Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-12 / 35. szám, hétfő

v 2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 12. www.ujszo.com RÖVIDEN Középiskolai jelentkezések Pozsony. Az alapiskolák végzősei február 15-ig jelentkezhetnek azokra a középiskolákra, pl. sporttagozatos gimnáziumokba, mű­vészeti szakközépiskolákba, ahol tehetségvizsgát is szerveznek, fi­gyelmeztet az oktatási minisztérium. A jelentkezési lapot az alap­iskola igazgatójánál kell leadni, aki február 20-ig köteles az adott középiskolának továbbítani a diák felvételi kérelmét. A tehetség­vizsgákat március 20-a és április 10-e között tartják, f-cz-e) Az egypártrendszert tanulmányozta? Pozsony. Nem éreztük szükségét annak, hogy megemlítsük az emberi jogok kérdését - jelentette Robert Fico és delegációja kínai útjáról Miroslav Jureňa földművelési miniszter, hozzátéve, hogy az útra kereskedelmi-gazdásági célokkal került sor. Csáky Pál volt em­berjogi miniszterelnök-helyettes szerint hiba, hogy Fico nem vetette fel Pekingben ezt a problémát, ezt anélkül is szóba kellett volna hoz­nia, ha nem szólítják fel előtte erre különféle embeijogi szervezetek. Csáky úgy véli, a gazdasági szempontból nem lesz semmilyen ered­ménye a miniszterelnök látogatásának, s reméli, nem azt tanulmá­nyozták Kínában, hogyan kell biztosítani „egy párt vezető szerepét az országban”, (ú) Hedvig ügyéhez sincs elég alkotmánybíró Kiegészített beadvány UJ SZO-1NFORMÁC1Ó Nyitra/Kassa. A Maiina Hedvi­get ért támadás kapcsán indult nyomozás beszüntetése miatt Roman Kvasnica panaszt emelt az ügyészségen, de kérelmét elutasí­tották. Ezután a sajtóban hívta fel a figyelmet több, a nyomozás során történt mulasztásra és téves követ­keztetésre, majd a kliensét az eljá­rás során ért sérelmek miatt tavaly december 15-én az alkotmánybíró­sághoz fordult. A beadványban Malina Hedvig panaszt emel a rendőrség embertelen és megalázó bánásmódja ellen, mert nem véd- hette meg magát az állami hatósá­gokkal szemben, és nem élhetett a bírósági védelemhez való jogával. A felsoroltak miatt kérte a nyomo­zás megszüntetéséről szóló rendőr­ségi határozat, valamint a vizsgálat folytatását elutasító ügyészségi ha­tározat semmissé nyilvánítását és az ügy újbóli kivizsgálását. Az alkotmánybíróság szóvivőjé­től, Štefan Némethtől megtudtuk, a több mint százoldalas panaszt 2006. december 20-án kapta meg az üggyel foglalkozó alkotmánybí­ró, és 2007. január 11-én Maiina Hedvig még több mint húsz oldal­lal egészítette ki beadványát. „Je­lenleg az alkotmánybíró tanulmá­nyozza a panaszt és előkészíti a sze­nátus zártkörű tárgyalására. Itt dől el, hogy a beadványt egyáltalán el- fogadja-e az alkotmánybíróság, de erre nagy valószínűséggel már csak a testület új tagjainak kinevezése után kerül soť’ - mondta az alkot­mánybíróság szóvivője. Egyébként Ivan Gašparovič államfő feltehető­en ezen a héten kinevezi az új al­kotmánybírákat. (vm) Jövő februárig elfogadják az önszabályozó kódexet Kiskorú mobilosok védelme FELDOLGOZÁS Pozsony. A vezető európai mo­bilszolgáltatók megállapodást írtak alá Brüsszelben a mobiltelefont használó kiskorúak védelméről. Az Európai Bizottság közleménye sze­rint a megállapodás megfelel a gyermekek biztonságáról és a mo­biltelefonokról tartott nyilvános konzultáció eredményeinek, ame­lyeket az uniós testület a minap tett közzé. A megállapodásban a mobil- szolgáltatók vállalják, hogy 2008. februárig önszabályozó kódexet hoznak létre. A mobilszolgáltatók Viviane Re­ding információs társadalomért és médiáért felelős uniós biztos kez­deményezésére, a gyermekek vé­delme érdekében csadakoznak a biztonságosabb mobiltelefonhasz­nálatáról szóló európai keretmeg­állapodáshoz. Megegyeztek ab­ban, hogy figyelemfelhívó kampá­nyokat rendeznek szülők és gyer­mekek részére, a kereskedelmi tar­talmat osztályozzák az illem és a megfelelőség nemzeti szabványai szerint, és küzdenek a mobiltelefo­nokon megjelenő illegális tartalom ellen. A megállapodáshoz csatla­kozott a három szlovákiai mobil- szolgáltató is. (szí) így fest most a pozsonyi Centrál uszoda. Már csak arra jó, hogy tűzol­tók és mentőalakulatok tartsanak benne mentési gyakorlatot. A hét­végén találtak is bent egy hajléktalant, valamint két kamaszt, akik kíváncsiságból hatoltak be az épületbe, majd a nagy erőkkel felvonu­ló mentőcsapatok láttán felmenekültek a tetőre. (TASR-felvétel) Valamennyi szlovák párt a szerbek oldalán áll, múlt kedden még fordított volt a helyzet Dél-Szlovákia nem Koszovó Pozsony. Az MKP nem törek­szik arra, hogy elszakítsa Dél-Szlovákiát az országtól -jelentette ki Bugár Béla, aki a Markíza Testre szabva című politikai műsorának vendége volt tegnap. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az MKP elnöke hozzátette, ha az lenne a párt célja, hogy elsza­kítsa a magyarok lakta területe­ket, akkor ezt már 1992-ben igye­kezett volna megtenni, amikor a legjobb alkalom kínálkozott volna rá, Szlovákia megalakulásakor. Bugár rámutatott: Martti Ah­tisaari ENSZ-megbízott koszovói rendezési tervét valamennyi szlo­vákiai párt támogatta a parlament európai ügyekért felelős bizottsá­gának keddi ülésén, később azon­ban módosították álláspontjukon, kivéve az MKP-t. Visszautasította azt a feltevést, hogy Koszovó önál­lósodása előrelépést jelenthetne a szlovákiai magyar autonómia létre­hozásában is. Ha Ivan Gašparovič államfő valóban kerekasztal-be- szélgetést hívna össze Koszovó ügyében, az MKP igyekezne részt enni azon, bár Bugámak sűrű a programja a héten. A többi hétvégi politikai vitamű­sorban is a koszovói kérdés domi­nált. A Smer elfogadhatatlannak tartja Koszovó függetlenségének kikiáltását, és csodálkozik azon, hogy az ellenzék egyes pártjai sem értenek egyet az ENSZ-megbízott Ahtisaari rendezési tervével. „Ak­kor kellett volna gondolkodniuk, amikor 1999-ben lehetővé tették a Szerbiát bombázó NATO-gépek számára, hogy igénybe vegyék Szlovákia légteréť’ - jelentette ki Marek Maďarič, a párt alelnöke az STV vitaműsorában. Megkérdője­lezte ezzel a NATO-beavatkozást, mellyel a koszovói albánok ellen elkövetett szerb népirtásra vála­szolt. Pavol Hrušovský, a Keresz­ténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke is a szerbek oldalán áll. „El­fogadhatatlan számunkra minden olyan megoldás, melybe Szerbia nem egyezik bele” - mondta a KDH alelnöke. Hrušovský szerint a Smer egyes képviselői eltérően vélekednek Koszovó ügyéről, Ján Kubiš külügyminiszter például tá­mogatja az ENSZ-megbízott terve­zetét. A KDH kitart korábbi állás­pontja mellett, mely szerint a kül­ügyminiszternek le kellene mon­dania. Kubiš az MKP szerint is megérett a leváltásra, de nem fogja ezt kez­deményezni a párt, mivel az ellen­zéknek nincs elég szavazata, hogy elmozdítsa - erről Bugár Béla és Csáky Pál is beszélt, ez utóbbi az STV műsorában szerepelt. Szerinte Kubiš nemzetközi szinten diszkre- ditálta magát, amikor Vük Dras­kovics szerb politikusra hivatkozva kijelentette, hogy a szerbek megha­misították a Koszovóról szóló nép­szavazás eredményét. Ezek után nincs az a külföldi politikus és dip­lomata, aki bármit is mondana négyszemközt a szlovák külügymi­niszternek-jelentette ki Csáky. Elképzelhető, hogy a szlovák parlament határozatot is elfogad, amelyben tiltakozna az önálló Ko­szovó létrejötte ellen. Boris Zala (Smer) és Rafael Rafaj (SNS) is ezt fogja szorgalmazni, mindez már a Joj tévében hangzott el. Vitapart­nerük, Daniel Lipšic (KDH) nem zárta ki, hogy a kereszténydemok­raták is támogatnának ilyen hatá­rozatot. (sza, lpj) Még mindig nincs kihívója az MKP elnökének a márciusi tisztújító kongresszus előtt Bugár nem beszél majdani lehetséges utódjáról ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Bugár Béla a Markíza televízióban megerősítette, ismét megpályázza az MKP elnöki poszt­ját a párt márciusi tisztújító kong­resszusán. Majdani lehetséges utódja is szóba került, Bugár kifej­tette, már körvonalazódik a párton belül, ki vehetné át az elnöki stafé­tabotot. Konkrét nevet nem akart elárulni, mondván: „ez mdiszkrét kérdés”. Szerinte ugyanis fontos, hogy az illetőben ne csak ő, hanem az egész párt lássa a lehetséges utó­dot. Kijelentései alapján úgy tűnik, nem csak egy személy jöhetne szó­ba. Nem akarta kommentálni, a márciusi tisztújító közgyűlésen Csáky Pál indul-e ellenjelöltjeként, hozzátette, az MKP-ban jelenleg mindenki az alapszabály módosítá­sára összpontosít. Cáfolta, hogy a párton belül különböző szárnyak léteznének, azt azonban nem zárta ki, hogy vannak lobbicsoportok - de ezek nem gazdasági, hanem személyi érdekek mentén politizál­nak. „Például, hogy érvényesülni tudjanak, ha még egyszer kor­mánypozícióhoz jutnánk” - tette hozzá Bugár. Az MKP elnöke azt is elmondta, nem állt szándékában megsérteni a tanárnőket, amikor a múlt héten kioktatta Anna Belousovová parla­menti alelnököt, hogy ne viselked­jen úgy, mint egy falusi tanítónő. „A feleségem is pedagógus, s a csa­ládban van még három” - jegyezte meg. Hangsúlyozta: Belousovová- nak nem az MKP-val, hanem az egész ellenzékkel gyűlt meg a baja, és csak neki - más ülésvezetőkkel nincsenek üyen konfliktusok. „Nyolc évig vezettem én is a parla­menti üléseket, idáig sose fajult a dolog” - fejtette ki Bugár. (sza) Nem tett javaslatot Bastrnák Tibor kizárására az MKP komáromi alapszervezete Andruskó maradt a komáromi MKP-elnök ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. Pénteken tisztújító közgyűlést tartott az MKP helyi alapszervezete. Az ülést felfokozott várakozás előzte meg, hiszen hóna­pok óta feszültség tapasztalható az alapszervezetben, s emiatt kis híján még a polgármesteri poszt is el­úszott a párt számára. Andruskó Imre maradt az alap­szervezet elnöke, a leadott 118 sza­vazatból 71-et szerzett. A régi-új el­nöknek egyetlen kihívója akadt, Tóth Péter városi képviselő, akit Stubendek László javasolt e poszt­ra. A tisztséggel kapcsolatban fel­merült még Bastrnák Tibor és Stubendek László neve is, ám ők nem vállalták a jelölést. A prog­rampontok között szerepelt a de­cemberi helyhatósági választás ki­értékelése. Á sokak által feltétele­zett komolyabb „összecsapás” a párton belüli csoportosulások kö­zött azonban elmaradt. „Az ülés nyugodt légkörben zajlott, érző­dött, hogy a többség nyugalmat szeretne. Leszögeztük, hogy több hiba történt az elmúlt időszakban, de le kell zárni ezt a fejezetet, és azon kell gondolkodni: miként ke­rülhetők el az üyen helyzetek - nyi­latkozta lapunknak Andruskó Im­re. - Megállapítottuk, hogy bár le­gitim, de politikai szempontból hi­bás döntés volt Maurovich Horvat Lajos indítása a polgármesteri posztért, a polgárok nem fogadták őt el. Én akkor követtem el hibát, amikor - a városi közvélemény-ku­tatás eredményeinek ismeretében - nem léptettem vissza, miután ma­gától erre nem volt hajlandó.” Bastrnák Tibor, illetve más, az önkormányzati választásokon füg­getlenként induló MKP-tagok kizá­rása nem szerepelt a programpont­ok között, és a helyszínen sem hangzott el üyen jellegű javaslat. Sőt Bastrnák élvezi a tagság több­ségének bizalmát, hiszen neve fel­került az Országos Tanácsba, az or­szágos elnökségbe, a megyei ta­nácsba, valamint a járási elnökség­be javasolt személyek listájára is. Az MKP érsekújvári városi alap­szervezete viszont múlt heti ülésén javasolta Bastrnák kizárását a párt­ból. Az indok, hogy lemondott Nyitra megyei képviselői posztjá­ról, amivel meggyengítette az MKP-t, mert helyére nem a pártból került új képviselő. „Az érsekújvá­riaknak nem is javasolhatnak üyes- mit, mivel csak az az alapszervezet kezdeményezheti bárkinek a kizá­rását, ahol az illető tag” - kommen­tálta az esetet Andruskó. Ami a jö­vőt illeti: Andruskó szerint az alap­szervezetnek a civü szervezetek irányába kell nyitni, és évente leg­alább kétszer informális találkozó­ra hívják majd a párttagokat, ahol a város és az MKP ügyéből folytatná­nak kötetlen eszmecserét. (vkm) Az országban hozzávetőleg négyezer hallgató próbál szerezni egyszerre kettő vagy még több diplomát Tandíjat fizet majd, aki két egyetemen tanul ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az egyszerre több egyetemet látogató hallgatóktól befolyt tandíjakból évente mintegy 360 millió koronára számíthatnak majd a felsőoktatási intézmények. Ősztől ugyanis a tervek szerint már fizetni kell a párhuzamosan folyta­tott egyetemi tanulmányokért, a következő tanévtől már csak az egyik diploma lesz ingyenes, tájé­koztatott Helena Poláková, az okta­tási minisztérium sajtóosztályának vezetője. Az állam a következő tan­évtől már nem fogja finanszírozni a másoddiplomás képzést, és az így kieső fedezetet az egyetemek kény­telenek lesznek az érintett hallga­tóktól beszedett tandíjakból pótol­ni. Műidéiről a felsőoktatási tör­vény készülő módosítása rendel­kezne. A jogszabály alapelveit a mi­nisztérium a héten hozza nyilvá­nosságra, és teijeszti véleménye­zésre a hazai felsőoktatás három legfőbb képviseleti szerve, a Szlo­vák Rektori Konferencia, az Egyete­mek Tanácsa, a Diáktanács, illetve a kormány tanácsadó testületéként működő Akkreditációs Bizottság elé. A törvénytervezet végleges for­májában márciusban kerülhet a kormány elé. Poláková hangsú­lyozta, a tervek szerint maguk az egyetemek szabnák meg a tandíj nagyságát. Azt pedig maga a hall­gató döntené el, hogy melyik általa látogatott egyetemen fogja fizetni a tandíjat. A közelmúltban elkészült köz­ponti hallgatói jegyzék alapján je­lenleg mintegy négyezren látogat­nak egyszerre kettő vagy három, sőt néhányan négy felsőoktatási in­tézményt is. Az éves képzési költsé­gek diákonként átlagban mintegy 90 ezer koronát tesznek ki. Egyébként már a jelenlegi szabá­lyozás is lehetővé teszi, hogy az egyetemek a párhuzamos tanulmá­nyokat folytató hallgatóktól tandí­jat kéijenek, de amíg nem létezett az említett központi jegyzék, egy­szerűen nem tudhták, hányán láto­gatnak másik egyetemet is. Csak azok fizettek tandíjat, akik egy egyetemen belül folytattak párhu­zamosan tanulmányokat két ka­ron, így ez természetesen kiderült. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egye­temen évi 10-19 ezer, a Zsolnai Egyetemen 10-15 ezer, a Közgaz­daságtudományi Egyetemen pedig 10 ezer korona volt a tandíj. A hoz­zájárulás mértéke jelenleg még nem haladhaija meg az átlagos képzési költségek felét (43 ezer ko­ronát), vagyis a diáknak legfeljebb a felét kell állnia annak, amibe ta­níttatása kerül. A következő tanév­től ugyanakkor akár a teljes össze­gű képzési költség is elkérhető a hallgatótól, (cze) Nem változik az elosztás Marad a régiben a felsőoktatási támogatások elosztásának rendsze­re, tehát a műszaki képzést szervező egyetemek nem számíthatnak kiemelt támogatásra, bár Ján Mikolaj oktatási miniszter még pár napja is ezt hangoztatta. A tárcavezető félmilliárddal növelte volna négy műszaki felsőoktatási intézmény költségvetését. A többi 16 nyil­vános egyetem tiltakozására azonban - mivel a többletjuttatást tőlük vették volna el - elállt elképzelése megvalósításától. A Comenius Egyetem például 120 milliótól esett volna el így. (-cz-e)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom