Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)
2006-11-08 / 257. szám, szerda
12 VÁSÁRODON velünk - NYUGDÍJPÉNZTÁRAK gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 8. www.ujszo.com A boltokban már karácsonyi a hangulat és a kínálat, az édességgyártók ebben az időszakban termelik meg éves bevételük 40-45 százalékát A legmenőbb csokifigura továbbra is a télapó (Illusztrációs felvétel: Somogyi Tibor) Bár a karácsony még odébb van, az élelmiszerboltok és marketek polcait már feltöl- tötték karácsonyi édességgel, főleg csokoládéval és szaloncukorral. Nem csoda, hiszen az édességgyártók és -forgalmazók számára a főszezon a húsvét és a karácsony. A gyártók ekkor termelik meg éves bevételük 40-45 százalékát. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az egyik brit érdekeltségű, Szlovákiában is marketeket üzemeltető áruházlánc még augusztus derekán sajtótájékoztatót hívott össze, hogy ismertesse, milyen a karácsonyi meglepetésekkel, édességúj- donságokkal, „kettőt fizet harmat kap”, és ehhez hasonló, „kihagyhatatlan” akciókkal rukkol elő idén. A gyártók és a forgalmazók felmérése szerint a legkelendőbb portékának továbbra is a hagyományos étcsokoládéból készített télapó számít. Az eladás volumene szempontjából a második helyre szorulnak a csillagot ábrázoló csokoládédíszek majd a szaloncukrok. Az utóbbiból a skála meglehetősen bő, a hagyományos szalonoktól a zselés, epres, rumos, banános, kókuszos stb. ízűig mindent kínálnak a boltok. A vevők ma már természetesen a kimért vagy a közönséges, zacskós csomagolású, esedeg papírdobozos kiszerelésű szalon- cukroktók kezdve a stílusos fémdobozba díszcsomagolt szalonokig kedvükre válogathatnak. A felmérések általában a harmadik vagy negyedik helyen említik a karácsonyfára aggatható, lágy krémmel töltött valamint az üreges csokoládédíszeket. Milyen az igazi csokoládé? Az igazi csokoládé - ha nem számítjuk a fűszereket, mint például a fahéj vagy a csili - a kakaón és kakaóvajon kívül legfeljebb csak cukrot tartalmazhat. Lényegében ilyenek a keserű csokoládék (étcsokoládék), melyekben minél több a kakaó, s minél kevesebb a cukor, annál „igazibbak”, s drágábbak. A tejcsokoládékba már tejpor (vagy tejszínpor) is kerül a kakaó, a kakaóvaj és a cukor mellé (ettől lesz lényegesen olcsóbb). Míg a fehér csokoládé már egyáltalán nem tartalmaz kakaót, csupán kakaóvajat, így tulajdonképpen nem is illene csokoládénak nevezni. Amikor a konyhában (vagy a cukrászatban) csokoládéról beszélünk, akkor mindig a „bevonóra” gondolunk. Ez abban különbözik az egyéb táblás csokoládéktól, hogy magasabb a zsír-, azaz ka- kaóvaj-tartalma. Emiatt könnyebben olvad, azt követően pedig lazább, folyósabb, s így könnyebb is dolgozni vele. (A bevonókat táblában, vagy a könnyebb olvasztható- ság céljából reszelve, esetleg kis pasztillák formájában hozzák forgalomba. Keserű-, tej- és fehér változatban egyaránt kaphatók.) A csokoládék és bevonok minőségét, összetételét három százalékértékkel szokás jellemezni. Például a 70/30/38 egy jó keserű bevonót jelez: az első szám a kakaó-, a második a cukor-, a harmadik pedig a zsírtartalmat jelöli. Egy tejbevonó esetében - például 36/42/38 - jól látszik, hogy az első két szám (a kakaó- és cukor- tartalom) összege nem adja ki a 100 százalékot, ami ahhoz még hiányzik, az a hozzáadott tejpor. Általánosságban irányadó, hogy minél magasabb a harmadik szám, annál könnyebben olvasztható a csokoládé, s azután annál könnyebb dolgozni vele. Az EU-ban ma már olyan terméket is forgalmazhatnak csokoládé néven, amely legfeljebb 5 százalékban valamilyen olcsóbb növényi zsiradékot - például pálmaolajat, vagy mangómag-zsírt - tartalmaz a drága kakaóvaj helyett; igaz, ezt a csomagoláson is fel kell tüntetni. A legális minőségrontás egy másik módja már a termék nevét is megváltoztatja: az úgynevezett asztali csokoládé legfeljebb 8 százalékban, míg a háztartási asztali csokoládé maximum 18 százalékban lisztet, illetve búza-, rizsvagy kukoricakeményítőt is tartalmazhat. A csokoládék egy speciális változata a gianduja, amelynél a dúsító anyag finomra aprított török mogyoró. Ezt magyarul röviden nugátnak nevezzük, bár a nugát eredetileg nem pontosan ez, ugyanis az nem tartalmaz kakaót, így nem is igazi csokoládéféle. Az „ősnugát” finomra őrölt pörköltmogyoró, cukor és kakaóvaj elegye. Persze mára már ennek is rengeteg verziója van: készítik más olajos magvakból is, például mandulával, barackmaggal, napraforgóval, szójával. Lehet dióval is, de az gyorsan avasodik. így létezik csokoládés változata is, amelynél a mogyoróliszthez cukrot és csokoládébevonót kevernek, s ebből lesz a gianduja. Hogyan készül a csokoládé? Az erjesztett, pörkölt, majd őrölt és felmelegített kakaóbabból (kakaómasszából) kipréselik a kakaóvajat. (Ami visszamarad, az már csak 10-20 százaléknyi zsírt tartalmazó kakaótészta, ami lehűlve száraz és kemény.) A kakaóvaj szobahőmérsékleten ugyancsak szilárd, bár olvadáspontja csak 32-35 C fok, s ezzel teszi majd a csokoládét tör- hetővé, de mégis könnyen olvadóvá. A kakaóvaj másik jó tulajdonsága, hogy száraz hűvös helyen szinte korlátlan ideig eltartható. A kakaótészta őrleménye a kakaópor, ami vízben oldhatóságának javítására, íze és színe finomítására kap még egy kis vegyszeres kezelést. A főzést nem kívánó, úgynevezett instant kakaóporokhoz még további (az oldódást segítő) adalékokat, s rendszerint cukrot is kevernek. A csokoládégyártás lényege, hogy a kakaót és a kakaóvajat, melyek maguktól már nem keverednek, az esedeges adalékokkal együtt újra egységes, sima masszává dolgozzák össze. A kakaóbabot, s ezzel az abból készült kakaót vagy csokoládét szokás a minősége alapján is osztályozni. E szerint beszélünk „nemes” (criollo), illetve „konzum” (forastero) kakaókról. Az előbbiek főleg Közép- és Dél-Ameriká- ból, valamint Délkelet-Ázsiából, az utóbbiak főleg Afrikából és Brazíliából kerülnek a piacra. A kakaóbab 90 százalékát a forastero fa szolgáltatja, jóval kisebb mennyiséget ad a trinitario termése, amely viszont gazdag aromaanyagokban. A legízletesebb csoki a criollo terméséből készül, amely nagyon drága, viszont rendkívül erős aromájú. Szlovákiai helyzetkép A hazai csokoládégyártás piacán három domináns szereplő található, a Kraft Foods Slovakia Rt., a Nestlé Slovensko Rt., és a tőketerebesi Leonidas (egykori Déva), amely azonban a termelés modernizálása után javarészt exportra termelt. A szlovákiai csokoládéfogyasztás kalácsából viszont - a jobbára külföldi kézben lévő áruházláncoknak köszönhetően - meglehetősen jelentős szeletet hasítottak ki maguknak a külföldi gyártók. A legnagyobbnak az olasz Ferrero konszern alá tartozó prágai Ferrero Ceská Rt. számít, amely például a Kinder márkanevű csokoládékat valamint a Mon Cheri és Rerrero Rocher bonbonokat forgalmazza, de egyre jobban izmosodik térségünkben a szintén cseh Orion, vagy az amerikai Masterfoods is. Az édességgyártóknak és -forgalmazóknak az utóbbi években különböző pénznyerő versenyekkel (küldje be a vonalkódot vagy csokipapírt, ragassza ki ablakára az orioncsillagot stb.) sikerült jelentősen megnövelniük eladásukat. Az AC Nielsen jelentése szerint Szlovákiában 2000 decemberétől 2001 novemberéig 13,6 ezer tonna táblás csokoládét, bonbont, csokoládészeletet és más csokoládé tartalmú édességet adtak el, mintegy 3,2 milliárd korona értékben. Ez 15,4 százalékos évközi növekedésnek felel meg, miközben a reklámra 270 millió koronát költöttek. Ami a „karácsonyi” édességeket, csokoládé tartalmú készítményeket illeti, ebből a termékcsoportból 2005 októberétől 2006 májusáig 859,2 tonna fogyott el a hazai piacon, míg egy évvel korábban csak 758,2 tonna. Felmérések szerint a szlovákiai lakosság továbbra is az olcsóbb árfekvésű csokoládét keresi és vásárolja, a klasszikus táblás csokoládék esetében például a 20-23 koronás csokoládéból fogy a legtöbb, (ú) Mi az a csokoládéfüggőség? Az Oxford szótárban külön fogalomként szerepel a „chocoholic” kifejezés, jelentése: olyan személy, aki függő vagy túlzott mértékben szereti a csokoládét. John Stein oxfordi professzor szerint a kakaó ugyan sokféle drogot tartalmaz, ám egyiket sem magas koncentrációban, így ez nem magyarázza a csokifüggőséget. A cukor annál inkább: kis mennyiségben a glükóz serkenti az agyműködést és javítja a memóriát, ám ahogy egyre többet eszünk belőle, hajlamosak vagyunk rászokni. Ki mivel „gyógyítja” leiki sebeit? (Adatok százalékban) Ruházati cikkeket vásárol 56 Színházba, moziba megy, könyvet vesz 34 Csokoládét vagy más édességet eszik 27 Új cipőt vásárol 22 Kozmetikumokat vásárol 19 Fodrászhoz megy 16 Ékszert vásárol 11 Fehérneműt vásárol 9 A németországi Forsa felmérése szerint a nők 27 százaléka csokoládéval „gyógyítja" lelki sebeit. Forrás: Hospodárske Noviny a magánnyugdíjpénztárak gazdasági mutatói Magánnyugdíjpénztár A hozamráta Konzervatív alap A nettó A kezelési A hozamráta Kiegyensúlyozott alap A nettó A kezelési A hozamráta Progresszív alap A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEG0N Magánnyugdíjpénztár 1,0580 Sk 86 685 823,28 Sk 0,00% 1,0761 Sk 586 846 741,90 Sk 0,069% 1,0769 Sk 1 669 683 604,95 Sk 0,069% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár** 1,0595 Sk 356 925 659,39 Sk 0,07% 1,0692 Sk 2 261 654 404,46 Sk 0,07% 1,0746 Sk 4 528 826 814,97 Sk 0,07% CSOB Magánnyugdíjpénztár 1,0511 Sk 44 217 864,71 Sk 0,00% 1,0738 Sk 421 025 354,71 Sk 0,07% 1,0762 Sk 899 233 668,47 Sk 0,07% ING Magánnyugdíjpénztár*** 1,0546 Sk 80 922 907,04 Sk 0,08% 1,0548 Sk 778 436 655,29 Sk 0,08% 1,0556 Sk 1 786 920 330,93 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0559 Sk 183 115 152,66 Sk 0,08% 1,0651 Sk 1 369 745 309,43 Sk 0,08% 1,0693 Sk 2 106 643 183,95 Sk 0,08% Winterthur Magánnyugdíjpénztár**** 1,0572 Sk 223 409 514,57 Sk 0,08% 1,0680 Sk 1 776 631 490,84 Sk 0,08% 1,0735 Sk 4 697 205 371,76 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** az Első Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár, *** a Sympatia-Pohoda Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az ING Magánnyugdíjpénztár, **** a Credit Suisse Life & Pensions Magánnyugdíjpénztár neve januártól Winterthur Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2006. november 3-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0239 ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
