronát is megtakaríthat. BP-7-10646 PÉNZVILÁG A mellékletet a reklámosztály szerkeszti. Reklámmenedzser: Ing. František Farenzena, tel.: 0903/252 204, felelős szerkesztő: Sidó H. Zoltán. Levélcím: Pénzvilág, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, tel.: 02/592 33 425
