Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-22 / 44. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 22. Kultúra 9 Csuja Imre: „Szerencsémre színházban is, filmben is mindig tehetséges emberekkel dolgozhattam" Egy kedves őrült Inishmore-ból (Dömötör Ede felvétele) Donny Osbourne nem egy Einstein, mint ahogy Martin McDonagh Az inishmore-i hadnagy című abszurd víg­játékának további szereplői sem azok. Kegyetlenül egy- ügyűek és együgyűen ke­gyetlenek. Donny Osbourne is lecsúszott, szakadék pere­mére került férfi, olyan szín­padi figura, aki rengeteg le­hetőséget kínál a váltásokra az őt játszó színésznek. SZÉL JÁNOS Donny a darabban Padraic Os­bourne apja. Az őrült Padraic az emberi életnél is többre becsüli macskája kényelmét. Amikor a kandúr jobblétre szenderül, Pad­raic az apjára fogja, hogy nem vi­gyázott rá eléggé. És már tartja is a pisztolyát apja halántékához. Don- nyt Csuja Imre alakítja a Komáromi Jókai Színház Macskabaj című új produkciójában. Amikor a második felvonás­ban a szakadár csoport elviszi a fiát megölni, hosszan néz utána. Ez a pillanat is bizonyítja, ma­radt az apában emberi tulajdonság. Kiderül, hogy gyermekszerető. Ha nem lennének üyen emberi pillana­tai, nem lenne értelme eljátszani. Mert tényleg egy őrült fazon ez a Donny. Az előadást nyitó jelenetben Donny zoknit varr. Szeretetre­méltó figura. Szerethető kisemberek ezek va­lamennyien. Élik a maguk zárt vilá­gában az életüket, amibe sok szél­sőséges gesztus, a másikkal való szélsőséges viszony is belefér, de azért van ezekben a viszonyokban barátság is, odafigyelés is. Mégis minden felületes, másodlagos. Az egyik gondolat kioltja a másikat, azután visszatér az eredeti meder­be az emberek jelleme. Miért nem lázad fel Donny, amikor parancsra emberi teste­ket kell darabolni, hogy az inish­more-i öldöklés minden nyoma eltűnjön? Ereje okán is azt mondhatná, hogy kösz, megyek, én ezt nem csinálom. Eszébe sem jut elmenni! Ép­pen ettől olyan abszurd ez a figu­ra. Végzi a feladatát, amit pa­rancsba kapott, mintha kenyeret sütne. Ez a Macskabaj előadásá­nak az egyik legnagyobb humor­forrása. Donny is, akárcsak a töb­biek, a lehető legnagyobb termé­szetességgel vág bele egy ilyen munkába. Ahelyett, hogy azt mondaná, takarodjatok innen. Morbid humorra épül a Macska­baj, remélem, lesznek nézők, akik ezen jól szórakoznak. Mert­hogy ezt akarjuk. Lukáts Andor rendezőt tíz éve ismeri. Akkor a Portugál című darabban önnek adta a Kocsmá- ros szerepét a Katona József Színházban. Azóta is megy az előadás, sőt a filmváltozatban is megformálja ezt a figurát. Elég jó barátságba kerültünk Andorral. Nem azt mondom, hogy összejárunk, de hál’istennek egyre rendszeresebbé válik közös együtt munkálkodásunk. Az Ör­kény István Színházban rendezett egy monodrámát a Novecentót, előtte a Bárka Színházban a Kék, kék ég című darab előadása során dolgoztunk együtt, amit szintén Egressy Zoli írt, akárcsak a Portu­gált. Most Komáromba hívott a Macskabajba. Nagyon örülök en­nek a felkérésnek. Novecentónak, az óceánjáró zongoristának mi volt a titka? Alessandro Baricco monodrámá­ja a barátságról meg a zsenialitás tiszteletéről szól. Novecento életét legjobb barátja, a trombitás adja to­vább úgy, ahogy a zongorista elme­sélte neki. Másfél órás előadás szü­letett, szünet nélkül. Andor a rá jel­lemző módon a próbák során ellá­tott feladatokkal. Mindig ezer öde­te van, és szólja magából vala­mennyit. A színházon kívül sikeres ma­gyar filmekben szerepelt. Az Üvegtigris mára kultuszfilm lett, Csoki figurája pedig az ízi rajder, öcsém, ízi rajder! kiáltásnak kö­szönhetően kultikus figura. Ho­gyanjött össze a csapat? Próbafelvételekkel. Rudolf Péter több szerepben kipróbált bennün­ket. Az ő titka, hogy miért éppen nekünk szavazott bizalmat, de úgy tűnik, jól választott. Remekül szó­rakoztunk a forgatáson, amikor a kamera pihent, akkor sem állt le a pörgés. A második rész vetítése ide­jén voltak olyan hangok, hogy az első rész jobb volt, másoknak a má­sodik rész tetszett jobban. A lényeg az, hogy az Üvegtigris második ré­szét is várták az emberek. Azért ké­szülhetett el, mert volt rá igény. Szerencsémre színházban is, film­ben is mindig tehetséges emberek­kel dolgozhattam. Nem bánta, ha azzal állították meg az utcán, hogy ízi rajder, öcsém? Azért töijük magunkat, hogy a nézők sújanak, nevessenek, vagy éppen épüljenek. Dehogy bántam. Nagyon jólesett. A1 Bundynak, a Rém rendes család cipőárus családfőjének magyar hangját könnyen megta­lálta? Hallottam, milyen stílusban be­szél eredetiben, megpróbáltam ké­nyelmes hangot keresni, hiszen há­romszázötven részben szinkroni­záltam. Egy-egy előadás után meddig marad a szerepben? Úgy működik ez nálam, mint egy magnetofon. Az ember bemegy, megnyom a fejében egy gombot, elkezdi játszani, és amikor vége van, kikapcsol. A művészbejárón kifelé menet már nem is gondol Donny Os­bourne sorsára? Az aznap esti előadás élménye továbbpörög a fejemben. Úgy éjfél körül tudok elaludni az előadás után. Juraj Jakubisko angol nyelven forgatta Báthory Erzsébet című filmjét - a bemutatót őszre tervezik Caravaggio és Monteverdi is feltűnik a vásznon ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Befejeződtek Juraj Jakubisko Báthory Erzsébet című filmjének a felvételei, jelenleg a stúdiómun­kák folynak - ismertették tegnap a sajtó képviselőivel az alkotók. Le­vetítették a filmből azt a kilenc- perces összeállítást, amelyet előbb Los Angelesben az amerikai film­piac, majd a napokban Berlinben az európai filmpiac számára már bemutattak. Ahogy a tájékoztatón elhangzott, az 1997-ben készült Zavaros jelentés a világ végéről cí­mű film kora legnagyobb költség- vetésű cseh-szlovák produkciója volt, jelentős szakmai és művészi sikert ért el, több fesztiválon is dí­jazták. Ám a nyelvi akadályok gá­tolták a film üzleti sikerét, terjesz- tését-forgalmazását főleg az ango­lul beszélő országokban. Ez a tény, pontosabban az eladhatóság bőví­tése szülte azt az ötletet, hogy be­lefogjanak egy nagyszabású törté­nelmi film, egy gótikus thriller el­készítésébe, egy cseh-szlovák pro­dukció leforgatásába angol nyel­ven. A filmet ősszel, más-más pre­mieridőpontokkal idehaza szlovák nyelven, Csehországban cseh, Ma­gyarországon pedig magyar szink­ronnal mutatják be. Anna Friel mint Báthory Erzsébet (Fotó: Bonton Film) mert Báthory Erzsébet alakja szerte Európában ismert, még a fiatal nemzedék körében is. Erről az ellentmondásos személyiség­ről, vétkességét illetően, a törté­nészek is eltérően vélekednek, s Jakubisko ezzel a filmmel szerette volna kifejteni ezzel kapcsolatos sajátos álláspontját. Ám a Báthory Erzsébet nem kimondottan élet­rajzi film, a grófnő sorsát széle­sebb történelmi kontextusban áb­rázolja, ezért tűnik fel a produkci­óban többek között Caravaggio olasz festő vagy Monteverdi, az első opera szerzője. Báthory Erzsébetet az angol Anna Friel, Thurzó Györgyöt Ka­réi Roden, Nádasdy Ferencet Vin­cent Regan, Zrínyi Miklóst Míra Nősek, Czobor Erzsébetet Monika Hilmerová, Bethlen Gábort Marek Vasút, Báthory Gábort Marek Majeský alakítja. A film egyik operatőre Kende János. A film elkészítésének nehézségi fokával kapcsolatban a szlovák rendező úgy nyilatkozott, hogy az Ezeréves méh forgatása ehhez ké­pest habos torta volt. (tébé) RÖVIDEN Orfeusz-nap a Bartók Rádióban Budapest Az opera születésének 400. évfordulóját Orfeusz-nap- pal ünnepli vasárnap a Bartók Rádió. A műfaj egyik legkorábbi reme­két, Claudio Monteverdi Orfeusz című alkotását 1607 februátjában mutatták be Mantovában. Idén egész Európa megemlékezik a kerek évfordulóról. Az évfordulóhoz kapcsolódva február 25-én a Bartók Rádió zenéből, irodalmi művekből, művészetről folyó beszélgetések­ből és ismeretteijesztő műsorokból összeállított, egész napos prog­rammal vátja hallgatóit. A teljes Monteverdi-opera René Jacobs és a Concerto Vocale tolmácsolásában szólal meg. Emellett sokféle zenei különlegességet sugároz e napon a Bartók Rádió. (MTI) A világhírű musicalt októberben láthatjuk Pozsonyban Jön a Mamma Mia! ELŐZETES Újabb izgalmas zenei élményre számíthat a szlovákiai publikum. Ősszel ugyanis Pozsony lesz az egyik állomása minden idők egyik legsikeresebb musicalje, a legendás ABBA dalaira épülő Mamma Mia! nemzetközi turnéjának. Külön cse­megének számít, hogy a bemutató­ra Pozsonyba látogatnak a világhí­rű együttes férfitagjai, Benny Andersson és Björn Ulvaeus. A mu­sicalt, amely mostanáig több mint kétmilliárd dolláros bevétellel és több mint 30 millió nézővel dicse­kedhet, a pozsonyi Expo Arénában október 17. és 21. között láthatja a hazai közönség. A Mamma Mia! premierjét 1999 áprilisában tartották Nagy-Britan- niában, és jelenleg ez a világ leg­több társulata által játszott musi­cal. Jelenleg világszerte 11 külön­böző társulat adja elő hat nyelvvál­tozatban (angol, holland, német, spanyol, svédjapán). A történet egy kis görög szigeten játszódik, ahová a fiatal menyasz- szony esküvője előestéjén három férfit hív meg. Húsz évvel ezelőtt mind a hárman kapcsolatba kerül­tek az édesanyjával. A menyasz- szony pedig tudni szeretné, hogy hármuk közül ki az apja. Az előadásban 22 ABBA-szám hangzik el, köztük olyan slágerek, mint a Chiquitita, Dancing Queen, A Have A Dream, The Winner Takes It All, Take A Chance On Me. A Mamma Mia! című musical szer­zője Catherine Johnson, rendezője Phyllidy Lloyd, koreográfusa An­thony Van Laast. (ű) (Képarchívum) Új tartalommal és új köntösben a Kultúrház „Szelíd forradalom” MTV-KOZLEMENY Az indulás óta eltelt két és fél év alatt a Kultúrház készítői sok ezer órányi tudósítással, riporttal és in­terjúval lepték meg az ml és m2 csatorna nézőit. A hétfőtől, február 19-étől megújult kulturális maga­zin - ahogyan korábban, úgy a jö­vőben is - hetente 375 percben szá­mol be a magyar és az egyetemes kultúra eseményeiről. Csakhogy mostantól más módon. A tartalmi megújulást a még fia­talosabb és dinamikusabb szer­kesztési elv jellemzi. A stúdióbe­szélgetéseket az eddigieknél több rövidebb riport szakítja meg. Na­gyobb szerepet kapnak a műsorve­zetők is, mert hétről hétre mind­egyikük egy-egy fontos és érdekes témát külön és átfogóan is nyomon követ. Az arculat is más lett. A stú­dióban új a világítás, a háttér és a díszlet is. Ami nem változik, az a műsorve­zetők őszintesége és őszinte érdek­lődése. Winkler Nóra a „kultúr- házas” munkáról nemrég például így nyilatkozott: „Rendkívül élve­zem, mert a legkevesebb módosí­tást kell hozzá elvégeznem maga­mon. Szinte soha nem kaptam olyan belső visszajelzést, hogy ezt vagy azt, így meg úgy a Kultúrház- ban nem lehet kérdezni, mondani.” A Kultúrház sikerét jelzi, hogy 2006-ban a felnőtt nézőinek száma átlagosan 200 ezer fölött volt az ml csatornán. A műsor nézői kö­zött nagyobb arányban vannak a közép- és a felsőfokú végzettségű­ek, mint általában a társadalom­ban. Ettől azonban a magazin még nem elitista, viszont igényesen in­formál, miközben szórakoztat is. A szerkesztők törekvéseit a szak­ma is nagyra értékeli. Az Élet és Iro­dalom című hetilap például azt úta, hogy a Kultúrház „vitathatatlan öröm. Nem túlzás talán, ha azt mondjuk, hogy a kortárs kultúra ilyen fontos szerepet a közszolgálati tévében 1989 óta nem játszott. Ha valakinek van kedve az erőteljes re­torikához, akkor itt az alkalom: ha a Kultúrház hosszú távon is bírja, ak­kor az szelíd forradalmat is jelent­het. A hangsúly nem pusztán a kor- társon van, ellenben a kultúrafoga­lom radikális újraértelmezésén...” Ahogy elhangzott, a film Bátho­ry Erzsébet grófnő legendáját ele­veníti fel, aki szlovák lányok véré­ben fürdött. Azért őt választották,

Next

/
Oldalképek
Tartalom