Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)

2006-12-06 / 280. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 6. Kitekintő - hirdetés 15 A híres, több ezer éves damaszkuszi acél rendkívüli tulajdonságait is nanotechnológiai megoldással magyarázzák a drezdai egyetem kutatói Már az ókorban is alkalmazták a nanotechnológiát A nanotechnológia több ezer éves alkalmazására bukkan­tak a francia múzeumi kuta­tási és restaurálási nemzeti központ munkatársai. ÖSSZEFOGLALÓ A nanotechnológiát joggal tart­juk a legmodernebb, a napjaink­ban leggyorsabban fejlődő tudo­mányágak egyikének, az ókorban kidolgozott hajfestési technológi­ából azonban ma is tanulhatunk. A híres, ugyancsak több ezer éves damaszkuszi acél rendkívüli tulaj­donságait is nanotechnológiai megoldással magyarázzák a drez­dai egyetem kutatói. A görög-római időktől a közel­múltig ólomvegyületeket használ­tak a haj sötétebbre színezésére, ám az ólom mérgező volta miatt ezeket a megoldásokat ma már nem alkalmazzák. A kutatók a régi recept szerinti egyszerű keverék hatását vizsgál­ták: víz, oltott mész (kalcium-hid- roxid) és ólom-oxid elegyébe szőke emberi hajszálakat áztattak három napra. Közben időnként ki­emeltek néhány hajszálat és mo­dern laboratóriumi eszközökkel megvizsgálták az elszíneződés előrehaladását. Az optikai mikroszkópban jól látszott, ahogy a festékanyag az idő múlásával egyre beljebb hatol a hajszálakba. Elektronmikrosz­kóppal és spektroszkópiai vizsgá­latokkal azt is feltárták, hogy a sö­tétedéssel összhangban nő az ólom koncentrációja, tehát egy ólomvegyület okozza a szín meg­változását. Újabb elektronmik­Az ókorban a hajfestésnél voltaképpen nanotechnológiai eljárást alkalmaztak. Ugyancsak a nanotechnológia segít megérteni a szamurájkardok rendkívül erős pengéinek titkát ls- (Képarchívum) roszkópos vizsgálatokkal derítet­ték ki, hogy a hajszál kérgét alkotó szálacskák, mikrorostok körül ólom-szulfid kristályok rakódnak le. A sötét ólom-szulfid kristályok a hajban levő aminosavak kéntar­talmának és az ólomsóknak a ta­lálkozásából születnek. Az igazi meglepetést a kristály méretének meghatározása hozta: a kristály­szemcsék átmérője átlagosan mindössze 5 nanométer volt. Hasonló méretű ún. kvantum­pöttyöket ma a laboratóriumok­ban az anyagtudomány vívmánya­it bevetve állítanak elő kutatók. Most kiderült, hogy erre a hajszá­lak is képesek. A francia kutatók újabb kísérletekbe kezdtek: más fémionokat hoznak érintkezésbe a hajjal, hogy kiderítsék, ezekből is kialakul-e nanoméretű szemcse. Lehetséges, hogy hajszálakból álló „nanoreaktorok” is bevonulnak a nanotechnológia fegyvertárába? A damaszkuszi acél titka A damaszkuszi acélból készült fegyvereket hajlékonyságuk és ke­ménységük tette híressé. Az ere­deti gyártástechnológia receptje ma már nem ismeretes, valamikor a 18. században elveszett. Az eljárás valószínűleg indiai eredetű, és Európában már a ró­mai császárkorban ismerték. Ké­szítésének technikája eljutott Kí­nába is, Japánban pedig a szamu­rájkardok készültek damaszkuszi acélból. A középkorban Damasz­kusz volt leghíresebb előállítási helye, ezt őrzi a név. A damaszkuszi pengében ke­mény és lágy acélrétegeket ková­csoltak egybe. A magasabb szén­ás foszfortartalmú rugalmas réte­gek védték a kemény, merev réte­get a töréstől - foglalja össze az ismereteket a Magyar Nagylexi­kon. A német anyagtudományi szak­emberek is elektronmikroszkóp­pal igyekeztek a finom részleteket feltárni. Az acélban nanométeres méretű csövecskéket vettek észre, olyanokat, mint a modern tech­nológia szén-nanocsövei. A csövek csak akkor váltak jól láthatóvá, ha előtte sósavval kiol­dották a csövekből a bennük rejtőző cementit (vas-karbid) szálakat, a „nanodrótokat”. A ce­mentit a hűlés és hőkezelés során képződik az acélokban. A kutatók szerint az alapanya­gul szolgáló indiai eredetű érc­ben szennyezésként jelenlevő át­meneti fémek katalizátorként se­gítették a szén-nanocsövek kiala­kulását, amikor fával tüzeltek az acélgyártásnál. Ezekbe a csövek­be épültek be azután a cementit szálak. Az eredményt nem mindenki fogadja el, a cementit ugyanis ön­magában is létezik rúd alakban, nincs tehát feltétlenül szükség szén-nanocsövekre a cementit- szálak kialakulásához. A kutatók optimisták. Bíznak abban, hogy az új ismereteket felhasználva fegyverkovácsokkal együtt fel tudják majd támasztani az ősi technológiát, (origo) T" 'Mobile­jednoducho blizsie Hívj 100 koronáért havonta a csupán 1 Sk-ás szuper telefonnal! Aktiváld az új Fix 100 Sk programcsomagot, és egy Nokia 2610-es telefont is szerezhetsz hozzá, mindössze 1 Sk-ért! Ne habozz hát és cseréld le az előfizetett kártyádat Fixre! Olyan előnyösen fogsz telefonálni, mint a havi programokkal, azonos áron az összes hálózatba, ám a telefonegyenleged (kredited) mindig ellenőrzésed alatt lesz! Az ajánlat érvényes 2006. XII, 31 .-áig a Fix 100 Sk programcsomag aktiválásával és a szerződéséhez csatolt, 24 hónapos futamidejű függelék aláírásával. Az előfizetett programcsomag 12 hónap elteltével automatikusan Fix 300 Sk-ra változik. Az ajánlat nem kombinálható a 2006. XII. 31 -áig érvényes karácsonyi ajánlattal. Ügyfélszolgálati vonal: 12345 ■ www.t-mobile.sk NOKIA Connecting People Nokia 2610 1,­a Fix 100 Sk programhoz BP-6-15482

Next

/
Oldalképek
Tartalom