Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-16 / 289. szám, szombat

8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Újratárgyalják a vérengzést Belgrád. A szerbiai legfel­sőbb bíróság érvénytelenítette a csaknem kétszáz áldozatot követelő vukovári vérengzés­ben egy évvel ezelőtt hozott ítéletet. Az ügyet újratárgya­lásra visszaadta az illetékes bí­róságnak. 1991 novemberé­ben a Vukovár melletti Ovcara mezőgazdasági telepen 192 embert lőttek bele hét-nyolc fős csoportokban egy tömeg­sírba a vukovári szerb terület- védelmi egységek tagjai. Az ál­dozatok a városi kórházból el­hurcolt horvátok voltak. A bűntény miatt 16 embert állí­tottak bíróság elé, 2005 de­cemberében 14-et elítéltek: nyolcán 20 év börtönt kaptak, hárman 15 évet, egy ember 12-őt, egy 9-et, egy 5-öt, kettőt pedig felmentettek. A legfel­sőbb bíróság szerint az ügyet azért kell újratárgyalni, mert a múlt év decemberi ítélet meg­sértette a bűnvádi eljárási sza­bályokat. (MTI) Terroristák ellenőriznek Pristina. Fegyveresek ille- gális közúti ellenőrző ponto­kat létesítettek ezen a héten Koszovó nyugati részén, és igazoltatták az elhaladó jár­művek utasait. Valószínűleg az ultranacionalista, illegális Albán Nemzeti Hadsereg (AKSh) fegyveresei léptek így fel, egyelőre nem ismeretes, hogy milyen szándékkal. Az AKSh az 1999-ben feloszla­tott Koszovói Felszabadító Hadsereg (UCK) utódszerve­zete. A tartományt irányító ENSZ-hatóság 2003-ban ter­rorszervezetté nyilvánította azAKSh-t. (MTI) Castro a halálán van Washington. John Negro- ponte amerikai nemzeti hír­szerzési igazgató szerint Fidel Castro kubai elnök „nagyon beteg, és a halálán van. Min­den jel szerint nem húzza már sokáig (...) talán néhány hóna­pig, de nem évekig.” Tegnap olyan tízfős amerikai kong­resszusi delegáció érkezett Havannába háromnapos láto­gatásra, amelynek tagjai a kommunista rendszer elleni washingtoni szankciók enyhí­tését szorgalmazzák. (MTI) USA-ellenesség Kirgizisztánban Biskek. Kirgizisztán fon­tolgatja, hogy felülvizsgálja az USA-val kötött légitámasz­pont-használati megállapo­dását azon december 6-i inci­dens után, amelyben egy amerikai katona a bázis egyik ellenőrző pontjánál lelőtt egy kirgiz állampolgárt. A kirgiz parlament tegnap kötelező érvény nélküli határozatban szólította fel erélyes válaszlé­pésre a kormányt. A parla­menti vitában a többség túl enyhének ítélte a biskeki kor­mány eddigi reagálását. Sok képviselő az amerikai kato­nák teljes kiutasítását sürget­te. A kirgiz kormány eddig ar­ra szorítkozott az ügyben, hogy kérte az amerikai felet: oldja fel a katona diplomáciai mentességét. (MTI) Az unió állam- és kormányfői is áldásukat adták a schengeni bővítés legújabb menetrendjére Nyitott kapuk, némi szigorítással Angela Merkel szinte elveszett a kamerák és mikrofonok gyűrűjében. Januártól (is) döntő szava lesz uniós ügyekben: Németország veszi át a soros elnökséget. (Reuters-felvétel) Brüsszel. Az Európai Unió a jövőben sokkal szigorúb­ban fogja ellenőrizni, hogy a tagságra váró országok milyen mértékben teljesítik a feltételeket. Ez volt a teg­nap véget ért kétnapos, év­záró csúcsértekezlet leg­főbb üzenete. Más lényeges döntést az állam- és kor­mányfők nem hoztak. ÖSSZEFOGLALÓ Robert Fico kormányfő, aki a szlovák küldöttséget vezette Brüsszelben, erről azt mondta, érezni lehetett, hogy néhány tagál­lam ódzkodik a további bővítéstől. Ennek ellenére a csúcs megerősí­tette: „az EU továbbra is nyitott a bővítés előtt, megtartja a nyugat- balkéni államoknak tett ígéretét, bár az új tagok felvételének ütemét összhangba kell hozni az unió fel­vevőképességével” . Az EU-csúcsértekezlet legfonto­sabb napirendi pontja valóban a bővítés témaköre volt. Matti Vanhanen finn miniszterelnök, az EU soros elnöke a tanácskozást zá­ró sajtóértekezleten is azt emelte ki, hogy az állam- és kormányfők nem támasztottak új feltételeket a csatlakozni akaró országok szá­mára, a már meglévő feltételeket azonban szigorúan teljesíteniük kell, ha be akarnak jutni a szerve­zetbe. (Ugyanakkor a csúcs első napján elhangzott nyilatkozatok egyértelművé tették: bár papíron nem szabnak új feltételeket ajelöl­tek és jelentkezők számára, a gya­korlatban mindaddig a folyamat lassulása várható, amíg nem sike­rül megoldani a döcögőssé vált uniós intézményrendszer korsze­rűsítését.) Vanhanen szerint a ko­rábbi belépések sikeresek voltak. Itt utalt arra, az EU-nak nemcsak a bővítéssel kell foglalkoznia, ha­nem azzal is, hogy közben meg­őrizze működése hatékonyságát. Manuel Barroso, az EB elnöke pe­dig közölte: az ajtó Törökország előtt sem zárult be. Ugyanakkor az állam- és kormányfők jóvá­hagyták a külügyminiszterek által néhány napja elfogadott megálla­podást, azaz 8 fejezetet befagyasz­tanak a török csadakozási tárgya­lásokon. A záróközlemény csak egy rövid mondat erejéig foglalkozik Horvát­országgal: megerősíti a külügymi­niszterek hét eleji közleményét. Ez a csatlakozási feltételek teljes körű teljesítésére sürgeti Zágrábot, de jelzi, hogy a csatlakozási folyamat az EU részéről az eredeti tervek szerinti ütemben folytatódik. Szer­bia esetében a dokumentum a ko­rábban kiszivárgottaknál pozití­vabb hangvételű. Belgrádnak fenn­tartják a meghívást, hogy az EU ré­sze legyen, illetve bíznak abban, hogy jó intézményes adottságainak köszönhetően hamarosan fel tud zárkózni a térség többi országához az integrációs folyamatban. Ugyanakkor nem maradt el a hágai törvényszékkel való együttműkö­dés uniós sürgetése. A záróközleményben az állam- és kormányfők megerősítették a belső határellenőrzések nélkül mű­ködő schengeni övezet bővítését az EU tavalyelőtt belépett új tagálla­maival. Ezen államok (köztük Szlo­vákia) a másfél héttel ezelőtt szüle­tett döntés szerint 2007 utolsó nap­ján válhatnak az övezet részévé, ha erre teljes egészében felkészülnek. A repülőterek és tengeri átkelők esetében a csatlakozást 2008 tava­szára tervezik. Az EU szeptember­ben hoz végleges döntést arról, mely országok felelnek meg a zó­nába való belépés feltételeinek. Ami a külpolitikai kérdéseket ti­led, a záródokumentumhoz fűzött külön közleményben az EU azzal vádolta Iránt, hogy nukleáris prog­ramjával és Izrael-ellenes fenyege­téseivel destabilizálja a közel-keleti térséget. (TASR/MTI) Borrell másképpen látja Brüsszel. Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke előző este fel­szólította az állam- és kormányfőket: EU-nak nem szabad újabb bőví­tést végrehajtania, amíg nem tudja megreformálni saját intézményeit. Hangsúlyozta: a bővítést az intézményi reformtól függővé tevő állás­pont nem ürügy, nem a csatlakozási folyamat lassítására szolgál, de mindenkinek meg kell értenie: egy házat nem lehet úgy tovább építe­ni, hogy közben az alapok nem szilárdak, (m) Merényletet kíséreltek meg a kormányzó Hamász miniszterelnöke, Iszmáil Haníje ellen Kitört a palesztin belháború Gázában ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Rámalláh. Zavargások törtek ki tegnap a Gázai övezet több településén a kormányzó Ha­mász és az Abbász elnökhöz hű Fatah fegyveresei között. Az előz­mény: a tegnapra virradó éjszaka merényletet kíséreltek meg Iszmáil Haníje palesztin kormányfő ellen. Golyózápor zúdult csütörtökön éjszaka Egyiptom és a Gázai övezet határán, a palesztin oldalon a Haníjét szállító gépkocsioszlopra. A lövések kioltották a miniszterel­nök egy testőrének életét, öt sze­mély - köztük a politikus legidő­sebb fia - megsebesült. A sérültek között van Ahmed Júszef is, Haníje politikai tanácsadója. Beszámolók szerint az iszlámista Hamász ve­zette kormány miniszterelnöke ép­pen elhagyta a rafahi határátkelőt, amikor konvoját megtámadták. A Hamász később Mahmúd Abbász palesztin elnök testőrségét, a Force 17 elitalakulatot vádolta meg a merénylet elkövetésével. Haníje előzőleg több órát időzött a rafahi határátkelőn, mert az izraeli ható­ságok nem engedték át azzal a több millió dollárral együtt, amit külföldi kőrútján gyűjtött össze. Haníje feltartóztatásának hírére a Hamász hívei törni-zúzni kezdtek a határállomáson. A kormányfő végül átléphette a határt, de hely­színi beszámolók szerint az össze­gyűjtött pénz nélkül. A pénz vala­melyest enyhített volna a Hamász- kormány ellen amerikai kezdemé­nyezésre bevezetett nemzetközi pénzügyi bojkotton. Tegnap a Hamász azzal vádolta meg Mohammed Dahlánt, a Fatah gázai övezeti erős emberét, hogy ő áll a gyilkossági kísérlet mögött. Dahlán volt belbiztonsági minisz­ter, a megelőző biztonsági szolgá­lat korábbi főnöke egyike a Ha- mász-kormány legkeményebb bírá­Rámalláhban a Fatah biztonsági emberei vertek szét egy Hamász-tüntetést. A kis képeken: Iszmáil Haníje (baloldalt) és Mohammed Dahlán. (SITA/AP- és archívumi felvételek) lóinak. A Hamász előzőleg Mah­múd Abbász palesztin elnöknek, a Fatah vezetőjének gárdáját tette fe­lelőssé a rafahi incidensért. Bár az elnöki őregység kategorikusan cá­folta, hogy ők nyitottak volna tüzet a kormányfő konvojára, a Hamász- szóvivő megismételte a vádat, Dahlán személyes felelősségét hangsúlyozta, egyúttal felszólította Abbászt: vonja vissza az elnöki gár­dát a rafahi határátkelőtől és a Gá­zai övezet utcából, mondván: az egység képtelen megvédeni a pa­lesztin népet. A szóvivő szerint a tá­madás célja az volt, hogy „elhomá­lyosítsa Haníje arab és iszlám or­szágokban tett kőrútjának sikerét, amelynek során 35 millió dollár tá­mogatást gyűjtött össze a Hamász- kormány számára”. Musír al- Maszri Hamász-képviselő „a Fata- hon belüli főpuccsistának” nevezte Dahlánt. Ő azonban visszautasítot­ta a vádakat, és úgy vélekedett, a radikális iszlám mozgalom „ürü­gyeket keres biztonsági, politikai és gazdasági kudarcainak leplezésé­re”. Dahlán a Hamászt tette felelős­sé azért az erőszakhullámért, ami azután indult el, hogy a hét elején ismeretlenek meggyilkolták a Fatah egyik biztonsági emberének három iskolás korú gyermekét. Közben tegnap Gáza város főbb ut­cáin a Hamász fegyveres szárnyá­nak, az Ezzeddín el-Kasszám Brigá­doknak több száz, maszkot viselő harcosa jelent meg. Ötvenméteren- ként foglaltak el állást, többen kö­zülük harckocsi elleni kézi rakéta- kilövőt vittek magukkal. A legtöb­ben a Jarmúk-stadion körül helyez­kedtek el, ahol délután a Hamász megalakulásának 19. évfordulóját akarták megünnepelni. Délutánra tovább mérgesedett a helyzet. Rámalláhban egy Hamász-tüntetésre tüzet nyitot­tak a Mahmúd Abbász elnökhöz hű palesztin biztonsági erők, s Gázában is tűzpárbaj zajlott le a két rivális szervezet fegyveresei között, tovább fokozva egy pol­gárháborús konfliktus kirobba­násának veszélyét. Rámalláhban legkevesebb 34-en sebesültek meg, többségükben a Hamász hí­vei, az egyik áldozat állapota vál­ságos. A kora esti órákban a Hamász közleményben vádolta meg Abbász államfőt, hogy ő indította el a rivá­lis palesztin frakciók közötti hábo­rút. Egyúttal elutasította az előre­hozott választásokat, amelyekkel Abbász a palesztin területeken ki­alakult patthelyzetet szeretné meg­oldani. (MTI, t, s, ú) Hiányoznak a felmérések Választások Iránban Teherán. Mahmúd Ahma- dinezsád konzervatív iráni elnök és irányzata számára népszerűsé­gi teszttel felérő választások vol­tak tegnap Iránban. Több mint 40 millió embert vártak az urnák­hoz, hogy egyrészt az úgyneve­zett Szakértők Tanácsát, másrészt a helyhatóságokat megválasszák. A Szakértők Tanácsa az a 86 fő­papból álló testület, amely az or­szág legfőbb szellemi-vallási ve­zetőjét kinevezi és tevékenységét ellenőrzi, elméletileg akár me­nesztheti is. A mostani választás tétje az, vajon a konzervatív blokk megőrzi-e többségét, illetve milyen sikert ér el a mérsékelt és az ultrakonzervatív szárny. De a mostani jelöltek között alig van különbség, többségük a konzer­vatívok közül került ki. Ami a helyhatósági választáso­kat illeti, míg a falvakban és kisvá­rosokban a helyi érdekek küzde­nek egymással, a nagyvárosokban, főleg Teheránban a reformerek és a konzervatívok harca a meghatá­rozó. Az eredményeket annak fé­nyében fogják vizsgáim, hogy a most kormányzó konzervatívok 2003-ban ezekkel a választásokkal kezdték a hatalom visszahódítá- sát, amit a 2004-es törvényhozási választásokon folytattak, majd ta­valy Ahmadinezsád elnökké vá­lasztásával teljesítettek ki. A rész­vétel mértéke meghatározó az eredmények szempontjából, de megjósolhatatlan, mert az ország­ban nincsenek hitelt érdemlő köz­vélemény-kutatások. A reforme­rek közelmúltbeli kudarcának egyik oka a hatékony mozgósítás elmaradása volt. (MTI) Újabb fordulat Prágában Vissza a rajtvonalra Prága. A Csehországban immár fél éve folyó kormányalakítási tár­gyalások újabb fordulatot vettek. Mirek Topolánek kormányfő, a jú­niusi választáson győztes Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke tegnap bejelentette: felújította a jú­niusi választás után megbukott projektjét, s pártja ismét a keresz­ténydemokratákkal és a zöldekkel tárgyal az új cseh kormányról. A két párt vezetői pedig közölték, hogy hajlandóak az együttműködésre az ODS-szel. A három pártnak száz mandátuma van a 200 tagú képvi­selőházban. A testület bizalmát „konstruktív” szociáldemokrata képviselők segítségével kívánják megszerezni. A szocdem frakciót ugyanis néhány napja elhagyta két képviselője. Megfigyelők szerint valószínű, hogy ők támogathatnák az új koalíciót, (kokes) Fél a volt ügynök Elbarikádozta magát Párizs. Rendőri védelmet kért egy Franciaországban élő volt orosz titkos ügynök, aki kapcsolat­ban állt a Litvinyenko-gyükosság egyik kulcsfigurájával, az olasz Ma­rio Scaramellával. A Putyin- rendszert bíráló Jevgenyij Limarjov azt mondta, azért félti az életét, mert összeköttetésben volt a meg­mérgezett Alekszandr Litvinyen- kóval. A 41 éves ügynökspecialista a Le Parisiennel közölte: elbariká­dozta magát a felső-savoyai Cluses- ben lévő házában. Limarjov utalt egy titkos halállistára, amelyen ne­ve harmadikként szerepel Litvi- nyenko és Scaramella után. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom