Új Szó, 2006. december (59. évfolyam, 276-299. szám)
2006-12-06 / 280. szám, szerda
12 Európai unió ÚJ SZÓ 2006. DECEMBER 6. www.ujszo.com Vállalataink túl alacsonynak tartják a Brüsszelben meghatározott szén-dioxid-kibocsátási kvótát - az EB klímavédelmet, környezetbarát technológiákat akar Fékezheti a szlovák növekedést a kvótarendszer? Aki kevesli, vásárolhat magának plusz szén-dioxidot (Reuters-felvétel) Brüsszel/Pozsony. Alaposan lefaragta az Európai Bizottság a Szlovákia által a 2008-2012-es időszakra kért évi szén-dioxid-kibocsátási kvótát. Legnagyobb hazai vállalataink szerint ez fékezheti a gazdasági növekedést. Más hazai szakértők úgy vélik, reális az a mennyiség, amennyit Brüsszelben engedélyeztek számunkra. ÖSSZEFOGLALÓ Az EB a múlt héten kvótacsökkentést tíz tagországtól kért, ezek: Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Szlovákia Franciaország, Svédország és Németország. Az érintett országok háborognak, viszont a nemzetközi környezetvédelmi szervezetek - köztük a Greenpeace és a Természetvédelmi Világalap (WWF) - azonnali reagálása az volt: a kibocsátási határok még mindig díjazzák a nagy szennyezőket. Nemzeti tiltakozások Mint Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos brüsszeli sajtóértekezletén rámutatott, a további csökkentésre szükség van a klímavédelem és az uniós kvótapiac jó működése érdekében egyaránt. Szerinte a döntéssel az EU megmutatta: továbbra is teljes mértékben elkötelezett a nemzetközi klímavédelmi célok elérése érdekében. A nemzeti tiltakozások kapcsán pedig emlékezetni kell: az EU-nak 2012-re az 1990-es szinthez képest összesen 8 százalékkal kellene csökkentenie szén-dioxid-kibocsá- tását. Dimasz egyúttal környezetvédelmi sikernek nevezte a kvótapiaci rendszert, amelyben uniós szinten több mint 11 ezer cég lehet érintett. A rendszer bátorítja a környezetbarát technológiákat, drágítja a szennyezést és bünteti a kvótát túllépőket. Háborgó vállalatok Ami Szlovákiát illeti: 2008- 2012-re évi 41,3 millió tonna széndioxid kibocsátását kértük, de az EB csak 30,9 millió tonnát hagyott jóvá. Ez 0,4 millió tonnával így is több, mint amennyit a 2005-2007- es időszakban az EB engedélyezett számunkra. A kassai U. S. Steel - amely hazánkban vitathatadan listavezető a C02 kibocsátása terén - vezetői csalódottak, Ján Baca szóvivő szerint a brüsszeli döntés jelentősen korlátozza a szlovákiai vállalatok globális konkurenciaképességét. A legrosszabbul a Szlovák Villamosművek (SE) járhat, amely a legnagyobb kvótaemelést kérte, egyelőre nekik sem volt idejük a következmények felmérésére. A vegy- és gyógyszeripari cégek is elfogadhatatlannak tartják a csökkentést, az őket tömörítő szövetség több százmillió koronás veszteséget jósolt. A környezetvédelmi tárca sem hozta még nyilvánosságra, hogyan kívánja elosztani a vállalatok között a csökkentett mennyiséget. Két lehetőségük van azoknak a vállalatoknak, amelyek majd keveslik a számukra engedélyezett mennyisé; get. Vagy azoktól a cégektől vásárolnak emissziót, amelyek ezzel kereskednek, vagy pedig a börzén. A kvótavásárlás azonban költséges, hiszen egy tonna ára a 7-8 eurótól 30-40 euróig is texjedhet. Jelenleg például 8 euró egy tonna, s az idei maximális ár 29 euró volt. Direktív elosztás Nem tartja kielégítőnek a szlovák környezetvédelmi minisztérium sem a minimális, 0,4 mülió tonnás kvótaemelést. Peter Visvá- der szóvivő a Hospodárske no- vinynek azt nyilatkozta, Brüsszel a döntés során nem vette figyelembe a szlovák bruttó hazai össztermék várható növekedését, sem a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű két blokkjának leállítását. Márpedig ezeket részben a hőerőművek teljesítményének fokozásával kell kompenzálni, ami a szén-dioxid-kibocsátás növekedésével jár. A tárca azért sem tartja megfelelőnek Brüsszel kvótaelosztási rendszerét, mert nem veszi figyelembe a gyors gazdasági növekedést felmutató tagállamok érdekeit. Ráadásul az EB korábban tárgyalt a tagállamok képviselőivel a nemzeti emissziós limitekről, idén azonban már csak direktíven hozta meg döntését. Ezzel szemben Miroslav Wöllner, a munkáltatói szövetségek felügyelő tanácsának elnöke - mint a Sme írta - úgy véli, a Szlovákia számára meghatározott mennyiség összhangban van a szükségleteinkkel. „Még nem fordult elő, hogy valamely vállalatnak nagy mennyiségű emissziót kellett volna vásárolnia.” Utalt rá: az a gyakorlat, hogy a cégek általában magasabb kvótákat követelnek, mint amennyire szükségük van. Uniós „klímatőzsde” Mint utaltunk rá, azok a vállalatok, országok, amelyek nem szennyeznek annyit, amennyit a kvótájuk megenged, a fennmaradó mennyiséget jó pénzért eladhatják. A szén-dioxid árfolyama az EU „klímatőzsdéin” az elmúlt hetekben, hónapokban alacsonyan mozgott. Az eddigi legalacsonyabb árfolyamot november 17-én jegyezték, 8,4 eurós szinten egységenként. A szén dioxid tavaly 30 euró körül érte el maximumát. A szakértők most az árak további esésére számítanak, mert túlkínálat van a piacon. Budapesten a múlt héten jelentették be: a magyarországi szén-dioxid aukcióból a központi költségvetés körülbelül 2,5 milliárd forint bevételre számíthat. December 11-én a magyar állam 1,2 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő kibocsátási egységet kínál értékesítésre aukció keretében, az unió emisszió-kereskedelmi rendszerében (ETS). Az ETS lassan 2 éves működése során a magyar aukció lesz az eddigi legnagyobb kvótaárverés, ráadásul az első interneten bonyolított ilyen ügylet. Az unió 25 tagja közül négy ország tartalékolt aukción értékesíthető kvótát. Elsőként Írország adott el árverésen szén-dio- xidot, mégpedig 250 ezer egységet az idén februárban. Az tegnapelőtt meghirdetett aukción pedig 963 ezer egységet kínált eladásra. Dánia és Litvánia is rendelkezik még aukciós tartalékkal. Közülük eddig Dánia jelentette be értékesítési szándékát, ám egyelőre nem ismertek a részletek. Az éghajlatvédelmi megfontolásból beindult ETS-ben az EU leginkább környezetszennyező iparágainak 12 ezer létesítménye vesz részt, (hn, s, mti, -nák) RÖVIDEN Előretolt migrációs helyőrség Brüsszel. Agyforgalmat szeretne agyelszívás helyett az EU. Legalábbis ezzel nyugtatja az afrikaiakat, akik már most félnek Brüsszel formálódó új migrációs politikájától. A szándék kettős: meggátolni a törvénytelen bevándorlást és a csempészetet, ugyanakkor lehetővé tenni a szakképzett afrikai munkaerő foglalkoztatását. Az EU 40 millió euróval kíván hozzájárulni az afrikai munkahelyteremtéshez. Franco Frattini igazságügyi biztos munkaügyi központok létrehozását szeremé elérni, ezek az intézmények egyeztetnék a munkaerő-keresletet és -kínálatot az afrikai országokban. Afrikai segélycsoportok szerint a szakképzett munkaerő Európába csábítása súlyos hatással lehet a térség fejlődésére, (euractiv.hu) A Greenpeace leleplezése Brüsszel. Az Európai Bizottság elismerte: brüsszeli központjának felújításánál illegálisan beszerzett, esőerdőkből származó faanyagot használtak fel. Ezt a Greenpeace jelentette be. A környezetvédők állítják: igazolatlan eredetű fumérlemezt használtak a Berlaymont épület 13. emeletének felújításánál, bár a bizottság külön igényelte a munkálatot végző cégtől, hogy kizárólag igazolt eredetű anyaggal dolgozzon. „Felháborító a gondolat, hogy a biztosok a föld egyik legértékesebb erdejének törmelékein járnak, ugyanakkor jelentős PR-kam- pányt folytatnak a biodiverzitás megmentéséért” - áll a Greenpeace közleményében, (euractiv.hu) Új konzuli szolgáltatások • Brüsszel. Az EB egyebek között fejlődő országokban létrehozandó közös irodák létesítésével szeremé fejleszteni az unió polgárainak az EU-n kívül nyújtható konzuli szolgáltatásokat. A nyilvánosságra hozott vitairat szerint az uniónak vigyáznia kell polgáraira a vüág minden részében. Az EU eddigi szerződéseinek értelmében olyan országokban, ahol egy uniós állampolgár hazájának nincs képviselete, az utazó igénybe veheti más EU-tagok képviseleteit, ahol úgy kell őt kezelni, mintha odatartozó állampolgár lenne. (MTI) Kiterjesztik az importtilalmat Brüsszel. Az unió állategészségügyi szakértői újabb három hónappal - 2007 március végéig - kiterjesztették a tilalmat a fogságban tartott élő madarak importjára az unión kívülről. Eredetileg nem akarták kiterjesztem a tilalom hatályát, de több időre van szükség az EU vezető élelmiszerbiztonsági ügynöksége, az EFSA állásfoglalásának az élő madárimporttal kapcsolatos értékelésére. (MTI) Akadozik az euróövezeti feltételek teljesítése Megszavazta az EP a hetedik keretprogramot Szlovákia még remélhet Kutatásra 54 milliárd jut ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Szlovákiának még van reménye arra, hogy teljesíti az euró 2009-es bevezetésének feltételeit. Ciprus és Málta is elég hamar bevezetheti a közös pénzt, hat tagállamnak a 2004-ben csatlakozónak közül azonban elég rosszak az esélyei. A január elsején csatlakozó Romániával és Bulgáriával a vizsgálatok még nem foglalkoznak, a tízek közül éllovasnak számító Szlovéniában pedig már 2007 januárjában az euró lesz a fizetőeszköz. Nézzük a részleteket. Az Európai Bizottság most elkészült jelentését hivatalosan csak ma hozzák nyilvánosságra, de néhány részletét már kiszivárogtatták a hírügynökségeknek. A most megvizsgált nyolc új tag közül még egyik sem teljesíti az összes euróövezeti feltételt. Az EB az új tagok közül Észtország, Lettország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Málta és Ciprus házatáján nézett körül. Litvániát a tavaszi euróövezeti jelentkezésekor már megvizsgálták, de kérelmét elutasították. Az EB jelentése szerint Magyar- országnak, Lengyelországnak és Csehországnak a nagy államháztartási hiány okoz gondot. Észtországban és Lettországban a gyors infláció a fő baj. Ugyanakkor Észtország az egyetlen a tízek közül, ahol a központi bank tevékenységét szabályozó törvény mindenben megfelel az EU szabályainak. Ciprust kedvezően értékelte az Európai Bizottság, „gazdasága erősen integrálódott az EU-ba” írták a jelentés készítői. Helyeselték, hogy Ciprus jövőre rendkívüli vizsgálatot kérjen a brüsszeli bizottságtól és az Európai Központi Banktól, üy módon - elemzők véleménye szerint - Ciprus lehet a második az új EU-tagok közül, amely csatlakozhat az euróöve- zethez 2008-ban. Málta jelenleg egy euróövezeti feltétel teljesítésére képes, ez a hosszú lejáratú hitelek kamatára vonatkozó feltétel, de jövőre még hármat teljesíthet, viszont továbbra is probléma a referenciaértéket meghaladó infláció. Szlovákia is csak a kamatfeltételt teljesíti egyelőre, de közel jár a központi bankra, az árfolyamstabilitásra és némi erőfeszítéssel az államháztartási hiányra vonatkozó feltétel teljesítéséhez is. Az infláció jövőre és 2008-ban enyhülni fog, írták a jelentés készítői, sejtetve: egyelőre nem tartják irreálisnak Szlovákia 2009-es euróövezeti csatlakozási céldátumát. Litvániának, Lengyelországnak, Magyarországnak és Csehországnak nincs már hivatalos céldátuma az euróövezeti csatlakozásra. Észtország kormánya - az inflációs kilátások miatt - épp a múlt csütörtökön vált meg az eddigi, 2008-as céldátumtól, új időpont megjelölése nélkül. Lengyelország már teljesíti az inflációra és a hosszú távú kamatokra vonatkozó feltételt, de az államháztartási hiánya túl nagy, a zloty ingatag és a központi bankra vonatkozó törvény sem egyeztethető össze az uniós szabályokkal. Magyarország pedig jelenleg egyetlen euróövezeti csatlakozási feltételt sem teljesít, (mti, p, ú) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A napokban fogadta el az Európai Parlament a 2007-2013-as uniós kutatási keretprogramról szóló tíz parlamenti jelentést. Ezáltal a hét év alatt az unió több mint 54 milliárd eurót fordít az unión belüli nemzetközi kutatásra és fejlesztésre. Egyszerűsödnek a részvételi felvételek és eljárások - ami rendkívül jó lehetőség az új tagállamok kutatói számára -, és a program kiterjed az űrkutatásra is. Az unió célja, hogy további lépéseket tegyen az „európai kutatási térség” megteremtése felé. Az átfogó jelentés készítője, a lengyel Jerzy Buzek a szavazás előtti sajtótájékoztatóján azt mondta, a most kifutó hatodikhoz képest, a 2007 és 2013 közötti, hetedik keretprogram 40 százalékkal több forrást tesz elérhetővé. Az 54 milliárd eurós program a közös agrárpolitika és a strukturális programok után az EU harmadik legnagyobb finanszírozási eszköze lesz. Külön támogatja a program az egyetemek, az ipar, a kutatási központok és közigazgatási hatóságok, valamint az unió és harmadik országok együttműködését, a határokon átnyúló kutatást, a kutatók képzését és előrelépését, a kutatási infrastruktúra fejlesztését, a regionális kutatási csoportokat, a kis- és középvállalkozásokat. Szorosabb kapcsolatokat ösztönöz a tudomány és a társadalom között, valamint a nemzetközi együttműködés terén. A program garanciákat akar adni arra, hogy Európa megtartsa és motiválja az európai kutatókat”. EP-dokumentum a fogyatékosok életkörülményeiről Esélyjavító technológiák MTl-HÍR Brüsszel. A fogyatékosok érdekeinek erőteljesebb képviseletével, a támogatás minőségéről szóló európai charta létrehozásával és az információs technológiák jobb hozzáférhetőségével javítanák az európai parlamenti képviselők a fogyatékkal élők életkörülményeit. Ez áll a témáról a múlt héten megszavazott jelentésben, A vitában elhangzott: az új digitális technológiák - különösen a média területén - azonos esélyt biztosítanak a fogyatékkal élők számára is. A képviselők a jelentés szerint fontosnak tartják, hogy a fogyatékosok aktívan részt vegyenek a szakképzésben és az internetes tanulásban, valamint a sportban. Gurmai Zita magyar képviselő szerint a fogyatékkal élők helyzete ma Európában rendkívül nehéz, többszörös diszkriminációval kell szembenézniük. A legtöbb helyen még a mozgásukhoz alapvetően fontos, akadálymentes közlekedésük sem megoldott, nemhogy társadalmi beilleszkedésük.
