Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2007-01-11 / 8. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 11. Vélemény és háttér 7 Katonai megszállás helyett itt az energiafegyverrel történő kolonializáció Olajcsap-saga: folyt. köv. FIGYELŐ Raúl folytatja Fidel politikáját Kubában továbbra is igen rosszul érvényesülnek az emberi jogok, noha a politikai foglyok száma Raúl Castro ideiglenes államfő uralma alatt mintegy ötvennel csökkent - jelentette a CCDHRN kubai emberjogi szervezet. A politikai foglyok száma a 2005 végi 333-ról 2006 végére 283-ra esett vissza, de folytatódik az a politika, amit még Fidel Castro elnök jelölt ki ezen a területen, és a rövid távú előrejelzések pesszimisták - kommentálta a szervezet szóvivője. A CCDHRN szerint változóban vannak az elnyomás módszerei: a hosszú börtönbüntetések helyett rövi- debb elzárásokkal büntetnek, de használják a kihallgatások, fenyegetések és másféle zaklatások módszerét is. Az emberjogi szervezet szerint „a kubai társadalom továbbra is amorf és teheteden, a reménytelenség és egykedvűség jellemzi”. A kubai ellenzék a hatalom ideiglenes átruházása után arra kérte Raúl Cast- rót, hogy tegyen konkrét gesztusokat a párbeszéd érdekében, de a kormány nem áll szóba velük. (MTI/AFP) Rasszizmus Oroszországban Ötvenhárom ember vesztette életét, 450 sérült meg tavaly Oroszországban rasszista indítékból elkövetett bűncselekmények áldozataként - közölte kedden a moszkvai Szóvá emberjogi központ. Becsléseik szerint mintegy hatvanezer szkinhed lehet Oroszországban. Mindenekelőtt a fővárosban és Szentpéterváron gyakoriak az idegengyűlöletből fakadó támadások. Az ilyen támadások áldozatai többnyire a kaukázusi és a közép-ázsiai származású emberek, továbbá a melegek és az ifjúsági szubkultúrákhoz tartozó személyek közül kerülnek ki. A központ munkatársa elégedetten nyugtázta nyilatkozatában, hogy az orosz bíróságok újabban határozottabban lépnek fel a rasszista erőszakcselekmények elkövetői ellen. (MTI/dpa) Templomot gyaláztak Nemzeti és vallási gyűlölet szítása miatt tesz bűnvádi feljelentést a szabadkai rendőrség két kiskorú ellen, akik keddre virradó éjszaka meggyalázták Palicson a katolikus kiskápolnát - jelentette a Vajdaság Ma internetes hírportál. A szentséggya- lázás - az elkövetők a szenteltvíztartóba végezték el a dolgukat - nem az első ilyen eset volt. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) rámutatott, hogy Szabadkán és környékén megszaporodtak az ilyen jellegű atrocitások. A helyi rendőrség mindeddig egyetlen elkövetőt sem derített fel, s ez tovább feszíti az indulatokat A kedd délutánra előállított egyik gyanúsított, a 14 éves J. B. beismerő vallomást tett, hasonló korú társa, D. S. után pedig még kutat a rendőrség. (m) A legfrissebb vadkeleti energiaválság közvetett bizonyítékot szolgáltatott rá, miért nem lehetne jelen pillanatban Irakot - a Szovjetunió mintájára - kisebb államokra felszeletelni. Annak idején hiába szakadt tizenvala- hány országra a kommunista birodalom, az olaj- és gázvezetékek ugyanúgy átnyúltak a belső határokon. PAPP LÁSZLÓ TAMÁS A brutális terrorral összeterelt, a rendszerváltáskor szétszaladó testvéri nemzetek a hagyaték felett balhézva rögvest a másik torkának ugrottak, mai napig el-elcsattannak a pofonok. A mostani, tarifavitába burkolt, posztszovjet utódállamok közti vértelen izmozás azonban semmi nem lenne egy suta, szunnita és kurd államközi meccshez viszonyítva. Ott a csővezeték-használat körüli nézetkülönbségeket alapból egy boszniai méretű népirtó háború keretében rendeznék le, összekötve némi olajkút-robbantással, tankhajósüllyesztéssel. Ehhez képest a Moszkva-Minszk-pengeváltás úriemberek szolid tarokkpartijának látszik. De hazárdjátékbűze van a kártyázó társaságnak, hiszen csak a tömegmészárláshoz mérve nevezhető korrektnek. Hajdanán a KGST arról szólt, hogy a béketábor kisebb-nagyobb országai kölcsönösen rásózhatták egymásra iparuk és agrárgazdaságuk legsilányabb minőségű termékeit is, a Nagy Testvér pedig vala- mennyiüket ellátta olcsó, nyomott árú energiával. Mindez csak így működhetett, lévén a szocializmus a kölcsönös előnytelenségek rendszere. A gazdasági kapcsolatok Az amerikai kommandósok 2010-re már kézi radarral, izomerősítő szerkezettel és ultrahangos takaróval is rendelkeznek majd a Future Force Warrior című program keretében: a jelenleg fejlesztés alatt álló szerkezetek célja, hogy az amerikai katonák még veszedelmesebb támadók legyenek - írta a Die Welt című német lap online változata. A számos újítás közül a beszámoló külön kiemeli az „exoskele- tont”, vagyis külső csontvázat, amely erősebbé és teherbíróbbá tearanyszabálya volt, hogy kibabrálok veled, de cserébe te is megteheted velem. Az egykori kelet-közép-európai bábállamok - köztük hazánk - és a Baltikum a nyugati integrációval kiestek a baráti árképzés mézeskosarából. Kucsma Ukrajnája, Sevar- nadze Grúziája ott maradtak, cserébe a külpolitikában Moszkva elvárásait használták sorvezetőnek. Aztán, mikor Belgrád millenniumi forradalmán vérszemet kapva náluk is elcsapták a választási csalás, a hiánygazdasági feketepiac, maffiaklánokat idéző hatalomtechnikák és bizantinus kenőpénz-vüág habarékaként működő rendszer gazdáit, a Kreml számára hirtelen fontossá vált, hogy a fekete arany és a kékes színekben játszó őrláng ellentételezéseként fizetendő vételárat a piaci szintre zárkóztassák. Belorusszia esetében más a helyzet. A létező szocializmus bizarr zárványa, a vüággazdaság páriája gyanánt vegetáló minszki rézsűn a kádári gulyásszocializmus és a phenjani kaszámyabolsevizmus mixtúrájaként olyan moszkovita gyarmat volt, amelynek társadalmi rendje rövid tetszhalál intermezzó- jából ébredve túlélte az anyaországot. Fehéroroszországnak, Kubával ellenétben nincsen tengerpartja, vérforraló koktéljai, sem egzotikus prostituáltjai. Castro a nyugati valutának köszönhetően élte túl a haveri olajszállítmányok kiesését, Lu- kasenko viszont üyesmiben nem bízhat. A mindenkori orosz vezetés úgy tekintett rá, mint egy húgya- gyú, seggnyaló udvaroncra, aki kínos az udvarba látogató vendégek előtt, de olyan régi bútordarab, hogy nincs szívük lecserélni. Ám Kijev és Tbüiszi Gazpromon keresztül történő politikai megrendsza- bályozása után a nyugati befektetőkről álmodozó orosz gázóriás úgy festett, mint a Hofi alakította szi a katonákat; mesterségesen megnövelve izomerejüket. Egy katona ezáltal kettő helyett is cipelheti a terhet, például egy gépfegyvert, amelyhez eddig két emberre volt szükség. A mobiltelefon nagyságú speciális radar segítségével az utcai harcokban át lehet látni a falakon, az új kanyarlövő fegyverrel pedig úgy lehet belőni egy utcába, hogy az ember nem lép ki a sarok mögül. A gyalogsági fegyvereket speciális lézerrel akarják fölszerelni, amely tájékoztatja a saját bajtársakat, de a helikopterek és a páncélosok legénységét is arról, hol vette tűz alá a katona az ellenséget. így szükség kabaréfigura, aki pajszerrel akart betömi a vüágpiacra. Nyilván kisütötték a cég székháza és Putyin hivatala közötti interakció valamely fázisában: hogyha olyan, mutatóba hagyott állampárti skanzeneknek is, műit Lukasenko gigantikus homokozója vagy Azerbajdzsán üzleti alapon szállítanak, nem érheti szó a ház elejét. Talán azt is mérlegelték, hogy Milosevics- hez vagy a száműzetésbe vonult Sevamadzéhoz hasonlóan előbb- utóbb az apparatcsikzakója szürkeségét kolhozelnökös adomákkal oldó belorusz zsebführer politikai homokórája is lepereg egyszer. Akkor pedig egyszerűbb, ha ők cserélik le, mintha netán a lassan erőre kapó - és tetejébe nyugatbarát - oppozíciója teszi. Ráadásul az öreg haver a Beltranszgaz-pivatizáció megvétózásával kihúzta a gyufát bizonyos moszkvai köröknél. Nehéz eldönteni, a magunkfajta libertinus számára ki legyen a csővezeték-sagában - nem a jófiú, olyan itt nincs - hanem a kisebbik rossz. Kétségtelen, a formaüag demokratikusan megválasztott, ám hatalmát a függeden sajtó letörésével, a piacgazdaság műit társadalmi alrendszer bekebelezésével szilárdító cárpóüék, ez a pókerarcú, jégszemű KGB-obsitos cinkelt lapokkal játszik. Katonai megszállás helyett az energiafegyverrel történő gazdasági kolonializáció révén vemé meg lábát az Unió előszobájában. (Ha pedig egyszer bejutottak a spájzba...) Ugyanakkor vitathatadan, önmagában nem kifogásolható, hogy egy állam exportcikkéért piaci árat kér. Persze csak akkor nem, ha mindenkitől egyformán, csókosok kizárva. Amellett ideje, hogy a beloruszok is megtanulják: az ingyenebéd fedőnevű bűvésztrükk addig tart, míg valakinek be nem nyújtják a számlát, ( www.hirszerzo.hu ) esetén gyorsan be lehet vetni az erősítést. A harci ruhákat új szenzorokkal szerelik fel, amelyek mérik a katonák lélegzését és pulzusát. A mundér lökéshullámoknál vagy sérüléseknél azonnal értesíti a szanitéce- ket. Belső vérzéseknél, amelyeket eddig nem tudtak a fronton megfelelően kezeim, sokat segíthet egy új ultrahang - takaró, amelyet ráterítenek a sérültre, lokalizálja a belső sérülést és egy erős, célzott ultrahang sugarat bocsát ki, hogy elállítsa a belső vérzést, amellyel megmentheti a katona életét - olvasható a Die Welt online változatában. A műszerek célja, hogy az amerikaiak még veszedelmesebb támadók legyenek Az elitkatonák átlátnak a falon MTl-HÁTTÉR KOMMENTÁR Nem lengyel belügy MALINÁK ISTVÁN Megosztott a lengyel társadalom. A Kaczynski-kabinet ténykedése kapcsán állandósulni látszó politikai válságot megfigyelők elsősorban a szélsőséges-populista erők kormányba emelésének tudják be. Varsó frissen kinevezett új érsekének, Stanislaw Wielgusnak a lemondása után pedig már a lengyel kormányfő is mély társadalmi válságról beszélt. A lengyel média erkölcsi megújulást sürget a katolikus egyházon belül, a felmérések szerűit a lakosság nagyobbik fele azt kívánná, hogy műiden katolikus papot világítsanak át, együttműködött-e a kommunista titkosszolgálattal (SB) vagy sem. Tekintettel arra, hogy több százezer emberről van szó, ez sziszifuszi munka, évekig tartó folyamat lenne. Közben Lengyelországban naponta vannak új leleplezések, a sajtó szerint legalább tucatnyi püspök vádolható bizonyíthatóan ügynökmúlttal. Ilyen körülmények között nevetséges és értelmeden struccpolitika a szlovák püspöki karnak az az álláspontja, hogy a Wielgus-ügy a lengyel egyház bel- ügye, és semmiféle párhuzam nem vonható Wielgus és Ján Sokol között. Egyetlen értelmes ember sem akar sem ott, sem itt boszorkányüldözést, nyilvánvalóan az a rendszer a fő bűnös, amely üyen eszközöket alkalmazott, azonban a kényszer és az önként vállalt besú- gás között különbséget kell tenni. Lengyelországban a kommunista államrendőrség sokkal nagyobb nyomást gyakorolt az egyházra, mint például nálunk, ez Moszkva érdeke is volt, hiszen a lengyel egyháznak kiemelkedő kapcsolatai voltak a Vatikánnal - különösen a lengyel pápa megválasztása után -, márpedig a Vatikán vitathatatlanul vüágpolitikai tényező. Ez magyarázza a fokozott szovjet érdeklődést, és ha üyen szempontból tekintünk a főpapok ügynökmúltjának kérdésére, nyüvánvaló, hogy itt biztonságpolitikai összefüggések is szerepet játszanak. A Wielgus-ügy ezért sem lehet csak lengyel belügy. Másodszor azért nem, mert térségünkben a lengyel egyház a legerősebb, ami ott történik, az előbb vagy utóbb óhatatlanul begyűrűzik minden volt szocialista ország egyházi hierarchiájába, ide úgyszintén, még akkor is, ha a szlovák püspöki kar ezt halogatná. Varsói kommentátorok szerint új fejezet kezdődik a lengyel állam és egyház viszonyában, az egyháznak most már halaszthatatlanul rendet kell teremtenie saját soraiban. A szocializmus idején is az volt a tapasztalat, ha Lengyelországban erjedt valami, az hatással volt a szomszédos országokra, még akkor is, ha esetleg évtizedes késéssel. Valószínű, hogy ez most is így lesz. Itt azért őrölnek lassabban isten malmai, mert mások a feltételek. A különbségek Lengyelország és Szlovákia között: 1. Wielgus sokáig hazudozott, végül a püspöki bizottság vizsgálta ügyét, és állt elő a bizonyítékokkal. 2 Wielgus a média és a közvélemény nyomására mondott le. Itt üyen közvélemény nincs. 3. Két nappal a kinevezés után és egy órával a beiktatási ceremónia előtt szlovák főméltóság sosem mondana le. JEGYZET Újévi kaland KÖVESDl KÁROLY Könnyebb a Kalahári-sivatagban életben maradni, egy szál ma- csetával áthatolni Amazónia esőerdőin, mint olykor a szlovák fővárosban elintézni egy apróságot. Mondjuk vülamosbérietet venni. Márpedig a dolog kezdett akuttá válni. Untam már az örökös kálváriát, hogy az újságárus akkor a leglassúbb, amikor jön a vülamos, meg aztán a feledé- kenység Damoklész-kardja is állandóan ott lebegett a fejem fölött. Üsse kő, kezdjük nagy lélegzettel az új évet: váltsunk bérletet. Be is térek az utamba eső Szép- lak-utcai árudába, ahol beáüok a kígyózó sorba. Amikor rám kerül a sor, a hölgy közli: ők nem árulnak csipkártyát, azt följebb, az aluljáróban keü megvennem. Halált megvető elszántsággal elügetek a megadott helyre, ahol ismét beáüok a sorba. Ismét lassú araszolgatás, ám a boldog tudat, hogy hamarosan bérlettulajdonos leszek, végtelen türelemmel tölt el. Amely még akkor sem fogy el, amikor az ablakhoz érve a következő bájos kérdést szegezik nekem: hoztam-e fotográfiát? Természetesen nem, felelem, úgy véltem, önök készítenek az ügyfelekről. Mi nem készítünk fényképet, azt önnek keü hoznia, kapom a választ egy mosoly kíséretében. Hátra arc, indulás a fényképészhez. Jó nap ez a halálra, gondolom az indián törzsfőnök után szabadon, amikor megpülantok egy bódét. Olyan falusi fabudi-félét, amelyben nem ül fényképész, csak egy okos gép kattintja pofon az embert. Éppen üres, gyorsan benyomulok. Nyolcvan koronáért kapok négy fotót. Előkapok egy százast, akkor derül ki, a pokolgép csak apróval üzemel. A zsebemben természetesen semmi apró. Ügetés tovább. Sorba veszem az üzleteket: a zöldségest, a kalácsost, a vüágárust, a fog- adóüodát, a bankfiókot. Mind a tízet. Hol kettőt tudnak adni, hol hármat, legtöbb helyen semennyit. Gondolom, nem csak én kalapozok. Végül összeku- nyerálom a nyolc pénzt, és újra bevágódok a bódéba. Le a kabátot, be a pénzeket a nyüásba, szembevigyor. Kéjes pislantással konstatálom a gép villanását. Rosszat sejtve kimegyek, a nyüás előtt várom az eredményt. A gép odahiülajtja, kikaparászom, szembenézek négy darab hunyt szemű fejemmel. Visszaügetek, beáüok a sorba. Müe ismét a hölgyhöz érek, ki- ' derül, jó helyre áütam ugyan, de a nyomtatványt más ablaknál adják. Legalább egy vízipisztoly lenne nálam. Még mindig nem ordibálok, odacsörtetek a másik ablakhoz, némi várakozás után megkapom a nyomtatványt, vissza az előző ablakhoz. Innentől kezdve felgyorsulnak az események: különböző gépek kattognak, leszedik az összes adataimat, és végre kezemben a bérlet. Alig egy órába került a kiváltása. Kifelé jövet azért elgondolkodom, mitől civilizált és emberközpontú egy társadalom, s hogy valószínűleg a gutaütés joga is alapvető emberi jog.
