Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-16 / 39. szám, péntek
6 Fókuszban: a nyugdíjak átszámítása ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 16. www.ujszo.com Nem változik a figyelembe vett időszak Visszamenőleg is kifizetik ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A nyugdíjrendszer változtatása során felmerülő problémák közül talán az a legnagyobb, hogy mi legyen azokkal, akik még a régi rendszerben kiszabott nyugdíjakat kapják (Pavol Funtál felvételei) A Szociális Biztosító mintegy 80 ezer embernek számítja át a nyugdíját, ennyien számíthatnak emelésre Mi legyen a régi nyugdíjasokkal? A tavaly augusztusban életbe lépett törvénymódosítás eltörli azokat a korlátozásokat, melyek 2003. december 31-e előtt érvényben voltak a nyugdíjak meghatározásakor. A Szociális Biztosító tehát újra átszámítja egyes nyugdíjasok járadékát, és ha az összeg ennek köszönhetően emelkedik, akkor a külön- bözetet 2006 augusztusáig visszamenőleg kifizeti. A nyugdíj meghatározásának a nyugdíjellátásról szóló 100/1988-as törvényben meghatározott módszere változatlan marad. A 2003. december 31-e előtt nyugdíjba vonultak tehát továbbra sem számíthatnak arra, hogy járadékukat a valós átlagkeresetük alapján határozza meg a biztosító, ahogyan azt teszi a 2004. január 1-jén életbe lépett törvény alapján. Hiába keresett tehát a A 2004-től érvényes rendelet nagyobb mértékben veszi figyelembe a rászolgáltság elvét nyugdíjas akár 15 ezer koronát nyugdíjaztatása előtt, a járadékát csak egy redukált, a nyugdíjszámítás céljaira átalakított átlagkeresetből számítják majd. Nem változik a figyelembe vett időszak sem. A törvény szerint a Szociális Biztosító a nyugdíjkorhatár elérésének éve előtti 10 évből a legjobb 5 évet veszi figyelembe, vagyis azokat, melyben a nyugdíjas a legtöbbet keresett. Ha tehát 1998-ban érte el a nyugdíjkorhatárt, akkor az 1988- 1997 közti időszakból azt az 5 évet veszi figyelembe, amikor az ádag- hoz képest a legmagasabb volt a keresete. A Szociális Biztosító újra megszabja a nyugdíjba vonulás időpontjában érvényes nyugdíj összegét. Ha ez magasabb, mint a korábban meghatározott összeg, akkor ez lesz az érvényes a továbbiakban. Ezt az összeget valorizálja az azóta minden évben végrehatott valorizációk alapján, egészen 2006 augusztusáig. így jön ki a nyugdíj új összege, mely 2006 augusztusától lesz érvényes. Mivel az átszámítás még csak nemrég kezdődött, és a biztosítónak az év végéig kell befejeznie ezt a munkát, a törvény úgy határoz, hogy a régi és új nyugdíj közti különbözet 2006 augusztusáig visszamenőleg jár. Hä tehát a biztosító márciusban határozza meg az új összeget, mely tegyük fel kétezer koronával magasabb, akkor azt augusztustól visszamenőleg kifizeti, tehát 8 hónapra 16000 koronát kap majd a nyugdíjas, és áprilistól az emelt összegű nyugdíj jár neki. (lpj) A Dzurinda-kormány egyik utolsó kísérlete a nyugdíjasok közti különbség enyhítésére csak részben nevezhető sikeresnek. Enyhíti ugyan az úgynevezett régi és új nyugdíjasok járadéka közti különbséget, de korántsem szünteti meg teljesen. LAJOS P. JÁNOS A Szociális Biztosító mintegy 80 ezer embernek számítja át a nyugdíját, ennyien számíthatnak emelésre, de a régi és új összeg közti különbség a legtöbb esetben csak néhány száz korona lesz. A rászolgáltság elve A nyugdíjrendszer változtatása során felmerülő problémák közül talán az a legnagyobb, hogy mi legyen azokkal, akik még a régi rendszerben kiszabott nyugdíjakat kapják. A Dzurinda-kormány azt a megoldást választotta, hogy esetükben minden marad a régiben, vagyis a járadékuk összege nem változik, nem számítják át az új rendszer szerint. A 2004-től érvényes rendelet nagyobb mértékben veszi figyelembe a rászolgáltság elvét, vagyis magasabb járadékot kap az, aki élete során jobban keresett, és kevesebbet az, akinek alacsonyabb volt a fizetése vagy kevesebb a ledolgozott éveinek száma. Ez a megoldás előnyös azoknak a „régi” nyugdíjasoknak, akik keresete alacsonyabb volt, mivel az átszámítás esetükben a nyugdíj összegének csökkentését jelenthette volna, hátrányos azonban a magasabb fize- tésűeknek, mivel ők magasabb nyugdíjra számíthattak volna az új rendszer alapján. Hatalmas különbségek Ez a probléma azoknál feltűnő, akik röviddel a változás előtt illetve után mentek nyugdíjba. Több ezer korona különbség - akár tízezer is - lehet azoknak a közel azonos beosztású, közel azonos fizetéssel rendelkező, de néhány hónap különbséggel nyugdíjazott embereknek a járadéka között, akik közül az egyik 2003. december 31-e előtt, a másik pedig 2004. január 1-je után ment nyugdíjba. A tavaly augusztusban életbe lépett módosítás csak részben enyhíti ezt a különbséget. Átszámítják ugyan a „régi” nyugdíjasok járadékát, de csak a korlátozások szűnnek meg, maga a módszer marad. Amellett, hogy nagyon összetett, rányomja bélyegét az is, hogy még a szocializmusban fogadták el. Úgy határozták meg, hogy csökkentse a nyugdíjak kiszabott össze'ge közti különbséget, és ezen a felfogáson nem változtat a tavaly elfogadott törvénymódosítás sem. HOGYAN SZÁMÍTJÁK AT A NYUGDIJAKAT? A nyugdíjbiztosításról szóló jogszabály 2006. augusztus 31-én életbe lépett módosítása alapján a Szociális Biztosító átszámolja azok nyugdíját, akiknek a korábbi, 2003. december 31-ig érvényes jogszabály szerint csökkentett összegű járulékot szabott ki. A módosításnak köszönhetően mintegy 80 ezer ember járadéka emelkedik majd. Mi alapján számították ki a nyugdíj összegét 2003. december 31-e előtt? A nyugdíjszámítás céljaira meghatározták az úgynevezett átlag- keresetet, melyet a kérvényező valódi átlagkeresetéből számoltak ki a következő módon:- 2500 koronát beszámítottak teljes egészében- a 2500 és 6000 korona közé eső rész egyharmadát vették figyelembe- a 6000 és 10000 korona közé eső résznek csak tíz százalékát vették figyelembe- a 10000 korona fölé eső összeget nem számították be- ha tehát valakinek a valós átlagkeresete az utolsó 10 ledolgozott évből figyelembe vett legjobb 5 évben 11 ezer korona volt, akkor annak a nyugdíjszámítás céljából figyelembe vett átlagkeresete: 2500+1166,66+400= 4066,66 korona volt. 1. PÉLDA - A NYUGDÍJ 403 KORONÁVAL EMELKEDIK A nyugdíjak átszámítása ♦ Az átszámítás két ütemben valósul meg. ♦ Először a nyugdíjellátásról szóló 100/1988-as törvény (a 2003. december 31-éig hatályos jogszabály) alapján kiszabott nyugdíjak összegét számolják át, melyek összege emelkedhet a nyugdíj megítélése óta ledolgozott időszak alapján. ♦ A második ütemben az összetettebb eseteket vizsgálják, mint például:- az özvegyi nyugdíjjal együtt folyósított öregségi nyugdíjak;- az ellenállási mozgalomban eltöltött idő alapján emelkedő nyugdíjak;- a bírósági vagy bíróságon kívüli eljárás keretében megítélt rehabilitáció alapján növekvő nyugdíjak;- a 2003. december 31. utáni időszakban fizetett nyugdíjjárulék alapján emelkedő járadékok. forrás: Szociális Biztosító 2. PÉLDA - A NYUGDÍJ 4696 KORONÁVAL EMELKEDIK A nyugdíjat 1999 novemberében 7154 koronában állapította meg a Szociális Biztosító. A meghatározásánál az 1994 és 1998 közti átlagkeresetet vették figyelembe, melynek a nyugdíjszámítás céljaira figyelembe vett összege 3836 korona volt. (Az „átalakítás” előtt az átlagkereset 7688 Sk volt.) A nyugdíjasnak 38 ledolgozott év alapján 92 százalék jár az átalakított átlagkeresetből, azaz 3530 korona a 3836-ból. Ehhez számították még hozzá 74,4 százalékot (2627 Sk), 811 Sk-t, további 4 százalékos emelést (279 Sk) és újabb 167 Sk-t. A nyugdíj összege tehát: 3530+2627+811 + 279 + 167=7 414 Sk Mivel ez az összeg magasabb volt, mint az 1999. július 1-je és 2000. június 30-a közti időszakra meghatározott maximális nyugdíj összege - mely 7154 korona volt -, a kiszámított értéket csökkentették a kiszabható nyugdíj összegének felső határára, vagyis 7154 koronában határozták meg. Az időközbeni valorizációknak köszönhetően a nyugdíjas 2006 augusztusában már 11 435 korona nyugdíjat kapott. A tavaly augusztusi törvény- módosítás megszünteti ezt a korlátozást, és a - fenti módon meghatározott - nyugdíjat teljes összegben megkapja a nyugdíjas,’ 2006 augusztusáig visszamenőleg. A nyugdíj összege tehát 7414 korona lesz, de természetesen újra hozzászámítják az időközben megvalósult valorizációt. A 2006-tól érvényes nyugdíj összegét a következő módon kapjuk meg:- a nyugdíjba vonulás pillanatában meghatározott járadék összege 7414 Sk- 5 %-al, azaz 371 Sk-val (5% a 7414 Sk-ból) és 228 korona fix összeggel havonta - azaz 8013 koronára- 7 %-al, azaz 561 Sk-val (7% a 8013 Sk-ból), havonta (8013 + 561=)8574 Sk- 5 %-al, azaz 429 Sk-val (5% a 8574 Sk-ból), havonta (8574+429=)9003 Sk- 6 %-al, azaz 541 Sk-val (6% a 9003 Sk-ból), havonta (9003+541=)9544 Sk- 4 %-al, azaz 382 Sk-val (4 % a 9544 Sk-ból), havonta (9544+382=)9926 Sk- 3,4 %-al, azaz 338 Sk-val (3,8 % a 9926 Sk-ból), havonta (9926+338=)10 264 Sk-8,85 %-al, azaz 909 Sk-val (8,85 % a 10 264 Sk-ból), havonta (10 264+909=)ll 173 Sk-5,95 %-al, azaz 665 Sk-val (5,95 % a 11 173 Sk-ból), havonta (11 173+665=)11 838 Sk A nyugdíj új, 2006 augusztusától érvényes összege 11838 korona, mely 403 koronával magasabb a 2006 augusztusában kapott összegnél. A különbözetet augusztusig visszamenőleg megkapja a nyugdíjas, vagyis ha márciusban megállapítják nyugdíja új összegét, akkor 7 hónapra visszamenőlegjár a 403 korona. A nyugdíjat 1999 márciusában 6718 koronában állapította meg a Szociális Biztosító. A meghatározásánál az 1994 és 1998 közti átlag- keresetet vették figyelembe, melynek a nyugdíjszámítás céljaira figyelembe vett összege 4067 korona volt. (Az „átalakítás” előtt az átlag- kereset 19 215 Sk volt.) A nyugdíjasnak 38 ledolgozott év alapján 63 százalék járt az átalakított átlagkeresetből. A nyugdíjkor betöltése után ledolgozott évek alapján az átlagkereset további 39,75 százaléka járt. A nyugdíj összege tehát az átlagkereset (4067 Sk) 63 %-a, azaz 2563 Sk, további 39,75 %, azaz 1617 Sk, amihez járt még az összeg 74,4 %-as és 811 Sk. A nyugdíj összege tehát: 2563 + 1617++4180+811 = 9171 Sk Mivel ez az összeg magasabb volt, mmt az 1998. július 1-je és 2000. június 30-a közti időszakra meghatározott maximális nyugdíj összege - mely 6718 korona volt -, a kiszámított értéket csökkentették a kiszabható nyugdíj összegének felső határára, vagyis 6718 koronában határozták meg. Az időközbeni valorizációknak köszönhetően a nyugdíjas 2006 augusztusában már 11 435 korona nyugdíjat kapott. A tavaly augusztusi törvény- módosítás megszünteti a korlátozásokat, a meghatározáskor figyelembe veszik a valódi áüagkereset 10 ezer korona fölé eső részét is, és nem redukálják a meghatározott nyugdíj összegét. A számításnál figyelembe vett átlagkereset a 4067 korona helyett 4989 korona lesz, ennek alapján a nyugdíjba vonulás napjához meghatározott összeg 9755 korona lesz. A 2006-tól érvényes nyugdíj összegét a következő módon kapjuk meg:- a nyugdíjba vonulás pillanatában meghatározott járadék összege 9 755 Sk-4 %-al, azaz 391 Sk-val (4% a 9755 Sk-ból) és 167 korona fix összeggel, havonta (9755+391 +167=) 10 313 Sk- 5 %-al, azaz 516 Sk-val (5% a 10 313 Sk-ból) és 228 korona fix összeggel havonta (10 313+516+228=)11057 koronára- 7 %-al, azaz 774 Sk-val (7% a 11 057 Sk-ból), havonta (11 057+774=) 11831 Sk- 5 %-al, azaz 592 Sk-val (5% a 11 831 Sk-ból), havonta (11 831 +592=) 12 423 Sk- 6 %-al, azaz 746 Sk-val (6% a 12 423 Sk-ból), havonta (12 423 +746 =) 13 169 Sk- 4 %-al, azaz 527 Sk-val (4 % a 13 169 Sk-ból), havonta (13 169 +527=) 13 696 Sk- 3,4 %-al, azaz 466 Sk-val (3,8 % a 13 696 Sk-ból), havonta (13 696+466=) 14 162 Sk- 8,85 %-al, azaz 1063 Sk-val (8,85 % a 14 162 Sk-ból), havonta (14 162+1063=) 15 225 Sk- 5,95 %-al, azaz 906 Sk-val (5,95 % a 15 225 Sk-ból), havonta (15 225 +906=) 16131 Sk A nyugdíj új, 2006 augusztusától érvényes összege 16 131 korona, mely 4696 koronával magasabb a 2006 augusztusában kapott összegnél. A különbözetet augusztusig visszamenőleg megkapja a nyugdíjas, vagyis ha márciusban megállapítják nyugdíja új összegét, akkor 7 hónapra visszamenőleg jár a 4696 korona.
