Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-08 / 257. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 8. Európai unió 13 Már csak Szlovákia tartja magát a visegrádiak közül - a kritériumok túl szigorúak, de nem változnak Lelassul az euróövezet bővülése Egyre nő azon országok száma, amelyek minden maastrichti előírás teljesítése nélkül, egyre nagyobb mértékben alkalmazzák az eurót. Szerbiában a lakosság devizabetétjeinek 90 százalékát euróbán őrzi. (Illusztrációs felvétel) Románia és Bulgária csatlakozása után Szélsőjobboldali frakció? MTl-HÍR Brüsszel/Pozsony/Prága. A cseh kormány október vé­gén feladta az euróövezeti csatlakozás 2010-es céldá­tumát, és nem jelölt meg újat a csatlakozásra. Joaqu­in Almunia, az EU gazdasá­gi és pénzügyi biztosa ugya­nekkor arról beszélt, hogy nem kell felgyorsítani az új tagországok euróövezeti csatlakozását. ÖSSZEFOGLALÓ Almunia nemrégiben újságírók­nak azt hangsúlyozta, ezt a folya­matot nem lehet meggyorsítani. „Igen kívánatos, hogy az új tagok a lehető leghamarabb bevezessék a közös valutát, azonban senkinek nem tenne jót, ha nem teljesítenék a megállapított feltételeket.” A kezdetben élenjáró visegrádi országok közül már csak Szlovákia tartja magát, az euróövezeti csatla­kozás dátuma Csehország, Len­gyelország és Magyarország eseté­ben teljesen bizonytalanná vált. Robert Fico kormánya még ragasz­kodik az eredeti, 2009-es céldá­tumhoz, a Szlovák Nemzeti Bank ütemes szigorításokkal igyekszik elérni, hogy teljesíthető legyen az inflációs feltétel. Szlovákia tavaly, november 26-i hatállyal belépett az euró előszobáját jelentő ERM-II. át­váltási rendszerbe, holott ezt ko­rábban csak az idei év közepére ter­vezték. Pár hete egy budapesti nemzetközi konferencián Ivan Miklós volt pénzügyminiszter azt mondta, az euró mihamarabbi be­vezetése Szlovákia számára azért fontos, mert exportunk 90 százalé­ka az unióhoz kötődik, így a gazda­sági életben meghatározó a közös valuta. Ugyanakkor kérdésesnek nevezte a 2009-es céldátum tartha­tóságát, mert szerinte a Fico-kor- mány költekezéssel kapcsolatos ígéretei erősen megnehezítik a konvergenda-folyamatot. Hozzá­tette: ha Szlovákia mégsem váltaná fel euróra a koronát 2009-ben, ak­kor legkorábban már csak 2012- ben lenne erre lehetőség, mivel 2010-ben parlamenti választások lesznek. Strasbourg. Túl hideg képet ad Európáról az euróbankjegyek je­lenleg forgalomban lévő sorozata - panaszolták fel az Európai Parla­ment pénzügyi bizottságának tag­jai. A megjegyzést az Európai Köz­A cseh kormánydöntést a pénz­ügyi tárca és a cseh jegybank sza­kértői úgy kommentálták, előbb a deficites államháztartást és a ru- galmadan munkapiacot kell meg­reformálni, csak azután lehet dön­teni a céldátumról. Elemezők úgy vélik, a jóléti kiadások miatt jövőre 4,2 százalékos államháztartási hi­ány várható Csehországban - az EU-beli előírás legföljebb 3 száza­lék -, és a júniusi választások óta tartó kormányzásképtelenség mi­att nincs esélye a költségvetési re­formnak. Az idei cseh államháztar­tási deficit várhatóan meghaladja a százmilliárd koronát - a korábban jelzett 74,4 milliárd helyett. A 2005-ös hiány elérte a 107,6 milli­árd koronát, ami a GDP 3,62 száza­lékának felelt meg. Az új magyar konvergencia­programot és a deficit-kiigazítási tervet pár hete fogadta el az EU mi­niszteri tanácsa, felszólítva a Gyur- csány-kormányt a következetes végrehajtásra. Korábban a hivata­los magyar céldátum 2010 volt, egyes szakértők 2012-ről vagy még későbbi időpontról beszélnek. A lengyel kormánynak sincs hi­vatalos céldátuma az euró beveze­tésére. Varsó a nyáron kéréssel for­dult az EU-hoz, hogy további há­rom évig haladékot kapjon az uniós költségvetési kritériumok teljesíté­sére. Lech Kaczynski lengyel elnök nemrégiben azt nyüatkozta egy Az euróövezet tizenkét tagországából hétben folyamatosan megsze­gik a maastrichti kritériumokat. spanyol lapnak, hogy az euró beve­zetésének időpontjáról népszava­zást kellene tartani, s erre 2010- ben lejáró elnöksége végén kerül­hetne sor. A szkeptikus Kaczynski szerint „az euró még mindig csak egy kísérlet, majd meglátjuk, ho­gyan válik be”. Piotr Soroczynski pénzügyminiszter-helyettes az eu­ró 2012-es bevezetését reálisnak tartja. Mint ismeretes, az új kelet-euró­pai EU-tagok közül eddig csak ponti Bankról (EKB) szóló jelentés tartalmazza, amelyet a parlament pénzügyi bizottságának elnöke, egy francia szocialista képviselőnő írt alá. Annak következtében, hogy élő személyek, igazi tájak vagy műemlékek ábrázolását megtütot­Szlovénia jelentkezését fogadták el: 2007 január elsejétől az euróö- vezetben lesz. Hasonló szándékai voltak a balti államok közül Litvániának, de az EU pénzügyminiszteri tanácsa má­jusban úgy döntött, ez még korai lenne, mert Litvániában nem bizto­sított az euróövezeti tagsághoz szükséges inflációs szült tartóssá­ga. Litvánia új céldátuma az euró bevezetésére 2010, de ha a feltéte­lek teljesítése kedvezően alakul, akkor már 2009-ben szeretnék eu­róra váltani a nemzeti valutát. A másik két balti államban, Lettor­szágban és Észtországban 2008-as, de inkább 2009-es céldátumot em­legetnek. Két és fél évvel a 2004-es bővítés után az EU új, posztkommunista tagországai egészében véve reáli­sabban ítélik meg erejüket, le­hetőségeiket a maastrichti kritériu­mok teljesítését illetően, mint a csatlakozás utáni hónapokban tet­ték. Többen változtatnának a krité­riumokon. Surányi György, a ma­gyarjegybank volt elnöke, jelenleg a Banca Intesa kelet-európai igaz­ták rajtuk, a bankjegyek első nem­zedéke szerepet játszik abban, hogy „az európaiak távolságot tar­tanak az eurótól” - olvasható a hi­vatalos jelentés szövegében. Ezért az Európai Parlament arra hívta fel az EKB-t, hogy „konszenzust él­vező élő személyeket, tájakat, eu­rópai emberi alkotásokat és sze­mélyiségeket” tüntessen fel a bankjegyek következő nemzedé­kén, és első lépésként terjessze az EP elé ezzel kapcsolatos elgondo­lásait. Az első euróbankjegyeket 2002. január elsején hozták forgalomba. Megtervezésük idején a tagálla­mok úgy határoztak, hogy - elke­rülendő a vitákat az ábrázolandó személyek, tájak vagy építmények kiválasztásakor - a bankók rajzo­lata legyen személytelen és ne sze­repeljen rajtuk konkrét személy, épület vagy táj. így ugyan senki sem sértődhet meg, viszont senki nem ismerhet fel rajtuk szívéhez közel álló hírességet, építményt vagy vidéket. Az eurós fém váltópénz tekinte­tében a helyzet annyiban más, hogy bár az érem egyik oldala azo­nos, a másik nemzeti, személyt vagy nemzeti jelképet ábrázol. gatója az említett nemzetközi kon­ferencián kifejtette: az európai mo­netáris unió siker, hiszen stabü pénzügyi rendszert hozott létre, de ez nem a maastrichti kritériumok teljesítése miatt valósult meg. Svédország, Dánia és Nagy-Britan- nia nem tagja az eurózónának, mégis gyorsabban növekednek eu- róövezetbeli társaiknál és kiegyen­súlyozott az államháztartásuk. Felhívta a figyelmet arra, a ma­astrichti kritériumok egyidejű tel­jesítése szinte lehetetlen, s ezzel magyarázható, hogy az euróövezet tizenkét országából hét folyamato­san megszegi a kritériumokat, il- letve a stabilitási növekedési pak­tumot. Szerinte a maastrichti előfeltételek egyrészt nagyon szi­gorúak, másrészt következetlenek, nincs összhang közöttük, ráadásul az euróövezetben bent lévőknek, illetve az oda igyekvő uniós tagor­szágoknak igen-igen eltérő fiskális politika mellett kell fenntartaniuk vagy elérniük. Brüsszel szerint azonban a maastrichti kritériumok módosítása egyáltalán nincs napi­renden. (mti, euractiv.hu, ú) Készülhet bármiből Világszintű vodkavita Brüsszel. Miközben Oroszor­szágban emberek tucatjai halnak meg a mérgező anyagokat tartal­mazó hamis vodkától, a világ azon vitatkozik, miből készül a valódi vodka. A lengyelek és északiak sze­rint burgonyából vagy gabonából, a finnek és a németek szerint akár cu­korból is, a legtöbb európai ország szerint bármiből. Az EB meghatá­rozná a különféle alkoholos termé­kek eredetét, ám ez a jelek szerint komoly vitát okoz a Kereskedelmi Vüágszervezetben (WTO) is. Elsősorban a valódi vodka uniós előállításához szükséges alapanya­gok tervezett korlátozása szül konf­liktust. Dél-Afrika már jelezte, meg­támad bármilyen, a vodka alap­anyagára vonatkozó korlátozást. Várhatóan az USA is tiltakozni fog, hiszen a tengerentúlon sincs sem­miféle korlátozás. (Nem mellékes tényező, hogy az USA 500 millió eurós piacot biztosít az uniós vodka számára.) A korlátozásokat ellenző európai csoport szerint a mostani kezdeményezés nem egyéb olcsó trükknél, melynek célja teret nyerni Európa egyik legdinamikusabban fejlődő vodkapiacán, a mediterrán övezetben, (euractiv.hu) Brüsszel. Románia és Bulgária uniós csatlakozásával szélsőjobbol­dali frakció alakulhat az Éurópai Parlamentben. Brüsszeli források szerint ez lenne az első eset, hogy a szélsőjobb üyen lehetőséghez jut az Európai Unió törvényhozásában. A 732 tagú Európai Parlament­ben hét frakció működik, s ezeken kívül a testületnek van 36 függet­len tagja is. Ez utóbbiak között sok a szélsőjobboldali törvényhozó, ám számuk egyelőre nem ele­gendő egy önálló frakció megala­kításához. A román és bolgár csat­lakozással azonban Bukarest és Szófia is teljes jogú tagokat küld­het az EP-be. Állítólag e két ország nacionalista pártjai hajlanak arra, hogy képviselőik a jelenlegi szél­sőjobboldali EP-törvényhozókkal közös frakciót alakítsanak. Egy önálló képviselőcsoport létrehozá­sa több felszólalási időt, több bi­zottsági helyet és több pénzt bizto­sítana a résztvevőknek: az EP- * 45 hozóinak nemzetközi képzését in­dítja el a francia politikuskép­zőnek számító, strasbourgi szék­helyű Francia Államigazgatási Főiskola (École Nationale d’Admi- nistration - ENA). Dominique de Villepin francia kormányfő kezdeményezésére - aki maga is az ENA-n szerzett dip­lomát 1980-ban - az új, jövőre már 27 tagállamból álló unióban gon­dolkodni és dönteni képes új gene­ráció képzését hirdette meg a nagy­hírű francia intézmény. Sajtójelen­tések szerint az európai elitképző tanfolyamra - amelyen „Európa gyártásának titkaival” ismerked­hetnek meg a kiválasztottak - 30 és 45 év közötti vállaltvezetők, köz- tisztviselők, politikusok és szak- szervezeti vezetők mellett újság­írók, tanárok, bírók jelentkezését várják, összesen negyvenét. A fel­vételt nyertek Strasbourg, Brüsszel, Luxembourg és Párizs után néhány európai főváros jelentős európai in­tézményeiben is eltöltethetnek majd pár napot a januártól októbe­rig, havonta egyszer három-négy napig tartó, személyre szabott kép­zés idején. Az európai alkotmány Brüsszel. Új migrációs politika elfogadását kezdeményezi a fran­cia és német belügyminiszter az EU hat nagy tagállamának nevében. A terv meghatározott időre engedé­lyezné az EU-n kívülről érkezők számára a munkavállalást. Wolfgang Schäuble német és Ni­cholas Sarkozy francia tárcavezető többek között uniós menedékjogi hatóság kialakítását szorgalmazza, s az EU munkaerőpiacának megha­tározott időre való megnyitását a vendégmunkások előtt. Az elmara­dott országok polgárai 3-4 évig él­hetnének az EU területén, pénzt küldhetnének hazájukba, és újabb tapasztalattal térhetnének haza. Az ilyen „visszatérő migráció” ötlete az ENSZ-től származik, célja ötvöz­ni a bevándorlást a fejlesztési politi­kával. A Nemzetközi Migráció Glo­bális Bizottságának 2005 végén ké­szült jelentése szerint vüágviszony- latban 200 millióra nőtt a beván­dorlók száma. A jelentés azokat a személyeket vette számításba, akik frakciók például EU-támogatásra jogosultak, ami nagyjából 50 ezer eurót tesz ki tagonként. A tárgya­lásokat állítólag a belga Vlaams Belang (a Flamand Érdek Pártja) és a francia Nemzeti Front képvi­selői vezetik, s a megkeresettek között vannak olasz, osztrák, cseh és lengyel EP-törvényhozók, illet­ve Romániából a Nagy-Románia Párt és az Új Generáció Pártja, Bulgáriából pedig az Ataka (Ro­ham) párt vezetői. A Vlaams Belang egyik illetéke­se, Phüip Claeys szerint „román kollégáinkkal sikeres tárgyalásaink voltak, a bolgárokkal pedig még folytatjuk a megbeszéléseket”. Cla­eys azt is hozzátette, céljuk a nem­zeti szuverenitás fokozása, vala­mint moratórium kimondása a be­vándorlásra, főként az iszlám or­szágokból érkező külföldiekre. Emellett az önálló frakció révén a szélsőjobb az eddiginél is nagyobb energiával bírálhatja majd az EU- alkotmányozás terveit és Törökor­szág tervezett csatlakozását. tavalyi elutasítása után Franciaor­szágnak minden oka megvan arra, hogy veszélyben érezze befolyását a bővülő Európában. Az új intézmény célja ezért ket­tős: a háromnegyed részben fran­cia résztvevőkkel és negyedében egyéb európai tagállamokból szár­mazó „diákokkal” pragmatikus módon, a döntéshozó helyszíneken kívánja megértetni a 27 ország együttműködésének lényegét. A másik cél a befolyásos döntéshozó­kat megtanítani nem nemzeti, ha­nem átfogóbb módon gondolkod­ni, azért, hogy nemcsak saját orszá­guk, hanem az európai partnerek vízióit is támogatni tudják. És job­ban meg kell értsék, hogy egyes kö­zös európai problémák milyen sajá­tos, nemzeti módon jelentkezhet­nek egyes országokon, például Franciaországon belül. Párizs nem titkolt célja az, hogy így legyen ha­tással a jövőben az európai döntés- hozatali folyamatokra. A 9000 eurós részvételi díj a kép­zésen kívül magában foglalja az eu­rópai városok közti úti- és szállás- költséget, valamint teljes ellátást biztosít a diákoknak. A 2007 elején induló európai képzésre a www.ee- es-europe.fr honlapon november 30-ig lehet jelentkezni. több mint egy évet tartózkodtak külföldön, és 9,2 millió menekült­tel is számolt. A becslések szerint 2004-ben a bevándorlók 118 milli­árd eurót küldtek haza családjuk­nak, s a külföldi vendégmunkások nélkül sok ország bizonyos gazda­sági ágazatai összeomlottak volna. A brit, olasz, spanyol és lengyel bel­ügyminiszter is jóváhagyta a javas­latot, amelyet az EU Miniszterek Tanácsának decemberi csúcsérte­kezlete elé terjesztenek. Schäuble és Sarkozy ugyanakkor indítvá­nyozta, az országos migrációs kvó­ták alakulását Brüsszelben tartsák nyilván, így az EU egyszerűbben utasíthatná haza a törvénytelen be­vándorlókat. De maguk a német politikusok is szkeptikusak a „visszatérő migrá­cióval” szemben. Sokan az 1960-as évek leckéjét emlegetik: akkoriban Németország török vendégmunká­sokat hívott az országba. Több év elteltével a vendégmunkások az­után sem mentek haza, hogy a né­met kormány ezt ismételten szor­galmazta. (euractiv.hu) Élő személyek, igazi tájak vagy műemlékek ábrázolását megtiltották Túl hidegek az euróbankók MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Lehet jelentkezni, de csak teli bukszával Elitképzés francia módra MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A jövő európai döntés­A németek sem bíznak a német-francia javaslatban Újabb migrációs modell ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom