Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-28 / 73. szám, szerda
14 Kitekintő ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 28. www.ujszo.com Tévedtek a Wikipédiából készülők a vizsgán Félrevezető lehet az internetes enciklopédia ÖSSZEFOGLALÓ A bárki által szerkeszthető szócikkekből álló Wikipédia internetes enciklopédia tudományos használhatósága, szakmai színvonala már nem először okoz felzúdulást az Egyesült Államokban - legutóbb egy történelem vizsgára készültek hibás vagy félrevezető szócikkekből. Nem támogatták a jezsuiták Amikor az amerikai Middle- bury Főiskolán Neil Waters japán történelemmel foglalkozó csoportjának mintegy fele azt állította a vizsgán, hogy a jezsuiták támogatták a 17. századi Simabara lázadást Japánban, a professzor már sejtette, hogy a forráshasználat ügyében valami nagyon nincs rendjén. A jezsuiták ugyanis egyáltalán nem voltak abban a helyzetben, hogy támogatni tudjanak egy felkelést, mivel többségük rejtőzködni kényszerült. Hamarosan fény derült a probléma okára: a jelentéktelen, egyúttal pontadan információ a Wikipédiából származott, amire a hallgatók felkészülésük során bukkantak. Dr. Waters és történelem tanszék több professzora is észrevette, hogy a diákok dolgozataikban gyakran adják meg forrásként a Wikipédiát. Amikor magyarázatot kértek tőlük, azt válaszolták, hogy a középiskolában ez bevett gyakorlat volt. A japán történelem vizsgánál azonban betelt a pohár: Dr. Waters és a történelem tanszék figyelmeztette hallgatóit, hogy dolgozataik és vizsgáik során többé nem idézhetnek a Wikipédiából, és nem használhatják forrásként. A tanszék tehát saját hatáskörében elutasította a Wikipédia forrásként való idézését, a szabad enciklopédia használatát azonban nem korlátozták. Don Wyatt tanszékvezető szerint ez nem is lenne praktikus, mert a Wikipedia túlságosan könnyen elérhető ahhoz, hogy a hallgatók ne használják. Vitát kavart a döntés Az intézkedéssel azonban Middlebury belecsöppent egy vita közepébe, amelyben újságírók, jogászok és egyetemi tanárok azon feszülnek egymásnak, mire jók a Wikipedia önkéntesek által írt cikkei, ha gyakran téves információkat és néha még szándékos hazugságokat is tartalmaznak. A Wikipedia szerkesztői valóban több szócikket is visszavontak, mivel tartalmukat kártékonynak ítélték. A Middlebury Főiskola eljárását azonban hamarosan szájára vette a diáksajtó, s több egyetem diákújságja, például Middlebury Campus című, hetente megjelenő újság is „cenzúra” bevezetésével vádolta a történelem tanszéket. A többség persze nem tartja szükségesnek, hogy mozgalmat indítsanak az eljárás ellen. „A döntést nem tartom rossznak” - mondja Jimmy Wales, a Wikipedia egyik alapítója, és az alapítvány elnöke. „Lényegében ugyanazt ajánlják, amit mi is akartunk - a diákok ne idézzenek enciklopédiákból. Remélem az Encyclopaedia Britannicából sem idéznek. Ha megtiltották volna a Wikipedia olvasását, akkor jót nevetnék. Hiszen ezzel az erővel azt is mondhatták volna, hogy ne hallgassunk rock and rollt.” Milliók látogatják A Wikipedia angol nyelvű oldalát decemberben az Egyesült Államokban mintegy 38 millióan látogatták, és internetezés közben aligha lehetne kikerülni, mivel a Google sok esetben első helyen a Wikipédiát adja meg találatként. Néhány főiskolán szerencsére a tanárok kreatív erőforrást látnak a Wikipédiában, s olyan témák kidolgozását adják feladatul diákjaiknak, amelyek később szabad felhasználású szócikként jelenhetnek meg. A netes lexikon listát vezet ezekről az iskolákról és egyetemekről: eszerint tavasszal a Kelet-Angliai Egyetem és az ohiói Oberlin College hallgatói a Közel-Keletről és az ókori Rómáról fognak cikkeket készíteni a Wikipédia számára. Ami a jezsuitákat illeti, már nem szerepelnek a Simabara-lázadásról írt szócikkben, (mult-kor.hu) Jimmy Wales, az internetes, szabadon szerkeszthető enciklopédia atyja nem tartja rossznak az egyetem döntését (Képarchívum) Az új felfedezés segíthet a traumák utáni, fóbiaszerű stresszes rendellenességek feloldásában is Lehetséges az emlékek törlése Lehetséges bizonyos félelmetes emlékeket törölni anélkül, hogy más emlékeket módosítanánk. Francia kutatóknak legalábbis sikerült patkányok agyából egyedi memórianyomokat törölni, miközben más emlékek érintetlenül maradtak. OR1GO A Nature Neuroscience c. szaklap hasábjain nemrégiben közzétett eredmények segítenek mélyebben megérteni a memória működését, azt, hogy miképpen tárolódnak és íródnak be, illetve hogyan változnak meg bizonyos emléknyomok. Mindez segíthet a traumák utáni, fóbiaszerű stresz- szes rendellenességek feloldásában is. Az ún. poszttraumás stresszben (post-traumatic stress disorder, PTSD) szenvedő emberek a jövőben megszabadulhatnának az életüket megkeserítő emlékektől. Egy-egy emlék maradandó tárolásakor az adott emléknyom a rövid távú memóriából áthelyeződik a hosszú távú memóriába. Ezt a folyamatot hívjuk emlék- nyomrögzüiésnek, más néven memória-konszolidációnak. Az már korábbról is ismert volt, hogy bizonyos szerek megzavarhatják ezt a folyamatot. Joseph LeDoux és munkatársai (Center for Neural Science, New York University) arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire specifikus az így, mesterségesen előidézett zavar. Meg lehet-e vajon zavarni egy adott emléknyom áthelyeződését a hosszú távú memóriába anélkül, hogy közben bármiféle hatással lennénk más emléknyomok rögzülésére? A kutatók két különböző dallammal kondicionáltak patkányokat. Mindkét muzsikával félelmet keltettek az állatokban, mert a zeA félelmet keltő emlékek kialakulása és előhívása alatt rendszerint fokozódik az idegsejtek közötti kommunikációs aktivitás ezen a területen, a droggal kezelt állatokban azonban éppen ellenkezőleg - csökkent (Képarchívum) névéi egyidőben elektromos sokkot is alkalmaztak. Az így kondicionált állatok felének ezután olyan szert adtak, amely közismerten részleges amnéziát (emlékezetkiesést) okoz. Ezután az összes állatot emlékeztették a félelemkeltő muzsikára, oly módon, hogy újra lejátszották nekik az egyik dallamot - nagyon fontos kísérleti körülmény, hogy csak az egyik dallamra emlékeztették őket. Az em- lékeztetés idejében az állatok fele még a szer hatása alatt állt. Egy nappal később megvizsgálták, miként reagálnak az egyes állatok a különböző dallamokra. A kezeletlen patkányok mindkét dallam hatására félelmet mutattak, hiszen mintegy „várták” az elektromos sokk közeledtét. Az amnéziát okozó szerrel kezelt állatok azonban nem mutattak félelmet annak a dallamnak hatására, amelyre a drogkezelés alatt emlékeztették őket. Az adott emlék teljesen kitörlődött a memóriából, míg a másik, szintén félelmet keltő emlék (dallam) és hatása változatlanul megmaradt. LeDoux kutatócsoportjának arra az elképzelésre is sikerült kísérletes bizonyítékokat találnia, hogy a mandulamag vagy szaknyelven amygdala (az agy mélyebb részeiben található ősi idegi mag), amelynek jelentős szerepe van az erős érzelmek, többek között a félelem átélésében, központi szerepet játszott ebben a folyamatban. A félelmet keltő emlékek kialakulása és előhívása alatt rendszerint fokozódik az idegsejtek közötti kommunikációs aktivitás ezen a területen, a droggal kezelt állatokban azonban éppen ellenkezőleg - csökkent. Ez azt mutatja, hogy a félelmet keltő emlék valóban törlődött a memóriából, és nem egyszerűen az történt, hogy a memória és a félelemre adott válaszreakció közötti folyamat valahol megszakadt vagy gátiódott. Greg Quirk neurofiziológus szerint a felfedezés hatalmas lépés lehet a pszichiátriai betegségek gyógyításának folyamatában. Olyan típusú betegségek esetén, mint a fent említett PTSD, a pszichiáterek által alkalmazott kondicionálás jelentős javulást hozhat. „Ezek a drogok nagymértékben segíthetik a terápiát. Új távlatok nyílhatnak a pszichiátriában, és a jövőbeli gyógymódok valószínűleg ebbe az irányba fognak eltolódni. Az idegrendszeri kutatások pedig segítenek abban, hogy még hatékonyabb eszközöket állíthassunk a gyógyítás szolgálatába” - mondta Quirk a Nature online hírszolgálatának. A kombinált kamerák kevesebb vizsgálattal is pontosabb eredményt nyújtanak Új képalkotó technológiák az egészségügyben OR1GO Az egészségügyi képalkotó diagnosztikában a fejlődés útja jelenleg a hibrid technológiák felé vezet; a PÉT- és SPECT CT-k alkalmazása bővül a leggyorsabban. A kombinált kamerák kevesebb vizsgálattal is pontosabb eredményt nyújtanak, mint a hagyományos készülékeken külön-kü- lön elkészített felvételek, ráadásul bizonyos diagnosztikai eljárásokhoz kizárólag az előbbiek használhatók. Szakértők szerint a jövő az eddiginél pontosabb eszközöké, illetve egy új, molecular imaging nevű megoldásé. A PÉT jelenleg néhány milliméteres, a CT néhány tizedmillimé- teres felbontású képet tud készíteni a vizsgált területről. A gyógyításban, ahol a pontosság döntő jelentőségű, nyilván a precizitásé az előny, ám ez nem jelenti azt, hogy a CT kiszorítja a PET-et. A valóság ennél bonyolultabb: a valódi (térbeli) pontosságot és a legnagyobb használati értéket a két eljárás előnyeit kombináló PET-CT-vel lehet elérni. A CT-kamera a kóros elváltozások anatómiai képét rögzíti, a PET- tel az adott terület funkcionális (mindenekelőtt anyagcsere-) vizsgálatát lehet elvégezni. A PET-CT a kórosan funkcionáló terület pontos behatárolására alkalmas. Mindez természetesen két külön készülékkel, kétféle időpontban készült felvételek szoftveres „egymásra vetítésével” is megoldható, ám üyenkor nem lehet garantálni, hogy a páciens mindkét esetben ugyanolyan testhelyzetet foglal el a kamerához képest, vagyis nincs elmozdulás a két felvétel között. A PET-CT annyival tud többet, hogy egy időben készíti el a két képet, és egy felvételben ábrázolja a kétféle eljárással szerzett információkat, tökéletes illesztéssel. Az elsősorban a daganatos (de újabban ér-, sőt idegrendszeri) betegségek diagnosztikájában alkalmazott technika gyorsan terjed -jelenleg az összes nagy gyártó (Siemens, GE, Philips, Toshiba, stb.) kínálatában szerepel PET- CT, s az eladások a teljes képalkotó diagnosztikán belül ebben a szegmensben nőnek a leggyorsabban. A hibrid készülékeknek nem a PET-CT az egyetlen megjelenési formája: régóta létezik SPECT- PET (a speciális SPECT-kamerá- kat PET-izotóppal és -üzemmódban is lehet működtetni) és újabban sokat hallani a SPECT-CT-ről is. Utóbbit elsősorban szív- és érrendszeri megbetegedések diagnosztikájára ajánlják a szakértők. Az előnyök hasonlóak mint a PET- CT-nél: a készülék alkalmas a keringési rendszerben észlelt funkcionális zavarok anatómiailag pontos lokalizálására. A jövő a biztató eredmények ellenére sem a hibrid képalkotó technológiáké. A fejlődés most kétségkívül ebbe az hányba mu: tat, ám a szakértők szerint csak átmenetileg. Középtávon egyrészt számítani kell arra, hogy az egyes képalkotó módszerek képesek lesznek egymás helyettesítésére, például már ma is iétezik olyan MR-eljárás, ami képes a PÉT kiváltására. Másrészt a készülékszám növekedésével előtérbe kerül a többlépcsős diagnosztika, amelyben - ha nem egyértelmű, hogy az adott panasz milyen vizsgálati módszert indokol - az olcsóbb eljárásoktól haladnak majd a költségesebb, de nagyobb pontosságú megoldások felé. Ráadásul arra is van esély, hogy a ma még egymás mellett élő technológiák versenyéből a „nevető ötödik” kerül ki győztesen: a molecular imagingnek nevezett, molekuláris szintű képalkotó módszer lényegesen pontosabb az eddigieknél, és a mostani diagnosztikai eljárások jelentős részét 5-15 éven belül leválthatja. A jövő a biztató eredmények ellenére sem a hibrid képalkotó technológiáké (Képarchívum)
