Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-05 / 279. szám, kedd

8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Felülvizsgálják a cölibátust? Vatikánváros. A súlyos paphiány miatt a Vatikán fon­tolóra veheti a jövőben a cöli­bátus (kötelező papi nőtlen­ség) felülvizsgálatát. Ezt Cláu- dio Hummes brazil bíboros, a papi kongregáció októberben kinevezett új vezetője nyilat­kozta, akit XVI. Benedek pápa egyik bizalmasának tartanak. „A cölibátus nem dogma, ha­nem csupán az egyházon belü­li fegyelmet szolgáló norma.” A bíboros hozzátette: az egy­ház nem mozduladan és nem mozdíthatatlan, a későbbiek­ben újra átgondolhatja a dol­got, „elvégre némelyik apostol is nős volt”. (MTI) Megöltek 70-80 tálibot Kabul. A NATO-erők meg­öltek több tucat tálib fegyve­rest Afganisztán déli részén. A NATO-szóvivő tegnap el­mondta: egy felderítő járőr va­sárnap tálib fegyveresek nagy csoportjára bukkant az isz­lámisták erődítményének te­kintett Hilmand tartomány­ban, amely a világ legjelentő­sebb nyersópium-előállítója. A harci helikopterek és repülő­gépek támogatásával folyta­tott 4 órás harcban, a szövetsé­ges erők helyi parancsnoka szerint 70-80 tálib esett el. A NATO részéről nem voltak ál­dozatok. (MTI) Éhségsztrájkol a miniszter Róma. Kétnapos éhség- sztrájkba kezdett Emma Bo- nino olasz külkereskedelmi miniszter, hogy támogatását fejezze ki egy izomsorvadás­ban szenvedő 60 éves férfi iránt, aki több hónapja köve­teli jogát a halálhoz. Piergior- gio Welby, akiről szeptember­ben készítettek filmet, amint mozdulatlanul feküdt ágyá­ban, elkeseredett felhívást in­tézett Giorgio Napolitano köztársasági elnökhöz, nagy vitát kiválta az eutanáziáról Olaszország-szerte. (MTI) Emma Bonino (Képarchívum) Milosevics utódja Belgrád. A Szerbiai Szoci­alista Párt (SPS) tegnap haj­nalig tartó kongresszusán el­nököt választott - Szlobodan Milosevics óta az elsőt - Ivica Dacsics személyében. Az SPS rendületlenül ragaszkodik a Szerbia romlásáért felelőssé­get viselő Milosevics szellemi örökségéhez. A párt nem tag­ja a szerb kabinetnek, de a parlamentben támogatja a Kostunica-kormányt. (MTI) Hugo Chávez fölényesen győzött - minden bizonnyal kiterjeszti úgynevezett baloldali forradalmát Amerika-ellenes Latin-Amerika Caracas/Teherán. Venezuelá­ban bejött a papírforma, Hugo Chávez - a szavaza­tok nyolcvan százalékának az összeszámlálása alapján - meggyőző előnnyel vezet a vasárnap megrendezett elnökválasztáson. Gyakor­latilag már győztesnek te­kinthető. ÖSSZEFOGLALÓ Ami azt jelenti, hogy további hat évig a dél-amerikai ország államfő­je maradhat. Chávez már be is je­lentette a győzelmét. A régi-új el­nök a voksok 61,35 százalékát sze­rezte meg, míg ellenfelére, Manuel Rosalesre, a nyugati Zulia állam kormányzójára a választók 38,39 százaléka szavazott - közölte az or­szágos választási bizottság. Elemzők szerint Chávez minden bizonnyal kiterebélyesíti baloldali forradalmát, ami a földterületek ál­lamosítását, a külföldi olajberuhá­zások feletti ellenőrzés további ki­terjesztését jelentené. Azt tervezi, hogy egy párttá formálja a kormá­nyát adó 24 párti tömörülést. So­kan tartanak attól, hogy a politikus egyfajta kubai mintájú államot építhet ki Dél-Amerika kőolajban leggazdagabb országában. Chávez viszont határozottan cáfolja, hogy fel akarja számolni az ellenzéki pártokat. Ugyanakkor már koráb­ban közölte: népszavazást írna ki az elnöki mandátumokra vonatko­zó időkorlátok eltörlése végett. Chávez 1998-ban nyerte meg elő­ször az elnökválasztást, 2000 janu­árjában a szavazók ismét megerősí­tették hivatalában. Két évvel ké­sőbb sikeresen átvészelt egy állam­csínyt, amely az ellenzék és a had­sereg összefogásából indult. Az USA - legalábbis szóban - támogat­ta a puccsot. Chávez és kormánya az olajbevételekből finanszírozott szociális, egészségügyi és oktatási programok sorának köszönheti népszerűségét a szélesebb népréte­gek körében. Chávez a negyedik politikus La- tin-Amerikában, aki az utóbbi öt hétben elnökválasztást nyert (Ekvádorban Rafael Correa, Brazí­liában Luiz Inácio Lula da Silva, Ni­caraguában Daniel Ortega tudott nyerni). Washington joggal aggó­dik, hogy Chávez destabilizálja a szomszédos államokat, s tovább erősíti eddig is kiváló kapcsolatait Kubával és Iránnal. Máris magabiz­tosan kijelentette: elsöprő győzel­me nagy csapást jelent a Bush-ad- minisztrációra nézve. Tekintettel arra, hogy Chávez tá­mogatja Teherán atomprogramját, Irán hivatalosan is üdvözölte a ve­nezuelai elnök újraválasztását. Az iráni külügyi szóvivő kijelentette: Chávez győzelme a térség népeinek azt az akaratát tükrözi, hogy meg­erősítsék függedenségüket, és el­utasítsák az USA elnyomó politiká­ját. Chávez pedig, aki már négyszer járt Teheránban, nemrégiben meg­ígérte: megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. (MTI, t, s) Már nyolc éve Venezuela legnépszerűbb politikusa (CTK/AP-felvétel) LEPPER SZEXBOTRÁNYA Varsó. Szexbotrányba keve­redett egy tegnapi lapjelentés szerint Andrzej Lepper, a len­gyel kormányfő egyik helyet­tese. Egy nő azt állította róla és pártjának több tagjáról, hogy szexuális szolgáltatás fe­jében vettek fel női alkalma­zottakat. Az ellenzéki pártok felszólították Jaroslaw Kac- zynski kormányfőt, hogy me- nessze Leppert. A Gazeta Wy- borcza napilap szerint a hölgy, Aneta K. közölte: „Megpróbál­tam elutasítani, de amikor ne­met mondtam, ő azt mondta, hogy több száz más lány van a helyemre.” Hozzátette: elfo­gadta az állást Leppertől, aki­vel 2001 óta több alkalommal létesített intim kapcsolatot. Lepper, a két miniszterelnök­helyettes egyike, a baloldali populista Önvédelem (Sa- moobrona) vezetője tagadja a vádat. „Nem volt viszonyom ezzel a nővel. Azt akarom, hogy az ügyészek azonnal tisztázzák ez azt ügyed’ - mondta. Kaczynski pártjának, a konzervatív Jog és Igazsá­gosságnak (PiS) csupán 153 helye van a 460 fős szejmben, így erősen függ a koalíciós partnerektől. A lapjelentés erősen zavaró a PiS szempont­jából, amely egy évvel korábbi hivatalba lépésekor erkölcsi forradalmat és magasabb nor­mák meghonosítását ígérte a politikában az előző baloldali kormányzat korrupciós botrá­nyai után. A kormány egyelőre nem reagált az ügyre. (MTI) Moszkva sokallja az emberi jogi dimenziót és megelégelte a bírálatokat Orosz-amerikai vita az EBESZ-ről Reid összeurópaivá tette a Litvinyenko-ügyet Moszkvában a Yard emberei MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Élesen bírálta az Eu­rópai Biztonsági és Együttműkö­dési Szervezetet, az EBESZ-t Szergej Lavrov orosz külügymi­niszter tegnap Brüsszelben. Az EBESZ évzáró külügyminiszteri tanácskozásán Lavrov elvetette azt az amerikai-brit álláspontot, hogy Kazahsztán nem lehet a szervezet elnöke, mert nem telje­síti az ehhez szükséges demokra­tikus minimumot. „Szó sem lehet arról, hogy különféle kategóriák­ba osszuk a tagállamokat, például olyanokra, amelyek lehetnek el­nökök és olyanokra, amelyek nem” - mondta, hozzátéve: Oroszország egyértelműen támo­gatja Kazahsztán jelentkezését. Visszautasította Nicholas Burns politikai ügyekben illetékes ameri­kai külügyi államtitkár felszólalá­sát is. Az amerikai diplomata az orosz csapatok kivonását követelte Grúziából és Moldovából, és fel­szólította a tagállamokat, hogy tá­mogassák Tbiliszit és Chisinaut ebben a kérdésben. Burns egyéb­ként az amerikai külügy harmadik számú vezetője. Szerinte ez a két egykori szovjet tagköztársaság mindaddig instabil marad, amíg továbbra is támogatják külföldről a területükön lévő szeparatista ré­giókat. Egyben rámutatott: a XXI. századi Európa szellemiségének ellentmond csapatok állomásozta- tása idegen ország területén úgy, hogy azt az érintett ország nem akaija. Burns azt is állította, hogy Oroszország gazdasági és pénz­ügyi nyomást gyakorol Grúziára és Moldáviára, s ezzel akadályoz­za ezen országok fejlődését. Lavrov szerint viszont az EBESZ-nek „nem szabad átpoliti­zált megoldások kikényszerítőjé­vé válnia a volt szovjet köztársa­ságok elhúzódó és bonyolult vitái­ban”. Úgy vélekedett, egy ilyen fellépés az EBESZ részéről csak súlyosbítaná a feszültséget e tér­ségekben, és növelné a bizalmat­lanságot a felek között. Az orosz diplomácia vezetője úgy látja, az EBESZ munkájának súlypontja eltolódott a humanitá­rius területre és az emberi jogok­ra. Mint hozzátette, az EBESZ mindent akar egyszerre csinálni, a választások megfigyelésétől kezdve az emberkereskedelem el­leni harcon át a gyermekek ki­zsákmányolása elleni küzdelem­mel... „Természetesen ezek kulcs- fontosságú témák és az emberi jo­gi kérdéskör jelentősége kétség­bevonhatatlan... de az EBESZ- nek nem szabad csak az emberi dimenziókkal foglalkoznia.” Lavrov szerint ha ez a kiegyensú­lyozatlanság fennmarad, akkor meg kell változtatni az EBESZ ne­vét humanitárius problémákkal foglalkozó szervezetre, s azután minden ország szabadon dönthet arról, vajon ebbe az új szervezet­be belép-e, vagy sem. Lavrov éle­sen kirohant az EBESZ választási megfigyelőinek tevékenysége el­len is, mondván: elfogult jelenté­seket írnak. Kiugrottak a koalícióból a konzervatívok - előrehozott választások lehetnek Kisebbségben a román kormány MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Az uniós csatlakozás után előrehozott választások lehet­nek Romániában a koalíciós válság következményeként: a kis Konzer­vatív Párt (PC) bejelentette kilépé­sét a koalícióból. A PC együtt foglal helyet a kor­mánykoalícióban a Tariceanu mi­niszterelnök Nemzeti Liberális Pártjával (PNL), a Basescut állam­elnöki székbe juttató Demokrata Párttal (PD), valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ). A párt irányító testületé vasárnap döntött úgy, hogy a PC azonnali hatállyal kilép a kormány­ból, minden parlamenti képviselő­je, minisztere és a kormányzati in­tézményekben tevékenykedő tiszt­ségviselője visszavonul. E lépésük­kel a konzervatívok kisebbségbe kényszerítik a kormányt a parla­mentben. Alapvető kérdés, hogy a meg­csonkított koalíció képes lesz-e a to­vábbiakban kisebbségben kormá­nyozni, hiszen mostantól minden szavazás előtt külön kell majd al­kudnia a kormánynak, ha keresztül akarja vinni döntését. Dán Voi- culescu, a PC elnöke mindenesetre jelezte: a jövő évi költségvetést bi­ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/London. Csak mini­mális veszélyt jelent más orszá­gokra az a sugárfertőzés, amelyre a Londonban megmérgezett volt orosz titkos ügynök halála kap­csán bukkantak rá. Ezt tegnap mondta az uniós bel- és igazság­ügyi miniszterek brüsszeli tanács­kozására érkezett brit belügymi­niszter. Reid ezzel lényegében összeurópaivá tette az ügyet. Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonság (FSZB) hat éve Londonba dezertált egykori alez­redesét rejtélyes körülmények kö­zepette, polonium 210-es radio­aktív izotóppal ölték meg. Moszkvába utazott tegnap a Scoüand Yard terrorellenes ügy­osztályának küldöttsége, amely a Litvinyenko-gyilkosság felderíté­sén dolgozó nyomozókból áll. A BBC előzetes értesülése szerint ki­lenc detektív utazott az orosz fő­városba. A The Times tegnap azt írta, a Moszkvába küldött Yard­osztag öt orosz üzletemberrel akar találkozni, és a csoport tagjai között van egy főgyanúsított is. Rendőrségi vezetők már tájékoz­tatták is a brit kormányt az illető kilétéről, és arról is, hogy a szó­ban forgó személy a Litvinyenko megbetegedése előtti két hétben többször megfordult Londonban. A lap tudomása szerint a kikérde­zendő öt orosz között van Andrej Lugovoj, a milliomos vállalkozóvá lett egykori KGB-ügynök, aki ok­tóber 16-a után háromszor járt Londonban, és négyszer találko­zott Litvinyenkóval. Lugovoj ta­gadja részességét Litvinyenko ha­lálában, a The Times szerint azon­ban a vizsgálat során megtalálták a polonium 210-es izotóp nyomait abban a két londoni szállodában is, amelyben a volt KGB-ügynök lakott és találkozott Litvinyen­kóval. (MTI, ű) zonyos feltételek mellett hajlandók megszavazni, ha a koalíciós partne­rek támogatják követeléseiket. A PC lépése az eddigieknél is erőteljeseb­ben veti fel az előrehozott választá­sok lehetőségét. A szociáldemokra­ták máris jelezték, nem félnek ettől a megoldástól. Bukaresti megfigye­lők mindezek ellenére úgy vélik, nem fenyeget közvetlenül a kor­mányválság veszélye, mint ahogy szerintük az előrehozott választá­sok megrendezése sem érdeke a parlamenti tagok többségének. Em­lékeztetnek: a konzervatívok a koa­líción belül eddig is úgy viselkedtek, mintha ellenzékben lennének. Negyvenévi börtönre ítélt a Fülöp-szigeteki bíróság tegnap egy nemi erőszakkal vádolt amerikai tengerészgyalogost. Ezzel lezárult az egy éve húzódó, heves indulatokat is kiváltó per. Daniel Smith tavaly egy bárból kivonszolt egy 23 éves, ittas nőt, majd a bár mögött egy autó­ban erőszakosan közösült vele. (TASR/EPA-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom