Új Szó, 2007. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-09 / 33. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. FEBRUÁR 9. Kertészkedő 13 Sok régi, jó nevű fajta azért szorult ki az intenzív termesztésből, mert alacsony a termőképességük és a betegséggel szembeni ellenállóságuk Amit a vetőmagról tudni kell Bár néhány jól bevált fajtából a házikerti termelők saját használatra magot fognak, a fajták engedély nélküli továbbszaporítása tilos. Ez ellen a nemesítők hibrid fajták előállításával védekeznek, amit a faj­ta neve mellett az F1-es jelez. (Fotó: Somogyi Tibor) A mag egy olyan különleges növényi rész, amely állandó­an és önállóan képes új ge­nerációk létrehozására. Gén­jeibe óriási információtömeg van belesűrítve, amely a belőle fejlődő növény legap­róbb tulajdonságait is tartal­mazza. A vetőmag azonban még ennél is több. PAP EDINA Különös gonddal megtermelt, vetésre előkészített faj- és fajtatisz­ta, minősített mag, amely megfe­lelő fajtatulajdonságokkal és ér­tékmérő tulajdonságokkal bír. A kertészeti vetőmagtermesz­tés az 1800-as évek végén élte vi­rágkorát térségünkben. A máso­dik világháború utáni években a termelés visszaesett, majd a hat­vanas években nagygazdaságok foglalkoztak vele. Manapság az árutermelő kertészek számára az úgynevezett profi vetőmagokat külföldi, elsősorban holland és dán cégek nyújtják. Sok régi, jó nevű, magyar fajta kiszorult az in­tenzív termesztésből, elsősorban alacsony termőképességük és a betegséggel szembeni ellenálló­ság hiánya miatt. A nemesítő cé­gek ugyanis mind nagyobb hang­súlyt fektetnek a fajták károsítók- kal szembeni ellenálló képességé­re (rezisztencia), és tűrőképessé­gére (tolerancia). Fémzárolás és minősítés A nálunk termesztett és a beho­zott zöldség- és dísznövényfajták vetőmagját a Központi Mezőgaz­dasági Minősítő Intézet (Szlová­kiában az ÚKSUP) minősíti, ter­mesztését felügyeli. Kereskedelmi forgalomba csak minősített és fémzárolt vetőmag kerülhet. Ez szavatolja, hogy minden tasakba kiváló minőségű, fajtatiszta és faj­taazonos vetőmag kerül. Ez védi a fajtának és nemesítőjének hírne­vét, és biztonságot ad a ter­melőnek is. A nagy termőképes­ségű zöldségfajták jó minőségű, fémzárolt vetőmagja nem olcsó. Ezért nagyon fontos, hogy min­den szeme kicsírázzon, és egész­séges növény fejlődjön belőle. Bár néhány jól bevált, konstans fajtá­ból saját használatra magot fog­nak a házikerti termelők, a fajták engedély nélküli továbbszaporítá­sa tilos. Ez ellen a nemesítők a hibrid fajták előállításával véde­keznek, amit a fajta neve mellett FI jelölés jelez. Értékmérő tulajdonságok A vetőmag használati értékét az úgynevezett értékmérő tulaj­donságok határozzák meg. A használati érték, a tisztasági szá­zalék és a csírázási százalék alap­ján azt mutatja meg, hogy a vetőmagtételnek hány tömegszá­zaléka az értékes rész. A minősí­téshez e tulajdonságok laborató­riumi vizsgálatát kötelezően el kell végezni törvényben előírt mennyiségű minta alapján. A faj- és fajtaazonosságot még a vetőmagtermesztés során tartott szántóföldi szemlék során, és utó­lagos kitermesztés útján el­lenőrzik. Laboratóriumi körülmé­nyek között vizsgálják a tisztasá­gát, hogy mennyi törött, beteg, éretlen, esetleg más növénytől származó (idegen) mag, illetve hulladék (talajszemcse, szárrész, törött mag) van benne. 70%-nál alacsonyabb tisztaságú, valamint karantén gyom (pl. aranka, masz­lag) magját tartalmazó vetőmag­tétel nem kerülhet forgalomba. Vizsgálják a magvak csírázóké­pességét és csírázási erélyét is, megszámolják a szabványban meghatározott laboratóriumi kö­rülmények között, meghatározott idő alatt fejlődött csíranövényeket. A zöldségnövények magvainak át­lagos csírázóképessége 80-90%. Ezt a csírázóképességet azonban csak néhány évig őrzik meg, ez az idő növényfajonként eltérő. A csírázóképesség megőrzésé­nek feltétele a megfelelő tárolás. Felhasználásig száraz, hűvös kö­rülményeket tartani, nem célszerű hűvös, dohos pincékben tárolni a vetőmagtasakokat. A profi mago­kat és némely házikerti (színes ta­sakos) vetőmagot is a papírborítón belül csíramegőrző fémtasakba csomagolják, ezért a bontatlan zacskóban jól viselik a vetőmagok a szállítás, átrakás, tárolás során adódó szélsőséges körülményeket. A csírázási erély a csírázás gyorsaságának mérőszáma. A gyorsabban csírázó magból kelő csíranövény kezdeti fejlődése is jobb, így a palántakori betegségek kialakulásának esélye kicsi. Egészségi állapot A minősítő vizsgálatok során a szakemberek megvizsgálják a magvak egészségi állapotát is, szí­nét, szagát, az esetleges károsítok (pl. babzsizsik) jelenlétét. Több gombabetegség a vetőmaggal ter­jed, ezért fontos a fertőzött vetőmagtétel kiszűrése. Vizsgálják továbbá a nedvességtartalmat is. A zöldségnövények magja 10-15% nedvességet tartalmaz, míg az olajos magvak (pl. tök) 9-10%-ot. Az eltarthatósági idő növelése cél­jából a gyártók a természetes ned­vességtartalmat szárítással továb­bi 5%-kal csökkentik, amit fóliata­sakba zárva megőriz a mag. Egyéb tulajdonságok Az ezer magtömeg, a sűrűség az osztályozottság is lényeges és mért tulajdonsága a vetőmagnak. Az utóbbi azért fontos szempont, mert egyforma nagyságú magok géppel egyenletesebben vethetők el, egyöntetűbb a kelés és ezáltal az érés is. Az ezer magtömeg értelem­szerűen 1000 darab mag gramm­ban kifejezett súlyát jelenti. Ennek ismerete azért fontos, hogy ki le­hessen számolni a szükséges vetőmag mennyiségét. A külföldről származó vetőmagtasakokon nem az ezer magtömeget, hanem egy gramm mag súlyát adják meg. A mennyiségeket grammban vagy szemszámban tüntetik fel. A forgalomba kerülő vetőma­got értékmérő tulajdonságai alap­ján osztályozzák: I. osztályú, II. osztályú, vagy „csak külön enge­déllyel hozható forgalomba”. Vetőmag-kezelési eljárások A vetőmagot a vetés és a kelés egyenletessége, valamint a nö­vény fejlődésének serkentése ér­dekében különböző módon keze­lik. A legtöbb vetőmagot csáváz­zák, azaz a mag felszínét olyan nö­vényvédő (csávázó) szerrel vonják be, amely a mag felületén, és köz­vetlenül a maghéj alatt megtapa­dó károsítókat elpusztítja. A csávázás korszerű módja az úgynevezett inkrusztálás, amely során a mag felületét növényvédő szerrel átitatott, vékony filmszerű, általában élénk színű (kék vagy ró­zsaszín) anyaggal vonják be. A szer a mag talajba jutásakor fejti ki ha­tását, biztos védelmet nyújt a nö­vény fejlődésének kezdeti szaka­szában a palántakori betegségek­kel szemben. A vetőgép nem kop­tatja a mag felszínét, könnyebb a szemenként vetés, mert a szemek nem tapadnak össze. Az élénk szín­nek köszönhetően a vetés jól el­lenőrizhető. Az inkrusztált vető­mag vetésekor a csávázószer nem tömíti el a manapság használt pre­cíziós szemenként vető gépek vetőelemeit. Az apró magvakat (pl. hónapos retek) rendszerint drazsí- rozzák, amelytől tömege többszö­rösére nő, és alakja gömbölyű lesz, így könnyebb a vetése. A hosszú csírázási idejű vetőmagokat előcsí­ráztatják, ígyjavítják a kelési száza­lékot, és csökkentik a tenyészidő hosszát. A hőkezelés a dughagymá- nál általános eljárás, amelynek ha­tására a magszárkezdemények visszafejlődnek. A szőrős vagy ka­paszkodókkal borított magokat (pl. paradicsom, sárgarépa) koptatják, ami megkönnyíti a szemenkénti ve­tést. Különleges vetőmagkezelési el­járás a gammabesugárzás, melyet a mák, és a majoránna esetében al­kalmaznak. E két növény a jó kelés­hez megfelelő állománysűrűséget igényel, ám később a sűrű állo­mány visszaveti a fejlődésüket, ezért egyelni kell. A sugárkezelt magok is kicsíráznak, serkentve ez­zel a többi kelését, ám még csíranö- vénykorban elpusztulnak. Általá­ban 30-40%-ban kevernek a keze- leden maghoz besugárzott magot. Mi van a tasakon? A házikerti vetőmagok tasak­jain a faj és a fajtanév mellett rö­vid képes, vagy többnyelvű is­mertető tartalmazza a vetéshez szükséges alapvető ismereteket. Ezenkívül szerepel még a vetőmag mennyisége (gramm­ban vagy szemszámban), a fém­zárolás ideje, a fémzár, vagy a vetőmagtétel száma, valamint annak érvényességi ideje is. Az előző évről megmaradt vetőmag az érvényesség lejárta után is használható, az egyes növényfa­jok csírázóképességi idejének is­meretében. A felbontott tasakok légmentesen lezárt fémdoboz­ban vagy befőttes üvegben, 10- 12 fokon tarthatók el csekély minőségromlással a következő idényig. A szerző kertészmérnök A zöldségpalánta nevelésének kritikus pontjai: nagyobb a veszélye a palántadőlés kialakulásának, ha a termesztő közeg hűvös és nedves A sikeres palántanevelés titka INFORMÁCIÓ Január-februárban a fényhi­ány, március-áprilisban pedig a túl alacsony talajhőmérséklet a zöldségpalánta nevelésének kri­tikus pontja. A palántanevelés sikere a nö­vényfaj igényeinek megfelelő hőmérséklet tartása a palánta közelében, és a közegben. Az alacsony hőmérséklet ugyanis lassítja a fejlődést, és olyan stresszt válthat ki a növényben, amely csak később, a termésérés idején válik nyilvánvalóvá. Meleg talajba A zöldségpalántákat csak át­melegedett földkeverékbe sza­bad vetni, tűzdelni, ezért a pa- lántázó közeget a téli tároló helyről időben vigyük ki a sza­badba, és helyezzük a napra. Az uborka 20-21, a paprika 20, a paradicsom 18-19, a fejes saláta 14-16, a káposztafélék (a karfiol és a kínai kel kivételével) 12-14 C fokos talajhőmérsékletet igé­nyel. Az utóbb említett két faj számára az ültető közeg hőmér­séklete 16-18 fokos legyen. Hideg talajban a gyökér­fejlődés vontatott, és hiába ada­goltunk megfelelő mennyiség­ben műtrágyát a közeghez, a nö­vények hiánybetegség tüneteit mutatják. Az alacsony hőmérséklet olyan stresszt válthat ki a növényben, amely csak később, a termésérés idején mutatkozik meg (Fotó: Somogyi Tibor) Hőmérséklet mérése Nagyobb a veszélye a palán­tadőlés kialakulásának, ha a ter­mesztő közeg hűvös és nedves. Mindezért fontos a talajhőmérsék­let ellenőrzése a tűzdelést mege­lőzően. Ám nem elég, ha léghőmé­rővel rendelkezünk, mihamarabb szerezzünk be talajhőmérőt is. A léghőmérő elhelyezését a palán­tanevelő házban (fóliában) ne a mi kényelmünk határozza meg, hanem a növény helyzete. A lég­hőmérőt ne szemmagasságba te­gyük, hanem lógassuk a növények közé, és ott mérjük a léghőmér­sékletet. A növénytől 1-1,5 méter magasabban elhelyezett hőmérők 5-6 C fokkal többet is mutathat­nak, így ha ott a hőmérséklet megfelelő, a növény fázik. A „fá- zás” jelei a vontatott fejlődés, a nem megfelelő termőrügy-diffe- renciálódás, valamint komolyabb esetben a levélfonák kékes-vörö­ses elszíneződése, (pap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom