Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-17 / 64. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 17. Kultúra 9 A Free Style Chamber Orchestra fergeteges koncertje a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Lenyűgöző határátlépők Különleges, szokatlan íze­ket, rendhagyó zenei desz- szertet tálaltak fel a Free Style Chamber Orchestra muzsikusai csütörtökön es­te Pozsonyban, a Szlovák Rádió nagy hangversenyter­mében a Magyar Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkal­mából rendezett koncerten, amelynek szervezője a Ma­gyar Köztársaság Kulturális Intézete volt. MISLAY EDIT Azok, akiknek nem volt konkrét elképzelésük arról, mit is takar a free style a zenekar nevében, az el­ső, Kíváncsi nyúl című szerzemény után bizonyára azonnal képbe - vagy inkább hangba - kerültek, és minden nehézség nélkül ráhango­lódtak arra a szabad, kötetlen zenei stílusra, amellyel a Free Style Chamber Orchestra elárasztotta a koncerttermet. A Kíváncsi nyulat az Árulótánc, a Pannon Kelta Balla­da, a Pannon Kelta Tánc követte. „Szép, mint a varrógép és az esernyő véleden találkozása a boncasztalon” - így szól Lautrea­mont híressé vált mondata, amely a szürrealizmus szépségeszmény­ének mintájává vált. A „free style” kapcsán pedig azt írhatnánk le: „Szép, mint a tekerőlant és az elektronikus gitár találkozása a koncertteremben.” Hihetetlen, hogy a látszólag össze nem illő stí­lusokból milyen harmonikus, izgal­mas hangzás születik. A Free Style Chamber Orchestra olyan, mint a mesteri ügyességű koktélkeverő: a zenei műfaji határokat átlépve mi­xerükbe fenntartások és előítéletek nélkül beledobálnak mindent, amit ízletesnek találnak, a különböző stílusú, különböző korokból szár­mazó zenei motívumokat, látvá­nyosan megkavaiják, és ebből vala­mi olyan fantasztikus zenei koktél keveredik, hogy a hallgató csak bó­dultán kortyolgatja, majd nyújtja a poharát, és kéri a következő ada­got. Jó értelemben vett rafinált darabok ezek a szerzemények: na­gyon disztingváltan, visszafogot­tan, klasszikus komolyzenei műve­ket idézve indulnak, hogy aztán egészen máshová vigyék el a hall­gatókat, mint például a számomra a koncert csúcspontjának számító Concerto tekerőre, kamarazene- karra és jazz-kombára. És ezzel nem azt akaromjelezni, hogy a Free Style Chamber Orchestra A Free Style Chamber Orchestrát 2004-ben alapította Nagy János zeneszerző és Pálhegyi Máté fuvolaművész. A két eltérő háttérrel ren­delkező muzsikus olyan hibrid felállású, 19 fős zenekart hívott életre, amelyben egy komplett jazz-kombó és vonószenekar játszik együtt, fafúvósokkal kiegészítve. A zenekar az eddig eltelt időben részese lett a magyarországi koncertéletnek, 2006-ban a Budapesti Fringe feszti­vál egyik fődíját nyerte el. 2006 tavaszán jelent meg az együttes első CD-je Pop Music címmel a Classic Sound records gondozásában. Az együttes zeneszerzője és művészeti vezetője Nagy János, a magyar jazzélet egyik kimagasló alakja. A Free Style Chamber Orchestra cél­jai között szerepel, hogy az értékeket közvetítő kortárs zene ne csak egy nagyon szűk réteg számára legyen feldolgozható, hanem - csak­nem minden zenetörténeti korszak gyakorlatához hasonlóan - min­dennapi életünk részévé válhasson. A Free Style Chamber Orchestra fúvósai ... és vonósai (A zenekar archívuma) záródarabként elhangzott Western vagy a ráadásdarab szóra sem ér­demes. Aki jelzőket szeretne olvas­ni a Free Style Chamber Orchestra koncertjével kapcsolatban: Ferge­teges. Lenyűgöző. Energiától szik­rázó. Üdítő. Szórakoztató. Emlékezetes este volt, zeneün­nep a nemzeti ünnepen. Igaz aján­dék a közönség számára, amelynek soraiban ott volt többek között Robert Kaliňák belügyminiszter, Pavol Paška, a szlovák parlament elnöke, valamint a hazai magyar kulturális élet számos jeles szemé­lyisége. A Magyar Koalíció Pártjá­nak tagjai közül Kvarda József volt jelen. Az Alma mater nemcsak iskolai és iskola környéki emlékek könyve, hanem a tanító iránti tiszteleté is Tanulságos emberi-erkölcsi üzenetek NAGY ERIKA Dunaszerdahely. A Vámbéry Irodalmi Kávéház legutóbbi estjén a Bodnár Gyula összeállításában napvilágot látott Alma mater című könyvet mutatták be, amely nem­csak iskolai és iskola környéki em­lékek könyve, hanem az iskola és a tanító iránti tiszteleté is. A Katedrának, a szlovákiai ma­gyar pedagógusok és szülők lapjá­nak a szerkesztői jeles szlovákiai magyar személyiségeket kértek fel, valljanak egykori iskoláikról, mivel a vallomások hasznosak le­hetnek mindnyájunk, különösen pedig a fiatalabb nemzedékek szá­mára. Bodnár Gyula, a Katedra folyó­irat főszerkesztője recenziójában megemlítette, sokáig ellenállt a felkérésnek, hogy elvállalja a kötet bemutatását, mivel szereplője és összeállítója is a könyvnek. Végül mégis rámaradt a feladat. Szólt ar­ról,' hogy olyan időszakban látott napvilágot az Alma mater, mikor soha korábban nem tapasztalt mé­retekben érzékelhető, érezhető az iskolával és a pedagógussal szem­ben tanúsított ellenszenv, mi több, agresszió. Úgy érzi, mintha az ál­lam és az önkormányzatok hátán púp lenne minden nevelési-okta­tási intézmény, amely csak nyeli a pénzt. Való igaz, az iskolának és a tanítónak soha nem adatott meg a történelem során, hogy teljes bé­kében, eszményi közegben dol­gozzon, csak a rábízott gyerek ja­vára áldozhassa műiden figyel­mét, erejét, tudását. Az Alma ma­ter egy sajátos, tanulságos, embe­ri-erkölcsi üzenetekben bővelke­dő, önismeretünket gyarapító (cseh)szlovákiai magyar történe­lemkönyv. Az est házigazdája a Szlovákiai Magyar írók Társaságának elnöke, Hodossy Gyula volt, aki felkérte Bugár Bélát, az est védnökét, hogy szóljon pár szót egykori iskolájá­ról. Bugár nem tudott megható- dottság nélkül beszélni, amint tisz­telettel mesélt régi kedves tanítójá­ról, Húsvét Lajosról, aki - bár sze­gény ember volt - soha nem feled­kezett meg arról, hogy ajándékok­kal lepje meg tanítványait a jeles ünnepek alkalmával. Mint mond­ta, úgy érzi, ezzel a könyvvel a nagy társadalom egy része lerótta a tiszteletét a tanárok előtt. Zirig Árpád szerint a mai diákok számára ismeretlenek azok a dol­gok, melyeknek ő és korosztálya szenvedő alanyai voltak. Értette ez alatt a testi fenyítést, ami az ő ide­jében megengedett volt az iskola falai között. Az Alma materben szereplő Brogyányi Judit újságíró, műfordí­tó sajnos már nem érhette meg a könyv megjelenését, életének 58. évében, tizenöt évig példás tartás­sal viselt gyógyíthatadan betegség következtében elhunyt. Brogyányi Judit ezekkel a mon­datokkal fejezte be írását a könyv­ben: „Pozsonyi egyetemisták let­tünk. Kassai iskolámat ritkán láto­gattam, szülővárosomat sem sok­kal sűrűbben. Az ember végül is háláüan. De lehetne-e eléggé hálás az iskolájának?” Bodnár Gyula és Hodossy Gyula a Vámbéry Irodalmi Kávéházban (Alföldi Gábor felvétele) »d¥»m A miskolci színház Bolerója Kassán Kassa. A Boleróval vendégszerepei a Miskolci Nemzeti Színház ma este 7 órakor a Kassai Állami Színházban. Félresikeredett gesztu­saink, kuszáit viszonyaink, tétova, önző szívünk megkérdőjelezhetet­len végső igazsága: a vágy. E fő motívum köré szerveződik Krámer György Bolerója, amelyben Ravel muzsikája egy zenei kollázs része. Kortárs dzsesszmuzsikába - Vukán György, a Grencsó Kollektíva és a Quimby zenéjébe - ágyazva jelenik meg, majd bújik el, hogy végül a maga lehengerlő tiszta erejével csendüljön fel. (MNSZ) 27. Budapesti Tavaszi Fesztivál Budapest. Tegnap kezdődött a 27. Budapesti Tavaszi Fesztivál; a programsorozatot A festmény ideje - Az újraértelmezett hagyo­mány című kiállítással egy időben nyitották meg a Magyar Nemze­ti Galériában. Az idei fesztivál legfőbb célja a magyar nemzeti kul­túra értékeinek bemutatása, a rendezvény középpontjában a 125 évvel ezelőtt született és 40 éve elhunyt Kodály Zoltán zeneszerző életműve áll. Az április 1-ig tartó fesztivál keretében 48 helyszínen 128 programot rendeznek, több mint 3500 fellépő közreműködé­sével. (MTI) PENGE-’54» 'f S8&S i- WßK'CÄ'WMä ÉäÄÉi Borbély Szilárd: Halotti Pompa Kalligram, Pozsony, 2006 Minden bizonnyal az utóbbi évek egyik legmegrázóbb verses­kötete Borbély Szilárd Halotti Pompa című munkája. A kötet el­ső kiadása már 2004-ben napvi­lágot látott, két ciklussal, ponto­sabban két ,JCönyv”-vel. A 2006- os változat a Nagyheti Szekven­ciák című „Első Könyv” és az Ámor & Psziché-szekvenciák cí­mű „Második Könyv” mellett a Hászid-Szekvenciák című „Har­madik Könyvivel bővült, majd­nem duplájára növelve a kötet terjedelmét, s beteljesítve a misz­tikus hármasságot. A kötet első ciklusának egyik fontos vonulata Jézus keresztre feszítésének motívuma: „Hogy megkínoztak Téged, Krisztusunk, / Hogy verték arcod / Szent Hó­Borbély Szilárd HALOTTI POMPA 1 hérlegények, (...) Míg rúgták ba­kancsok és vasszögek / Szúrták át tested, / és mind megvetettek // Akik látták, hogy egykor Té­ged, / Mikor szerettek, / akkor sem szerettek.” (XĽH) A jézusi ál­dozatvállalás motívumait az első ciklusban a gyilkosság és az anya halálának motívuma keresztezi: „Harmadik nap. De a földszinti / lakókat, idős házaspár, senki sem kereste. / A nyomozók unottak. Őket sem érinti / meg semmi már. Részegen érkeztek, és a / szomszéd büfében rátöltöttek. A hullákat / Húsvét miatt gyorsan eltemették. Az ügyet / ad acta tet­ték. És nem kapcsolták be a Dies iraet.” (Végső dolgok) A második ciklus a brutális, megrázó halálélményt tovább fo­kozza a testiségre és a tech- nicizált, sőt digitalizált halálra való koncentrálással: „Amikor a szerelemnek vége, / egy ezred fokkal hidegebb / lesz a test.” {Ámor kicsi halála) A testi folya­matok, érzelmek és a halál kap- "csolatainak felkavaró, visszata­szító erejével is szembesít: Es­ténként Kínában a férfiak / ki­mennek a piacra libát vásárolni. / A konyhaasztalon közösülnek // vele. Az orgazmus pillanatá­ban, hogy / fokozzák az élveze­tet, egy bárddal / hirtelen lecsap­ják az állat fejét.” (A mosoly emblémája) A gyilkosság botránya, amely elnémítja az olvasót, a harmadik ciklusban mindenféle értelembe vetett hitet eltöröl: a teremtésről szóló haszid naiv-mély bölcses­ségeket a koncentrációs táborok őrjítő, tomboló gyilkosságsoro­zata keretezi: „Az éjszakában Pásztorok. / Lehajtott fejjel éb­ren / marhavagonban ácsorog / közöttük Jézus éhen. // Csillag van minden homlokán, / és csil­lag van a mellén. / Csillag ragyog az ég fokán, / a Törvénynek a helyén.” (Tenger könnyek csilla­ga) Elborzadunk attól, ami az ember. Borbély Szilárd verseinek nyelve tág horizontot jár be: a középkori vallásos himnuszok archaizáló, archaikus helyesírá- sú szövegeitől a szabadversekig, a 21. század elejének digitalizált mediális kultúrájának termino­lógiájáig, a szenvtelen halálese­mény megjelenítésétől a szenve­dés naiv bölcseletéig. Megrázó, és mivel mégis „csak” szöveg és szépirodalom: a fájdalom gyö­nyörének paradoxonéig hasító olvasmány, a halálról, vagy nem is a halálról, hanem a gyilkosság botrányáról. Hatására megint csak át kell gondolni az életet. Értékelés: •••••••••• A szerző a kritika írása idején a Magyar Oktatási és Kulturális Mi­nisztérium Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjában részesül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom