Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-10 / 7. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 11. Sport Vll WáM. \ -} ff vi ÜST- ^ "I Három év után újra a királyiak végeztek az élen (A szerző felvételei) A Tibi-kupa hetedik évfolyamán a szervezők kizárták a versenyből a vágsellyeiek fakócsapatát Királyi negyedszer a trónon Vágsellye. Három év után is­mét az első három évfo­lyamban egyeduralkodónak számító, a nyugat-szlováki­ai IV. liga délkeleti csoport­jában közreműködő királyi­ak birtokába került a Tibi- kupa. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A mátyusföldiek hagyományos téli teremtornáján a Vágsellyei já­rás tizenkét csapata mutatkozott be a nézőknek december 30-án a vágsellyei sportcsarnokban. Nó­vumnak számított, hogy a kollektí­vák játékosai ezúttal első ízben vet­ték célba az ellenfél „nagy kapu­ját’, azaz az 5x2 méter nagyságú kapuját. Ez az újítás egyértelműen a góltermés hasznára vált. Ami az elért eredményeket illeti, egyértelműen vaskos meglepetés­nek számít a 2005-ös évfolyamban elsőséget szerzett deákiak harmat- gyenge szereplése. A termálfürdő­jéről nevezetes település képviselői csoportjukban minden találkozóju­kat elvesztették, ennek ellenére pa­radox módon a negyeddöntőig ju­tottak. A nyolcaddöntőben ugyan 7:1-re kikaptak a vágsellyei fakótól, ám a versenybíróság a Sala B/Veča együttesét kizárta a tornáról, a já­téktéren elért eredményüket kon- tumálta, az ominózus meccset a deákiak nyerték meg játék nélkül. A vágsellyeiek mezét ugyanis a sza­bályok által engedélyezett két fut­ballistánál több, jelenleg náluk nem igazolt játékos is viselte. A tor­naelső egy kivétellel mindegyik párharcát megnyerte, csupán az A keret tagjaival megerősített peredi fakó elleni párharcuk végződött döntetlennel, büntetőkkel azonban az Ivan Bránik edző vezette kollek­tívajutott az elődöntőbe. A figyelmes szervezők különdíj- jal jutalmazták a torna legjobb ka­pusát, Lenickýt (H. Králová), me­zőnyjátékosát, Tóth Csabát (Vléany) és legeredményesebb gól­lövőjét, a nyolcgólos Juraj Bujkót (Žihárec). A gólokban és izgalmak­ban bővelkedő, színvonalas párhar­cokat egyébként 650 néző izgulta végig. Az összecsapásokat három Edzői vélemény „Erős elleniekkel csaptunk össze csoportunkban, egyetlen csoport- győztesként mindhárom meccsünket sikerült megnyernünk. A foly­tatásban ádáz csatát vívtunk a peredi fakóval, büntetőkkel azonban sikerült kiharcolnunk a továbbjutást. A két utolsó csatában már egy­értelműen mi voltunk a jobbak, megérdemelten hódítottuk el a ván­dorserleget. A mieink közül Kollár és Pila tartozott a húzóemberek közé“ - nyilatkozta Ivan Bránik, a királyiak edzője, (rt) játékvezető, Hádek, Kéry és Škadra felváltva irányította. Az A csoport eredményei: Sala (ifik)—Hájske 2:2, g.: Lalúch, Ben- kő J., ill. M. Kišš 2; Poľnohospodár Močenok-Žihárec 5:4, g.: Sima 3, Odráška 2, Habán 2, J. Bujko 2; Šaľa (ifik)—Žihárec 4:2, g.: Struck­müller 2, Matušica, Benkő J., ill. J. Bujko 2; Močenok-Hájske 3:2, g.: B. Bleho, Lenčéš, Odráška, ill. Stoj­ka 2; Hájske-Žihárec 3:3, g.: Slá- deček, Hvizd, Stojka, ill. Szalay, Žilák, J. Bujko; Močenok-Šaľa (ifik) 1:4, g.: Judák, ill. Horká, La­lúch, Lózsi, Benkő. Végeredmény: 1. Šaľa (ifik) 3 2 10 10:5 7 2. Poľ. Močenok 3 2 0 1 9:10 6 3. Hájske 3 0 2 1 7:8 2 4. Žihárec 3 0 1 2 9:12 1 B csoport: Diakovce-Selice 2:4, g.: Kováč, Z. Modrocký, ill. Gyulai 2, L. Tomaček 2; Horná Kráľová- Kráľová nad Váhom 6:2, g.: Kollár 2, Bobula 2, Lencsés L., Kalaba; Diakovce-Kráľová n/V. 5:2, g.: Meleg, Danada, ill. Rehorčík 2, Bergendi, Papp, Zsalkovics; H. Kráľová-Selice 4:2, g.: Kollár 2, Pilo, Kokeš, ill. L. Tomaček, Cza- nik; Selice-Kráľová n/V. 4:3, g.: L. Tomaček 2, Czanik, Tóth, ill. Bergendi 2, Papp; H. Kráľová- Diakovce 4:3, g.: Kollár, Sedlák, Lencsés G., Kalaba, ill. Kováč 2, Meleg. Végeredmény: 1. H. Kráľova 3 3 0 0 14:7 9 2. Selice 3 2 0 1 10:9 6 A győztes csapat összeállítása Lenický, R. Kokeš-Kalaba, Bo­bula, Velčický, Straňák, Sed­lák, Új, Kollár, Pilo, L. Kokeš, Gyárfás, Lencsés G., Lencsés L., Fŕkala, Šipka, Boháč, Slamka, (rt) 3. Kráľová rW. 3 10 2 10:12 3 4. Diakovce 3 0 0 3 7:13 0 C csoport: Šaľa B/Veča-Tmovec nad Váhom 3:3, g.: Kováč, Rácz, Mónosi, ill. Kormoši, Braun, Len­csés; Vlčany-Tešedíkovo B 1:1, g.: Tóth Cs., ill. Dobrý; Šala B/Ve- ča-Tešedíkovo B 1:0, g.: Rácz; Vlčany-Tmovec n/V. 5:1, g.: Mé­száros 3, Bombicz, Tóth Cs., ill. Legner; Tmovec n/V.-Tešedíkovo B 1:3, g.: Legner, Dobrý 2, Špot; Vlčany-Šalá B/Veča 3:3, g.: Brnu- la, Molnár, Páldy, ill. Hučko, Mó- noši, Straňák. Végeredmény: 1. Vlčany 3 1 2 0 9:5 5 2. Šaľa B/Veča 3 1 2 0 7:4 5 3. Tešedíkovo B 3 1 1 1 4:3 4 4. Trnovecn/V. 3 0 1 2 5:11 1 NYOLCADDÖNTŐK: Selice-Ži- hárec 5:4, g.: Gyulai T. 2, Urba- novič, Csirke, Tomaček, ill. J. Bujko 4; Šaľa B/Veča-Diakovce 0:3 (játék nélkül), Kráľová n/V.- Tmovec n/V. 1:7, g.: Takáč, ill. Kormoši 2, Janáč, Holota, Braun, Sztojka, Bar- tuš; Hájske-Tešedíkovo B 1:3, g.: Kertész, ill. Szabó 2, Bende. Ne­gyeddöntők: Vlčany-Selice 7:1, g.: Páldy 2, Tóth Cs., Karvai, Mészá­ros, Mrázik, Holbík, ill. Gyulai M.; Poľ. Močenok-Diakovce 3:3 (bün­tetőkkel: 3:2), g.: Braun, Šíma, Straňák, ill. Z. Modrocký, Kováč, Danada; Šaľa (ifik)-Trnovec n/V. 3:2, g.: Lózsi, Sokol, Szilágyi, ill. Braun 2; H. Kráľová-Tešedíkovo B 2:2 (büntetőkkel: 7:6), g.: Püo, Új, ill. Szabó, Zuzula. ELŐDÖNTŐK: Vlčany-Poľ. Mo­čenok 3:2, g.: Mészáros 2, Tóth Cs., ill. Lenčéš, Koňan; Šaľa (ifik)—H. Kráľová 1:5, g.: Horká, ül. Új 2, Ko­keš, Gyárfás, Lencsés L. A 3. HELYÉRT: Poľ. Močenok- Šaľa 5:4, g.: Koňan 2, Judák, Bra­un, Prvák, ill. Lalúch, Lózsi, Szü- ágyi, Benkő J. DÖNTŐ: Vlčany-H. Králová 3:4, g.: Mészáros 2, Karvai, ill. Slamka, Új, Kollár, Sedlák. (révay) A legjobb kapus is a győztes csapatból került ki „A hozzáállás kegyetlen, ki vagyok ábrándulva" Osztályzás - önvédelemből BŐD TITAN1LLA „De jó, hogy korábban szület­tem!” - sóhajt fel Duchoň Gábor, a zselízi gimnázium testnevelő taná­ra diákjait látva. Nem titkolja, az is­kolai testnevelés helyzetében nem sok reménykeltőt talál, a fiatalok eltávolodtak a sporttól. Félnek minden újtól Duchoň tanár úr szerint az egyik nagy probléma az alapiskolákban gyökerezik. A középiskolába érke­ző diákok számára minden idegen, hiányoznak a kellő alapok, ráadá­sul félnek minden újtól. „A kicsik még bátrak, de abban a korban, az alapiskola első négy osztályában nem tanulnak meg semmit. El van hanyagolva a testnevelés, s ezáltal a gyerekek is... Ezért, mikor hoz­zám kerülnek, elvárják, hogy min­dent mutassak meg nekik, mert fo­galmuk sincs, hogyan kell csinálni” - mondja a tanár úr, akit természe­tesen nem az bánt, hogy az egyes gyakorlatok során elfárad. „Hiszen én szívesen elmagyarázom, és meg is mutatom a dolgokat. De hát az óra 90%-a azzal megy el, hogy egy­általán meggyőzzem a diákokat, hogy öltözzenek át, tornázzanak azért...” Duchoň Gábor tapasztalatai sze­rint a diákokat nemcsak az iskolai, a vüágsport sem hozza lázba. Nem olvasnak újságot, nem figyelik a sporthíreket, nem követik az ered­ményeket. „Igyekszem erre is rá­mutatni, és felébreszteni bennük az érdeklődésű’ - próbálja lélekben is megmozgatni a diákokat a tornata­nár. Néha azonban neki is fogytán a türelme: „A hozzáállás kegyeden, ki vagyok ábrándulva” - jelenti ki. Foci helyett labda-rúgás Az egyeüen, amivel a sporttól és a mozgástól elszokott (vagy inkább azt soha nem tapasztaló) diákságot valahogy fel lehet rázni - a foci. „A fiúkat ezzel meg lehet fogni, ha tudnak focizni, ha nem. Többnyire nem tudnak, és amit csinálnak, az ténylegesen pusztán labda-rúgás, a többi sportág tekintetében azon­ban még rosszabb a helyzet. A di­ákjaim röplabdát csak tévében lát­tak, a csocsót meg a bowlingot nem tartom sportnak, ezek csak pénznyelők!” Ä diákok a tanulás után nem sporttal reluxáinak, a té­vé meg a számítógép előtt pihenik ki fáradalmaikat. „Úgy gondolom, sok esetben felesleges az az aprólé­kos tananyag, csak kimeríti a gye­rekeket. En igyekszem őket moti­válni, hogy sportoljanak, magam is járok futni esténként - de ők még csak nem is szégyellik magukat, azt hiszik, ez csak a tornatanárok sajátossága, a testnevelők még 80 évesen is bukfenceznek!” így hát ha Duchoň tanár úr egy jót szeret­ne focizni, kortársaival áll össze, s ezek az öregfiúk a pályán „agyon­verik” a fiatalokat. Négyes testnevelésből Újra és újra felvetődő kérdés, kell-e osztályozni a testnevelést. A zselízi testnevelő bevallja, szíve szerint nem adna jegyeket, de a helyzet rákényszeríti az osztályzás­ra. „Ez az egyeden önvédelmi esz­közünk, máskülönben a diákok nem vennék komolyan az órát. Pró­bálok igazságos osztályzási rend­szert kialakítani, nem a képessége­ket, hanem a hozzáállást értékelni. Néhányan négyest is érdemelné­nek! Viszont ha egy molett kislány igyekszik, az olyan egyes, mint a ház!” - mondja határozottan Duchoň Gábor, s hozzáteszi, nehéz mindig vizsgálóbírónak lenni, és azt megítélni, vajon csak lustaság­ból, vagy igazi okkal nem akarnak tornázni a diákok. „Mindezek ellenére nem kell ál­talánosítani - teszi hozzá sietve a tornatanár. - A régió helyzete is be­folyásolja a testnevelés állapotát. Nálunk kevés a lehetőség a sporto­lásra, nincsenek pályák, sportléte­sítmények. Ha majd javul az élet- színvonal, és hipermarketek helyett sportpályákat fognak építeni, a fia­talok is szorosabb kapcsolatban lesznek a sporttal.” Hogyan sportol a diák? Mottó: „Kevés a testnevelési órák száma. Azokkal értek egyet, akik azt vallják, a gyerekek mindennapjaiba kell beépíteni a mozgást, a sportot, az iskolai rendszer keretein belül.” (Szabó Bence kétszeres olimpiai bajnok magyar kardozó) Tanárok, diákok vallomása napjaink iskolai testneveléséről megyei mellékletünk rovatában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom