Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-08 / 56. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 8. www.ujszo.com Elhunyt Szakácsi Sándor Budapest Életének 55. évében szerdán elhunyt Szakácsi Sándor, Jászai Mari-díjas színművész. Szakácsi Sándor 1952. május 20-án született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1974-ben végzett Várkonyi Zoltán osztályában, azután a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött. 1975-től a Vígszínház, 1987-től a József Attila Színház tagja volt, majd 1989-től szabadúszóként dolgozott. A Nemzeti Színház, a mai Pesti Magyar Színház társulatának 1992-ben lett tagja. Vendégművészként játszott a Rock Színház, a Szabad Tér Színház, az Új Színház, a Gyulai Várszínház, az Esztergomi Várszínház produkcióiban is. Utolsó színházi bemutatója tavaly decemberben volt a Pesti Magyar Színházban, Csengey Dénes A cella című művében Villon szerepét játszotta. Szakácsi Sándor művészi tevékenységét 1985-ben Jászai Mari- díjjal, 1986-ban Hegedűs-gyűrűvel, 1992-ben Őze Lajos-díjjal, 2000-ben Ivánka Csaba-díjjal ismerték el. A Sík Ferenc Alapítvány különdíját 2002-ben, a Főnix-díjat 2003-ban kapta meg. Fontosabb színpadi szerepei: Liliomfi (Liliomfi), Csongor (Csongor és Tünde), Szakhmáry Zoltán (Úri muri), Lysander (Szentivánéji álom), Hamlet (Hamlet), Kiprios Jézus (Sztár- csmálók), Che (Evita), Trigorin (Sirály), Biberach (Bánk bán), Don Quijote (La Mancha lovagja), Gorcsevlván (Láthatatlan légió), De Sade márki (Marat/ Sade), Malvolio (Vízkereszt, vagy amitakartok). Több filmben is játszott, láthatták a nézők egyebek mellett az Elveszett illúziók (1982), a Hatásvadászok (1982), az Eszkimó asszony fázik (1983), az István, a király (1984), a Redl ezredes (1984), a Képvadászok (1985), a Peer Gynt (1988), A hétfejű tündér (1997), valamint A Szent Lőrinc folyó lazacai (2002) című műben. Számos rádiós alakítás és szinkronfőszerep is fűződik Szakácsi Sándor nevéhez. (MTI) RÖVIDEN Boldoczki Gábor vendégszereplése Pozsony. Boldoczki Gábor fiatal trombitavirtuóz vendégszerepei a Szlovák Filharmónia ma esti hangversenyén. A koncert 19 órakor kezdődik a Szlovák Filharmónia koncerttermében. Elhunyt Hidas Frigyes zeneszerző Budapest. Életének 78. évében elhunyt Hidas Frigyes zeneszerző. Az Érkel-díjas művészt hosszan tartó, súlyos betegség után szerdán érte a halál. Hidas Frigyes zeneszerző, karmester, zene- igazgató gazdag életműve jelentősen hozzájárult a kortárs magyar hangszeres repertoár gazdagodásához. (MTI) A Taxidermia nyert Mexikóban Budapest. Taxidermia című munkájáért a legjobb rendezőnek járó díjjal jutalmazták Pálfi Györgyöt a Mexikóvárosban tartott nemzetközi filmfesztiválon - közölte a Magyar Filmunió. A negyedik alkalommal megrendezett kortárs filmművészeti eseményen először díjaztak magyar alkotást. Pálfi György második játékfilmjét a tavalyi, Cannes-ban tartott világpremier óta számos rangos nemzetközi filmfesztiválra hívták meg. (MTI) Helyreigazítás Tegnapi számunkban tévesen azt írtuk, hogy az Alma mater című kötet bemutatója ma, március 8-án lesz a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházban. A könyv bemutatóját egy hét múlva, március 15-én tartják. Az érintettektől és olvasóinktól elnézést kérünk. 4. Nemzetközi Női Filmnapok Bécsben Elek Juditot is köszöntik MT1-HÍR Bécs. Nemzetközi Női Filmnapok kezdődnek ma Bécsben. A hét napig tartó Nővilág című rendezvénysorozat a 70. születésnapját ünneplő Elek Judit magyar filmrendező előtt is tiszteleg A hét nyolcadik napja című filmjének levetíté- sével. A negyedik alkalommal megrendezett Nemzetközi Női Filmnapok keretében olyan játék-, dokumentum- és rövidfilmeket vetítenek a bécsi Filmcasinóban, amelyeket nők készítettek és nőkről szólnak. A vetítések mellett közönség- találkozókra is sor kerül az alkotókkal. A fesztivál nyitányaként Andrea Stakas Das Fräulein (A kisasszony) című drámáját mutatják be, amely a tavalyi locamói és szarajevói filmfesztiválon is elnyerte a legjobb film díját. A vetítéssorozaton látható még többek között Christina Comencini La bestia nel cuore című vérfertőzésről szóló drámája, amelynek főszereplője, Giovanna Mezzogiorno tavaly a velencei filmfesztivál legjobb női alakításának díját kapta. Bemutatják Anne' Vülaceque Riviera című anya-lánya filmjét Miou-Miou-val, Angelina Maccarone Verfolgt (Üldöző) című filmjét egy próbaidősöket felügyelő nő pártfogoltjai iránti szenvedélyéről és Ruxandra Ze- nides Ryna című, romániai nőről szóló portréját. Elek Judit személyesen is megjelenik a tiszteletére rendezett ünnepségen március 13- án este, amikor levetítik A hét nyolcadik napja című filmjét. Kiállítás a Pozsonyi Városi Múzeumban: Közép-Európa szentje - Tisztelgés Nepomuki Szent János előtt Kultúrák közötti híd Fabio Guerra: Signum Pozsony Közép-Európa szentje - Tisztelgés Nepomuki Szent János előtt címmel látható nemzetközi kiállítás a Pozsonyi Városi Múzeumban. A figyelemre méltó, izgalmas tárlat, amely április 1-jéig tekinthető meg, tizenkét európai ország negyvenegy kortárs képzőművészének nagy felületű, az új Közép-Európa gondolatát tükröztető festményét vonultatja fel. AA1SIAY EDIT „Közép-Európát nem határozhatjuk meg sem politikai, sem földrajzi határokkal. Sokkal inkább történelem, kulturális-társadalmi hagyomány. Közép-Európa kulturális tere ott van, ahol ismerik és tisztelik Nepomuki Szent Jánost. így kapcsolódik egymáshoz Csehország, Lengyelország, Morvaország, Ausztria és a többi közép-európai állam” - mondta egyik előadásában Aldemar Schiffkorn profesz- szor, Felső-Ausztria külföldi kulturális kapcsolataiért felelős intézetének vezetője, amikor megpróbált válaszolni arra a kérdésre, mi is Közép-Európa. Ily módon szellemi atyja lett a Közép-Európa szentje - Tisztelgés Nepomuki Szent János előtt című kiállításnak, mert Anna Kocourková cseh művészettörténészt megihlette Aldemar Schiff- kom gondolata. Annál is inkább, mivel Nepomuki Szent János a cseh történelem leghíresebb, legismertebb személyiségei közé tartozik. 1340-1350 táján született a dél-csehországi Pomuk községben, Prágában és Padovában jogot és teológiát tanult, majd prágai kanonok és érseki helyettes lett. Ő volt IV. Vencel gyóntatója, ám később kegyvesztett lett, mivel nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot, és elárulni az uralkodónak, mit gyónt neki Zsófia királyné. IV. Vencel ezért megkínoztatta, és a Kár- oly-hídról a Moldva folyóba dobatta. Testét halászok emelték ki, akik öt, a Moldva vizén ragyogó csillag révén találtak rá. Nepomuki Szent János nem csupán Csehország védőszentje, hanem a hidaké is - s ez a nemzetközi projekt, amely a személye köré épül, szintén egyfajta hidat szeretne építem, egyfajta párbeszédet igyekszik kialakítani Közép-Európa, illetve Európa országai között, hangsúlyozva azt, hogy az új Európának nemcsak sikeres gazdaságra van szüksége, hanem közös kultúrára és szellemiségre is. A kiállítás kiindulópontja egyébként az a nemzetközi képzőművészeti szimpózium volt, amely „Sanctus Ioannes Nepomucenna Medioeuropeansis” címmel 1999 és 2004 között zajlott a nyugatcsehországi kisváros, Plasy cisztercita kolostorában. A szimpóziumon bosnyák, cseh, szlovák, lengyel, osztrák, magyar, olasz, francia, német, svéd, kanadai és nagy- britanniai művészek vettek részt, és összesen 54 nagyméretű, 2x2 vagy 2x3 méteres festmény született. A pozsonyi kiállítás helyszínén helyszűke miatt be sem tudják mutatni valamennyi alkotást, ám mint Anna Kocourková elmondta, arra mindenképpen törekedtek, hogy minden képzőművész legalább egy festményével jelen legyen Pozsonyban. A konkrét, megadott téma - amint arról az unalmasnak egyáltalán nem mondható kiállítás látogatói meggyőződhetnek - nem kötötte meg a művészek kezét, a festmények között absztrakt, figuratív, nonfiguratív vagy „fantáziakép” egyaránt megtalálható. Magyarországot a népes nemzetközi csapatban Csurka Eszter, Haász István és Jovián György alkotása képviseli. Jovián György munkáját egyébként Anna Kocourková kurátor a gyűjtemény egyik legszebb darabjának nevezte. A nemzetközi kiállítás 1999 óta több helyszínen volt látható Csehországban, Németországban, Ausztriában, Lengyelországban, Spanyolországban, Horvátországban és Belgiumban. Pozsony már a tizenkilencedik állomása, s a szlovák fővárosban a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, a Cseh Centrum, a Lengyel Intézet és az Osztrák Fórum társrendezésében valósult meg. Már a mozikban Patrik Lančarič Párbeszéd az ellenséggel című munkája, mely az év első szlovák filmje Metaforikus kísérlet a negyedik dimenzióban TALLÓSl BÉLA Ma mutatják be a hazai mozik az év első szlovák filmjét, Patrik Lančarič Párbeszéd az ellenséggel című munkáját, mely Leopold Lahola azonos című novellája alapján készült. Annak idején nagy visszhangot váltott ki Jan Svérák Száguldás című romantikus vígjátéka, nemcsak felszabadult stílusával, hanem főleg azzal, hogy fiatal filmesek összefogtak, és leforgattak egy megkapó mozit három fiatal nem mindennapi országúti kalandjairól. A Száguldás nagy összefogással és kis költségvetéssel készült; még a tűzoltók is hajlandók voltak gázsi nélkül részt venni a filmben. A Száguldás nagy lendületet adott a cseh filmnek. Valami ilyesmi történik most Szlovákiában is. Egy belevaló és tehetséges fiatal filmes alkotócsapat Patrik Lančarič rendezővel az élen összefogott, mondván, nem állnak be azoknak a sorába, akik azon sírnak, hogy nincs pénz a szlovák filmre. Előteremtették a forgatáshoz szükséges összeget (a színészek is hozzájárultak ehhez gázsijuk felajánlásával - vagyis gyakorlatilag ingyen játszottak), és megmutatták országnak és egyre inkább a vüág- nak is (!), hogy lehet szlovák filmet csinálni, ha valaki akar. Ezt a kezdeményezést - ahogy tegnap a sajtóvetítést követő sajtótájékoztatón elhangzott - üzenetnek is szánják a fiatal filmes nemzedék felé ilyesféle tartalommal: az, ha az állam nem ad, bár adnia kellene, nem jelentheti azt, hogy nem csinálunk filmet. Túdatosítják azonban, hogy egy film nem hozhat megváltást. Ahhoz, hogy az megtörténhessen, évente tíz-húsz mozgóképet kellene forgatni. A Párbeszéd az ellenséggel - ahogy tegnap elhangzott - egyedülálló abban is, ahogyan készült, s azzal is, amit közvetít, vagyis a tartalmával. Egyetlen nap leforgása alatt játszódik az erősen behavazott tátrai tájban, ahol egy német katona azt a parancsot kapja, kísérje egy kijelölt helyre a szlovák partizán foglyot, és lője agyon. A német katona és a partizán belépnek a „negyedik dimenzióba”, vagyis hosszú párbeszéd kezdődik közöttük. A kölni származású német katona szerint ugyanis a párbeszéd a „negyedik dimenzió”, s abban, ü- letve azzal oldhatók meg a háborúk, kinek-kinek a saját háborúja. „Nem közönségfilmet szándékoztunk csinálni - mondta Patrik Lančarič. - Meg akartuk mutatni saját vüágunkat, kifejezni gondolatainkat, nézeteinket: ez a mi vallomásunk korunkról és rólunk. Nem tetszeni akartunk, de örülni fogunk, ha a mi ízlésünk másokéval is találkozik. Nem golyókkal harcolunk - mint ahogy a német katona is utal és kísérletet tesz rá a filmben -, hanem szavakkal, filozófiával, nézetekkel. így akaijuk kifejezni a mai fenyegetettséggel szembeni véleményünket. Annyira őszinte és tiszta ez a film, hogy reméljük, nem sokan távoznak majd csalódottan.” Egyedi módon, hatalmas emberi energiákból megszületett tehát 2007 első hazai filmje, vüágosan érzékelhetően annak a hagyománynak a nyomán, amelyet a hatvanas évek szlovák filmművészete teremtett. Visszautalva a fent felkiáltójellel kiemelt „egyre inkább a vüágnak is megmutatkozni” tézisre: a film több külföldi fesztiválra is meghívást kapott már. Az olasz Intramovies pedig erősen szorgalmazza, hogy a Párbeszéd az ellenséggel Cannes-ban is bemutatkozhasson. S ez nem lenne kis dolog, egy ilyen nagy lépés után. A két főszereplő: Alexander Bárta és Marko Igonda (Fotó: Itafilm)
