Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-07 / 256. szám, kedd

fj agrárkörkép 2006. november 7., kedd ___________________________________ 10. évfolyam n. szám A kukoricatermesztésben vált be A modern talajkímélő technológia alkalmazása Amerikából indult hódító útjára 16. oldal Szántás helyett mélylazítás A minimalizációs technológia a nedvességtar­talom megőrzésére is kedvező hatással van 17. oldal 18. oldal Zsírok a takarmányozásban A laktáció elején a zsírok etetésével javítható a nagy termelésű tehenek energiaellátása Az előző időszakban megítélt 2,8 millió euró támogatást a jogosult termelők már harmadik éve nem tudták teljes mértékben kimeríteni Gondot okoz a támogatások merítése miközben az uniós rendtartásban 22 ezer hektárnyi szőlő van beje­lentve. Sajnos, a nyilvántartott te­rületnek napjainkban csak mintegy fele termő, a felújításoktól egyelőre szintén nem várhatók számottevő változások. Sőt, fennáll a veszélye annak, hogy az erre az idényre megítélt 2 millió euró támogatást sem fogják tudni teljes mértékben kimeríteni. A támogatást a terme­lők az állomány besűrítésére, új faj­ták telepítésére használhatják ki. Érdekképviseleti szerveik révén most tárgyalnak arról, hogy a fel- használásra szánt összeget egyéb aktivitásokra is kihasználhassák, esetleg a merítés az osztrák kollé: gáikhoz híven folyamatosan tör­ténjen. Ismeretes, hogy az Európai Uni­óban a nyár közepe óta élénk vita folyik az európai borpiac reformjá­ról. Az EB júniusban olyan javasla­tot terjesztett elő, amely 400 ezer hektár szőlő önkéntes felszámolá­sával számolt, miközben 2,4 milli­árd euró kompenzációt juttatott volna a termelőknek. Az európai borpiacon fennálló feszültségek kezelésére ugyanis már eddig is mintegy 1,2 milliárd eurót költöt­tek évente azon szőlőültetvények támogatásra, amelyeknél a felesle­ges bortermést desztillálják. A sző­lőültetvények felszámolására vo­natkozó javaslattal azonban egy­előre a nagy bortermelő országok sem értenek egyet. Egy további ter­vezett lépéssel szemben, nevezete­sen a mustok cukorfokának répa­cukorral való emelésének megtiltá­sa ellen a kisebb bortermelő orszá­gok tiltakoznak, (sz- w) Irányelvek a kárrendezésre A szaktárca vezetése az el­múlt napokban újabb irányel­veket adott ki a 2006-ban ke­letkezett mezőgazdasági ká­rok rendezésére benyújtott kérvények mellékleteiről. A hazai rendelkezések alapján ugyanis a termelők kárrende­zés iránti támogatási kérvényt nyújthatnak be a 806/2004-es számú minisztériumi rendelet és módosításai alapján a nö­vénytermesztésben keletke­zett károk kárpódására. Egye­bek között a növényi betegsé­gek és károkozók, a talajvizek és belvizek, valamint a száraz­ság okozta károk rendezésé­hez nyújthat támogatást az ál­lam az erre a célra meghatáro­zott forrásokból. Mint ismeretes, az agrárter­melőknek idén is komoly gon­dokat és anyagi károkat okoz­tak a tavaszi árvizek és az ezt követő belvizek, majd az egyes térségekben különböző betegségek és az aszálykárok tizedelték meg a termést. Az október végén kiadott új irányelvek a kérvények be­nyújtásához követelt mellék­letekkel kapcsolatban egyér­telműsítik, hogy az igénylé­sekhez csatolt mellékletekben elegendő a növénytermesz­tésben keletkezett kár kimuta­tása. Az említett betegségek és károk nem biztosíthatók, így a kárbiztosítási igazolás csupán a biztosítható károk esetére vonatkozik, (w-apa) Az Európai Bizottság októ­ber közepén döntött a sző­lőültetvények felújítására és átalakítására vonatkozó támogatások elosztásáról. A 2006/2007-es időszakban a szőlőtermelők között ösz- szesen 450 millió eurónak megfelelő összeget oszthat­nak szét a feladat végrehaj­tására az egyes tagorszá­gokban. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Szlovákiának erre az idényre 2 millió euró jutott, ami összességé­ben 73,44 millió koronát juttat 400 hektárnyi szőlőültetvény átalakítá­sához. Az agrárkamara szóvivője által közzétett információk szerint a hazai szőlőtermesztési ágazat problémáira utal, hogy az előző időszakban megítélt 2,8 millió euró támogatást a jogosult terme­lők már harmadik éve nem tudták teljes mértékben kimerítem, ezért született meg a brüsszeli döntés a támogatás csökkentéséről a már említett 2 millió euróra. A ki nem merített összeget ugyanakkor visz- sza kell utalni Brüsszelbe, és olyan országok számára utalják át, ame­lyeknek ezen a területen nincsenek gondjaik. Az okok a hazai szőlőültetvények tulajdonjogi rendezetlenségére és a támogatási igényekhez kapcsolt szigorú követelményekre vezethe­tők vissza. Az előző tárcavezetés ugyanis a támogatások merítését a szőlőültetvények teljes felújításá­hoz, annak befejezéséhez kötötte, így próbálta rákényszeríteni a ter­melőket arra, hogy a támogatások­kal beindított felújításokat rende­sen elvégezzék, a folyamatot végig­vigyék, és egyúttal szerette volna megakadályozni azt, hogy a támo­gatással megtisztított és újratelepí­tésre váró szőlőparcellák ne kerül­hessenek más célból való felhasz­(lllusztróciós felvétel) nálásra, például ne adhassák el őket építési telekként. A szőlőültetvények átalakítására szolgáló támogatás nálunk 400 hektárnyi területre vonatkozik, Zselízi zöldségtermesztő farmjának sikerével zárult az agrártermelők idei környezetalakítási versenye, a Legszebb határ címért Gyommentes, rendezett parcellák Kiss Lajos a zselízi farm vezetője a nyitrai díjátadáson, mellette jobbról Miroslav Jurena földművelési mi­niszter (A szerző felvétele) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Október végén Nyitrán az Agro- institút épületében adták át a díja­kat azon a mezőgazdasági és élel­miszer-ipari vállalatok képviselői­nek, akik a Top Agro immár 11. év- v. folyamába beneveztek, és megmé­rették magukat, illetve az előző évi gazdasági eredményeiket az Agrár- gazdasági Kutatóintézet által felál­lított minősítőrendszerben. Az ag­rártermelők versenyét fél évtizede A legszebb határ elnevezésű ver­sennyel is kibővítették, amelynek A legszebb határ verseny végeredménye 1. Kiss farm, Zselíz 92,80 2. PDSenica 88,50 3. Agromix Sedliská 86,40 4. PPD Liptovská Teplicka 80,00 5. PDHIohovec 79,00 6. Balseed, Bálványszakállas 74,60 7. AT Tatry, Szepesbéla 73,80 8. Hydina Súlovce 73,60 9. Agro-Vikont Surany 72,70 10. PD Bukovina Strelníky 63,80 11. PD Hrusov, D.Saliby 59,70 keretében a vidékfejlesztési ügy­nökség szakmai felügyelete révén az agrárvállalatok környezetét, annak rendben tartását, esztétiku­mát értékeli az erre a célra felállí­tott szakmai bizottság. Az idei 6. évfolyam kritériumai alapján a bí­rálóbizottság elsősorban a mező- gazdaság tájmegőrző szerepét, az agrárgazdaságoknak a települé­sek fejlesztésben és külalakjának alakításában betöltött funkcióját, a mezőgazdasági termőtalaj haté­kony védelmét, a környezetvédel­mi és a helyes mezőgazdasági gya­korlat elveit érvényesítő termelői szempontokat vette figyelembe, és a rendben tartott parcellák, határi utak, művelt területek esztétikus és rendezett állapota alapján érté­kelte a gazdaságokat, és ítélte oda a díjakat. Ennek alapján idén a legjobb helyezést a zselízi Kiss farm érte el. A második helyen a szenici mezőgazdasági szövetke­zet, a harmadikon a sedliskái Agromix Kft. végzett. Kiss Lajos, a Legszebb határ díjat elnyert családi vállalkozásként mű­ködő Kiss farm vezetője Zselízen és környékén főleg zöldségtermesz­téssel foglalkozik. A szabadföldi zöldségfélék közül az uborka- és dinnyetermesztés, valamint a pap­rika termesztése a fő profiljuk. Ter­mékeiket saját üzleteikben, hazai, csehországi és magyarországi fel­dolgozóknál értékesítik. Amint azt a díjátadás után elmondta, a szép eredmény elsősorban alkalmazot­tai és közvetlen munkatársai hoz­záértő munkájának az érdeme. Ámbár, hozzátette, hogy a környé­ken élő romák foglalkoztatása nem mindig zökkenőmentes, de a munkában megkövetelt fegyelem eddig még mindig meghozta az eredményét. A zöldségtermesztés hazai álla­potának ismeretében talán nem is meglepő, hogy amikor a további terveiről kérdeztük, inkább a le­építésről, a termelés visszafogásá­ról beszélt. Amint elmondta, a je­lenlegi jövedelmi és foglalkoztatá­si viszonyok között nem érdemes szociális intézményként vállalni egy-egy térség foglalkoztatási gondjainak kezelésében való rész­vételt, annál is inkább, mivel a zöldségágazatban kifejezett ága­zati támogatások híján egyre ne­hezebb megfelelő jövedelmezősé­get elérni. A zöldségtermesztésre jellemző alkalmi munkavállalás feltételei sem kifejezetten a zöld­ségtermesztő vállalkozások szá­mára lettek kialakítva, s mivel a foglalkoztatással járó adminisztra­tív terheket is a vállalkozásokra há­rítja át az állam, emiatt manapság már nem is érdemes alkalmi mun­kást felvenni. Kis Lajosnak ugyan­csak régi szívfájdalma az áruházi láncok szerinte elfogadhatatlan üzletpolitikája a zöldségtermelők­kel szemben, hiszen árpolitikájuk­kal szinte kizárják a hazai termelő­ket a piacról, (sz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom