Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-30 / 275. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 30. www.ujszo.com Öt kislányt is megöltek Bagdad. Öt iraki kislány meghalt, amikor egy amerikai harckocsi tüzet nyitott lakóházba menekült lázadókra kedden Ramádiban. Ezt tegnap jelentette be az amerikai hadsereg. A ház tetején tartózkodó két fegyveres tüzet nyitott egy amerikai őtjáratra, amely egy házüagos pokolgép semlegesítésére érkezett ki. A tengerészgyalogosok gépfegyverrel viszonozták a tüzet, majd az összecsapás kiszélesedésével egy amerikai harckocsi több lövedéket küőtt. A házban egy férfi és öt kislány holttestére bukkantak. Tegnap a koalíciós erők megölték az al-Kaida iraki szárnyának nyolc fegyveresét, de az amerikai helikopterek által támogatott rajtaütésben két nő is életét vesztette. (MTI) Születésnap Castro nélkül Havanna. Fidel Castro részvétele nélkül kezdődtek meg Havannában a kubai elnök 80. születésnapjával kapcsolatos ötnapos ünnepségek. A nyitógálán felolvasták az agg vezető levelét, melyben azt írta, egészségi állapota nem engedi meg, hogy jelen legyen az ünnepségen. Fidel Castro augusztus 13-án töltötte be 80. születésnapját, de betegsége miatt mostanra halasztotta az ünnepségeket. (MTI) Megfeleltek ajelöltek Brüsszel. Megfelelőnek minősítették leendő posztjukra az Európai Bizottság kijelölt új tagjait az őket meghallgató európai parlamenti képviselők. A többnyelvűségi biztos posztjára jelölt román Leonard Orbán és a fogyasztóvédelmi portfolióra kért bolgár Meglena Kunévá meghallgatásokról készült írásbeli értékelésben a két jelöltet szakmai, személyes és politikai tapasztalatok alapján alkalmasnak írták le az EP ületékes bizottságainak képviselői. Az EP december közepén szavaz róluk végérvényesen. (MTI) Nem tűztek ki időpontot Peking. Befejeződtek tegnap az észak-koreai atomprogramról szóló tárgyalások amerikai és észak-koreai küldöttségvezetőjének megbeszélései Pekingben, de nem sikerült megállapodniuk abban, hogy mikor újítsák fel a kérdésről a hatoldalú tárgyalásokat. Christopher Hill amerikai főtárgyaló elmondta, újabb találkozójuk nem lesz. (MTI) Pakisztáni rakétakísérlet Iszlámábád. Pakisztán sikeres kísérletet hajtott végre tegnap - két héttel egy nagy ható- távolságú rakétával elvégzett teszt után - egy közepes ható- távolságú, atomtöltet célba juttatására is alkalmas rakétatípussal. Két nappal korábban, hétfőn India hajtott végre sikeres rakétaelhárító rakétagyakorlatot. (MTI) Kis engedményeket tettek a nagyok az afganisztáni csapaterősítés ügyében - bár Mladics szabadlábon van, Szerbiát mégis meghívták 4 Nem lett teljes kudarc a NATO-csúcs ( Riga. A NATO 26 tagállamának vezetői megerősítették elkötelezettségüket az afganisztáni küldetés iránt, anélkül, hogy jelentősebb csapaterősítésre tettek volna ígéretet. Az állam- és kormányfők harcra képesnek nyilvánították a NATO Reagáló Erőt (NRF). Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Montenegrót pedig meghívták a NATO Partnerség a Békéért együttműködésébe. ÖSSZEFOGLALÓ Jaap de Hoop Scheffer főtitkár záró sajtóértekezletén a tanácskozás mérlegét megvonva azt mondta, a rigai NATO-csúcson sikerült mindazt elérni, amit célul tűztek ki. Ehhez képest a tanácskozás végén kiadott, 11 oldalas Rigai Nyilatkozat ehhez képest - két kérdéskör, a NATO Reagáló Erő harcképessé nyilvánítása és a bővítési folyamat továbbvitele kivételével inkább csak általánosságokat tartalmaz. Afganisztán kapcsán a dokumentum pl. úgy fogalmaz a NATO kulcsfontosságú prioritása az ottani béke- és stabilitás megteremtéséhez való hozzájárulás, s hogy a tagállamok újból megerősítik erős szolidaritásukat, illetve ígéretet tesznek, hogy biztosítják a NATO vezette biztonsági erő, az ISAF számára a misszió folytatódó sikeréhez szükséges erőket, forrásokat és rugalmasságot. A kiszivárogtatásokból azért kiderült, hogy mindez konkrétan mit is jelent. Scheffer elmondta, több ország feloldotta vagy csökkentette azokat a korlátozásokat, amelyek Afganisztánba vezényelt erőik bevetésére vonatkoztak, s így az ISAF főparancsnoka szükség esetén az eddiginél szabadabban dönthet a 32 ezer fős erő jelentős részének (26 ezer katonának) a bevetéséről. Ami pedig az igényelt csapaterősítéseket illeti, Tony Blair brit kormányfő szóvivője azt közölte, hogy Bulgária, Spanyolország és a NATO-tagságban egyelőre csak reménykedő Macedónia állt elő újabb csapatfelajánlásokkal. Csalódott a hágai főügyész Amszterdam/Belgrád. Carla Del Ponte hágai főügyész sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a NATO Szerbiát is meghívta a békepartnerségi programba. Ezzel a NATO megváltoztatta álláspontját, s úgy tűnik, mintha díjazná, hogy Belgrád nem működik együtt maradéktalanul a főügyésszel. A tegnapi belgrádi lapok szerint az egész legfelsőbb szerb vezetés tudott 2002-ig Ratko Mladics volt boszniai szerb főparancsnok hollétéről, s tárgyalások is folytak vele arról, hogy adja fel magát önként Hágának. Ezt a szerb katonai biztonsági szolgálat nyugalmazott ezredese állította, (m) Ugyanakkor számos nagy NATO- tagállam, így a franciák, a németek és az olaszok továbbra is kitartanak amellett: Afganisztánban állomásozó csapataik csak rendkívüli helyzetben vethetőek be jelenlegi működési körzetükön kívül, azaz a harcok sújtotta Dél-Afganisztán- ban. (Scheffer szerint azonban arról, hogy mikor van rendkívüli helyzet, az ISAF főparancsnoka dönthet.) Az állam- és kormányfők tegnap megállapodtak: kibővítik az afgán haderő fejlesztését és kiképzését célzó NATO-akciót. Úgy döntöttek, meghívják a NATO békepartnerségi programjába Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát és Montenegrót, illetve hogy a katonai szövetségnek 2008-ben szándékában áll csatlakozási meghívást küldeni a feltételeket teljesítő államoknak (Horvátország a legesélyesebb, s rajta kívül még Albánia, illetve Macedónia jöhet szóba.) A Rigai Nyilatkozat szerint a szövetség folytatja az intenzív párbeszédet Ukrajnával és Grúziával mindazon kérdésekről, amelyek e két ország „tagsági törekvéseivel kapcsolatosak”. Miközben a csúcs egyik fontos kérdése volt, hogy a NATO a korábbinál intézményesítettebb kapcsolatokat, globális partnerséget létesít-e egyes ázsiai országokkal, az elfogadott dokumentum csak annyit tartalmaz, hogy a NATO eseti jelleggel találkozókat tart majd azokkal az államokkal, amelyek támogatják különböző misszióit. A Rigai Nyüatkozat megerősíti, a NATO Reagáló Ereje - a prágai csúcs nyomán létrehozott új, bárhol gyorsan alkalmazható elitalakulat - immár elérte a teljes bevetéSzülinapi tortát kapott a 74 éves Chirac francia elnök a házigazda Vaira Vike-Freiberga lett elnök asszonytól. Chirac este ünnepi vacsorát adott, de Putyin orosz elnök a híresztelésekkel ellentétben nem ment el Rigába. És állítólag nem is Chirac miatt ment volna, hanem Blair brit kormányfővel beszélt volna a Litvinyenko-gyilkosságról. (Reuters-felvétel) si képességet. A tagállamok közösen finanszírozzák a csapatok, illetve a harci eszközök hadszíntérre juttatásához szükséges, költséges légi szállítást. (Az NRF 25 ezer fős, saját légierővel és haditengerészettel rendelkező alakulat. Egyfajta „válságkommandó” lesz: óriási haditechnikai fölényével, speciális kiképzésű alakulataival sebészeti pontosságú beavatkozásokat hajthat végre bárhol a vüágban.) Végül a rigai csúcson elfogadtak egy dokumentumot, politikai irányelvet, amely keretet és politikai irányítást adna a szövetség folytatódó átalakulásához, s amelyet rendszeresen felülvizsgálnak majd. (MTI, ú) i i < i Először mondott misét muzulmán földön a pápa - a csatlakozási tárgyalások részleges felfüggesztését javasolja az EB Áldás XVI. Benedektől, nagy pofon az Európai Uniótól ÖSSZEFOGLALÓ Epheszosz/Brüsszel. A pápai látogatás és az Ankarát sújtó uniós döntés volt a két legfontosabb politikai téma tegnap Törökországban. Különös tekintettel arra, hogy XVI. Benedek előző nap támogatta Ankara uniós csatlakozását. A kereszténység egyik legszentebb helyére, az Égei-tenger partjától mintegy 10 kilométerre lévő Epheszosz ókori görög városba látogatott tegnap, törökországi látogatása második napján a pápa. XVI. Benedek itt mondott először misét muzulmán földön. A szertartás része volt a pápa azon törekvésének, hogy az egyház kinyújtsa karját Törökország 28 ezer fős római katolikus közössége felé. Annak a háznak a közelében mondta el a szabadtéri misét, amelyben a keresztények hite szerint Szűz Mária élete utolsó napjait töltötte, és amely jelentős zarándokhely. A szertartáson mindazonáltal csak mintegy 250 ember vett részt, amire nagyon ritkán van példa pápai misén. Az esemény szigorú biztonsági intézkedések közepette zajlott. XVI. Benedek VI. Pál (1967) és II. János Pál (1979) után a harmadik pápa, aki ellátogatott Szűz Mária házához. Az egyházfő látogatásának első napja politikai-diplomáciai találkozókkal telt, a második viszont a hitéleté volt. Tegnap, rögtön a Török zászlóval a szabadtéri misén (Reuters) mise után Isztambulba utazott, ahol találkozott I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával, az ortodox keresztények szellemi vezetőjével. Az ortodoxok azt várják a pápai látogatástól, hogy Ankara ennek hatására jobban tiszteletben tartja majd a keresztény kisebbség jogait. Összesen mintegy 100 ezer keresztény él az országban, közülük csupán néhány ezer ortodox, de a pátriárkának a vüágon 120-180 millió hívő előtt van erkölcsi tekintélye. Törökország nem ismeri el a konstantinápolyi pátriárka ökumenikus státusát, azt, hogy az ortodoxián belül „első az egyenlők közt”. Olli Rehn, az EU bővítési biztosa tegnap bejelentette, a testület úgy döntött, javasolja a török csatlakozási tárgyalások részle- , ges felfüggesztését, mert Ankara " nem nyitotta meg kikötőit az EU- tag Ciprus előtt. A testület azt javasolja, az unió a 35 tárgyalási fejezetből nyolcnak a megvitatását függessze fel. Brüsszel ajánlatában az is szerepel, hogy amíg a szóban forgó ügy nem rendeződik, egyetlen tárgyalási fejezetet se zárjanak le. „A bizottság jelzést kíván küldeni Törökországnak, hogy tartania kell magát a kötelezettségeihez” - mondta az illetékes. A tárgyalások folytatódnak, de az eddiginél jóval vissza- % fogottabb tempóban. Recep ( Tayyip Erdogan török kormányfő elfogadhatatlannak nevezte a bizottságijavaslatot. (MTI, ú) ( Megmérgezték a volt orosz kormányfőt is? Gajdar titokzatos betegsége Több adatot kell majd magukról közölniük az Egyesült Államokba utazóknak Vízummentesség: még nincs lista MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A Bush-kor- mány a vízummentességi program kiterjesztését fogja javasolni az amerikai kongresszusnak. Az amerikai elnök erre hétfőn tett ígéretet Észtországban. A Fox News amerikai tévécsatorna - helyi idő szerint kedden - ennek kapcsán arról számolt be, a washingtoni kormány cserébe azért, hogy az eddiginél több ország állampolgárai léphessenek be vízum nélkül az USA területére, azt fogja kérni, az Amerikába utazók több adattal szolgáljanak magukról, mielőtt a repülőgépre ülnek. Michael Chertoff belbiztonsági miniszter nyilatkozatot tett közzé arról, hogy a vízummentességi programot biztonságosabbá kell tenni, egyidejűleg pedig új országokra kell kiterjeszteni. „Az amerikaiak joggal várják el a minisztériumtól, hogy (...) megvédje az ország határait azokkal szemben, akik kárt akarnak okozni, fenntartva nagyszerű örökségünket, hogy a törvényes külföldi látogatókat örömmel fogadó ország vagyunk.” A nyilatkozat megfogalmazása szerint azok az országok, amelyek hajlandók segíteni az USA- nak az utasok hatékony ellenőrzésében, bekerülhetnek azon államok közé, amelyekre hamarosan ki fog terjedni a program. A Fox News szerint Washington azt várja majd el például, hogy az együttműködő országok haladéktalanul értesítsék az USA-t az eltűnt vágy ellopott útlevelekről. Arról nem esett szó, hogy Washington konkrétan mely országok állampolgáraira kívánná kiterjeszteni a vízummentes beutazás lehetőségét. Közép- és keleteurópai országok már jelezték, hogy csatlakozni kívánnak a vízummentességi programhoz, amelynek keretében a beutazóknak csak útlevélre van szükségük az ország területére lépéshez. A vízummentességi programot 1988-ban hozták létre. Eredetileg az illegális bevándorlók kiszűrését szolgálta, a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek után a hangsúly azonban a biztonságra helyeződött át. MT1-HÍR London. Egy moszkvai kórházban ápolják Jegor Gajdar volt orosz miniszterelnököt, miután múlt heti írországi látogatása során ismeretlen okból váratlanul súlyos betegségbe esett. Ezt tegnap jelentette a Financial Times. A brit pénzügyi lap szerint Borisz Jelcin egykori miniszterelnökének titokzatos betegsége egy nappal azután következett be, hogy egy londoni kórházban sugárfertőzésben meghalt (megmérgezték) Alekszandr Litvinyenko volt orosz kém. Nincs jele annak, hogy Gajdar betegségét szintén sugárfertőzés okozta volna - írta a Financial Times. A liberális közgazdász, volt miniszterelnök Gajdar Vlagyimir Putyin orosz elnök mérsékelt ellenfelének számít. Gajdar egy írországi konferencián elájult, szájából, orrából ömlött a vér. Ő maga nem volt hajlandó kommentálni azt a kérdést, hogy netán nem mérgezésnek esett-e áldozatul. Jegor Gajdar (SITA/AP)
