Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-22 / 44. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 22. www.ujszo.com RÖVIDEN 1 MWtfMHHWffltií 1 sroasiKEBa——iBBiaBBiagasgaaisBiM» XVI. Benedek megbocsátott Varsó. Közzétették a lengyel fővárosban azt a levelet, amelyben XVI. Benedek pápa megbocsátott a varsói érseki tisztéről besúgó múltja miatt lemondani kényszerült Stanislaw Wielgusnak. „Különleges apostoli áldásban részesítem Önt. Remélem, őexcellenciája folytatja tevékenységét Krisztus szolgálatában” - áll a levélben. A pápa közölte: teljes tudatában van a kivételes feltételeknek, amelyek közepette a főpap szolgálatát végezte, „amikor a lengyel marxista rendszer mindent eszközt felhasznált, hogy elfojtsa a polgárok, főként a papok szabadságát”. (MTI) Bizonytalan a cseh euró Prága. Csehország 2012- ben vagy 2013-ban térhetne át az euró használatára - véli Alexandr Vondra, az európai ügyekért felelős cseh miniszterelnök-helyettes. Kijelentette: az euró bevezetése előtt meg kell valósítani a nyugdíjreformot, át kell alakítani a szociális támogatások rendszerét, a munkaerőpiacot és még néhány más területet. Müoslav Kalousek pénzügyminiszter február elején még konkrétan azt állította, hogy az eurót a tárca elképzelései szerint 2012. január elsején vezethetnék be. (kokes) Cáfolat Gripen-ügyben Prága. Csehország egyebek között a brit és a svéd kormányok garanciája alapján döntött 2001-ben 24 Gripen vadászgép megvételéről, és a BAE Systems-SAAB konzorcium ajánlatáról semmiféle kubistákkal nem tárgyalt. Ezt Jaroslav Tvrdík volt cseh védelmi miniszter közölte tegnap. Azokra a hírekre reagált, melyek szerint a korrupció gyanúja merült fel a volt cseh szociáldemokrata kormány Gripen-vásárlása körül, s az ügyet már a brit és a svéd korrupcióellenes hatóságok vizsgálják. (-kés) Tom Lantos ígérete Moszkva. Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának demokrata párti elnöke tegnap síkraszállt az oroszamerikai kereskedelmi kapcsolatokat még mindig hátráltató 1974-es törvénymódosítás eltörléséért. Tom Lantos azt mondta, mindent megtesz a Jackson-Vanik-kiegészítés eltörléséért. Ez a kiegészítés a zsidó kivándorlás szabadságához kötötte a normális (legnagyobb kedvezményes) kereskedelmi bánásmód biztosítását az egykori kommunista tömb országainak. Az USA 2005-ben Ukrajnával szemben is eltörölte a ldegészítést, de Moszkvával szemben érvényben hagyta. George Bush elnöknek is évről évre mentesítést kellett kérnie a kiegészítés alkalmazása alól Oroszország számára. E státus állandó megadása az egyik előfeltétele annak, hogy Moszkva csatla- kozhasson a WTO-hoz. (MTI) Ha Bagdadban nem sikerül megszilárdítani a helyzetet, az egész ország jövője kerül veszélybe Nagyarányú csapatcsökkentések (SITA/ AP-felvétel) London/Koppenhága/Tallinn/ Szófia/Bécs. Vezető téma volt tegnap a világpolitikában az Irakban állomásozó külföldi haderő. Tony Blair jelentős csapatcsökkentést jelentett be a londoni alsóházban, és augusztusig Dánia is kivonja teljes, 470 fős szárazföldi alakulatát. ÖSSZEFOGLALÓ Jelenleg húsz ország mintegy 147 ezer katonát állomásoztat Irakban. Tegnap Litvánia is bejelentette, hogy augusztus végén hazahívja 60 fős kontingensét, de a csapatkivonás után is maradhat Irakban kisszámú litván katona. Ők már csak a katonai kiképzésben segítenének az iraki hadseregnek. A litván alakulat brit parancsnokság alatt, a dán zászlóalj kötelékén belül teljesít most szolgálatot. Ezzel szemben Urmas Paet észt külügyminiszter tegnap azt közölte, kizárt, hogy Tallinn a közeljövőben kivonja csapatait Irakból. A bolgár parlament pedig épp tegnap szavazta meg a bolgár csapatok iraki küldetésének egyéves meghoszEz a brit katona már most búcsúzik szabbítását. Visszatérve a brit bejelentéshez. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter tegnap Berlinben azt állította, a részleges brit csapatkivonás nem veszélyezteti az Irakban katonákat állomá- soztató országok amerikai vezetésű szövetségét. Előzőleg Tony Blair közölte: a következő hónapokban 1600 fővel csökken a most több mint hétezer fős brit kontingens létszáma. Azzal érvelt, hogy az új iraki hadseregnek már tíz hadosztálya van, több mint 130 ezer katonával, a rendőrségben 135 ezren szolgálnak. Ez utóbbi kiépítését gyakran hátráltatja a korrupció és a szektaria- nizmus, de „normális körülmények között ez is jelentős eredménynek számítana”. Megfogalmazása szerint a terrorizmus orgiája szabadult rá az iraki fővárosra, márpedig ha Bagdadban nem sikerül megszilárdítani a helyzetet, az egész ország jövője kerül veszélybe. A legnagyobb dél-iraki városban, a brit megszállási övezetben lévő Bászrában azonban nincs szunnita felkelés, nincs al-Kaida-támaszpont és ritkák a síita-szunnita erőszakos összecsapások. A Bászrában végrehajtott hadművelet eredményeként a város legtöbb negyedében az iraki erők vették át a biztonsági ellenőrzést. „Ez még nem az a Bászra, amilyent mi akarunk, de a város történetének következő fejezetét már az irakiak íiják.” Az iraki kormánnyal egyeztetett tervek alapján a brit haderő létszáma 7100-ról 5500-ra csökken. Két évvel ezelőtt több mint 9 ezer, a háború kezdetekor pedig 40 ezer fős brit haderő volt Irakban. Dánia - gondosan egyeztetve a lépést Londonnal - augusztusig kivonja 470 fős szárazföldi alakulatát. Anders Fogh Rasmussen miniszterelnök azzal indokolta a döntést, hogy az iraki hatóságok addigra feltehetőleg képesek lesznek átvenni a rendfenntartást az ország viszonylag békés déli részén. A szárazföldi zászlóalj helyett Dánia négy megfigyelő helikoptert küld Irakba, továbbá 100 millió dán koronával (13,5 millió euró) megnöveli a dél-iraki lakosság humanitárius segélyezésére fordított kiadásait. (MTI, t, ú) Nincs előrelépés, az albánok és a szerbek is ragaszkodnak korábbi álláspontjukhoz Megfeneklettek a koszovói státustárgyalások ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Holtpontra jutottak a Koszovó státusáról a szerb és a koszovói albán küldöttség közötti tárgyalások. Ezt Marttá Ahtisaari volt finn elnök, az ENSZ-főtitkár különmeg- bízottja jelentette be. Elmondta, a tegnapi megbeszélések valamivel oldottabb légkörben kezdődtek, de egyik fél sem engedett egyjottányit sem, mindkettő ragaszkodott korábbi álláspontjához. Pristina és Belgrad képviselői március elejéig kaptak időt arra, hogy az osztrák fővárosban kifejtsék álláspontjukat Ahtisaari rendezési tervéről. Ebben ugyan nem szerepel a függetlenség szó, azonban „ellenőrzött függetlenséget” biztosítana a mintegy 2 milliós lélekszámú, 90 százalékban albánok lakta tartománynak. Pristina számára csak a teljes függetlenség jelenti a megoldást, míg Belgrad nagyfokú autonómiát biztosítana Koszovónak, amely így megmaradna a szerb állam határam belül. A belgrádi álláspont azonban szembehelyezkedik a nemzetközi közösség rendezési elképzeléseivel, hiszen gyakorlatilag minden nemzetközi fórum a rendezés egyik előfeltételének szabta, hogy nem térhetnek vissza az 1999 előtti állapotok - a tartomány korábban a Vajdasággal együtt már élvezett autonómiát Jugoszlávián belül - Koszovóban. Belgrad most amellett kardoskodik, hogy jelenlegi ajánlata az autonómiánál többet biztosítana e vidéknek. A szakértői szintű bécsi tárgyalássorozat tegnapi nyitónapján Leon Kojen, Borisz Tadics szerb elnök tanácsadója, a szerbek küldöttségének egyik vezetője megerősítette: a rendezési terv minden olyan pontját elutasítják, amely sérti Szerbia szuverenitását és integritását. Szlobodan Sza- mardzsics, Vojiszlav Kostunica kormányfő tanácsadója, a küldöttség másik vezetője úgy értékelte, hogy a mostani tárgyalássorozat csak a kezdetet jelenti abból a szempontból, hogy először tárgyalnak Koszovó státusának a kérdéséről. Vetőn Surroi, a koszovói albán küldöttség vezetője félreértheteden egyértelműséggel ismételte meg Pristina álláspontját, amikor kijelentette: „Mi azt vátjuk, hogy Koszovó függeden lesz.” Hozzáfűzte, a koszovói albánok nem akarják megváltoztatni az Ahtisaari-terv struktúráját, hanem további magyarázatokat szeretnének ahhoz fűzni. A tárgyalásokat irányító ENSZ-megbízottak bejelentették, nem tartanak sajtóértekezleteket a március 1-jéig tervezett megbeszélések alatt. Martti Ahtisaari a bécsi párbeszéd befejeződése után állítja össze végleges rendezési tervét, amelyet március 10-én a két fél csúcsvezetőinek bécsi találkozója elé teijeszt. Ezután, március végén pedig az ENSZ BT elé utalja a tervezetet, ugyanis egyedül a BT illetékes Koszovó államjogi státusának eldöntésében. (MTI, TASR, ú) A szerb delegációt ketten vezetik: Szlobodan Szamardzsics (balról) és Leon Kojen. A harmadik Vetőn Surroi albán küldöttségvezető. ’ (Reuters-felvételek) Baradei jelentésében csak az szerepelhet, hogy Irán nem teljesítette a BT decemberi határozatát Irán tárgyalni akar, de előfeltételek nélkül ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Lejárt tegnap az a 60 napos határidő, amelyet az ENSZ BT tavaly decemberben szabott Iránnak arra, hogy függessze fel urándúsító tevékenységét, ellenkező esetben a testület újabb szankciókat hozhat ellene. Ebből az alkalomból Ali Laridzsáni iráni főtárgyaló már kedden megkezdte Bécsben megbeszéléseit a Nemzetközi Atomenergiaügynökség (NAÜ) vezetőjével, Mohamed el-Baradei főigazgatóval. Laridzsáni azt mondta, Irán tárgyalni akar, de előfeltételek nélkül, ami azt jelenti, hogy a BT decemberi határozata ellenére sem függeszti fel urándúsító tevékenységét. Tegnap Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök is fogadkozott: hazája folytatja nukleáris programját, „egy tapodtat sem hátrál meg a Nyugat fenyegetéseinek hatására”. Baradeinek a tegnap lejárt határidő után jelentést kell küldenie New Yorkba arról, hogy Irán teljesítette-e a BT határozatában foglaltakat. Diplomáciai források szerint ezt a jelentést péntekig kell elküldenie, s csak azt tudja majd rögzíteni, hogy Irán nem tett eleget a BT követelésének, és nem függesztette fel urándúsító programját. E források a Baradei-jelentés véglegesítését tegnap estére, de legkésőbb mára várták. Laridzsáni azt is kijelentette, az iráni atomprogrammal kapcsolatos vitát csak tárgyalásos úton lehet megoldani, és Teherán garanciákat adhatna arra, hogy atomprogramját nem használja katonai célokra. Laridzsáni Bécsben találkozott Karel de Gucht belga külügyminiszterrel, a BT szankcióbizottságának elnökével is, aki annyit mondott: Irán nem várhat jelenleg semmiféle engedményt Európa részéről az atomprogramja körüli vitában. Hangsúlyozta, hogy Teheránnak az urándúsítás leállításával kell megteremtenie a nemzetközi közösség bizalmát atomprogramja iránt. Hozzáfűzte, nagyon valószínűtlennek tart egy Irán elleni katonai akciót. Szerinte az igazi veszély inkább onnan fenyeget, hogy Irán kiléphet az atomsorompó-szerző- désből. (MTI, TASR) Egyeztetés Budapesten Új támogatási rendszer Budapest. Gyurcsány Ferenc kormányfő vezetésével, hazai és határon túli magyar politikusok részvételével holnap tartja alakuló ülését a Regionális Egyeztető Fórum. A második Gyurcsány-kormány átalakította a határon túli magyarsággal kapcsolatos politika intézményrendszert, a Máértet többcsatornás együttműködési rendszer váltotta fel. A mostani ülésen sor kerül a 2007. évi támogatások véglegesítésére, a nyilvános és nem nyilvános pályázat útján elnyerhető támogatásrész mértékének meghatározására, valamint döntés születik az egységes támogatási elvekről is. A Szülőföld Alap az idén több mint kétmilliárd forint támogatást tud nyújtani a szomszédos országokban élő magyarságnak, s arról már egyetértés alakult ki, hogy a Kárpátalján, illetve a Vajdaságban élő magyarság a létszámarányosság elvétől eltérő, attól markánsan nagyobb támogatásban részesül. Az össztámogatás megegyezik a 2006- os évivel, de mivel a Szülőföld Alap három korábbi alapítvány szerepét és feladatát is átvette, kevesebbe kerül az intézményrendszer fenntartása, így több pénz jut a tényleges támogatásra, (ú) Móri ügy Megvannak a fegyverek Budapest. Szakértői vélemény szerint az előzetes letartóztatásba helyezett N. L. lakásán talált Scor- pio-géppisztoly megegyezik azzal, amellyel Móron kivégezték a bank alkalmazottait és ügyfeleit. Ezt tegnap jelentette be Zsombok György, a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgató-helyettese. A lefoglalt pisztoly is megegyezik azzal a fegyverrel, amellyel a bank biztonsági őrét lelőtték. Egy további szakértői vizsgálat eredménye szerint pedig a másik előzetes letartóztatásba helyezett férfi, W. R. ujjlenyomatai azonosak a bank bejárati ajtaján rögzített lenyomatokkal. (MTI) Olasz kormányválság Prodi lemondott Róma. Benyújtotta lemondását tegnap este Giorgio Napolitano olasz államfőnek Romano Prodi miniszterelnök. A baloldali Unió koalíciós kormányát délután a római szenátusban leszavazták, a kabinet nem kapta meg a többség jóváhagyását a Massimo D Alema külügyminiszter által előteijesztett beszámolóra. Ennek legvitatottabb pontja az volt, hogy a Prodi-kor- mány továbbra is fenn akarja tartani az afganisztáni olasz katonai missziót. A kabinetet ráadásul élesen megosztják olyan belpolitikai kérdések is, mint a költségvetés, a nyugdíjrendszer reformja, valamint az azonos nemű és a házasságkötés nélkül együtt élő párok jogi státusának rendezése. A szavazáson mindössze két voks hiányzott ahhoz, hogy a kormány megkapja a 160 szavazatos többséget. A szavazás után előbb Prodi válságtanácskozást tartott a miniszterelnöki hivatalban, majd este a Quirinale palotába ment, hogy benyújtsa lemondását Napolitano köztársasági elnöknek. Az államfő holnap kezdi meg konzultációit az új kormányról, de az sem kizárt, hogy előrehozott választásokat tartanak. A jelenlegi koalíció inkább hajlana az új választásokra, mint a törékeny parlamenti többség fenntartására. (MTI)
