Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-16 / 289. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 16. Kultúra 9 Schell Judit díja Monte-Carlóban - a Csak szex és más semmit a pozsonyi fesztiválon is bemutatták Boldogan ünnepelt volna „Ekkora népszerűséget csak egy film tud hozni..." (Oláh Csaba felvétele) Színpadi alakításai közül kettőt is díjaztak már (A kripli: Kate, Ványa bácsi: Szonya), filmmel most nyert először. Nem is akárhol. SZABÓ G. LÁSZLÓ Schell Judit a monte-carlói fesz­tiválon a legjobb női alakítás díját kapta a Goda Krisztina rendezésé­ben készült Csak szex és más sem­mi Dórájáért. Átvenni azonban nem tudta e komoly elismerést, a díjkiosztás napján ugyanis előadá­sa volt a Nemzeti Színházban. Hol érte a hír, hogy nyert? A Radnóti Színházban, ahol vendégként játszom McDonagh darabjában, Ä kripliben. Többen is hívtak. A film producere, rende­zője, sajtosa. Időbe telt, míg fel tudtam venni a telefont, mert színpadon voltam. Mondták is, akik hallották a csörgést, hogy „Fontos lehet, mert egyfolytában szólt a mobüod.” És ahogy láttam- hallottam mások örömét, én is boldog voltam. Aztán elbizonyta­lanodtam, hogy mi van, ha csak meg akar viccelni valaki. Vissza­mentem a színpadra, ment a jele­net, és ott kezdtem el gondolkoz­ni, hogy Úristen, beleélem ma­gam, aztán kiderül, hogy hülye­ség az egész. Hogy átvágtak. Álig vártam, hogy telefonálhassak va­lakinek, mert ha ez tényleg így van, akkor elkezdem terjeszteni. Zoli, a párom már tudta a hírt, amikor felhívtam őt. Nem tőlem hallotta először. Izgalmas este lehetett. Egészen addig, míg közölték ve­lem, hogy másnap van a díjátadás. Próbáltam kitalálni, hogy tudnék kiutazni, és azt kell, hogy mond­jam: egyre inkább elkeseredtem a történetben. Miközben mindenki örült velem, Csomós Mari, Kulka János és a többiek, telefonáltam az igazgatómnak, Jordán Tamásnak, és gyorsan lelombozódtam. A Csongor és Tünde ment másnap a Nemzetiben, s nekem Ilmát kellett játszanom. Ha én vagyok az igazgatója, közlöm a nézőkkel, hogy „Szere­tett színésznőnk, Schell Judit je­lentős díjat nyert Monte-Carló- ban, a világ egyik legrangosabb fesztiválján, s szíves megérté­sükkel a mai előadást egy másik napra tesszük. Kérem önöket, hogy örüljenek velünk!” Nem ez történt. Nagyon nehéz volt elfogadnom a helyzetet, hogy nem mehetek, de nem tudtam mást csinálni. Ennyi idő alatt már nem tudott eltörni a lábam, hogy beteget jelentsek. De az is megoldás lett vol­na, hogy valaki beolvassa helyettem a szerepet. Monte-Carlo csak egy nap, elmegyek és visszajövök, és el­töltők itt még jó néhány napot. A díj természetesen így is az enyém, megkapom, csak megfosztottak egy élménytől, amely az egész életemre kihatott volna. Nehéz döntés ez egy vezető részéről, tudom. Ki kell mondania, hogy mi a fontosabb számára: a színésze, vagy a rend­szer, amelynek működnie kell. Mellesleg: járt már Monte-Car- lóban? Kétszer is! Imádom. Megnéztem a fesztivál honlapján a díjátadó helyszínét: gyönyörű a Hotel de Pa­ris. Láttam, hol jöttem-mentem volna. Most már mindegy. Nem le­hettem jelen. De nem vagyok ben­ne biztos, hogy ez jót tett a magyar filmszakmának. Kinti szemmel nézve ez olyannak is tűnhet, hogy nekünk ez nem fontos. Érezte a forgatás során, hogy mekkora lehetőség van a kezé­ben? Hogy ez egy olyan szerep, amely kivételes alakításra ad le­hetőséget? Arra semmiképpen nem gon­doltam, hogy Monte-Carlóban majd díjat kapok érte. így nem le­het dolgozni. A forgatást imád­tam. Olyan időszak volt ez az éle­temben, olyan szerelmes lángolás a fűm iránt, hogy nagyon-nagyon élveztem benne lenni Dóra életé­ben. A nap zömében csak a szerep­nek éltem, haza csak aludni men­tem, 14-16 órákat dolgoztunk, mert a forgatás után a következő nap jelenetét próbáltuk. Dóra köz­ponti figura, körülötte és vele tör­ténnek a dolgok, így 36 napból 36- ot forgattam. Törőcsik Mari, akivel Füst Mi­lán darabjában, a Boldogtala­nokban játszik, hogy reagált a dí­jára? Pont most meséltem el neki. Ő nem tudott róla. Megölelt, gratu­lált, és kezdte mondani, hogy ami­kor ő ezt nem vehette át, meg azt nem vehette át... a cannes-i Arany Pálmáról nem nyüatkozhatott, a Szerelemért kapott chicagói Ezüst Hugót pedig úgy kapta meg, hogy ha nem megy be érte, nem is közlik vele, hogy nyert. Az Amerikában élő Darvas Lili értesítette, hogy vele együtt ő is megkapta. Bizonyára sokat nő majd a szí­nészi ázsiója a monte-carlói díj után. Nem tudom, növekszik-e egyál­talán. Gondolom: ez arc kérdése is. Én biztos nem mondanám egy pro­ducernek, akivel tárgyalok, hogy díjam van Monte-Carlóból. Nem is hiszem, hogy ezt nálunk figyelem­be veszik. Hátha. Ez majd a következő filmjénél fog kiderülni. A folyta­tás mindenesetre nem sokáig vá­ratott magára. A nyáron Rohonyi Gábor rendezésében, a Konyec- ben játszott. Méghozzá Schmied Zoltánnal, a kedvesével. Szívszorongató a történet. Egy keserédes, humoros sztori, egyidős Bonnie és Clyde-dal. Keres Emü és Földi Teri a főszereplői, mi Zolival egy nyomozópárost alakítunk. Az idős pár elmegy bankot rabolni. Nincs miből élniük, ezért úgy dön­tenek, harapnak még egy utolsó nagyot az életből. Mi meg nyomo­zunk utánuk. Együtt kapjuk meg az ügyet. A férfi félrelépett, a nő ter­hes, de nem mondja el a pasinak, feszültség, szétköltözés az egyik párnál, nagy összefogás az idő­sebbnél. Nagyon élveztük a forga­tást. Filmben most játszottam elő­ször Zolival. Nem volt ez nehéz, csak szemérmesebb vagyok vele, mint mással. Ezt le kellett győznöm magamban. Szép éve volt. A Csak szex...- szel hatalmas népszerűségre tett szert, még a cannes-i fesztiválra is kijutott a filmmel. Ekkora népszerűséget csak egy fűm tud hozni, a színpadi sikert máshogy éli meg az ember. Can- nes-ban - Andy Vájnának és Kálo­mista Gábornak, a fűm produceré­nek köszönhetően - olyan helyek­re is eljutottunk Dobó Katával és Csányi Sándorral, ahová mi hár­man, magunktól nem jutottunk volna el. Nagyon jól éreztük ma­gunkat. Bár itthon, a tévéből néz­ve mindig eggyel feljebb raktam a cannes-i eseményeket, mint ahogy kint, a helyszínen megéltem. De benne voltunk a Sreen Interna- tionalben, ott a képünk és nevünk is. Januárban viszont már itt a Konyec. Remélem, azzal is sike­rünk lesz. Január tizenötödikén tartják a díjátadó ünnepséget - a versenyben összesen huszonöt kategória van A Bábel vezeti a Golden Globe-jelöltlistát MTl-TUDÓSÍTÁS Los Angeles. Az Alejandro Gon- zález Inárritu rendezte Bábel című film hét kategóriában kapott jelö­lést, ezzel listavezető a január 15- én esedékes Golden Globe díjátadó ünnepség célegyenesében. A ver­senyben összesen 25 kategória van. A legjobb drámai nagyjáték- film kategóriában található további jelölt az Emilio Estevez rendezte Bobby, a Marin Scorsese rendezte A tégla - amely hat jelölést kapott -, valamint a Todd Field rendezte Little Chüdren és a Stephen Frears rendezte The Queen. A legjobb musical vagy vígjáték kategória je­löltje a Dreamgirls (Bűi Condon rendezésében), amely összesen öt jelölést kapott, valamint a Little Miss Sunshine (Jonathan Dayton, Valerie Faris rendezésében), Az ördög Pradát visel (David Frankel rendezésében), a Borat - Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika (Larry Char­les) és a Thank You for Smoking (Jason Reitman rendezésében). A Golden Globe-díjakat évente ítéli oda a Hollywood Foreign Press Association, és úgy tartják, hogy e díjátadó ünnepség a február 25-re kitűzött Oscar-gála előszobája. A drámai filmben nyújtott legjobb alakítás kategóriájában kétszeres jelölt Leonardo DiCaprio (a Blood Diamond és A tégla című filmek­kel), Peter OToole (a Venus című fűmmel), Wül Smith (a The Pursuit of Happiness című filmmel) és Forest Whitaker (a The Last King of Scotland) dmű filmmel. A vígjá­tékban vagy musicalben nyújtott legjobb alaldtás kategóriájában a jelöltek közt található Sacha Baron Cohen (a Borattal) és Johnny Depp (A Karib-tenger kalózai 2. részé­vel). A legjobb drámai színésznő kategóriában található Penélope Cruz (Volver), Judi Dench (Notes on a Scandal), Maggie GyUenhaal (Sherrybaby), Helen Mirren (The filme, a Letters from Iwo Jima a leg- Queen) és Kate Winslet (Little jobb idegen nyelvű filmek kategóri- Chüdren). A legjobb vígjáték- vagy ájában kapott helyett, mivel ősi ma- musicalszínésznő kategóriájában ja, ületőleg japán nyelven beszélnek többek közt Annette Bening, Be- szereplőik, noha amerikai filmek. A yoncé Knowles, Meryl Streep, Re- másik három jelölt a kategóriában nee Zeűweger, valamint Toni Col- Pedro Almodovar Völvere, a Mások lette kapott jelölést. Mel Gibson élete dmű német és a Pan’s La- Apocalyptója és Clint Eastwood byrinth című mexikói film. Brad Pitt az Alejandro Conzález Inárritu rendezte Bábelben (Képarchívum) RÖVIDEN Bartók-muzsika Tuniszban Tunisz. Most először csendültek föl Bartók-daűamok egy észak-afri­kai arab államban, nevezetesen Tunéziában. Bartók Béla születésének 125. évfordulója tiszteletére a Tuniszi Szimfonikus Zenekar csütörtö­kön este a nagy zeneszerző több darabját tűzte műsorára. Elhangzott a Négy magyar tánc, a Hat magyar népdal, a Román népi táncok és darabok vonószenekarra. A tuniszi patinás Városi Színházban a néző­tér zsúfolásig megtelt, és a koncert hatalmas sikert aratott. A hangver­seny karmestere Ahmed Ashour vezető karnagy, a tuniszi konzervató­rium tanszékvezető tanára volt, aki Bartók Béla nagy tisztelője. Bartók Béla 1913-ban járt a tunéziai határhoz közeli Biszkrában - amely Al­géria szaharai oázisa - arab népdalgyűjtő körúton. (MTI) _______ _______ PENGE Szűcs Enikő: Nem mondja ki a nevét AB-ART, Pozsony, 2004 Szűcs Enikő kötetének írásai a (női) nemiséget problémának, nyitott játéknak fogják fel, amely­nek lényegi eleme a műfaji és er­kölcsi határok áthágása, a nemi eldönthetetlenség: „Amióta hi­ánylények vágjunk, nyüszítünk egymás nemisége után. Te a ben­ned levő nőt keresed bennem én meg a bennem levő férfit. Nincs igazság, nekünk egy testben kéne megszületni.” Kísérletező, lázadó szövegről van szó, és ezért na­gyobbak a küengései is, kevésbé kontroűálja önmagát, cseppfo­lyós, lágy szövegei a szadista jele­netektől a sírós, szentimentális részletekig terjednek, miközben magukba építik a popkultúra egyes elemeit. Rengeteg az utalás a Nirvana, Madonna vagy a Deep Purple szövegeire, a Bizottságra és a Kispál és a Borzra. Szűcs Enikő a nőiséget néha a legérzékibb formában idézi fel, a klasszikus férfi-nő kapcsolatba legmélyebben ágyazva: „Most már minden sejtem azért sikít, hogy tegyél a magadévá. Az első halál az első behatolás, aztán fo­lyamatosan merülök el, nem élek, nem létezem, csak te vagy, aki betölt, igenis betöltesz avval a naggyal. Ezt akarja bennem az állat. Mert keü, mert belehalok és az eszméletvesztés határán ál­lok. Csak az állat üvölt bennem és élvezek, a legjobb vagy. De mondani sem bírom, mert elér a »fekete fény«.” Vagy egy másik helyen: „Otthon vagyok és masz- turbálok. (...) Narcizmusom ki­növi a bőrömet, én meg szoktam nyalni az ujjam utána. Elképze­lem, hogy újra élvezel, bennem, amitől megint kimegy az agyam, ahogy remegve dőlsz rám és ösz- szeszorítom a farkad, ahogy egy kígyó csavarodik rá belülről, si­kamlós és engedelmes. Áram­ütéseket mérek rád, ahogy ben­nem elemyedsz. (...) De farkad selyme a végtelenségig felizgat, ahogy a számmal kényeztetem. Ahogy a torkomig nő és önkívü­letbe ringat. Ha nem élvezném, Németh Zoltán kritikai rovata soha nem csinálnám. De élve­zem minden pülanatát, ahogy ki­csókolom az utolsó csöppig.” A kötetben a megszokott pró­zai szövegtipográfiát mindunta­lan megszakítják a kurzívval vagy más módon kiemelt sorok, gyakran versek ékelődnek bele, néha egy-egy áthúzott vagy alá­húzott szó és sor is megjelenik. A szövegnek ezt a vizuális mozgá­sát az érzelmek végletes huűám- zása éppúgy magyarázhatja, műit a neoavantgarde szövegfel­fogás vagy az ún. női írás formát­lan, cseppfolyós, nedves, folyton változó létmódja. A szöveg sti­lisztikai nedvessége nemcsak vi­zuálisan érhető tetten, hanem szóhasználatában is: vér kevere­dik könnyel, hús agyvelővel, bél alkohoűal, ürülék az ágy puhasá­gával. Az egymásba keveredő testek és tárgyak az identitás el­bizonytalanításában érdekeltek. Itt lehetne megemlíteni, hogy a kötet címe Oscar Wüde-utalás: The Love That Dares To Speak Its Name - a szerelem, amely nem mondja ki a nevét, s tulajdonkép­pen a homoerotíkus tematika és költészet egyik legismertebb ki­jelentése felé irányítja a figyel­met. A könyv címét pedig ennek alapján akár úgy is lehetne mó­dosítani, hogy „Nem mondja ki a nemét”, mivelhogy a nem prob- lematizálása, a nemi szerepek ki­játszása érdekében űzött nyelv­játékokról van itt leginkább szó. Szűcs Enikő könyvének me­részségét, határátlépéseit, testtel és nyelvvel folytatott játékait monologikussága, egyes lírai, na­iv szentimentális részei, gyakran az erőtlen filozofálgatások teszik kevésbé élvezhetővé: „Érzés van. Makuláűanul tiszta érzelmekről beszélek. A gyermeki szerétéiről, és most már megölelnélek, műit aki először ölel, műit aki utoljára ölel. És most sírok, mert bennem valahol egyik »szememben olyan látható a szégyen, hogy elfordul és cigarettára gyújt«. Valóban sí­rok. Bocsáss meg...” Vagy: „Sza­vaktól válik testté, ami kimond­hatatlan, hozzád érve történik meg az igazság.” Vagy: „mióta az élet kagyló és tenger sikamlós nyála, / azóta hangokat adok ki, / fáradhatatlan és gyönyörű va­gyok.” Néha problematikus, máskor merész könyv. Értékelés: •••••OOOOO

Next

/
Oldalképek
Tartalom