Új Szó, 2007. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-11 / 8. szám, csütörtök

6 Fókuszban: az iszlám vallás szlovákiai bejegyeztetése ÚJ SZÓ 2007. JANUÁR 11. www.ujszo.com Hogy tekint az iszlámra? 41,7% olyan, mint más vallások 16,6% nem tudja megítélni 40,9% nehezebben elfogadható más vallásoknál 0,8% . jobb más vallásoknál Kiadónk megbízásából az MVK ügynökség 2005 végén végzett fel­mérést arról, hogyan tekint Szlovákia lakossága az iszlám vallásra. Akkor az is kiderült, a szlovákiai magyarok 54 százalékát zavarná, ha településén mecset épülne, a szlovákok körében ez az arány 62,5 százalék. Arányukat tekintve Hollandiában vannak a legtöbben 15 millió muzulmán az Európai Unióban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió 455 millió la­kosa közül mintegy 15 millió muzulmán. Ez a népesség 3,3 százalékát teszi ki. A régi tagor­szágok közül a muzulmán lakos­ság részarányát tekintve Hollan­dia, Ausztria, Franciaország és Németország állnak az élen. A 2004 májusában csatlakozott új tagországok körében ez a rész­arány minimális. Franciaországban mintegy 5 milliós muzulmán közösség. Hollandiában 886 ezer, Német­országban 4 millió. Nagy-Britan- niában 1,6, Spanyolországban és Olaszországban pedig egyaránt 1 millió. A szomszédos Ausztriában mintegy 340 ezer muzulmán él, törvényesen regisztrált vallási közösséget alkotnak. Létszámuk eléri a lakosság 4%-át. Az első­ként érkezettek többsége boszni­ai származású, őket követték a törökök. Carla Amina Baghajati, a közösség szóvivője szerint az állam az iszlám bejegyzésével egyben az ellenőrzése alá vonta a helyi moszlimokat. Ausztriá­ban a muzulmán szélsőségesek így nem sok mozgásteret élvez­nek. Csehországban a belügyminisz­térium kimutatása szerint 10 ezer muzulmán él. A moszlim közösség többnyire elégedett a helyzetével, Prágában és Brünnben muzulmán imaház is működik. Az iszlám egyházként való csehországi elis­mertetése egyelőre folyamatban van. (-cz-e, eurohírek) Szlovákiában mintegy 5000 moszlim él, a vallás bejegyzéséhez 20 ezer támogató aláírásra van szükség Insallah! Ha Isten is úgy akarja Aláírásgyűjtésbe kezdenek az iszlám szlovákiai hívei vallási közösségük hivata­los bejegyzéséért. Ha a moszlimok vallását törvé­nyesen is elismerik, a fele­kezet a többi bejegyzett egyházhoz hasonlóan rend­szeres állami támogatásra lesz jogosult. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ezenkívül mecseteket építhet­nek, moszlim istentiszteleti he­lyeket alakíthatnak ki, muzul­mán egyházi iskolákat hozhat­nak létre, és a katolikus mellett akár iszlám hittanórákat is tart­hatnának a gyerekeknek, ha igény lenne rá. A vallás bejegyzése érdekében a kulturális minisztérium egyház­ügyi osztályához kell fordulniuk. A regisztráció elsődleges feltétele­ként igazolniuk kell, hogy cso­portjuk hivatalos elismertetésével legalább húszezer, állandó szlo­vákiai lakhellyel rendelkező sze­mély egyetért. A közösség nemré­giben bejelentette, a lehetséges támogatók felkutatása érdekében aláírásgyűjtésbe kezd. Allah követői A szlovákiai muzulmánok leg­többje itt letelepedő egykori egye­temista, kisebb hányaduk politi­kai menekült vagy megtért, azaz más vallásának született, de fel­vette az iszlám hitet. Legerősebb szervezetük a Moszlim Diákok Szlovákiai Szövetsége, imaházuk Pozsonyban és Turócszentmár- tonban van. A fővárosban iszlám alapítvány működik. A mohamedán vallás szlovákiai híveinek száma becslések szerint ötezer. így ha valamennyien részt vesznek az aláírásgyűjtésben, ele­gendő volna fejenként még há­rom embert meggyőzniük a mo­hamedán vallás hivatalos elisme­résének fontosságáról, és máris meglenne a regisztrációhoz szük­séges húszezer aláírás. Abdulwahab Al-Sbenaty, az Isz­lám Irodalom Barátainak Egyesüle­tének tagja szerint az alá­írásgyűjtés során mindenekelőtt saját bázisukra támaszkodnának, de megpróbálnának együttműköd­ni különféle civü szervezetekkel is. Regisztrálj itt! Ugyan minden csoport szaba­don gyakorolhatja vallását, a hiva­talos bejegyzés bizonyos védelmet és kedvezményeket biztosít a kö­zösség számára, és megnyitja az utat az állami támogatásokhoz. A hívők adományain túl az állam közpénzekkel támogatja a bejegy­zett vallásokat. További finanszíro­zásban részesülhet a művészeti közgyűjtemények fenntartása, az egyházi intézmények felújítása, il­letve a hitoktatás támogatása. Szlovákiában jelenleg 17 bejegy­zett egyház és felekezet van. Ján Jurán, a kulturális minisztérium egyházügyi osztályvezetője el­mondta, a bejegyzett vallások, egyházak részesednek például a központi költségvetésből, kórhá­zakban, büntetés-végrehajtási in­tézetekben tevékenykedhetnek. A regisztrált vallási csoportok saját iskolákat alapíthatnak, melyek ugyanolyan állami támogatásra tarthatnak igényt, mint az önkor­mányzati fenntartásúak. Ha hiva­talosan is elismernék a moszlimok hitét, iszlám hittanórákat is tart­hatnak a diákoknak. A bejegyzés­sel hivatalossá válna az iszlám rí­tusokon és mohamedán hagyomá­nyokon alapuló házasságkötési szertartás is. Szlovákiában jelen­leg polgári esküvő nélkül nem is­merik el a muzulmán egyházi es­küvőt. (-cz-e, s) Kötelező a napi ötszöri ima (Reuters-felvétel) MEGKÉRDEZTÜK Egyetértene az iszlám vallás szlovákiai bejegyzésével? Pavel Traubner, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Köz­ponti Szövetségé­nek tiszteletbeli elnöke: Minden vallási közösségnek joga van önérvényesítéshez. Ha regisztrálják az iszlámot, hát re­gisztrálják. Egy biztos, a zsidó közösség kész a párbeszédre más felekezetekkel, vallási csoportok­kal, így a muzulmánokkal is. Nincs kifogásom a hivatalos be­jegyzés ellen, ha a mohamedán vallás hívei a tízparancsolat taní­tását követve a „szeresd felebará­todat, mint önmagadat“ elvét terjesztik. Jozef Kováčik, a Szlovák Püspöki Konferencia szó­vivője: Véleményünk sze­rint legitimnek tekinthető a szlo­vákiai moszlimok törekvése val­lásuk bejegyeztetésére. A lé­nyeg, hogy a regisztrálást végző hivatal, a kulturális minisztéri­um egyházügyi osztálya törvé­nyesen járjon el. Erdélyi Géza, a Szlovákiai Refor­mátus Keresztyén Egyház püspöke: Az iszlám egyház­ként való hazai elismertetése el­len legfőképpen az a kifogásom, hogy az egyház alapvetően ke­resztyén kifejezés, így csak ke­resztyénekkel kapcsolatban használható. Elfogadhatónak tartom azonban a mohamedán vallás híveinek vallási közösség­ként vagy csoportként való beje­gyeztetését. A zsidó vallásúak sem egyházat működtetnek Szlo­vákiában, hanem hitközségekbe tömörülnek. A regisztrálás előtt tehát úgy vélem, tisztázni kelle­ne a fogalmakat. Mindezekkel együtt azt gondolom, tisztelet­ben kell tartanunk egymás meggyőződését. A problémát ab­ban látom, hogy a legtöbb iszlám országban hallani sem akarnak más, így például a keresztyén egyházakról. A megoldást a köl­csönösség elve jelentené, vagyis az iszlám nyugati elismeréséért cserébe a muzulmán országok­nak is utat kellene nyitniuk a ke­resztyének előtt, (-cz-e) A zsidókat és a keresztényeket is a „könyv népei"-nek tartják, a már 1400 éve változatlan Korán szerint ők az iszlám állam védelmét élvezik Az iszlám is elismeri Jézust ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az iszlám a nagy világvallások egyike. Az úgynevezett ábrahámi vallások vagy a „Könyv vallásai” közé tartozik, és mint ilyen, mo- noteista. Fő elterjedési területe Észak-Afrika, a Közel-Kelet, Kö- zép-Ázsia valamint Malajzia, a legnépesebb moszlim ország In­donézia. A történelem során két ágra szakadt, a szunnitákra (85%) és síitákra (15%). A központi mindenható lény (Allah) a földi emberek közül Mo­hamed prófétát - a „próféták pe­csétjét”, azaz hitük szerint az utol­só prófétát - választotta ki utolsó szószólójául. Az iszlám szent köny­ve a Korán, amit Isten Mohameden keresztül kinyilatkoztatott szavai­nak tekintenek, épp ezért tilos megváltoztatni, és még fordításait is magyarázatnak minősítik. Az iszlám vallás elismeri a korábbi prófétákat (Jézust is, méghozzá az egyetlen bűntelen prófétának tekinti), de a korábbi vallásokat az eredeti kinyilatkoztatástól el- térőeknek tekinti. A zsidókat és a keresztényeket a „könyv néped­nek tartják, a Korán szerint ők az iszlám állam védelmét élvezik. Az iszlám is hisz a feltámadás­ban, és az utolsó ítéletben, a Po­kolban és a Paradicsomban. (A jók örök boldogságban fognak él­ni a Paradicsomban, míg a gono­szok örökké égnek a pokolban.) Mohamed próféta, az iszlám vallás alapítója az Arab-félszige­ten, Mekka városában született i. sz. 570 körül. 610-ben Mekkában kezdte hirdetni az iszlámot és an­nak lényegét, az egyistenhitet. 622-ben Medinában hirdette az iszlámot, mint végleges és egye­temes isteni tanítást az egész vi­lág számára, egészen 632-ben bekövetkezett haláláig. Az iszlám tanításainak két fő forrása a Ko­rán (az Isten szava) és a szunna (a próféta életmódját, utasításait bemutató közlések gyűjtemé­nye). Fontos hangsúlyozni, hogy az iszlám előírja hat alapvető hit­tétel elfogadását. Ezek az Allah- ba, az O angyalaiba, írásaiba, Küldötteibe, a túlvilági életbe és az elrendelésbe vetett hit. így az iszlám előírja sok bibliai próféta, például Noé, Ábrahám, Mózes és Jézus küldöttként való tisztelé­sét, és bennük, mint a Mohamed előtti igaz prófétákban kell hinni. Egyetért sok bibliai kijelentéssel, azonban rámutat arra, hogy a mai Bibliának csupán egy része származik Istentől, az eredeti Tó­ra, Zsoltár és Evangélium már el­veszett. Az iszlám szerint a Korán az utolsó és lezáró isteni kinyilat­koztatás, és már 1400 éve válto­zatlan. Az iszlámnak öt alappillére van, ezeket Mohamed lányának, Fatima kezének egy-egy ujja szim­bolizálja, az arab világban ezért elterjedt a nyitott tenyeret ábrá­zoló amulett, (-cz-e, w) Az iszlám öt gyakorlati pillére 1. Az egyistenhitnek és Mohamed prófétaságának tanúsítása. 2. Napi öt imádkozás. 3. Alamizsna, adakozás a szegények részére. 4. Böjtölés ramadán hónapban. 5. Zarándoklat Mekkába, ha a moszlim ember anyagi és egészségi állapota lehetővé teszi. Mekka, a Kába-kő, és több százezer hívő (ČTK/AP-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom