Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-06 / 280. szám, szerda

14 Nagyszünet ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 6. www.ujszo.com SZAMÁRFÜL Lőrincz L. László: Az éjszaka doktora BÍRÓ SZABOLCS Lőrincz L. László neve hallatán a legtöbb embernek a krimiírás ma­gyar mestere jut az eszébe, aki a nyolcvanas évek eleje óta sorra old­ja meg a csavarosabbnál csavaro­sabb bűntényeket és rejtélyeket, sorra csípi fölön a sorozatgyilkoso­kat és egyéb gazfickókat. Az író vi­szont nem agyafúrt krimikkel, ha­nem történelmi, ifjúsági könyvek­kel kezdte a regényírást. Korai mun­kái közé tartozik Az éjszaka doktora is, mely keleti témát dolgoz fel. Az éjszaka doktora részben Szultanijében, részben Bagdadban játszódik. A szultán nagyvezírének lánya, Gül áll a történet középpont­jában, az ő életútját követhetjük vé­gig, méghozzá a saját ’szemszögé­ből. Gül már gyermekkorától kezd­ve arról álmodozik, hogy felnőtt­ként az éjszaka doktorai, a sátán hakimjai közé fog tartozni. Ám ah­hoz, hogy álma beteljesülhessen, rengeteget kell tanulnia, és sok ve­szélyes kalandon kell keresztül­mennie. Az első akadály, mely előt­te áll, a kor tipikus problémája: ki­zárólag férfiak látogathatják a bag­dadi iskolát, ahonnan az orvosok, más néven a hakimok kerülnek ki. Gülnek viszont mindenképp mu­száj bekerülnie az egyetemre, így cselhez folyamodik. Évekkel ké­sőbb már halómként hagyja el az iskolát, és sikerül bekerülnie a tit­kos társaságba, akiket istentelen bűnözőkként tartanak számon. így lesz tehát Gül a legelső orvosnő, akit egyszerűen csak Hakimának neveznek. A történet valójában a keleti vi­lág első boncorvosait, üldözött tu­dósait mutatja be a mongol szár­mazású lányon keresztül. Ebben a korban már voltak olyan merész gondolkodók, akik fel mertek lá­zadni Allah tanai ellen, és a sem­mittevő hókuszpókuszokon kívül más gyógymódokat is kipróbáltak. Csakhogy az akkori hatalom csep­pet sem nézte jó szemmel tényke­désüket, így az éjszaké leple alatt, bujdosva kellett gyakorolniuk mes­terségüket. így lettek ők az éjszaka doktorai, akiket a maradiak egysze­rűen csak a sátán hakimjainak, az ördög gyógyítóinak csúfoltak. Ezek a merész és okos emberek halotta­kon végezték titkos és szigorúan til­tott tevékenységüket. Ők voltak az elsők, akik felvágták a holttesteket, hogy rájöjjenek, mi végzett velük. Kezdetleges, barbár módszerekkel, de jóindulattal próbáltak rájönni a betegségek okára, és így kíséreltek meg gyógymódokat találni rájuk. A történet végén csúfos véget érnek, viszont az őshazájába, Mongóliába menekülő Gül új tanítványokat ta­lál, és itt elveti a komolyabb orvos- tudomány első csíráit. A regény nyelvezete gyönyörű, sokszor régies, mégis olvasmá­nyos. A fogalmazásmód hitelessé teszi a főszereplőt. A történetnek valóságalapja van, tehát a fősze­replő, illetve az éjszaka doktorai valóban léteztek. A mongol szár­mazású doktornő története vala­hogy mélyen elmerült az idő ho­mályában, ám a könyv előszavá­ban arról is olvashatunk, hogy Lőrincz L. László hogyan talált rá, és miképp gyűjtött anyagot, hogy megszülethessen ez a valóban gyö­nyörű és nagyszerű regény. A kor­rajz is tökéletesen helytálló, vi­szont az író egyszer sem tüntetett fel pontos dátumot, hiszen arról, hogy pontosan mikor élt a Hakima, sajnos nem maradtak fenn hiteles adatok. Tehát egyben dokumentá­ció és izgalmas kalandregény Az éjszaka doktora, mely barátságról, szerelemről, örömről és bánatról ugyanúgy szól, mint a történelem­ről. Érdemes elolvasni. Bár mindannyian túlesünk rajta, mint a bárányhimlőn, a „kórkép" személyenként változik Tinik veszedelmes viszonyai A tini korban kezdődik, és életünk végéig fennáll a ve­szélye. Nem, nem a halálról vagy a rossz döntésekről lesz ezúttal szó, hanem a szerelemről. ISMERTETÉS Biztos, hogy a Nagyszünet olva­sói közül már mindenki volt sze­relmes, neadjisten, teljesen elvet­te az eszét ez a furcsa érzés. És bár mindannyian túlesünk raj­ta, mint a bárányhimlőn, a,kórkép” személyenként változik. „Bosszúra éhes, mégis oly édes” - lányok és fi­úk, ez lenne a szerelem? Mi a szerelem? Magyarázhatnánk tudományo­san, hogy a hormonális alapú, meg puszta kémiai reakciók összessége, vagy hogy a szerelem nem más, mint alapvető párosodási ösztön. És az alapján tetszik meg az adott illető, hogy az a „valami” ott belül megfelelőnek ítéli meg az utód- nemzésre. Ez nem lehet ennyi! Nem lehet egy kémiai reakcióso­rozathoz szonetteket írni, zenemű­veket szerezni. Sokan például ezt tartják életük értelmének, a lét meghatározójának, és mindenféle bölcsességeket költenek hozzá, mint pl. „Ennyi csak, mi tudható, szeretni kell, s szeretve lenni jó!” (Moulin Rouge). Többnek kell len­nie! Ne felejtsük el, hogy az ember még azt se tudja, mi az a szerelem, de már hiányzik neki, pedig elvüeg, amid nincs, az nem hiányozhat. Vagy mégis? Plátói, viszonzott, viszonzatlan... Meg aztán van belőle sokfajta: egyoldalú, kétoldalú, néha há­rom is (na, itt már bajok vannak), plátói, viszonzott, viszonzatlan, „kedvellek!”, anyagi megfontolá­sú, önfeláldozó, boldog, boldog­talan, és még sorolhatnánk a vál­fajokat. Persze a téma - mint mindig - sokkal szövevényesebb, mint vár­nánk, és sokkal több annál, hogy „van egy csaj meg egy srác, akik megtetszenek egymásnak, talál- kozgatnak, és vagy lesz belőle vala­mi, vagy nem”. Rohanó világunkban rá vagyunk szorítva arra, hogy hamarabb vál­junk felnőtté, és mint ilyen, hama­rabb kezdjük az ellentétes nem fe­jének elcsavarását. Jogosan merül fel a kérdés: mindenképpen szük­ségünk van erre, vagy mindenki Rómeó és Júlia példáját akatja kö­vetni? (gr, cs) Nem lehet egy kémiai reakciósorozathoz szonetteket írni, zeneműveket szerezni (Somogyi Tibor felvétele) KERES VIGYORGO (vicclap.hu) Ebben az esetben a tűzcsap használata vécézés után kötelező (vicclap.hu) A program költségvetése a 2007-2013-as időszakban az eddigi háromszorosa, 3,1 milliárd euró lesz Erasmus-ösztöndíj - a hallgatói élet színfoltja ÖSSZEÁLLÍTÁS A mobilitás célja, hogy a fiatalok a külföldi szakmai tanulmányok elvégzése közben egy másik ország kul­túráját és társadalmát is megismerjék, a nyelvi ismeretek és készségek fejlesztésével együtt (Képarchívum) Bele szeretnél kóstolni a külföldi egyetemek, főiskolák vüágába? Szeretnél megismerni új kultúrá­kat úgy, hogy a nyelvtudásod is ja­vuljon? Hallgatóként ennek a leg­könnyebb módja, ha Erasmus- ösztöndíjra pályázol intézményed­nél. Az Erasmus az Európai Bizottság egyik legsikeresebb és legismer­tebb oktatási programja, mely az 1987-es indulástól mostanáig több mint 1,7 millió egyetemi hallgató mobilitását segítette elő Európá­ban. A program a neves filozófus­ról, teológusról, humanistáról, Rot­terdami Erasmusról (1465-1536) kapta a nevét. Az Erasmus-prog- ram az Európai Unió huszonöt tag­állama mellett hat ország (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Bulgária, Románia és Törökország) egyete­mein és főiskoláin nyújt lehetősé­get 3-10 hónapos külföldi részta­nulmányokra. Ä programban 2500 felsőoktatási intézmény vesz részt. A 2004/2005-ös tanévben Euró- pa-szerte 144 037 diák tanult Erasmus-hallgatóként külföldön. A mobilitás célja, hogy a fiatalok a külföldi szakmai tanulmányok el­végzése közben egy másik ország kultúráját és társadalmát is megis­merjék, a nyelvi ismeretek és kész­ségek fejlesztésével együtt. A prog­ram költségvetése a 2007-2013-as időszakban az eddigi háromszoro­sa, 3,1 milliárd euró lesz, ami azt jelzi, hogy a jövőben is érdemes számolni vele. A ösztöndíj minimum 200 euró havonta A program előnye, hogy minden Erasmus-diák mentesül a fogadó intézményben a tandíj fizetése alól, illetve nem kell fizetnie az intéz­mény által nyújtott szolgáltatáso­kért (beiratkozás, vizsgadíj, labora­tóriumok és könyvtárak használa­ta). A legtöbb esetben - de nem kö­telező érvényűén - az Erasmus- hallgatók ösztöndíjban részesül­nek. Az ösztöndíj mértéke a küldő intézmény döntésétől függ. A 2006/2007-es tanévben a havi mi­nimum-ösztöndíj 200 euró. A havi ösztöndíj maximuma 500 euró. Saját zsebből kell kiegészíteni Megjegyezzük, az ösztöndíj nem fedezi a nyugat-európai hallgatói élet költségeit. A kint jártak tapasz­talatai szerint egy félévre 70-80 ezer koronát vagy saját zsebből vagy kinti munkával hozzá kell ten­ni. A hallgatók saját intézményük­nél pályázhatják meg az ösztöndí­jat. Már a felsőoktatási tanulmá­nyok első évében érdemes megter­vezni a következő éveket: melyik évben lenne érdemes külföldön hallgatni a tárgyakat (f) A külföldi ösztöndíj előnyei: ♦javuló nyelvtudás, ♦ kultúrák iránti nyitottság, ♦ új tájak, városok megismerése, ♦ nemzetközi baráti kör kialakítása, ♦ nagyobb alkalmazkodókészség, ♦ más tanulási és munkaszemlélet elsajátítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom