Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-02 / 252. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Hangay Enikő Csendes napjai Pozsony. Hangay Enikő fotóművész felvételeiből nyílik kiállítás a Fotóhónap keretében ma 15 órakor a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházában. A fiatal művész Csendes napok című sorozata a természet és a városi ember kapcsolatát tükrözi. A kiállítás kurátora Csízek Gabriella. Megtekinthető november 30-ig. (ú) Könyvárverés a Tisza-partján Szeged. Több mint négyszáz könyv és folyóirat ritkaság kerül kalapács alá szombaton azon a könyvárverésen, melyet immár nyolcadik alkalommal rendeznek meg a Tisza-parti városban. Az aukción több szegedi antikvárium régi, ritka könyvei, összesen 435 tétel közül válogathatnak a licitálók. A legrégebbi árverésre kerülő kötet egy 1655-ben Frankfurtban nyomtatott latin nyelvtankönyv, melyet egy néhány esztendővel később készült irodalomtörténeti művel kötöttek egybe. A tétel kikiáltási ára 80 ezer forint. (MTI) Gregor Józsefet méltatta a The New York Times Amerikában is tisztelték MTl-HÍR Washington. Hatalmas ember volt hatalmas hanggal és lenyűgöző színészi képességgel - írta Gregor Józsefről a keddi The New York Times. A múlt hét pénteken 66 éves korában súlyos betegség után elhunyt operaénekesről a lap úgy írt: igazi sztár volt Magyarországon, az 1970-es évek óta a magyar opera egyik meghatározó énekese volt olyan basszbariton szerepekben nyújtott teljesítményével, mint Sarastro (Varázsfu- vola), Falstaff (Falstaff) és Me- fisztó (Faust). Markáns hangjával és erős szerepjátékával tiszteletet vívott ki az amerikai közönség körében, bár sohasem szerzett olyan hírnevet, mint hazájában, ahol a művészeknek adható legmagasabb kitüntetés, a Kossuth-díj birtokosa volt. Életrajzából az újság kiemelte azt az elemet, hogy 1990-ben a Szegedi Opera igazgatója lett, de lemondott, mivel el akarta kerülni, hogy politikai megfontolások befolyásolják művészeti döntéseit. Ez is hozzájárult népszerűségéhez. Az 1980-as évek végétől egyre többet utazott külföldre, Franciaországba, Belgiumba, Kanadába és az oregoni Portland Operába, ahol egészen 2002-ig rendszeresen fellépett. Állítólag a Budapesti Operával való vitája miatt vállalt több külföldi szereplést; gyakran megfordult a Houstoni Nagy Operában és a New York-i Metben. MOZIJEGY Afrikai szeretők Carola (Nina Hoss) éppen hazafelé indulna kenyai nyaralásáról, amikor véletlenül találkozik a szamburu törzshöz tartozó Le- maliannal (Jacky Idő), aki hagyományos harci öltözetével és fegyvereivel igencsak lenyűgöző látványt nyújt az európai nő számára. A rövid találkozásnak fatális következményei lesznek: Carola hirtelen úgy dönt, mégsem utazik vissza Svájcba, hanem Kenyában marad és megkeresi Lemaliant - barátját (Janek Rieke) viszont hazaküldi egyedül. Az afrikai vadonban egyedül próbálja felkutatni a maszáj harcost, mígnem Maralalban találkozik és összebarátkozik a német Elisabeth-tel (Katja Flint). A városban újra összefut Lemali- annal, s követi őt falujába, Bar- saloiba. Carola úgy dönt, végleg hátat fordít régi, svájci életének. Nem kis akadályokat kell leküz- denie ahhoz, hogy alkalmazkodjon az afrikai vadonban uralkodó viszonyokhoz, s új életet teremtsen magának. Am amiről azt hitte, hogy élete nagy szerelme, az idő múlásával rémálommá változik. Carolának el kell gondolkoznia azon, hogyan mentheti meg magát és kétéves kislányát... A film alapjául Corinne Hofmann Afrikai szeretők című regénye szolgált, mely négymillió példányban kelt el világszerte. Nem mindennapi szerelmi történet az Afrikai szeretők - a klasszikus romantikus drámák hagyományait is szem előtt tartva, két világ ütköztetéséből egzotikus, szokatlan stílusú film született. Német filmdráma. Rendező: Hermine Huntgeburth. Szereplők: Nina Hoss (Carola), Jacky Ido (Lemalian), Katja Flint (Elisabeth), Antonio Prester (Bernardo), Janek Rieke (Stefan) (port.hu) A film alapjául Corinne Hofmann Afrikai szeretők című regénye szolgált, mely négymillió példányban kelt el világszerte. Nem mindennapi szerelmi történet. (port.hu) Bemutatóról, tervekről és az igazgatóhiányról Hégli Dusánnal, az Ifjú Szivek művészeti vezetőjével Tánc, színház, iskola www.ifjusztvek.sk Skola tanca 2. •ifjú- S í i v e le A-^vúrTánc- eguuiies Amhq Srlv cia Pozsony •MuS* Ezt a műsort felnőtteknek ajánljuk?* Tenio program etdporücqme dospeißm .»• -s'J ■■ í eh: =,V-- .< r- -;- * -i-: h. Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes Mad'arsky umelcckv súbor Mladé srdeia Ä'!5E* Hégli Dusán Szerte az országban számos helyen bemutatta már az Ifjú Szivek új, Tánciskola 2. című műsorát, a pozsonyi bemutatót immár hagyományosan őszre tervezték. Novemberben 20-án 17.00- tól és 19.30-tól az Astorka Színházban láthatja a főváros közönsége a nagy sikerű Magyar tánciskola folytatását. Az Ifjú Szivek háza táján azonban a bemutatón kívül egyéb újság is van. Erről beszélgettünk Hégli Dusánnal, az együttes művészeti vezetőjével. MISLAY EDIT Hogyan született a Tánciskola 2.? Azt hiszem, kevés olyan gyerek van az országban, aki még nem látta a Magyar tánciskolát. Összesen körülbelül 120 alkalommal adtuk elő. Ez még a Broadwayn is szép szám. S mivel tájolunk, a 120 előadáshoz még hozzáadhatunk vagy 30 ezer kilométernyi buszozást. A gyerekek mindenhol nagyon lelkesedtek a műsorért, és követelték, hogy menjünk újra, de ne ezzel a műsorral, hanem másikkal. így „kénytelenek” voltunk elkészíteni a második részt. Mit láthat a közönség a folytatásban? A Magyar tánciskola a Kárpátmedencei magyar tánctípusokat mutatta be, míg a Tánciskola 2. más megközelítésből, tánctörténeti szempontból láttatja ugyanennek a régiónak a magyar, román, szlovák, cigány táncait. Azokat a tánctípusokat vittük a színpadra, amelyek még a reformkor előtt alakultak ki, amikor még nem a csárdás volt a nemzet tánca. Természetesen mindezt olyan formába öntöttük, hogy a gyere(Somogyi Tibor felvétele) kék számára érthető legyen. Nem titkolt célunk, hogy ezt a műsort szlovák iskolákban is bemutassuk, sőt, volt is már rá példa. Szeptembertől az együttes kezdeményezésére és közreműködésével néprajz tagozatos osztály nyílt a pozsonyi Duna utcai gimnáziumban. Milyen elgondolásból indult és mekkora volt az érdeklődés iránta? Több fél érdeke is találkozott a néprajz tagozat elindításában. Egyrészt azoké a fiatal táncosoké, akik szeremének a Szivekben táncolni, másrészt a Sziveké, hiszen szükségünk van utánpótlásra. S nem utolsósorban a gimnázium számára is előnyös, hogy olyan képzést tud nyújtani a diákoknak, amelyre tudomásom szerint Szlovákiában máshol nem nyílik lehetőségük. Az a tizenkét gyerek, aki idén megkezdte tanulmányait a néprajz tagozaton, teljes értékű érettségit szerez, emellett néprajzot, táncjelírást, mozdulatelemzést, népzenét, zeneelméletet, művészettörténetet, zenetörténetet hallgatnak, valamint heti két- három alkalommal a Szivekben táncolnak. Vagyis Szivek-taggá váltak? Mivel az együttesnek csak 18 éven felüliek lehetnek hivatásos tagjai, a fiatalok számára létrehoztunk egy ifjúsági csoportot, és önálló koreográfiákat is szeretnénk készíteni velük. A csoport egyébként minden, 15-18 év közötti fiatal előtt nyitott, szívesen várjuk őket, ha szeretnének táncolni. Az ifjúsági csoportban is a szó legnemesebb értelmében vett profi munka folyik. Milyenek a tapasztalatok a harmadik évfolyamába lépett táncfőiskolával, a budapesti Táncművészeti Főiskola pozsonyi kihelyezett tagozatával, amelynek elindításában az együttes oroszlánrészt vállalt? idén anyagi okok miatt volt némi gond a tanévkezdés körül, megemelkedett a tandíj is. Figyelembe kell venni azonban, hogy Budapest számára ráfizetéses a kihelyezett képzés, és mindenképpen értékelendő, hogy végigviszik. Amikor elindítottuk, sokan nem hittek benne, hogy működni fog a pozsonyi Táncművészeti Főiskola. Mára bebizonyosodott az ellenkezője. Sőt, vannak magyarországi hallgatóink is, akik menet közben pártoltak át hozzánk, hiszen Győrhöz közelebb van Pozsony, mint Szombathely vagy Budapest. Az együttes székháza hamarosan egy új kamara-színházteremmel bővül. Túlajdonképpen a próbaterem lesz átalakítható színházteremmé. Már régóta tervezzük, az elmúlt két évben pedig végre felpörögtek az események, és pénzt is sikerült szereznünk a megvalósításra. December 31-ig kell elkészülnie. Arénaszerű színpada és 90 férőhelyes nézőtere lesz. Oktató előadásokat szeretnénk itt tartani iskoláknak, de ki is lehet majd bérelni. Szívesen látunk más magyar és szlovák táncegyütteseket is, hogy bemutassák a műsorukat. Arra is gondoltunk, hogy turistáknak is tarthatnánk itt előadásokat. Muszáj valamilyen irányba lépnünk, hogy a munka minőségén javítani tudjunk, mert eddig sem, és most sem úgy néz, mintha bármit is szeretne valaki a fenekünk alá rakni. Mi a helyzet az együttes igazgatói posztjával? Szeptember 13-áig kellett leadni a pályázatokat. A törvény megszabja, hogy mennyi időt kell hagyni az ilyen jellegű pályázat leadására. Arról azonban nem rendelkezik, hogy a leadási határidőhöz képest mikor kell lefolytatni a szóbeli meghallgatást, vagy mikor kell kinevezni az új igazgatót. Csupán azt írja elő, hogy a miniszter által kinevezett komisszió tagjait, valamint a pályázókat legalább 7 nappal a meghallgatás előtt értesíteni kell. Ezenkívül azt is kimondja a jogszabály, hogy a komisszió legalább egy tagjának az együttes alkalmazottai közül kell kikerülnie. Történt valami azóta az ügyben? Bennünket hivatalosan még nem értesítettek. Mennyire befolyásolja az együttes munkáját az igazgatónélküliség? A megbízott igazgatónknak, Karaba Margitnak korlátozott jogköre van arra az időre, amíg az új igazgatót kinevezik. Az Ifjú Szivek rengeteg változás előtt áll, hiszen készül a színházterem, egy ifjúsági csoport jött létre az együttesen belül, bemutatóra készülünk, egyszóval több olyan döntést kell hozni a napokban, ami nem egy-két hónapra, hanem több évre előre meghatározza az együttes működését. Úgy meghozni ezeket a döntéseket, hogy az ember nem tudja, mi lesz az Ifjú Szivekkel holnap vagy holnapután, elég nehéz. Igazából nem tudom, kinek jó ez a helyzet. Szergej Bondarcsuk rendező elveszettnek hitt filmsorozata, a Csendes Don végre képernyőre kerülhet Akárha a cári család hamvai tértek volna haza MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. November 7-én, azaz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján mutatja be az orosz televízió Szergej Bondarcsuk elveszettnek hitt Csendes Donját, amelyet a Szovjetunió végnapjaiban forgatott. Mihail Solohov nagyregényének filmre vitelét 1989-ben Enzo Rispoli olasz producer kezdeményezte, aki 60 millió dolláros támogatást szerzett egy olasz banktól Bondarcsuk számára. Az orosz rendezőnek nem ez volt az első találkozása Solohowal: egyik leghíresebb rendezői munkája az Emberi sors feldolgozása volt. Nyugati hírnevét pedig Tolsztoj Háború és békéjének nyolcórás filmeposzával alapozta meg, amelyben ő maga alakította Pierre Bezuhovot. A filmet 1967-ben a legjobb külföldi film Oscar-díjával tüntették ki. A Csendes Dont 1957-ben Pjotr Geraszimov már megfilmesítette. Az új változatban a nyugati igényeknek megfelelően a főszerepeket olyan sztárokra bízták, mint Rupert Everett és F. Murray Abraham. A filmsorozat forgatása 11 hónapig tartott, és alig három nappal az 1991. augusztus 19-i, Miha- ü Gorbacsov szovjet elnök elleni puccskísérlet előtt ért véget. A Szovjetunió összeomlása utáni káoszban a filmtervet felfüggesztették, majd 1994 januárjában a pénzzavarba került producer eltűnt a nyersfilmekkel együtt. Alig kilenc hónappal később Szergej Bondarcsuk meghalt Moszkvában anélkül, hogy be tudta volna fejezni művét. Családja és az orosz első tv-csatorna azonban azóta is kereste a kópiát, míg végül tavaly megtalálták. Az olasz féllel való hosszas tárgyalások után a csatorna megszerezte az oroszországi vetítési jogot, így kerülhet sor az egykori jeles ünnepen a bemutatóra. Ugyanakkor Rispoli megőrizte a mozifilmes változat jogát, és bejelentése szerint a filmet hamarosan Nyugaton is vetíteni kezdik. A film narrátora Nyikita Mihal- kov, aki szerint a Csendes Don kópiájának visszaszerzése egyenértékű a cári család hamvainak hazatérésével. Bondarcsuk fia, Fjodor - aki a közelmúltban készítette el az afganisztáni háborúról szóló, A kilencedik század című filmet - végezte el a sorozat hét részének vágását. Számára nem csupán művészi feladat volt ez, hanem egyben segített neki újra „megtalálni” az apját, akivel a forgatás idején összeveszett.
