Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-30 / 299. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ DECEMBER 30. Egészségünkre 27 A nyolcezer Hz-en felüli hangokat 20-25 év felett már szinte senki sem hallja meg Amikor a hallás sem a régi A köztudat úgy tartja, hogy az évek számának növeke­désével együtt jár az érzék­szervek elfáradása is: rom­lik például a látás és a hal­lás. Az öregedés természe­tes velejárójának tekintett halláscsökkenés mértéke azonban befolyásolható: a hétköznapi zajok kiküszö­bölésével hosszabban ma­rad tökéletes a hallás. JENE1 RITA Ahogyan az emberek szeme, úgy a füle is romlik a korral: a nyolcezer Hz-en felüli hangokat 20-25 év fe­lett már szinte senki sem hallja meg. A normál beszédtartományt ez nem zavarja, így a minimális romlás nem érzékelhető, csak a szakorvos képes műszerekkel mér­ni. Ugyanígy az idősebb korban ta­pasztalt halláscsökkenés sem okoz gondot mindenkinek. Akad azonban néhány olyan egészségügyi probléma vagy élet­helyzet, amely nagyobb mértékű halláskárosodáshoz vezet. Magas vérnyomás, érelmeszesedés, bi­zonyos gyógyszerek szedése mel­lett a normálisnál erőteljesebben és gyorsabban rosszabbodhat a hallás. Ilyenkor érdemes szakor­voshoz fordulni, különösen ha változás áll be, azaz a megszo­kotthoz képest sokkal rosszabbul hall valaki. Környezeti ártalmak A hallószervek egészségének megőrzésére hatással lehet, ha va­laki kerüli a természetes alapzajon felüli hangos környezetet, azaz a Néha már csak ez segít közlekedés éles és hirtelen zajait, a riasztókat vagy a sziréna hangjait. Komolyabb zajártalmat jelenthet­nek az építkezések és útfelbontá­sok munkálatait kísérő hangok is. Nem minden esetre igaz az a köztudott, mégis figyelmen kívül hagyott tény, hogy a hangos - fő­ként a közelről érkező, nagy erejű - zene károsítja a hallószerveket. A fülhallgatóval élvezett zene csak abban az esetben okoz maradandó károsodást, ha hosszú időn keresz­tül, naponta használják és a nor­málisnál magasabb hangerővel. A folyamatos, 90 decibel feletti han­gok már a fiataloknál is problémát okozhatnak. Motyogó barátok A romló hallás először a maga­sabb hangok és a beszéd felismeré­sében jelentkezik. Figyelmeztető jel, ha úgy érzi valaki, hogy a csa­ládja, a barátai hadarnak, motyog­nak, sokszor halkan, érthetetlenül beszélnek. A hallás romlása ugyan­is a beszédértést is zavarja, így a legtöbbször kezdődő halláskároso­dásról lehet szó. Ilyen esetekben ér­demes szakorvos tanácsát kikérni. A lehető leggyorsabban orvoshoz kell fordulni, ha valaki úgy érzi, egyik füle teljesen bedugult, azaz gyakorlatilag megsüketült. A hirte­len hallásromlás ugyanis infúziós terápiával gyógyítható, ám a keze­lést 24 órán belül el kell kezdeni. (Vitai Magazin) Az első tünetek 45 éves kor körül jelentkeznek, csak 20 százalék fordul orvoshoz Ha a prosztata megnagyobbodik... AJÁNLÓ Véres vizelet, visszatérő gyulla­dások, húgyhólyagkő - a kezelet­len jóindulatú prosztatanagyobbo­dás legjellemzőbb szövődményei. A jóindulatú prosztatanagyob­bodás első tünetei általában 45 éves kor körül jelentkeznek. A be­tegség előfordulási gyakorisága az életkorral együtt nő, 80 éves kor körül a férfiak 80-90%-ánál kiala­kul. Mindezek ellenére a panaszok miatt csak az érintettek 10-20%-a fordul orvoshoz. A jóindulatú prosztatanagyob­bodás leggyakoribb tünetei: TESZT Az alábbi teszt segítségével mindenki önmaga is könnyen eldöntheti, hogy kell-e aggód­nia a prosztatája miatt. A teszt kitöltését 40 év felett félévente érdemes megismételni, és évente orvosi vizsgálatra is ajánlott elmenni. Ne felejtsük, a betegség kis odafigyeléssel könnyen megelőzhető. Milyen gyakran fordult elő az elmúlt hónapban, hogy vizelés után két órán belül is­mét vizelnie kellett? □ rendszeresen (5) □ néhányszor (3) □ egyszer sem (0) Milyen gyakran érezte úgy az elmúlt hónapban, hogy nehéz visszatartania a vi­zelést? □ rendszeresen (5) □ néhányszor (3) □ egyszer sem (0) Milyen gyakran érezte úgy az elmúlt hónapban, hogy nem sikerült teljesen kiürí­tenie a hólyagját? □ rendszeresen (5) □ néhányszor (3) □ egyszer sem (0) Milyen gyakran észlelte az elmúlt hónapban, hogy vizelete gyenge sugárban ürült? □ rendszeresen (5) □ néhányszor (3) □ egyszer sem (0) Milyen gyakran fordult elő az elmúlt hónapokban, hogy erőlködnie kellett, hogy meginduljon a vizelet? □ rendszeresen (5) □ néhányszor (3) □ egyszer sem (0) Milyen gyakran fordult elő az elmúlt hónapban, hogy vizelés közben elakadt, majd újra indult a vizeletsugár? □ rendszeresen (5) □ néhányszor (3) □ egyszer sem (0) Az elmúlt hónapban éjszakánként általában hányszor kellett kimennie vizelni? □ egyszer v. egyszer sem (0) □ háromszor (3) ötször (5) ♦ a vizeletsugár gyengülése ♦ nehezen induló vizelet ♦ szaggatott vizeletürítés ♦ vizelési idő megnyúlása ♦ gyakori éjszakai vizelés Később'megjelenhet a fájdalmas vizelés vagy az inkontinencia is. Ráadásul a hólyagürítés nehezített- sége visszahathat a veseműködésre is, ami veseelégtelenséghez is ve­zethet. A kialakult betegség pontos diagnózisához és a kezelés megvá­lasztásához urológiai vizsgálatokra van szükség, mivel a jóindulatú prosztatanagyobbodás hasonló tü­neteket produkál, mint több más, a húgyutakat érintő betegség, pl. a prosztatarák. Vizeletvizsgálattal és vérvétellel a prosztataspecifikus antigén vizsgálatát is el keü végez­ni, hogy a rákos megbetegedést ki lehessen zárni. Értékelés 0 pont: Önnek nincsenek vizelési pa­naszai. Javasoljuk, hogy ha elmúlt 40 éves, félévente ismételje meg ennek a tesztnek a kitöltését. 3-7 pont: Önnek enyhe vizelési pana­szai vannak. 8-19 pont: Önnek középsúlyos vizelési panaszai vannak, melyek kifejezetten zavarják napi életvitelében. Javasoljuk, hogy betegsége kivizsgálására fordul­jon háziorvosához. 20 pont felett: Önnek igen komoly vi­zelési problémái vannak. Javasoljuk, hogy sürgősen forduljon panaszaival urológushoz, aki megállapítja a szük­séges kezelési módot. TESTÜNK TITKAI- . ■" WM &&)»!&'“V" '-"tv.HHB fee MBSülÉÉ A végtagok izmai I. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Még az olyan egyszerűnek és mindennapinak tűnő mozdula­tokhoz is, mint amüyen a járás, futás, a kéz megemelése és a tár­gyak megragadása, különböző izmok egész sorának összehan­golt összehúzódása szükséges. A váll legjobban látható izma, a háromszög alakú deltaizom adja meg a vállak jellegzetes, le­kerekített formáját. Ez az izom a kulcscsonton és a lapocka­csont tövisnyúlványán ered és a felkarcsont testén, annak kö­zépső harmadában tapad. Fel­adata a kar emelése és távolítá­sa a törzstől - maximum 90 fo­kos szögig. A lapockacsontról további öt izom ered, amelyek a felkar­csonthoz húzódnak és köpeny- szerűen alkotják a vállforgató izmokat. Ezek a lapockacsont tövisnyúlványa feletti és alatti izmok, a lapockacsont alatti izom, a nagy és kis görgeteg izom. Ezek az izmok teszik lehe­tővé a váll mindenirányú moz­gatását. A felkaron két, kötőszövetes lemezekkel elválasztott izomre­kesz különíthető el: a kétfejű karizom (musculus biceps), a hollócsőr karizom és a karizom alkotta elülső rekesz és a három­fejű karizmot (musculus triceps) tartalmazó hátsó. Az izomreke­szek funkciója ellentétes. A bi­cepsz két felületes ínnal a lapoc­kán ered, és közös izomhasat ké­pezve lent, az orsócsonton ta­pad. Feladata az alkar hajlítása és elfordításával a tenyér felfelé mutatása. A bicepsznél rövidebb hollócsőr karizom szintén a la­pockán ered és a karcsonton ta­pad, összehúzódása a kart emeli és előre hajlítja. A karizom a kar­csontot és a singcsont könyök­hajlathoz közeli részét köti ösz- sze, és az alkart hajlítja. A hátsó rekeszben található tricepsz három hosszú ínnal ered: a lapockán és a karcsont felső és alsó felén. A három fej a kar hátsó részét képező nagy izomhasban egyesül és a singkampón tapad. Feladata a bicepsszel ellentétes, feszíti a kart, miközben a bicepsz ellazul. A tenyér izmai A tenyérizmok közül speciáli­san fejlődtek a hüvelykujj és a kisujj felé esők. A hüvelyki izom­párna (thenar), azaz a hüvelyk­ujj izmai, a rövid távolító izom, amely az ujjat kifelé mozgatja. Ezzel részben ellentétes a szem­be fordító izom, amely a hü­velykujj kisujjhoz érintését teszi lehetővé. A thenar izmai közül a hüvelykujj-távolítót segíti az al­kar izmaihoz tartozó hosszú tá­volító izom. A közelítő izom a hüvelykujjat a többi ujj felé moz­dítja, a rövid hajlító izom pedig a hosszú hajlító izmot segíti a hüvelykujj hajlításában. A kisujji izompárna (hyperthenar), azaz a kisujj felé eső izmok között ta­lálható a kisujjhajlító izom, a kisujjat kifelé mozgató távolító izom és a közelítő izom. A tenyér izmait az ún. güisztaizmok és a kézközépcsontok közötti izmok alkotják. A finom gilisztaizmok a négy utolsó ujj első ujjpercét a tenyér felé hajlítják, míg a máso­dik és harmadik ujjpercet meg­feszítik. A kézközépcsont közötti izmok az ujjakat nyitva és zárva a kéz tengelye felé közelítik, il­letve távolítják. Forrás: Család és Egészség

Next

/
Oldalképek
Tartalom