Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-23 / 269. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 23. Gazdaság és fogyasztók 9 A bankok és a részletfizetéses társaságok már nem titkolhatják el a kölcsönért fizetett pénzösszeget Figyeljünk jobban a hiteldíjakra! Közeledik a karácsony, az üzletekben bombáznak bennünket az akciós árakkal. Sokan kölcsönt vesznek fel, hogy mindenkinek a megfelelő ajándékot tudják megvenni. (Pavol Majer felvétele) Pozsony. Karácsonyra a csa­ládok többsége nagyobb ér­tékű ajándékkal lepi meg magát. Sokunknak azon­ban nincs elég pénze a megálmodott ajándékra, így kölcsönre vagy a gépko­csik esetében lízingre szo­rulunk. Mindeközben nem szabadna megfeledkez­nünk a járulékos költségek­ről sem. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A bankoknak és az egyéb hitelin­tézeteknek az elmúlt időszakban hatékony segítséget kellett beve­zetniük a kölcsönt felvevők számá­ra. Törvény adta kötelességük ugyanis közzétenni a teljes éves hiteldíjmutatót. A bankoknál ko­rábban külön tüntették fel a kama­tokat és az illetékeket, a lízing és a részletfizetéses társaságok eseté­ben pedig a kamatokat egyáltalán nem tüntették fel. Ráadásul az egyes társaságok más-más számítá­si módszert használtak, így a rész­letfizetéses társaságok összehason­lítása is problémás volt. Csak a tel­jes éves hiteldíjmutató bevezetésé­nek köszönhetően hasonlíthatók össze az egyes társaságok. A ma­gyar rövidítéssel THM-nek neve­zett mutató ugyanis nemcsak a ka­matokat, hanem az ügyfelek által fizetett összes díjat is tartalmazza. A bankok és a részletfizetéses tár­saságok így már nem titkolhatják el az egyes díjakat. A teljes hitel­díjmutatónak köszönhetően ma objektívebben hasonlíthatjuk össze a kölcsönök árát, mint korábban. A THM figyelembe veszi a hitel visz- szafizetésének a határidejét is, és azt is, hogy havonta milyen össze­get fizetünk. A törvények szerint a teljes hiteldíjmutatót a bankoknak és az egyéb olyan társaságoknak, ame­lyek fogyasztási hitelt kínálnak, kö­telezően fel kell tüntetniük az olyan helyeken, ahol a hitelcso­magjaikat kínálják. Éhnek a muta­tónak ott kellene lennie a reklámo­kon és a társaság szórólapjain is. Vagyis ha olyan hirdetést látunk, ahol ezt nem teszik közzé, jogosan tiltakozhatunk. A fogyasztóvédelmi szervezetek tapasztalatai szerint a lakosság nagy része még nem ismeri a hitel- díjjal kapcsolatos jogait, vagyis nem követek meg ezt a mutatót a hitelezőktől. Mindezt megerősítik a bankok tapasztalatai is, amelyek szerint a lakosság nagy része még mindig csak a kamatok iránt érdek­lődik. Ugyanakkor ez utóbbi számít jelenleg a legobjektívebb mutató­nak a hitelek esetében, hiszen a tár­saságok ebben az esetben tudják a legkevésbé eltitkolni a hitelek járu­lékos költségeit. Míg korábban a THM esetében egy olyan módszert használtak, ami nem sokat árult el a hitel valós költségeiről, a 2006jú­liusától bevezetett új módszer már hatékonyabbnak számít. Emellett azonban például a lízing esetében figyelembe kell vennünk a társasá­gok által nyújtott egyéb kedvezmé­nyeket is. A lízingnél a legfonto­sabb a kedvező biztosítás vagy a ki­egészítő szolgáltatások széles köre. A pénzintézetek többsége ma már az összes általuk megkötött szerző­dés esetében természetesnek veszi a teljes hiteldíjmutatót. Ha erről mégis megfeledkeznének, bátran figyelmeztessük rá őket. (mi, P) Egy Skoda Fabiára felvett banki hitel Bank Havi részlet THM Éves kamat Illeték Számladíj Összesen CSOB 9394 Sk 15,58% 12,7% 5600 Sk 60 Sk/hó. 465 944 Sk Dexia banka 8 839 Sk 10,77% 8,5% 4200 Sk 60 Sk/hó. 444 564 Sk HVB Bank . 8911 Sk 10,94% 9,05% 2800 Sk 89 Sk/hó. 446 800 Sk Istrobanka 9134 Sk 13,36% 10,75% 5600 Sk 60 Sk/hó. 456 573 Sk Ludová banka 9031 Sk 10,56% 8% 5600 Sk 50 Sk/hó. 443 485 Sk OTP Bank 8806 Sk 10,20% 8,25% 4200 Sk 65 Sk/hó. 443 556 Sk Postová banka 8975 Sk 10,81% 9,4% 2800 Sk 30 Sk/hó. 446 950 Sk Szlovák Takarékpénztár 8995 Sk 12,18% 9,7% 5600 Sk 60 Sk/hó. 451 580 Sk Tatra banka 9040 Sk 13,33% 9,9% 5 600 Sk 50 Sk/hó. 456 440 Sk UniBanka 9502 Sk 15,39% 13,5% 2800 Sk 30 Sk/hó. 465 952 Sk VÚB 9154 Sk 13,36% 10,9% 5600 Sk 40 Sk/hó. 456 584 Sk Skoda Fabia lízingre Táraság Első részlet Havi részlet THM Illeték Végső vételár Összesen B.O.F. Leasing 120 000 Sk 8687 Sk 9,39% 4800 Sk OSk 437 532 Sk CAC Leasing 120 000 Sk 8728 Sk 8,83% OSk 2380 Sk 436 588 Sk CSOB Leasing 120 000 Sk 8720 Sk 8,45% 2000 Sk 119 Sk 434 399 Sk GE Money 120 000 Sk 8996 Sk 10,80% 7395 Sk 1190 Sk 452 427 Sk Istro Leasing 120 000 Sk 8772 Sk 9,359% 1904 Sk 1190 Sk 438 886 Sk Szlovák Takarékpénztár Leasing 120 000 Sk 8809 Sk 10,74% 4760 Sk 1190 Sk 443 074 Sk Tatra Leasing 120 000 Sk 8795 Sk 10,72% 6000 Sk 1785 Sk 444 405 Sk VB Leasing 120 000 Sk 8716 Sk 8,56% OSk 1190 Sk 434 966 Sk VW Fin. sluzby 120 000 Sk 8519 Sk 8% 4760 Sk OSk 431 444 Sk Az osztrák Wiener Städtische Versicherung társaság összefogja Közép- és Kelet-Európa biztosítási piacát Térségünk aranybánya a biztosítók számára ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Bécs. Az Európa 17 országában tevékenykedő osztrák Wiener Städtische biztosítási csoport óri­ási lehetőséget lát térségünk biz­tosítási piacában, ezért azzal szá­mol, hogy négy év leforgása alatt megkétszerezi nyereségét - kö­zölte tegnap Günter Geyer, a tár­saság vezérigazgatója. A Szlová­kiában második legnagyobb biz­tosítóként elkönyvelt Kooperati- vát is birtokló Wiener Städtische történetében idén először fordult elő, hogy a nem életbiztosítások kategóriájában közép- és kelet­európai érdekeltségeik nagyobb forgalmat bonyolítottak le (1,19 milliárd euró, 2006 első 9 hónap­jában), mint az osztrák anyavál­lalat (1,18 milliárd euró). A kü­lönbség ugyan elhanyagolható­nak tűnik, ám a trend világos: térségünk, beleértve Bulgáriát és Romániát is, dinamikus és ko­moly növekedési potenciállal bír. Például a már említett nem élet- biztosítás kategóriában az idei el­ső 9 havi növekmény 40,5 száza­lékra rúgott, míg a lassan telítődő osztrák piac esetében ez a mutató csupán 6,2 százalékos. Tény vi­szont, hogy az életbiztosítás te­rén régiónk jócskán elmarad Ausztriától, hiszen délnyugati szomszédunk egymaga közel há­romszor akkora forgalmat gene­rál, mint a balkáni államokkal ki­bővített visegrádi négyek cso­portja. A Lengyelországtól Bulgá­A biztosító profitterve 2005 240 2006 310 2007 370 2009 470 Adatok millió euróbán (Forrás: Wiener Städtische) riáig terjedő térségben az osztrák társaság mindenütt két számje­gyű növekedést tudott felmutat­ni, ezért az idei nyereségről szóló tervét felfelé kellett módosítani: szeptember végéig 230,7 millió euró adózás előtti nyereséget ér­tek el, ezért a 2006-ra prognosz­tizált 260-270 millió eurós profit­célt 310 millióra, a 2007-eset pe­dig az eredeti 350-ről 370 millió euróra módosították. A felfutás lendülete azért is meglepő, mert az év nagy havazásokkal kezdő­dött és árvizekkel folytatódott, vagyis a kifizetett biztosítási díj­tételek szintén nagyobbak voltak a vártnál, (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Jól megy a hazai építőiparnak Pozsony. Jól ment idén a ha­zai építőipari cégeknek. Bevéte­leik az év első kilenc hónapjában csaknem 17 százalékkal nőve el­érték a 155,7 milliárd koronát. Mindez elsősorban a hazai épít­kezéseknek és a felújításoknak köszönhető, miközben a szlová­kiai cégek külföldi megrendelé­sei 23 százalékkal csökkentek. Az említett időszakban a hazai építőipari cégek 155 ezer alkal­mazottat foglalkoztattak, vagyis csaknem 10 százalékkal növelték a munkásaik számát. Az ágazat­ban idén a havi átlagbér 14 121 ezer korona volt. (SITA) Cseh energia Szlovákiának Prága. A Cseh Villamos Mű­vek (CEZ) a hazai eladások csökkenését a szomszédos or­szágok piacain szeretné behoz­ni. Alan Svoboda, a társaság ke­reskedelmi igazgatója szerint az elkövetkező hónapokban Szlovákiában és Lengyelország­ban szeretnék értékesíteni a termelésüket, 2008-ban pedig már Magyarországon, Ausztriá­ban és Németországban is bese­gítenének. (SITA) Sztrádamatrica: idén jól fogy Pozsony. Az év első tíz hónap­jában 3,77 millió darab autópá­lya-matricát adott el a Nemzeti Autópálya-társaság, összesen 1,897 milliárd korona értékben. Míg tavaly éves szinten 1,702 milliárd korona értékű matrica fogyott, idén a tervek szerint 1,904 milliárd koronányit adnak el. Az idei első tíz hónapban a legtöbb matricát, 1,996 milliót a személyautók tulajdonosai vet­ték meg. A legnagyobb érdeklő­dés az egynapos matricák uránt volt, amiből 517,8 millió koron folyt be, míg az éves matricákért összesen 1,077 milliárd koronát fizettek. (TASR) Finisei az uniós költségvetés Brüsszel. Megegyezéshez kö­zeli állapotban fejeződött be az Európai Unió tagországainak kormányait képviselő tanács és az Európai Parlament közötti egyeztető eljárás a 2007-es uniós költségvetésről a brüsszeli egyeztetésen. A további tárgyalá­sok alapján rövid időn belül vár­ható, hogy a tanács második ol­vasatban is elfogadja a terveze­tet, amelynek végső jóváhagyás­ára a parlament hivatott. Az elfo­gadásra javasolt kompromisszu­mos csomagban a tájékoztatás szerint a kifizetési előirányzatok főösszegére maximum 115,5 milliárd euró szerepel. A megál­lapodás értelmében a tanács vár­hatóan egyoldalú nyilatkozatot fogad el, mely értelmében min­den intézménynek 2007 április végére elemzést kell készítenie működése hatékonyabbá tétele érdekében. (MTI) A hazai libasült uniós sikere Tótgurab. A tótgurabi libasül­tet az Európai Unió sem veti meg. Az Európai Bizottság által meghirdetett vállalkozói verseny szűkebb körébe 13 projektum ju­tott be, közte a tótgurabi is. Az új uniós tagországok közül rajtunk kívül csak egy cseh és egy észt projektum jutott tovább. (TASR) A jegybank nem avatkozik be Pozsony. A jegybank nem kí­ván beavatkozni a szlovák koro­na elmúlt napokban regisztrált erőteljes erősödése ellen - állítja Ivan Sramko, a jegybank elnöke. Kedden ugyan újabb történelmi csúcsot döntött a fizetőeszkö­zünk, amikor az árfolyam 35,5 korona/euróra ugrott, Sramko szerint azonban az erősödés idő­tartama túl rövid ahhoz, hogy a beavatkozásról gondolkodná­nak. Az esetleges beavatkozásról a jegybank jövő heti tanácsán döntenek. (TASR) Késik a magyar euró bevezetése Budapest. Nem tudni, hogy mikor lesz euró Magyarorszá­gon - állítja Járai Zsigmond. A magyar jegybank elnöke szerint korábban arra készültek, hogy 2007-ben vagy 2008-ban, majd később, 2010-ben lesz euró Ma­gyarországon, ma pedig már nem tudják, mikor lesz euró az országban, mert ez a konver­genciaprogram nem vezet el az európai közös valutához. A jegybank elnöke hangsúlyozta: a kormány konvergenciaprog­ramja nem segíti a vállalatok versenyképességének javulását, növeli az adóterheket, de nem szélesíti az adóbázist, miköz­ben csökkenti a gazdaság telje­sítőképességét, a gazdaság bő­vülését. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta ___________Árfolyam Valuta___________Árfolyam EM U - euró 35,658 Angol font 52,821 Cseh korona 1,278 Dán korona 4,783 Japán ien (100) 23,655 Kanadai dollár 24,274 Lengyel zloty Magyar forint (100) Svéd korona _____ Sz lovén tollár (1001 Svájci frank_____ US A-dollár 9,382 13,849 3,920 14,878 22,446 27,673 VÉTEL - ELADÁS nass Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 34,63-36,63 26,75-28,41 1,25-1,31 13,20-14,50 OTP Bank 34,75-36,57 3,79-4,08 1,25-1,31 13,31-14,33 Postabank 0,00-0,00 0,00-0,00 0,00-0,00 0,00-0,00 Szí. Takarékpénztár 34,72-36,58 26,86-28,30 1,25-1,31 13,26-14,36 Tatra banka 34,69-36,63 26,90-28,44 1,25-1,31 12,05-15,65 UniBanka 34,74-36,53 26,84-28,25 1,24-1,31 13,17-14,42 Általános Hitelbank 34,72-36,58 26,84-28,27 1,24-1,31 13,30-14,32 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom