Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-23 / 269. szám, csütörtök

10 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 23. www.ujszo.com Elhunyt Robert Altman TALLÓSl BÉLA Az utolsó adást nem az utolsó­nak tervezte. Mégis az utolsó lett ez a rendezői munkája, amelyet az idei berlini filmfesztiválon mutattak be. S amellyel Altman egy híres rádiós varietéműsor utolsó, fikciós színházi előadás­sá adaptált bemutatóját rögzítet­te filmszalagra, mintegy nosztal­giázva a múlton, és bánkódva azon, hogy a régi szórakoztató műfajokat kiszorítják a buborék- könnyű show-k. Hasonló témá­ról akart még filmet forgatni: jö­vő januárra tervezték a felvéte­lek megkezdését. Az új mű egy kitartási versenyről szólt volna. De már ő is úgy dolgozott, mint Antonioni, pótrendezővel. Az utolsó előadásnál a Magnólia rendezője, Paul Thomas Ander­son volt „rendezői alteregója” - ahogy maga mondta Berlinben, ha hirtelen távozna, legyen, aki befejezi a filmet. Pályája nem volt szokványos. Talán mert rebellis, radikális, meglehetősen öntörvényű ren­dező volt. Ezért is fordított hátat Hollywoodnak, s évekig függet­lenként dolgozott. A játékossal azonban, egy újabb csavarral, visszatért az álomgyárba. Szo­katlan a pályája azért is, mert elég későn, többszöri próbálko­zás után, 45 évesen forgatta első filmjét, amelynek témája - a fia­talkori bűnözés - sem egészen il­lett az álomgyári képbe. Az is utal pályája „másságára”, hogy az igazi nagy kiugrást egy olyan forgatókönyv megfilmesítésével érte el, amelyet előtte már több mint tízen utasítottak vissza. Ez a MASH, híres háborúellenes háborús vígjátéka. Rendhagyó a karrierje az elis­merését illetően is: a legjobb rendezés kategóriában ötször je­lölték Öscarra, de a gálán egy­szer sem juttatták a díjhoz. Míg­nem idén márciusban végül (TASR/EPA-felvétel) megkapta az aranyszobrocskát, de már nem egyetlen alkotásért, hanem a „filmeseket és nézőket egyaránt inspiráló életművéért”. Sokan emlékeznek még köszö­nőbeszédére, amelyben minden bizonnyal jó adag iróniával je­gyezte meg, hogy tíz évvel ko­rábban szervátültetéssel meg­kapta egy fiatal nő szívét. Ezért most már várhattak volna a díj odaítélésével, mert lehet, hogy még negyven évig fog élni. Abban is sajátos volt, hogy imádott nagy színészekkel dol­gozni. (Ajátékos című mozgóké­pe valóságos sztárparádé, 64 hí­resség villan fel benne egy-egy epizódban.) Az utolsó filmjében Meryl Streep volt a női főhős, ő kísérte el Berlinbe is. A tervezett új opusba is Meryl Sreepet hívta volna, partnerének pedig Tom­my Lee Jonest. Lelkesen hagyták magukat irányítani általa a le­gendás színészóriások is. Nem véletlen, hogy a Divatdiktátorok című munkájában - tízéves kiha­gyás után - újra (és utoljára) együtt játszott Sophia Loren és Marcello Mastroianni. Robert Altman életműve az ártatlanság, a romlás és a túlélés hosszú filmregénye, amely a nyolcvanegy éves rendező hétfő éjjel bekövetkezett halálával most megszakadt. American Music Awards Los Angeles. A Shrine Auditóriumban megtartották az egyik leg­rangosabb zenei esemény, az American Music Awards díjkiosztó gálá­ját. Három trófeát is begyűjtött a Black Eyed Peas együttes. Többszörös nyertes Kelly Clarkson, a Red Hot Chili Peppers, a győztesek között van Shakira és a Nickelback együttes is. A legnagyobb vesztes Mariah Carey lett, aki három jelölés ellenére is díj nélkül maradt. (MTI) < Szlovákiai felolvasókörúton járt Podmaniczky Szilárd, az egyik legélvezetesebb stílusú kortars magyar iro Humorral átszínezett világok Podmaniczky Szilárd és Grendel Lajos a Vámbéry Kávéházban (Horváth Gita felvétele) Kisebb dél-szlovákiai felol­vasókörúton, író-olvasó ta­lálkozókon vett részt az el­múlt napokban Podma­niczky Szilárd a Magyar Köztársaság Kulturális In­tézetének meghívására. Az olvasók Léván, Pozsonyban és Dunaszerdahelyen talál­kozhattak és tölthettek ve­le egy kellemes délutánt vagy estét. MISLAY EDIT „Az egyik legjobb, legegyénibb, legélvezetesebb humorú kortárs magyar író” - így jellemezte Né­meth Zoltán irodalomkritikus Podmaniczky Szilárdot a Magyar Intézet székházában tartott talál­kozón. Talán ez magyarázza azt is, hogy aki Podmaniczky-kötetet vesz a kezébe, annak egy csapásra a kedvencévé válik, vagy legalább­is a többi kedvenc közé sorolódik. Nincs más alternatíva. Bár az est fókuszában az író leg­újabb kötete, az Idegpályáim em­lékezete állt, Németh Zoltán - aki­nek szintén egyik kedvenc szerző­je Podmaniczky - dióhéjban a pá­lyaképet is felvázolta. Elmondta: még egyetemista korában figyelt fel a „groteszk, abszurd, különös hangulatot árasztó“ írásokkal je­lentkező szerzőre, és már nagyon várta az első kötetét, amely végül 1993-ban Haggyatok lótuszülés­ben címmel jelent meg. Irodalom- kritikusunk szerint a Podma- niczky-szövegek sikerének egyik titka az, hogy „tele vannak nyelvi poénokkal, és ezek megfogják az olvasót”. A nyelvi poénok, a hu­mor, az irónia, az önirónia a to­vábbi köteteiben, az 1996-os Me­gyek egy kört az alvázon, az 1999- es Képeslapok a barlangszájból, a 2003-as Feltétien emberek vagy a legutóbbi, Idegpályáim emlékeze­te című munkáiban is nagyon fon­tos szerephez jutnak. Németh Zol­tán elárulta, neki a Képeslapok a barlangszájból az egyik nagy ked­vence, amely „nagyon érdekes, rö­vid, prózaszerű, prózaversszerű darabokból áll”. Ezeknek a rövid, három-négy sorból álló szövegek­nek Németh új műfajmegjelölést is kitalált: „haiku-novellák”. „Az az írástechnika fogott meg engem, ami a Thomas Bernhard-i szöveg­alakítás felé mutat. Nagyon érde­kes, hogy Thomas Bernhardnál a gyűlölet volt az, ami mozgatta a szövegeket. Az utálat Ausztria iránt, a környezete iránt, Pod- maniczkynál pedig a monote­matikus, monomániás szövegek épphogy nem a gyűlöletről szól­nak, hanem arról, hogy a világot a humor, a vicc, a nyelvi poénok ál­tal színezi át.” Németh Zoltán ter­mészetesen az író legutóbbi köte­tét, az Idegpályáim emlékezetét is elemezte, erre azonban egyrészt helyhiány miatt, másrészt azért sem térek ki részletesen, mivel a könyv kritikáját hamarosan olvas­hatják Penge című rovatában. A beszélgetés során később ki­derült, hogy Podmaniczky Szilárd azon kortárs magyar írók közé tar­tozik, akikhez nem áll annyira kö­zel a foci, helyette inkább a horgá­szatnak és az úszásnak hódol. El­árulta azt is, hogy egészen fiatal kora óta ír, ez amolyan mentális szórakozás volt a számára, de so­ha nem az irodalomnak írt. „Egy idő után azonban nyilvánvalóvá vált, hogy akaratom ellenére íróvá lettem, és akkor könyveket kellene írnom” - mondta. A munkáira jel­lemző nyelvi poénok, a humor és az irónia margójára megjegyezte: „Ha az ember ennyi könyvet ír, szereti magát írás közben szó­rakoztatni.” A Képeslapok a bar­langszájból óriási sikere őt magát is meglepte, mert ezeket a „haiku- novellákat” eredetileg amolyan ujjgyakorlatként írta. Rokonszen­ves az általa megfogalmazott ars poetica is: „Szeretnék olyan alter­natív világokat megjeleníteni, j amelyekben jó élni.” Podmaniczky Szilárd nem csu- í pán könyveket ír, hanem egy kü­lönleges vállalkozásba is belevág­ta a fejszéjét. Testvérével, Zsolttal * létrehozták a Podmaniczky Művé­szeti Alapítványt, és saját kiadás­ban jelenteti meg könyveit, majd „elindulnak olvasókat keresni hozzájuk”. E lépést, mint mondta, az indokolta, hogy „az utóbbi években azt a tendenciát láttam, hogy a kiadók hatalmas energiák­kal adnak ki könyveket, de a köny­veknek nincs utóélete. Van, hogy csak 100 példányt adnak el egy könyvből.” Szerinte azok az írók, akikre a kiadó nem szán reklámot, nagyon nehéz helyzetben vannak. I Ezt szeretné kiküszöbölni egyrészt | ezzel az alapítvánnyal, másrészt a honlapjával is, amely szerinte na­gyon hasznos dolog: „Tudunk be- l szélgetni az olvasóimmal, és érte­síteni tudom őket arról is, ha meg­jelenik egy új könyvem”. Amiről, teljesen érthető módon, a Pod- maniczky-rajongók nem szívesen maradnának le. PODMANICZKY SZILARD A VAMBERY KAVEHAZBAN Az író könyvét a dunaszerda- helyi Vámbéry Irodalmi Kávéház­ban Grendel Lajos mutatta be. Az Idegpályáim emlékezetéről Ba­kos András írt elsőként kritikát: „Komolyan vett és komolyan ve­hető írói és mérnöki munka ered­ménye az Idegpályáim emlékeze­te című novelláskötet, amely nem szerényen, hanem tárgyilagosan viseli az alcímet: Novellák falusi gyerekkorról. A falu az a hely, ahol szinte bármi megtörténhet az emberrel: egyik nap dinnyét szedernek vele, máskor megker­geti egy vérszomjas tehén, vagy a szomszéd felajánlja, hogy szíve­sen elviszi magával a városba, a fürdőbe; csak útközben derül ki, hogy a gyerek nem tud úszni, és akkor hirtelen nagyon egyedül lesz. Podmaniczky olvasója min­dig a döntő pillanatokban ismer önmagára, nevet vagy mosolyog, melegség önti el: mint a papírsár­kánykészítése közben. „Kezembe vettem a körömollót, ráhúztam az ujjamra, hogy díszeket vágjak az archoz, és ezzel a mozdulattal leültem a fűbe. Melegség öntött el, jól és gyorsan, azt hittem, rám tört a boldogság. De nem addig volt az. Tövig fúrtam combomba az ollót.” Grendel Lajos Kossuth­díjas író kérdéseire válaszolva megtudhattuk, hogy Podma­niczky Szüárd a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskolán matematika­fizika szakos diplomát szerzett, de mivel egyre erősebben kezdte foglalkoztatni az írás, ma már tel­jesen az irodalomnak szenteli az életét. írásai rendszeresen jelen­nek meg többek között az Elet és Irodalomban, a Magyar Hírlap­ban, a kecskeméti Forrásban. Szí­vesen teremt személyes kapcso­latot az olvasókkal, akik az író szájából hallgathatják a vers és a próza közt egyensúlyozó rövid írásokat. (N. E.) ■ 25 % engedményt motorkerékpár-biztosításra ■ utánfutó járulékos biztosítását 1 Sk-ért Az új gépkocsi-tulajdonosoknak nálunk 10 % biztosítási kedvezmény jár. Az OTP Garancia biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása a vala­milyen szerencsétlen véletlen folytán másoknak okozott károkat rendezi ön helyett, egyszersmind védelmet nyújt a jövőbeni kötelezettségekkel szemben Kösse meg kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását az OTP Garancia biztosítónál 2006 végéig és szerezzen további bónuszokat: Magunkra vállaljuk az ön által okozott kárt. Ezt garantáljuk! A Garanciáról vari szó KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIzfoSÍTÁS www.otpgarancia.sk , infovonal 0850 211 411 OTP GARANCIA POIStOVNA BP-6-14760

Next

/
Oldalképek
Tartalom