Új Szó, 2006. november (59. évfolyam, 252-275. szám)

2006-11-02 / 252. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. NOVEMBER 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Szlovák-magyar államfői vitafórum Pozsony. November 16-án a besztercebányai egyetemen egy- egy előadást tart a magyar és a szlovák köztársasági elnök, ame­lyet vitafórum követ. Sólyom László és Ivan Gasparovic másnap a piliscsabai egyetem vendége lesz. A vitafórum létrehozásáról a vi­segrádi államfők szeptemberi, csehországi találkozóján született megállapodás. Az előadások témája a történelmi múlt, a jelenlegi helyzet, valamint a szlovák-magyar megbékélés és együttműkö­dés lesz. „Nagyon szeretném, ha megbeszélhetnénk a problémá­kat, s megvitathatnánk azokat a történelmi nézeteket is, amelyek feszültséget okoznak a két nép között, ha megbeszélhetnénk, ho­gyan lehetne egy csomó sztereotípiát és beidegződést kiiktatni” - nyilatkozta szeptemberben Sólyom László. (SITA, ú) Duray: 56 máig elhúzódott Dunaszerdahely. Duray Miklós szerint úgy látszik, 1956-ban tört ki a világ leghosszabban tartó forradalma, mert ma, ötven év múltán sem ért véget, „de talán már közel vagyunk hozzá”. Az MKP ügyvezető elnöke' a diktatúrák áldozatainak Dunaszerdahelyen emelt emlékmű avatóünnepén beszélt erről. (MTI) Bugár: nacionalista vonal a Smerben Pozsony. „Az MKP azt feltételezte az új kormány megalakítása után, hogy a Smer kissé tompítani fogja az SNS éles kirohanásait. Sajnos ennek elenkezője történt” - jelentette ki Bugár Béla. A pártel­nök hozzátette, mintha az SNS-hez igazodnának néhányan a Smerben, amelyben szintén van egy erős nacionalista csoport, és szintén hozzájárul az ellenségkép-gyártáshoz. Bugár szerint ez oda vezethet, hogy a szlovákság egy része az ország ellenségének fogja tekinteni a magyar kisebbséget, ami természetesen nem igaz. (SITA) Kiáltvány az ÚPN megőrzéséért Pozsony. Szlovákiát a XX. században két diktatúra is sújtotta, ennek terhét máig nyögjük. Ezért függeden értelmiségiek, polgári szervezetek kiáltványt fogalmaztak meg annak érdekében, hogy a diktatúrák időszakát feltérképező Nemzeti Emlékezet Hivatalát (ÚPN) őrizzék meg, s egyben arra kérik a képviselőket, úgy módo­sítsák a hivatal működését szabályozó törvényt, hogy az bővítse az intézmény hatáskörét, (ú) Nyitrára terelnék a Samsungot Pozsony/Szöul. A dél-koreai Samsung további 16 milliárd ko­ronás beruházást fontolgat Szlovákiában, a tervezett gyárban fo­lyadékkristályos (LCD) képernyőket állítanak majd elő. Az in­vesztíció sikere érdekében Lubomír Jahnátek gazdasági minisz­ter tegnap Szöulba utazott, ahol a Samsung csúcsvezetésével tár­gyal. A társaságnak Galántán már működik telephelye, azonban a kormány azt szeretné, ha a vállalat most a nyitrai régiót válasz­taná, ahol a japán Sony 2,7 milliárd koronáért építi meg tévégyá­rát. Márpedig a Sony a képernyők javát éppen a Samsungtól ven­né meg. A távol-keleti világcég 2002 óta működik Szlovákiában, Galántán eddig közel 5 milliárd korona értékű beruházást haj­tott végre, az ottani telephely idei forgalma elérheti a 90 milliárd koronát. (SITA) Főbe lőtte magát egy rendőrnő Pozsony. A főváros második kerületében lévő rendőrőrsön ked­den öngyilkos lett egy rendőrnő. A 25 éves nő szolgálati fegyverrel lőtte magát főbe, és a helyszínen belehalt sérüléseibe. A rendőrség vizsgálja a tragédia okát. (TASR) Kigyulladt a báni temető Bán (Bánovce). Az égő gyertyák és mécsesek miatt tegnap ki­gyulladt a báni temető, a tűz a temető közepén álló feszületnél ke­letkezett. A helyszínre érkező tűzoltók nem hajthattak be autóval, a sírkert kerítésén dobták át a fecskendőket és tíz perc alatt eloltot­ták a lángokat, személyi sérülés nem történt. (SITA) Fico újra nekimegy a második nyugdíjpillérnek Megint más zsebébe nyúlna ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány teljesíteni akaija szociális célkitűzéseit, ezért ismét fontolóra veszi a második nyugdíjpillér megkurtítását. „Jö­vőre megnyitjuk a vitát a második pillérről. Kezd uralkodóvá válni az a nézet, hogy nem megfelelő a Szociális Biztosítóba és a nyugdíj- pénztárakba befizetett összegek aránya, ezért módosítani kell az elosztást” - nyilatkozta Robert Fico miniszterelnök. A Szociális Biztosító hiányát növelik a II. pü- lér nyugdíjpénztári befizetései, és az egyre mélyülő deficit elvonja a Fico-kabinet pénzeszközeit a szo­ciális projektjeinek finanszírozá­sától. Már mintegy 1,5 millió fő választotta a második nyugdíjpil­lért, az ügyfelek számláin máris több mint 20 milliárd korona pi­hen. A Szociális Biztosító hiányát jelenleg a Szlovák Gázművek pri­vatizációjából befolyó pénzből áll­ják, ám ez a forrás 2010 után el­apad. Lehetséges, hogy a mostani 9 százalékos nyugdíjpénztári járu­lékbefizetést 6 százalékra csök­kentik, hogy több kerüljön a Szoci­ális Biztosító kasszájába. Ebben az esetben viszont egy átlagos kere­setű, most 30 éves kliens a máso­dik pillérben összesen mintegy 600 ezer koronával kevesebbet ta­karítana meg nyugdíjas koráig. Ludovít Kaník volt munkaügyi mi­niszter úgy látja, a magánpénztári befizetések lefaragása százezrek­kel rövidíti meg a polgárokat, és a Szociális Biztosító helyzetén ér­demben ez sem segítene, ráadásul a lépés a korszerű, több pilléren álló nyugdíjellátás halálához ve­zethet. (P, t, só) Az intézmény sorsa a legerősebb kormánypárt, illetve Robert Fico kezében van Megmarad a Speciális Bíróság? Stefan Harabin. Speciális elképzelései vannak. (SITA-felvétel) Pozsony. A Speciális Bíróság megszüntetését Stefan Harabin igazságügyi mi­niszter követeli a leghan­gosabban, az intézmény sorsa a Smer kezében van. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kiszivárgott értesülések szerint a legerősebb kormánypárt nem akar­ja megszüntetni, de bizonyos válto­zások lesznek, a speciális bíróknak több ügyet kell tárgyalniuk és keve­sebbet fognak keresni. A HZDS és az SNS kezdettől a bí­róság bezárását szorgalmazta, a Smer egyik oldalra sem mert állni. Akkor sem mondott egyértelmű vé­leményt, amikor a HZDS-es igaz­ságügyi miniszter jelentést dolgo­zott ld az intézmény felszámolásá­ról. Az egyébként büntetőjogász Robert Fico óvatosan azt mondta: a kabinet tudomásul vette Harabin elemzését, ám nyűt vitára van szükség. Különböző kerekasztal- beszélgetésekre, szakmai fórumok­ra került sor, a Smer ezeken sem nyilatkozott egyértelműen. Folyo­sói értesülések szerint azonban in­kább a testület megtartása felé haj­lik, a HZDS-re pedig nyomást gya­korol, hogy vagy fogja vissza Harabint, vagy távolítsa el a mi­nisztérium éléről. Vladimír Meciar állítólag ezért javasolta őt alkot­mánybírónak. Közben a miniszterelnök ta­nácsadói is elemzést készítettek a Speciális Bíróság munkájáról és a lehetőségekről. Az igazságügyi miniszter szerint három megoldás létezik: vagy megszüntetik a testü­letet, vagy megtartják jelenlegi formájában, vagy módosítják a hatásköreit. Ez utóbbi azt jelen­tené, hogy degradálják a járásbí­róságok szintjére. Dániel Lipsic és Lucia Zitnanská volt igazságügyi miniszterek szerint nincs ok a bí­róság felszámolására, túl rövid ideig működik ahhoz, hogy mun­káját objektiven értékeljék. Arra lámák lehetőséget, hogy bővítsék a testület jogköreit, például az összes rendkívül súlyos bűncse­lekmény ide kerülne. A bírók bé­rén és védelmén is lehet változtat­ni, de helyesebb lépésnek tarta­nák, ha nem a speciális bírók fize­tését csökkentenék, hanem a töb­biét emelnék. Fico tanácsadói Igor Králik, a Speciális Bíróság elnöke vélemé­nyére is kíváncsiak, elemzésüket csak ezután teijesztik a kormányfő elé - erre még a héten sor kerülhet. Ha a testület a járásbíróságok szint­jére süllyedne, Králik szerint elve­szítené értelmét. Azért hozták lét­re, hogy függeden és feddhetetien bírák ítélkezzenek, és kiküszöböl­jék a helyi összefonódásokat. Ha csak járásbíróságként működne, az ügy visszakerülhetne oda, ahol a bűncselekmény történt, s a bírókat könnyebben lehetne befolyásolni. Harabin mindenesetre úgy visel­kedik, mintha már eldöntött tény lenne a speciális bíróság megszün­tetése. Ugyanis még idén 20 millió koronát kellett volna fordítani az intézményben biztonsági intézke­désekre, ám a HZDS-es miniszter az összeget átutalta az Eperjesi Kerületi Bíróság felújítására. Való­színűleg Harabin magatartása összefügg azzal, hogy kiásta a csa­tabárdot Milan Karabín legfelsőbb bíróval. Amíg Harabin állt a Leg­felsőbb Bíróság élén, állandóan konfliktusai voltak az akkori igaz­ságügyi miniszterrel, most tárca­vezetőként ugyanazt csinálja, amit annak idején a minisztérium szemére vetett, (h, sza) Aki beteg volt, eddig is elment orvoshoz, most azok is beülnek a váróba, akik egy kis beszélgetésre vágynak Néhányan „belebetegedtek” a vizitdíj eltörlésébe ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az egészségügyi téríté­si díjak megszüntetésének követ­kezményeként októberben jelentő­sen nőtt a páciensek száma az or­vosi rendelőkben. Egyes régiókban több mmt 10 százalékos növeke­dést tapasztaltak. „Újra elkezdtek orvoshoz járni azok, akik a 20 ko­ronás díj miatt elhalasztották az orvoslátogatást” - állítja Mária Bradiaková körzeti orvos. Egyes or­vosok szerint azonban elsősorban azok száma emelkedett, akik köny- nyebb betegségekkel keresik fel or­vosukat, de több az olyan krónikus beteg is, aki csak gyógyszert akar felíratni. „Akadnak, akik korábban két hónapra elegendő gyógyszert írattak fel, most inkább havonta kétszer is eljönnek ellenőrzésre és a recept kiállítása végett” - mondja Igor Godál svinnái orvos. Szerinte azok, akiknek szüksége volt keze­lésre, eddig is elmentek orvoshoz, most azok is „beülnek” a váróba, akik csak egy kis beszélgetésre vágynak. Más orvosok szerint nem nőtt a betegek száma, illetve nem lehet összehasonlítani az októberi be­tegszámot az augusztusival. „Én nem tapasztaltam, hogy jelentő­sen emelkedett volna a betegek száma - mondta lapunknak Peter Lipták pozsonyi körzeti orvos. - Ha nőtt is az előző hónapokhoz képest, azt nem szabad a térítési díj megszüntetésének számlájára írni, a nyári hónapokhoz képest ősszel mindig több a beteg.” Nem nőtt a betegek száma jelentősen a gyógyszertárakban sem, igaz a re­ceptdíj csak októbertől csökkent a korábbi 20 koronáról 5-re. „Az el­múlt hónapban nem tapasztal­tunk jelentősebb forgalomnöveke­dést, a kiváltott receptek száma nem nőtt jelentősebben” - tájé­koztatta lapunkat Peter Mihálik, a Szlovák Gyógyszerészeti Kamara (SLeK) elnöke. Az úgynevezett marginális térí­tési díjakat Rudolf Zajac a valódi reform előtt, már 2003 júniusá­ban bevezette, az indoklás szerint a felesleges fogyasztás visszaszo­rítása érdekében. Az akkori fel­mérések mintegy 10 százalékos visszaesést mutattak ki a körzeti orvosoknál, a szakorvosok bete­geinek száma azonban nem csök­kent érezhetően. Zajac szerint ez azt bizonyította, hogy valóban komoly betegséggel továbbra is orvoshoz fordulnak az emberek. A díjak megszüntetésével a lakos­ság többsége egyetértett, az egészségügynek azonban több mint 2,5 milliárd koronás kiesést jelent, (lpj, p) Sorakozás az orvosnál. Nem mindenki írja a vizitdíjeltörlés számlájára. (TASR-illusztrációs felvétel) A 3,6 millió utalvány kétharmadát még nem használták fel, erre november 15-ig van lehetőség Utalványok helyett ingyenes múzeumlátogatás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Idén kaphattak először és utoljára a diákok és tanáraik kul­turális utalványcsomagot, a szak­tárca ugyanis a jövő évtől ideigle­nesen leállítja a különféle kulturá­lis intézmények és rendezvények fi­nanszírozására szolgáló, kísérleti jelleggel indított projektjét. Helyet­te azt tervezi, hogy a fenntartásába tartozó mintegy harminc múzeum­ban és galériában minden hónap első péntekén ingyenes, nyűt napot tartanak a tanulók és a pedagógu­sok szervezett csoportjai számára. Az utalványrendszert felváltó nyűt- nap-sorozat december 1-jén veszi kezdetét. Az ingyenesen biztosított belépők árát a szaktárca pótlólago­san térítené a múzeumoknak. Marek Mad’aric kulturális miniszter szerint a kulturálisjegy-rendszer ideiglenes leállítására a rendszer tökéletesítése, a vonatkozó műsza­ki és adminisztratív kérdések tisz­tázása miatt van szükség. A tárca­vezető szerint például helytelen, hogy a gyerekek akár mozijegyre is beválthatják az utalványt. A már ki­bocsátott utalványok november 15- ig érvényesek. A múzeumok és galériák üdvöz- lik a tárca döntését, az utalványok­kal ugyanis gondok adódtak. Kata­rina Bajcúrová, a Szlovák Nemzeti Galéria igazgatója elmondta, a diá­kok nem tudnak fizetni az ötven korona értékű utalványukkal, mi­vel a belépő olcsóbb. A minisztérium október 25-éig megközelítőleg 3,6 millió darab utalványt bocsátott ki, együttes ér­tékük meghaladja a 180 millió ko­ronát, tájékoztatott Lucia Okoli­cányová projektfelelős. A rendszer­be 2874 iskola és 449 kulturális in­tézmény, köztük múzeumok, galé­riák kapcsolódtak be. Az utalvá­nyok durván kétharmadát még nem érvényesítették. A négy darab, egyenként ötven koronás utalványra hattól tizen­nyolc éves korig a diákok, vala­mint az alap-, és a középiskolák pedagógusai jogosultak. Az egé­szében kétszáz koronás utalvány­csomagot színház- vagy mozijegy­re, múzeumi és koncertbelépőre cserélhetik, (-cz-e)

Next

/
Oldalképek
Tartalom