Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-15 / 263. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 15. Pénzvilág 39 Az új kormány megalakulása óta folyamatosan napirenden van a nyugdíjrendszer módosításának kérdése, egyelőre nagy beavatkozás veszélye még fenyeget 500 koronába kerülhet a nyugdíjpénztár-váltás A kétpiUéres nyugdíjrendszer lassan fennállásának második évfordulóját ünnepelheti, kérdés azonban, hogy milyen lesz a jövő, milyen átalakításokra, módosításokra készül a Fico- kormány. Az esetleges változás már több mint 1,5 millió ügyfelet érinthet. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kétpilléres rendszer sikeresen vette az indulást, a magánnyugdíjpénztárak több mint 1,5 millió ügyfelet szereztek, ami jóval meghaladja az előrejelzéseket. Kezdetben a szociális ügyi minisztérium illetékesei és a rendszer kialakításában részt vevő szakemberek 1-1,2 millió ügyféllel számoltak. A valóságban a második pillér jóval sikeresebbnek bizonyult az előrejelzéseknél még akkor is, ha várhatóan a valós, rendszeres járulékfizetők száma alacsonyabb is lesz 1,5 milliónál. Sok esetben ugyanis a biztosítási ügynökök siker- (és pénz)orientáltsága miatt olyanok is szerződtek valamelyik nyugdíjbiztosítóval, akik már idősebbek, vagy nincs rendszeres munkájuk. Az új kormány megalakulása óta folyamatosan napirenden van a nyugdíjrendszer módosítása. Egyelőre nagy beavatkozás nem fenyeget, habár érezhető a kísértés, de várhatóan marad a nyug- díjjárulék megosztásának jelenlegi aránya az első és a második pillér között, vagyis a kivetési alap 9 százaléka jut az első és 9 százaléka a második pillérbe. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy mind a kormányfő, mind a szakszervezetek képviselői újra és újra felvetik az arány módosításának lehetőségét, a baloldali kormány nehezen tudja megemészteni, hogy a nyugdíjrendszer egy része nem az ő ellenőrzése alatt van. Mi változik jövőre? Kisebb változásokra már jövő évtől számítani kell, a parlament várhatóan decemberben elfogadja Robert Madej (Smer) parlamenti képviselő, a szociális ügyi miniszter tanácsadójának törvénymódosítási javaslatát. Egyelőre csak kozmetikai változásokról van szó, melyek nem érintik a rendszer lényegét, és amelyekkel többé-kevésbé egyetért a nyugdíjpiac minden szerelője. A nyugdíjpénztárak ügyfeleit érintő legfontosabb változás az lesz, hogy januártól várhatóan fizetni kell majd a nyugdíjpénztárváltásért. Az átlépés díját 500 koronában határozná meg a képviselő, ezt a Szociális Biztosító tehetné zsebre, mely ennek fejében kiállítja majd az úgynevezett fogadólevelet. Az átlépések korlátozását már a jelenlegi kormány is törvénybe iktatta, igaz nem kezelési (TASR-felvétel) A NYUGDÍJPÉNZTÁRAK tagjainak szama Nyugdíjpénztár Tagok száma A kezelt vagyon nagysága Allianz 456 504 6 581 632 132,39 Winterthur 411 878 6 203 400 616,42 VÚB Generali 198 858 3 488 082 456,45 Aegon 193 203 1 232 793 374,48 ING 156 576 2 544 176 594,48 CSOB 97 477 1 222 498 643,96 Összesen 1 514 496 21 272 583 818,18 Forrás: Szociális Biztosító, 2006. szeptember 26-i adatok díjat vezetett be, hanem egyről két évre hosszabbította azt az időszakot, amíg nem lehet pénztárat váltani. A nyugdíjpénztárak többsége már korábban is az átlépések szigorítását kérte a szaktárcától, mivel úgy vélik, hogy túl sokan éltek ezzel a lehetőséggel. Fél év alatt közel 150 ezren váltottak, ami az összes ügyfél 10 százaléka, figyelembe véve azonban, hogy nem minden ügyfél élhetett ezzel a lehetőséggel - csak azok, akiknek legalább egy éve érvényes szerződésük volt valamelyik pénztárral - az arány valóban nyugtalanító. Az előző kormány augusztus elsejével leállította az átlépéseket, januártól azonban újra lehetőség nyílik erre, de csak azoknak, akiknek az utolsó szerződéskötéstől már legalább két év eltelt. Kinek érdeke a pénztárváltás? (TAS R-f e I véte I) A nyugdíjpénztárak maguk is elismerik, hogy nem lenne olyan magas az átlépők aránya, ha mindegyikük tisztességesen próbálná növelni ügyfelei számát. Egyik-másik pénztár azonban olyan magas jutalomdíjat fizet ügynökeinek minden megszerzett szerződésért - akár 8-9 ezer koronát is -, hogy ezzel maga is indukálja az átlépéseket. A nyugdíjügynökök magas száma is bizonyítja, hogy jövedelmező tevékenység volt az ügyfélszerzés, a Szlovák Nemzeti Bank nyilvántartása alapján több mint 30 ezren váltottak ki engedélyt erre a tevékenységre. Az is nyílt titok, hogy egyes ügynökök jutalomdíjuk egy részét átengedték az ügyfeleknek, vagyis fizettek azoknak, akik hajlandóak voltak másik nyugdíjpénztárhoz „igazolni”. A Szociális Biztosító által nyilvánosságra hozott adatok azt mutatják, hogy az átlépések egyedül az Aegonnak kedveztek, ugyanis egyedül ennek a nyugdíjpénztárnak pozitív az egyenlege. A rendelkezésre álló hat hónapban közel 60 ezerrel több ügyfelet szerzett, mint amennyit veszített. Ezzel a hajrával a negyedik helyre tornázta fel magát az ügyfélszámot figyelembe véve, a kezelt vagyon alapján azonban csak az 5. helyen szerepel, kicsivel az utolsó helyen végzett CSOB előtt. Robert Madej javaslata ennek a gyakorlatnak is véget kíván vetni: az ügynök tiszteletdíját ugyanis az előző éves átlagbér 6 százalékában akarja meghatározni. Jövőre tehát az ügynökök legfeljebb 1034 koronát kaphatnak majd egy-egy új szerződésért. A nyugdíjpénztárak az ügynökeiknek fizethető jutalomdíj korlátozása mellett elfogadtak még egy rájuk vonatkozó, megszorító javaslatot. A módosítás meghatározná a reklámra, marketingtevékenységre fordítható összeg felső határát, ugyancsak az átlagbérhez viszonyítva. A pénztárak jövőre legfeljebb 17,2 millió koronát fordíthatnak majd erre a célra. Újabb megszorítás a nyugdíj- pénztárak számára, hogy csökken a nyugdíjalapok által számlázható kezelési költség is, az első három évben a jelenlegi 0,08 százalék helyett 0,075 százalékot kapunak a nyugdíjalap vagyonából, a negyedik évtől a kezelési költség a jelenleg meghatározott 0,07 százalékról 0,065 százalékra csökken. Ez az illeték jelenti majd a jövőben a nyugdíjpénztárak legfontosabb bevételi forrását, hiszen az alapok a befizetések növekedésével egyre nagyobb vagyont kezelnek majd. Jelenleg az összes nyugdíjalapban kezelt vagyon értéke már meghaladja a 22 milliárd koronát, ennek az egy század százaléka is jelentős összeg, 2,2 millió korona, a 0,075 százalék tehát 16,5 millió korona. Ezt természetesen havonta vonják le az általuk kezelt vagyonból az intézmények. A nyugdíjpénztárak azonban ebbe is beleegyeztek, mondván, ha kevesebbet kell fordítani marketingre, reklámra, akkor az alacsonyabb kiadást jelent majd, és mivel mindenkire vonatkozik a korlátozás, senki sem jár rosszul. „A módosítás elfogadható minden nyugdíjpénztár, a Szociális Biztosító, a nemzeti bank és a szociális ügyi minisztérium számára is” - tájékoztatta lapunkat Viktor Kouríl, VÚB Generali igazgatóhelyettese. Egyetért tehát minden jelentős játékos, kérdés azonban, hogy ez valóban jó-e az ügyfélnek. Egyes szakemberek tiltakoznak a tervezett módosítások ellen, mivel szerintük nem ösztönzi majd versenyre a nyugdíjpénztárakat, deformálja a piacot. Elismerik ugyanakkor, hogy az átlépéseket valamilyen mértékben korlátozni I AZ ÁTLÉPŐK SZÁMA 2006. II. 1. ÉS VII. 31. KÖZÖTT I Magánnyugdíjpénztár Kilépett Belépett Különbség AEGON 9144 68 904 59 760 Allianz 40 599 21 051-19 548 CSOB 12 887 10 688-2199 ING 19 567 8 874-10 693 VÚB Generali 19218 9 308-9 910 WINTERTHUR 44 618 27 208-17 410 Összesen 146 033 146 033 Forrás: Szociális Biztosító kell, legalább addig, míg az új rendszer stabilabbá nem válik. Mit ígér a jövő? Az új kormány nyugdíjrendszer elleni első támadását sikerült kivédeni, egyelőre lekerült a napirendről a járulék megosztásának módosítása az első és a második pillér között. Kezdetben nem volt annyira egyértelmű, hogy a második pillér lesz az első áldozata a Fico- kormánynak. Erre utalt ugyanis több állásfoglalás, melyek szerint a nyugdíjrendszer - értsd a Szociális Biztosító - hiánya elfogadhatatlan méreteket ölt. Napvüágot láttak olyan pénzügyminisztériumi elképzelések, melyek szerint a második pillérbe harmadával kevesebb pénz jutna, vagyis a Szociális Biztosító a kivetési alap 9 százaléka helyett csak 6-ot utalna a nyugdíjpénztárak ügyfeleinek számláira. Ezzel mintegy 7 milliárd koronát takaríthatna meg évente a Szociális Biztosító. Robert Fico kormányfő már többször kijelentette, hogy a nyugdíjrendszert a jövőben mindenképpen módosítani kell. „A második pillér miatt veszélybe kerül a jelenlegi nyugdíjasok járadékának kifizetése” - állítja a kormányfő. Szerinte jövőre társadalmi vitát kell nyitni a nyugdíjrendszer lehetséges átalakításáról. Ivan Miklós korábbi pénzügyminiszter szerint Fico félrevezeti az embereket. „A Szociális Biztosító hiánya tervezett hiány, a korábbi kormány számolt vele, az állami költségvetésben megtalálható a fedezete” - mondta Miklós. Szerinte a kormányfő szembe akarja állítani a jelenlegi és a jövőbeli nyugdíjasokat, ami megengedhetetlen. A 7 milliárd koronás „megtakarítás” természetesen nem fedi a Szociális Biztosító teljes hiányát, ami idén mintegy 22 milliárd korona. Elfogadhatatlannak tartja a jelenlegi ellenzék szinte minden politikusa a nyugdíjrendszer üyen nagymértékű átalakítását. Iveta Radicová korábbi szociális ügyi miniszter szerint 7 milliárd koronát „házon belül” is megtakaríthatná a Szociális Biztosító, ha javítaná a járulékbeszedés hatékonyságát. Ma még mindig sok olyan cég, vállalkozó van, aki nem fizeti be alkalmazottai után a társadalombiztosítási járulékot. A járulék megosztásának módosítása hosszú távon lenne rendkívül káros, a most elkent hiány ugyanis évtizedek múlva jelentkezne többszörös mértékben. Érdekes, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer egyik „legkeményebb” ellenfele - legalábbis kijelentések szintjén - a Szakszervezetek Szövetsége (KOZ). Most leköszönő elnöke, Ivan Saktor többször követelte a második pillérbe jutó járulék mértékének csökkentését. Ez a hozzáállás abból a szempontból is megkérdőjelezhető, hogy javaslatuk éppen saját tagságukat érintené hátrányosan, hiszen az ő nyugdíjukat csökkentené elnökük javaslata. Csak bízni lehet abban, hogy a kormány a minimálbér emelésekor követett módszert alkalmazza majd, amikor saját javaslatát félretéve a KOZ által javasolt 7600 koronás alsó határt fogadta el. (lpj) A TAGOK MEGOSZLÁSA NEM ES KOR SZERINT életkor férfi nő 75 felett 2 8 70-74 24 9 65-69 131 55 60-64 230 190 55-59 1 124 591 50-54 16 292 10 747 45-49 64 819 63 803 40-44 109 299 117 629 35-39 121 779 130 495 30-34 155 368 162 989 25-29 159 276 164 078 20-24 108 894 100 992 20 alatt 13 897 11 775 összesen 751 135 763 361 A biztosítottak teljes száma: 1 514 496 Forrás: Szociális Biztosító, 2006. szeptember 26-i adatok PÉNZVILÁG A mellékletet a reklámosztály szerkeszti. Reklámmenedzser: Ing. Frantisek Farenzena, tel.: 0903/252 204, felelős szerkesztő: Sidó H. Zoltán. Levélcím: Pénzvilág, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, tel.: 02/592 33 425
