Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-05 / 279. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 5. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Felmentették az újságírókat Felmentette a koppenhágai városi bíróság hétfőn azt a három dán újságírót, akiket Irakról szóló titkos kormányzati dokumentumok kiszivárogtatása miatt fogtak perbe. Azzal vádolták őket, hogy bizalmas kormánydokumentumokat hoztak nyilvánosságra Szad- dám Húszéin iraki diktátor fegyverprogramjának kormányzati megítéléséről. A kiszivárogtatás miatt egy dán titkosszolgálati tisztet korábban már négyhavi börtönbüntetésre ítéltek. A bíróság azonban a köz (vélemény) érdekét előbbre valónak találta az ügyben az állam érdekeivel szemben, és a szólásszabadságra hivatkozva felmentő ítéletet hozott. Dániában korábban az iszlám vallás alapítójáról, Mohamed prófétáról közölt karikatúrák kavartak nagy vihart. (MTI/Reuters/AFP) TALLÓZÓ VAJDASAGMA.INFO A Szerb Radikális Párt vasárnap bemutatta a közvéleménynek Vojiszlav Seselj politikai (és személyes) végrendeletét. Mint várható is volt, a radikális vezér, aki jelenleg a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében várja ítéletét, megerősítette eddigi politikai állásfoglalást. Követeli pártja tagjaitól, hogy ne térjenek el a szilárd nemzeti ideológiától és a nagy Szerbia koncepciójától. A radikálisoknak harcolni kell a boszniai Szerb Köztársaság és a Krajinai Szerb Köztársaság úgymond felszabadításáért, és „a szerb földek” egyesítéséért. Seselj ellenzi a csatlakozást mind a NATO-hoz, mind az EU-hoz, mert ott a szerbség ellenségei vannak. Seselj üzeni, hogy Koszovó elszakadását soha sem szabad elfogadni. Ha erre mégis sor kerül, meg kell szakítani a diplomáciai kapcsolatot minden olyan országgal, amely elismeri Koszovó függetlenségét. LE FIGARO Franciaország a tíz új tagállam nyomása alá került, miután a schengeni információs rendszer (SIS) modernizálásának hiányára hivatkozva próbálja késleltetni a kelet-európai országok belső határellenőrzésének 2008 elejére tervezett feloldását - hívta fel a figyelmet a párizsi napilap. Brüsszelben ma fogadják el az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei a schengeni övezet bővítésének menetrendjét, amely szerint a tíz új ország belső határainak ellenőrzését 2008. január 1-jén oldanák fel. Két és fél évvel az uniós csatlakozás után az új európai uniós állampolgárok frusztrációját az is táplálja, hogy a régi tagországok munkaerőpiacaira nagyon nehéz a bejutásuk. A határfeloldás feltétele, hogy az érintett országokban bevezessék a schengeni információs rendszert (SIS). A kelet-európai országok úgy vélik, hogy Franciaország ürügynek használja a technikai problémát az elnök- és parlamenti választások évében a közvélemény előtt kényesnek tűnő politikai döntés késleltetéséhez - hangsúlyozza a lap.- Öregem, komolyan mondom, kifárasztott ez a kampány. Igazán rám fér a további négy év pihenés... (Peter Gossónyi rajza) A The Wall Street Journal kiadója szerint nehéz idők várnak az országos lapokra Válságban az írott sajtó A megváltozott olvasói magatartás miatt az amerikai nyomtatott sajtó válságba került, s ez számos kérdést vet fel - jelentette ki az Egyesült Államok legtekintélyesebb gazdasági, illetve üzleti napilapjának, a The Wall Street Journalnak a kiadója, aki mindennek ellenére magát az „egyetlen derűlátónak” nevezte. PIETSCH LAJOS Gordon Crovitz minderről a németországi „testvérlapnak”, a Handelsblattnak nyilatkozott, hangoztatva, hogy a gazdasági napilapok jövőjét némelyest kedvezőbben látja. A nagyobb országos, illetve regionális újságok kilátásait ugyanakkor jóval borúlátóbban ítélte meg. A gazdasági lapokkal kapcsolatban viszonylagos derűlátását azzal indokolta, hogy egy Wall Street Journalnak vagy egy Handelsblattnak könnyebb kielégítenie az ■ olvasók kívánságait. Könnyebb azokra a kifejezetten gazdasági, illetve technológiai információkra összpontosítani, amelyek az előfizetők érdeklődésének középpontjában állnak. Ezzel szemben a többi nagyobb újság nem téma szerint, hanem „földrajzilag” definiálja magát, s általánosabb híreket közöl. S ezekhez az általános hírekhez ma jóval könnyebb hozzájutni az új médiumok segítségével. Crovitz ugyanakkor a gazdasági, üzleti napilapokat is óvta az esetleges elkényelmesedéstől. Hangoztatta, hogy állandó lépést kell tartaniuk az olvasók kívánságaival, s alkalmazkodniuk kell a legújabb Nemcsak az információt közük, hanem azt is, hogy az adott információ milyen következményekkel járhat. technológiákhoz. A nyomtatott sajtó vezetőinek általánosságban azt rótta fel, hogy az elmúlt időszakban nem fordítottak kellő figyelmet a bekövetkezett piaci változásokra, s meglehetősen késve, illetve nem kielégítő módon reagáltak az olvasók elvárásaira. Hibaként említette azt is, hogy a nagyobb újságok az elbocsátások keretében olykor legnevesebb újságíróiktól is megváltak, ami még inkább felgyorsította korábbi olvasóik elfordulását a laptól, illetve az internet előnyben részesítését. A The Wall Street Journal cikk- je szerint a jövőben az úgynevezett felvilágosító, magyarázó újságírás útját kívánja járni. Ez azt jelenti, hogy az olvasók számára nemcsak az információt közük, hanem azt is meg kívánják világítani, hogy az adott információ milyen következményekkel járhat számukra. A lap hasábjain a következő időszakban a „klasszikus hírek” mintegy húsz százalékot tesznek majd ki, míg a fennmaradó nyolcvan százalék a közölt hírek jelentőségéről, illetve hátteréről szól majd. Crovitz szerint ez jelentheti az egyik leghatékonyabb eszközt az internet és a többi elektronikus médium konkurenciájával szemben. A szerző az MTI tudósítója Közös MSZP-Fidesz módosító javaslat a határon túli magyarok számára Összefogás a külhoni magyarokért MTl-ÉRTESÜLÉS A szocialista és a fideszes parlamenti frakció egy-egy képviselője, Kocsi László és Németh Zsolt közös módosító indítvány segítségével szeretné elérni, hogy a határon túli magyarok jövő évi költségvetési támogatása 400 millió forinttal növekedjen; a kormány egyelőre nem hozott végleges döntést a kérdésben. A határon túli magyarok támogatásában eddig közreműködő közalapítványok általában a Szülőföld Alapba olvadnak be, a gazdaságélénkítéssel, vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó Új Kézfogás Közalapítvány viszont a Corvinus Zrt.-be, és e tevékenység folytatásához a költségvetési előterjesztés nem tartalmaz forrást - mondta Kocsi László (MSZP) az MTI érdeklődésére. A Corvinus Zrt.-t annak idején a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolítására hozták létre. A szocialista képviselő kifejtette: kapcsolódó módosító indítványuk a Miniszterelnökség fejezetén belül 400 millió forintos átcsoportosítással próbál egy nagyságrendileg hasonló forrást biztosítani arra, ami 2006-ban az Új Kézfogás Közalapítvány rendelkezésére állt. A 400 millió forint átcsoportosítása az indítvány szerint két helyről történne: egyrészt a határon túli magyarok programjainak támogatásán belül a nemzeti jelentőségű intézmények és programok egyébként több mint kétmilliárdos keretéből vennének el 300 milliót, másrészt a Miniszterelnöki Hivatal intézményi beruházási kiadásaiból 100 milliót. „A határon túli magyarok támogatása az átcsoportosítással nem nő, csak konkrétabbá válik, világosabb forrást biztosít a gazdaságfejlesztési tevékenység támogatására” - jegyezte meg Kocsi László. Más a véleménye erről a kapcsolódó módosító javaslat másik szerzőjének, Németh Zsoltnak. A külügyi és határon túli bizottság fideszes elnöke az MTI-nek úgy fogalmazott, hogy a támogatás „lábát”, vagyis a 300 millió forintot a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs alapjából csoportosítanák át. Németh Zsolt azt mondta, hogy a 400 milliós injekcióval a Corvinus Zrt.-ben biztosítani lehetne a határon túli magyarokat támogató különböző mikrohitel-progra- mok, vállalkozásfejlesztési központok, irodák eddigi tevékenységének folytatását. Ami a kormány álláspontját illeti, a külügyi és határon túli bizottság múlt heti ülésén - ahol a testület támogatta a Kocsi-Né- meth módosítót - a pénzügyi tárca képviselője a kormány nevében nemet mondott rá. Kocsi László az MTI-nek azt nyilatkozta, úgy tudja, a kormánynak szándékában áll az Új Kézfogás tevékenységét folytatni, ám az egyelőre nem világos, hogy erre a képviselői módosító javaslatban megfogalmazott módot választja-e, vagy más megoldási lehetőséget talál. KOMMENTÁR Az ügynök halála JARÁB1K BALÁZS Sokba kerülhet Oroszországnak Alekszandr Litvinyenko, az orosz titkosszolgálat (FSZB) volt ügynökének halála a brit- és a világsajtót figyelve. Az orosz sajtó és elsősorban az orosz illetékesek lejáratási kampányról beszélnek, összeillesztve a nemrég Moszkvában meggyilkolt ujságírónő, Anna Politkovszkaja esetét Litvinyenko halálával és Jegor Gaidar volt orosz államfő rejtélyes megbetegedésével. Litvinyenko esete azonban sokkal inkább lesz vízválasztó Oroszország és a Nyugat kapcsolatában, mint minden egyéb eddigi ügy. Bár a brit szakértők korainak tartják a felelősök megnevezését, a tények egyértelműen az FSZB-re utalnak. Litvinyenko az FSZB-ben ugyanis korrupciós ügyeken dolgozott, és elég gyorsan eljuthatott a most magas rangú állami tisztségeket viselő, volt titkosszolgálati tisztekhez. Őgy tűnik, az FSZB nemcsak hogy továbbra is nyugodtan fejleszti saját módszereit, de immáron nem vonakodik ezeket ki is próbálni - Nyugaton. Teljesen felesleges a vita, ki rendelte el Litvinyenko eltávolítását. Lehetett Putyin (nagyon valószínűtlen) vagy csak egy FSZB-apparat- csik. A lényeg: Putyin Oroszországában ma úgy gondolkodnak, hogy mindez megengedhető - a világbotrány dacára is. A történet igazi üzenete, Oroszországnak a Putyin által nyomatott energia-nagyhatalmi státusa, no meg az Egyesült Államok meggyengülése hiteti el Moszkvával, hogy visszatértek a régi szép idők. Nosza, el kell ezt hitetni a vüággal is - orosz módszerrel. Mindennek elsősorban az orosz energiától függő Európa issza majd meg a levét. Európának sürgősen el kell gondolkodnia a hogyan továbbon az orosz kapcsolatokat illetően. Moszkva egyre inkább diktálni akarja majd az európai poUtikát. Jó példáért nem is kell olyan messzire menni: a volt Szovjetunió tagországai közül Ukrajna és főleg Grúzia dolgozik az orosz kapcsolatok rendezésén, vagyis az orosz energiától való függés csökkentésén. Míg Moszkva főleg ezzel a két országgal van elfoglalva, addig Belarusz is szépen, lassan elfordul Oroszországtól. A két ország közt kibontakozó gázkonfliktusban ugyanis látszólag a fehérorosz diktátor húzza a rövidebbet, ám ügyesen használva a belorusz gázvezetékeket úgy tudja majd zsarolni Moszkvát, ahogy jólesik neki. Mert Gyurcsány Ferenccel vagy Robert Ficóval ellentétben Alekszandr Lukasenko pontosan tudja, hogy az orosz medve ölelése halálos is lehet. MÉlMRIttMlliM Egy várossal kevesebb ARDAMICA ZORÁN Losoncon, az önkormányzati választásokkal kapcsolatban a számok tükrében kijelenthető: A magyar szavazók távolmaradásukkal elérték, hogy a 25 tagú parlamentben képviseletük ötről két főre csökkenjen. Ezzel lehetőséget teremtettek ahhoz, hogy a szakbizottságok nagy részében ne legyen magyar képviselő. Kiemelten fontos lenne pedig a pénzügyi, oktatási, kulturális, szociális bizottságokban való részvétel. Például azért, mert a régi-új polgármester az elmúlt négy év alatt jogilag vitatott lépéseivel 150 millió fölé emelte a város adósságát, tehát fokozott ellenőrzésre volna szükség. Vagy például azért, mert az SNS-es polgármester és az SNS-es oktatási miniszter között olyan együttműködés alakulhat ki, amely az épületbérlet és a fogyó diáklétszám miatt amúgy is hátrányos anyagi helyzetben lévő egyetlen magyar iskola és óvoda ellehetetlenítéséhez vezethetne. A magyar kultúra finanszírozásának jövőjéről is csak sejtéseink lehetnek. Satöbbi. A távolmaradók egyben megengedték azt is, hogy a helyi parlamentbe besúgó múlttal rendelkező alakok is bekerüljenek. Valamint azt, hogy a plénumban a magyar képviselők már ne a mérleg nyelveként működjenek, hanem jelentéktelen, számarányában szinte súlytalan kisebbségben, amely valószínűleg partnerek nélkül nem alkothat frakciót, s nem kerülhet be a városi tanácsba sem. Vagyis a plé- num elé kerülő anyagok kidolgozásában sem vehet aktívan részt. Ezzel az urnákat ignorálók ® mmste raw \ ram nem csupán a képviselők pozícióját nehezítették meg, hanem közvetve saját lehetőségeiket is korlátozták. Persze, mindenkinek joga van távol maradni, és távolmaradásával kárt okozni önmagának vagy saját közösségének. Már ha létezik üyen közösség. Azon magyarok egy része, amelyik az elmúlt parlamenti és megyei választásokon szavazatával a jelenlegi magyar polgármester-jelöltet támogatta, most nem szavazott. Az ő kishitűségükön és gyatra matematikai képességeiken, illetve „meggyőződésükön” múlt, hogy az egyetlen magyar jelölt, aki egyébként egy magyarok által kb. 10-12%-ban lakott városban az összes jelölt közül egyedül tudta megszorongatni az SNS jelöltjét, második lett, holott a távolmaradók szavazataival megnyerhette volna a választásokat. A magyar jelölt második helye egyébként számos szlovák szavazatnak is köszönhető, amelyek az összes rá leadott voksnak kb. a harmadát teszik ki! (Parlamenti jelöltállítás idejére ajánlom az MKP vezető politikusainak figyelmébe!) Végeredményben a távolmaradó magyar (nem) szavazók érték el, hogy Losoncnak, a néhai „Kis Budapestnek” ma SNS-es polgármestere van, aki egyértelműen bizonyította, hogy koncepciótlan gazdasági lépései csupán adósságot képesek emelni, amit végeredményben a polgárok fizetnek majd meg, akár fölfogja ezt a szürkeállományuk, akár nem. Gratulálok, magyarok! De ez nem tragédia. Négy év múlva ismét lehetőség lesz Lucenecen voUf silného slovens- kého primátora, ktory bude nad’alej rozvíjaí mesto, cerpaf komercné úvery bez súhlasu zastupitel’stva na stavby s nulo- vou návratnosfou a chránif obcanov pred Mad’armi... JEGYZET
