Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-11 / 8. szám, csütörtök

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 11. www.ujszo.com RÖVIDEN Hosszabbítás a NATO-ban Brüsszel. Meghosszabbítot­ta tegnap a NATO Jaap De Hoop Scheffer főtitkár megbí­zatását 2009-ig. A három éve hivatalba lépett holland politi­kus mandátuma ez év végén lejárt volna, de a huszonhat tagország felkérésére 2009-ig főtitkár marad. Ez azt is jelen­ti, hogy ő irányítja majd 2009- ben a NATO megalakulásának 60. évfordulójával kapcsolatos megemlékezéseket. Scheffer már a harmadik holland nem­zetiségű főtitkár a katonai szö­vetség élén. (MTI) Felfüggesztéssel fenyegetnek London. Az ellenzéki brit konzervatívok tervei szerint NATO-tagságuk felfüggeszté­sével lennének kénytelenek szembenézni azok a tagor­szágok, amelyek keveset költe­nek védelmi kiadásokra. Liam Fox, a tory árnyékkormány vé- delmiminiszter-jelöltje kijelen­tette: az elmúlt hetekben Len­gyelországban és Magyaror­szágon járt, és ott felpanaszol­ta, hogy ezek az országok „be­léptek a NATO-ba, zsebre vág­ták a biztonsági garanciákat, majd csökkentették védelmi kiadásaikat”. (A hírben Po­zsonytól nem esett szó, de Szlovákia is ebbe a kategóriá­ba tartozik.) Fox bírálta Néme­tországot, Olaszországot és Spanyolországot is, amiért nem töltik be teljes mértékben a rájuk háruló szerepet Afga­nisztánban, ezért a brit hadse­regre aránytalan teher nehe­zedik. (MTI) Szocializmus Venezuelában Caracas. Az újraválasztott Hugo Chávez venezuelai el­nök tegnap letette a hivatali esküt. Uj elnöki programját is­mertetve a villamosenergia­ipar és a távközlés államosítá­sáról, a központi bank önálló­ságának megszüntetéséről, a valóságos, Lenin és Marx írá­sain, valamint a Biblián alapu­ló Venezuelai Szocialista Köz­társaság létrehozásához szük­séges alkotmánymódosításról beszélt. „Mindent, amit priva­tizáltak, államosítani kell” - hangsúlyozta, hozzátéve: át kell alakítani az oktatási rend­szert is annak érdekében, hogy erősítsék az ország szoci­alistajellegét. (m, ű) Demjanjuk fellebbezése Gncinnati. Egy cincinnati szövetségi bíróságnál fellebbe­zi meg ismét az USA-ból való kiutasítását elrendelő határo­zatot a 86 éves John Demjan­juk, aki ellen az a vád, hogy a második világháború idején egy náci haláltábor őre volt. Demjanjukot először 1977-ben fosztották meg amerikai állam- polgárságtól, azzal a váddal, hogy ő volt a treblinkai haláltá­bor Rettegett Ivánként ismert szadista őre. Kiadták Izrael­nek, ahol halálra ítélték, de az izraeli legfelsőbb bíróság végül 1993-ban törölte az ítéletet, így visszatért ohiói otthonába, s visszakapta az állampolgár­ságát is. Az újabb eljárás 2002- ben kezdődött ellene. (MTI) Német belpolitikai viszállyá fajult Oroszország és Európa olajháborúja - csak egy közös uniós energiapolitika lehet a megfelelő válasz Környezetbarát energiatermelést akar az EU Brüsszel/Berlin. A környeze­tet kevésbé károsító energi­ára, valamint a felhasználás hatékonyabbá tételére he­lyezi a hangsúlyt az Európai Unió. Fontos cél az üveg­házhatást okozó gázok ki­bocsátásának további csök­kentése is. ÖSSZEFOGLALÓ E célok érdekében az Európai Bi­zottság konkrét intézkedések soro­zatát javasolja a 27 tagországnak a következő évtized végéig. Az EB már az intézkedések tervét is kidol­gozta - jelentette be Jósé Manuel Durao Barroso, az EB elnöke tegna­pi sajtótájékoztatóján. Az EB azt szeremé, ha 2020-ra 20 százalékkal nőne a hatékony­ság, 20 százalékra emelkedne az úgynevezett megújítható energia- források aránya, a káros gázok ki­bocsátása pedig az 1990-es szint­hez képest 20 százalékkal csökken­ne az unióban. Barroso az alacsony széndioxid-kibocsátással működő gazdaság korszakának nevezte azt, aminek megteremtésére tegnap jó­váhagyott ambiciózus tervével a bi­zottságjavaslatot tett. Hangsúlyoz­ta, olyan célkitűzésekről van szó, amelyek hitelesek, elérésük reális. A jelenlegi tendenciák mellett ugyanis az unió energiafüggősége 2030-ra 65 százalékra nőhet a mostani 50 százalékról. Az elmúlt tizenegy évből tízben rekordot döntött a hőmérséklet, az olajárak pedig többszörösére emelkedtek. A fehérorosz és az orosz elnök tavaly januárban, amikor még szerették egymást (TASR/AP-felvétel) Mindezekre a problémákra csak egy közös uniós politika adhat megoldást, amely lehetővé teszi a klímaváltozás elleni harcot, az energiaellátás biztonságának ga­rantálását, illetve versenyképes, kedvező árakkal működő energia­piac működését. Barroso megerősítette, elfogad­hatatlan az, ami az elmúlt napok­ban történt, az orosz olajszállítások leállítása. Az EU-nak cselekednie kell annak érdekében, hogy ugyan­ez a jövőben ne történhessen meg, mondta. Andris Piebalgs energiaügyi biz­tos ugyanezen a sajtótájékoztatón bejelentette, a jövő évtized közepé­re az EU-ban tucatnyi olyan erőmű létesül, amely a jelenleginél jóval kisebb szennyezőanyag-kibocsá­tással működik. Megerősítette, Brüsszel szerint a tagállamok nem­zeti hatáskörében kell hagyni az atomenergia használatával kapcso­latos döntéseket. Jelenleg az uniós energiatermelés 30 százalékának forrása nukleáris alapanyag. Sztavrosz Dimasz környezetvé­delmi biztos emlékeztetett: az EU szeremé elérni, hogy az átlaghő­mérséklet hosszú távon ne emel­kedjen két fokkal magasabbra az ipari forradalom előtti szintnél. Er­re azonban csak akkor van esély, ha az évszázad közepére az 1990-es szint felére esik vissza a káros anya­gok kibocsátása. Az EU ezért nem­zetközi partnereire is szeretne nyo­mást gyakorolni annak érdekében, hogy a kibocsátást a következő év­tizedekben jelentős mértékben csökkenteni tudják. Ugyancsak teg­nap kiadott tanulmányában a bi­zottság azt is megállapította, hogy a korábban liberalizált gáz- és árampiacon a verseny még mindig nem teljes az unióban, és további lépésekre van szükség annak kitel­jesítéséhez. Német belpolitikai viszállyá fa­jult Oroszország és Európa olajhá­borúja. A nagykoalíciós kabinet két tekintélyes minisztere csapott ösz- sze egy reggeli televíziós műsor­ban, vagyis mielőtt megszületett volna az olajszállításokkal kapcso­latos orosz-fehérorosz kompro­misszum. Németországba tegnap délutánig továbbra sem érkezett orosz olaj a Barátság kőolajvezeté­ken keresztül, s noha nincs szó vál­ságról, továbbá a stratégiai készle­tek is több mint százhúsz napra ele­gendőek, a politikai és gazdasági körökben egyre nőtt az aggoda­lom. Az éles, kormányon belüli vita a hogyan tovább kérdésével kap­csolatos, és Angela Merkel kancel­lár indította el előző napi nyilatko­zatával. Arra a lehetőségre utalt, hogy Németország mégsem mond le az atomenergiáról. Ezt még a korábbi szociáldemok­rata-zöld kormány hirdette meg, a 2005 novemberében hivatalba lé­pett konzervatív-szodáldemok- rata nagykoalíciós kabinet pedig a szociáldemokraták nyomására be­lefoglalta a kormányprogramba a nukleáris energiáról való lemon­dást, illetve az atomerőművek fo­kozatos, 2020-ig történő bezárá­sát. Michael Glos gazdasági minisz­ter tegnap azt mondta, Németor­szág nem mondhat le az atomener­giáról. Hasonlóan nyilatkozott a ki­sebbik konzervatív párt, a CSU el­nöke, Edmund Stoiber is. Sigmar Gabriel környezetvédel­mi miniszter viszont élesen elítélte az atomerőművekről való lemon­dás esedeges elvetését. A szociál­demokrata politikus az ország jö­vőbeni energiastratégiája szem­pontjából teljességgel értelmet­lennek nevezte az atomenergiára történő támaszkodást. Szerinte semmiképp nem szabad összefüg­gésbe hozni az orosz olajszállítá­sok leállítását és az ország tényle­ges áramellátását, hiszen az olaj részesedése ez utóbbiban mind­össze 1,7 százalékos. Egyébként az atomerőművek jelenleg Német­ország energiaellátásának egyhar- madát biztosítják. (MTI, t, ú) Nem segítették a megegyezést a kamerák - nem tartott sokáig a jólneveltség Rendhagyó alkudozás élő adásban KOKES JÁNOS Prága. A Cseh Szociáldemok­rata Párt (ČSSD) nem fogja támo­gatni, sem megtűrni a Mirek To- polánek vezette koalíciós kor­mányt, mert célkitűzéseinek egy része számára elfogadhatatlan. Ezt Jirí Paroubek, szociáldemok­rata pártelnök jelentette ki a ČSSD és a hármas kormánykoalí­ció képviselői közötti nyilvános, a cseh televíziók által egyenesben közvetített tegnapi tárgyaláson. A kamerák előtti találkozót a szociáldemokraták kérték, mert úgy vélik, a múltban a sajtó nem a valóságnak megfelelően számolt be a kormányalakítási tárgyalások­ról. Mirek Topolánek kormányfő és a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke bevezetőjében le­szögezte: a hármas koalíció ked­den kinevezett kormánya reform- programot valósítana meg, amely­nek kulcsfontosságú lépéseivel ko­rábban a szociáldemokraták is egyetértettek. „A koalíció erős ellenőrző szere­pet ajánl ellenzékben a ČSSD-nek. Övé lehetne a házelnöki tisztség, s ő adhatná a legfontosabb parla­menti bizottságok elnökeit is” - pontosította javaslatát Topolánek, akinek első kisebbségi kormánya október elején nem kapta meg a képviselőház bizalmát, s ezért le­mondásra kényszerült. Kifejtette: az ODS és a CSSD nagykoalíciós együttműködése azért nem lehet­séges, mert ezt a két párt tagsága és választói elutasítják, s alapvető ideológiai ellentétek vannak köz­tük. Megjegyezte: mindezek elle­nére a felek között egyetértés van abban, hogy szükség van a refor­mokra, ezért úgy véli, hogy a ČSSD megtűrhetné a kormányt. Bohuslav Sobotka, a ČSSD alel- nöke szerint a két fél között egyál­talán nem volt olyan nagy az egyetértés, ahogy azt Topolánek állítja. Példaként említette az adó­kulcsok kérdését és az egészség­ügyet. Topolánek erre „köpök a ka­merákra” felkiáltással, önuralmát láthatóan elveszítve farizeusnak és demagógnak minősítette Sobot- kát, letegezte, holott a tárgyaláso­kon mind magázódtak. A cél: novemberre a bagdadi kormány vegye át az ellenőrzést az egész országban Bush húszezer katonát küldene Irakba ÖSSZEFOGLALÓ Washington. George Bush amerikai elnök új iraki stratégiájá­nak jegyében további 20 ezer ame­rikai katonát vezényelnek az arab országba, ami várhatóan a demok­rata párti ellenzék és az USA lakos­ságának erőteljes nemtetszését váltja majd ki. Az elnök közép-eu­rópai idő szerint ma hajnalban is­mertette tervét, a hírügynökségek előzetesen több részletet kiszivá­rogtattak belőle. Washingtoni illetékesek szerint az amerikai stratégia értelmében fel kell gyorsítani azt a folyamatot, hogy a bagdadi vezetés mind na­gyobb felelősséget vállaljon az or­szág biztonságának szavatolásáért, a cél az, hogy novemberre a bagda­di kormány vegye át az ellenőrzést Irak egész területén. Az újabb 20 ezres csapatkontingenst várhatóan szakaszosan vezénylik Irakba, ahol jelenleg 132 ezer amerikai katonai állomásozik. Az USA több mint 3 ezer katonáját vesztette el a háború kezdete óta, s 22 ezer amerikai ka­Edward Kennedy (Reuters) tona sebesült meg. Washington ed­dig 350 milliárd dollárt költött az iraki hadműveletekre, az ország megszállására. A demokraták ellenzik a csapat­növelést. Edward Kennedy szená­tor, az iraki háborús politika kitar­tó bírálója úgy tartja, Irak Bush Vi­etnamja, s mint ahogy az indokí­nai ország esetében is történt, az egyetlen ésszerű megoldás a vál­ságra politikai lehet, nem pedig katonai. A demokraták azonban nem tudják meggátolni az elnök terveinek megvalósítását, mert Bushnak mint a hadsereg főpa­rancsnokának szabad keze van eb­ben a tekintetben. A USA-Today- Gallup legújabb felmérése szerint az amerikaiak 61 százaléka ellenzi a csapatnövelést, és 47 százalék úgy tartja, az újabb katonák Irak­ba vezénylése nem fog javítani a helyzeten. (MTI, ú) Uniós biztosok vitája Szomália kapcsán Újabb amerikai légitámadás ÖSSZEFOGLALÓ Addisz-Abeba/Mogadishu/ Róma. Újabb támadást hajtott vég­re tegnap az amerikai légierő Szo­máliában. Az USA a légicsapásokat az al-Kaidával kapcsolatban álló iszlám harcosok jelenlétével indo­kolja. A hétfői támadásban meghalt az USA kenyai és tanzániai nagykö­vetsége ellen 1998-ban elkövetett merényletek egyik körözött tettese, Fazul Abdullah Mohammed. Addisz-Abebában tegnap beje­lentették, az etiópiai kormány befe­jezte Szomáliái küldetését, és fel­számolta a terrorcsoportok jelen­tette veszélyt Szomáliában. Franco Frattini, az EB alelnöke, igazságügyi biztos tegnap elhatáro­lódott az EB egy nappal korábbi ál­láspontjától. Louis Michel fejleszté­si biztos szóvivője kedden ugyanis bírálta Washington Szomáliái be­avatkozását. Frattini viszont azt mondta, igenis harcolni kell az al- Kaida Szomáliái bázisai ellen, s a problémát nem az amerikaiak, ha­nem a terroristák jelentik. Az olasz Frattini hasonló okból Massimo D’Alema olasz külügyminisztert is bírálta. (MTI, ú) Bagdadban befejeződött a közös hadművelet Már nyolc gyerek halt meg MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara/Bagdad. Szaddám Husszein kivégzését utánozva Tö­rökországban is felakasztotta ma­gát egy 12 éves kisfiú. Ezzel már nyolcra nőtt azoknak a kiskorúak­nak a száma, akik a volt iraki elnö­kön végrehajtott ítélet utánzásá­ban haltak meg szerte a világban. Véget ért tegnapra virradóra a Bagdad központjában lévő Haifa kerületben a szunnita lázadók el­len indított amerikai-iraki akció. Az amerikai hadsereg közleménye szerint közel ezer amerikai és iraki katona vett részt a hadművelet­ben, amelynek során 21 személyt tartóztattak le. Veszteség egyik hadsereg soraiban sem volt. Az iraki belügyminisztérium még kedden este arról számolt be, hogy 50 lázadót megöltek. A kor­mányhivatalokat és több, köztük az amerikai nagykövetséget védő zöld zónától alig 2 küométerre fekvő Haifa a szunnita felkelés egyik központja. Vissza a Szaddám-villákat! Párizs. Az iraki kormány bejelentette igényét arra a két francia ten­gerparti luxusvillára, amelyek a volt iraki diktátor családjának tulajdo­nát képezték. A Le Figaro szerint a Cannes-ban található Le Mas nevű villát Szaddám féltestvére, a szintén halálra ítélt Barzan al-Tikríti a nyolcvanas évek közepén vásárolta meg, amikor ENSZ-nagykövet volt Gertiben. A villa jelenleg üresen áll. Egy másik, szintén Tikríti és csa­ládja által látogatott ház nem messze Cannes-tól, Grasse-ban találha­tó. Ebbe - az iraki őrök elmenekülése után - önkényes házfoglalók köl­töztek be. A csavargók a házat gyakorlatilag teljesen lelakták. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom