Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)
2006-10-05 / 229. szám, csütörtök
6 FÓKUSZBAN: AZ AGYELSZÍVÁS ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 5. www.ujszo.com Lassíthatna az elvándorlás ütemén a béremelés Távozik, aki csak teheti ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A fiatalok elvándorlásával jelentkező problémák megítélése megosztja a politikai elit képviselőit. A kérdés olyannyira fontosnak bizonyul, hogy a legutóbbi parlamenti választások előtt már a kampánytémák sorába emelkedett. Az emigráló fiatalok egyre nagyobb számát más-más okokkal magyarázzák jobb- és baloldalon. Robert Fico miniszterelnökjelöltként még úgy vélte, a fiatalok az egyéb lehetőségek hiányában hagyják el szülőföldjüket. Mikuláš Dzurinda kormányfőként pedig amellett érvelt, hogy az elvándorlók nagy része hazatér, a külföldi munkavállalással egyetlen céljuk a tapasztalatszerzés. Bármit is gondoljunk az okok felől, egy tény: ötször kevesebb cseh diák tanul külföldön, mint amennyi szlovák. Miloslav Bahna, a Szlovák Tudományos Akadémia szociológiai intézetének munkatársa szerint alighanem már az is lassítana az elvándorlás ütemén, ha a hazai bérek megközelítenék a csehországi fizetéseket. Ugyanakkor nem minden esetben az alacsony bérek jelentik a legfőbb gátját a maradásnak. A hazai kutatóknak és tudományos munkatársaknak a munkahelyi körülményei sem irigylésre méltóak. Kutatásra, fejlesztésre aránylag kevés pénz jut, a lehetőségek a tehetség kibontakozására általában véve meglehetősen csekélyek. Természetesen nem csupán a bérek befolyásolják az elvándorlási kedvet. Az adott országban uralkodó politikai éghajlat is távozásra bírhatja a szürkeállomány jelentős részét. A negatív országimázs is nagy szerepet játszik a fiatalok elvándorlásában. A művelt réteg képviselői közül sokan kilátástalannak vélik helyzetüket az itthoni szakmai és anyagi előmenetelük szempontjából. Egy ésszerűen gondolkodó kormány tehát igyekszik olyan külföldi befektetőket csábítani az országba, akik vállalkozásaik révén a magasan képzett munkaerőnek is képesek állást teremteni, és nem csupán szalagmunkásokat foglalkoztatnak, (-cz-e) Az agyelszívás nem csak Kelet-Európábán probléma. Nagyon sok nyugat-európai megy el az Egyesült Államokba a magasabb fizetésekért, önállósodási lehetőségekért. (Képarchívum) ELVÁNDORLÁSI ADATOK mmmmmmsmmmmmmmmmmmmímmmmmmmíímmmmmmmmmm&gmmmmsmgmfflmmmmmmtKmimímM ♦ Minden második egyetemista végleg el akarja hagyni az országot. Egy 2521 fő bevonásával készített vizsgálatban a megkérdezettek 47%-a jelezte szándékát a tartós külföldi letelepedésre. ♦ 46% egy idő után hazatérne, de mindenképpen a külföldi munka- vállalás révén véli megtalálni szerencséjét. ♦ Évente ádagban 30 ezren szereznek Szlovákiában diplomát. ♦ Az évente végzettek egyharma- da külföldön helyezkedik el. ♦ Az ország lakosságához mérten háromszor annyi szlovák diák tanul külföldön, mmt amennyi lengyel, cseh, magyar. ♦ A jobb munkafeltételek, a jóval kedvezőbb fizetés reményében két évvel ezelőtt a felsőfokú képesítést szerzett fiatalok 16%-a vállalt külföldön állást. ♦ A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül Szlovákiából távozik a legtöbb diplomás munkaerő. ♦ Írországból és Új-Zélandról ugyan arányában több diplomás vándorolt el, a betelepülők száma némileg ellensúlyozta a kiáramlást. ♦ Szlovákiában ezzel szemben a külföldről betelepülő diplomás szakemberek aránya csupán 4%. ♦ Az OECD vonatkozó felméréséből kiderül, a tagállamok döntő többsége a kiáramlás-bevándorlás arányát illetően pozitív mérleggel bír, vagyis jóval több diplomást fogadnak be külföldről, mint amennyit „elüldöznek”. ♦ Jelenleg mintegy 170 ezer szlovák állampolgár dolgozik az Európai Unió különféle országaiban. ♦ A külföldön munkát vállalók nagy része Csehországot tartja az ígéret földjének. A170 ezer emigráns munkavállaló közül 85 ezren dolgoznak a szomszédos országban. ♦ A csehországi kórházakban jelenleg mintegy 600 szlovák orvos dolgozik. ♦ Az elvándorlók elsősorban a jobb kereset reményében távoznak külföldre. Kisebb mértékben a nyelvtanulási szándék is szerepet játszik. ♦ A szlovákiai gyakorlat azt mutatja, jóval több hölgy választ vagy választana magának külföldi partnert, mint ahány férfi. Míg a nők egyharmada telepedne le házassága miatt külföldön, a férfiaknak csupán nyolc százaléka választana feleséget Szlovákia határain túlról. ♦ Az elvándorlók többsége 25- 39 év közti, magasan képzett férfi, illetve 20-35 év közti középiskolai végzettségű női munkavállaló. (-cz-e) Gyakorlatilag az évente végzettek egyharmada elvándorol szülőföldjéről (TASR-felvétel) Minden második hazai egyetemista a tartós külföldi letelepedést fontolgatja tanulmányai befejeztével Elvándorol a szürkeállomány A hazai tanult fiatalok körében ma már alig találunk olyanokat, akik ne szeretnének külföldön szerencsét próbáim. Sőt, minden második pályakezdő diplomás a tartós külföldi letelepedést fontolgatja. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A környező államokhoz mérten Szlovákiából vándorol el a szürkeállomány a legnagyobb mértékben. Szakértők figyelmeztetnek, ennek hosszú távon súlyos következményei lesznek az ország szempontjából. Becslések szerint évente mintegy tízezerre tehető azoknak az egyetemet végzett fiataloknak a száma, akik a diploma megszerzése után külföldön vállalnak állást. Gyakorlatilag az évente végzettek egyharmada elvándorol szülőföldjéről. Pontos adatok természetesen nem állnak rendelkezésre. Szlovákia ráfaraghat Szakértők szerint az agyelszívással kapcsolatban emlegetett veszély elhárulna, ha a külföldre távozott fiataljaink legkésőbb öt éven belül hazatelepülnének, és itthon kamatoztatnák értékes, idegen környezetben szerzett tapasztalataikat, illetve ha a vüágban nem pincérként vagy bébicsőszként próbálnák ki szerencséjüket. Ellenkező esetben a szürkeállomány ilyen mértékű elvándorlása akár már rövidtávon is a bruttó hazai össztermék csökkenését eredményezheti. A helyzetet súlyosbítja, hogy Szlovákiát a külföldről érkező, állást kereső fiatal szakemberek, magasan képzett értelmiségiek általában elkerülik. Nincs tehát, ami kitölt- hetné a diplomások jelentős részének távozásával keletkezett munkaerő-piaci rést. Mások hasznot húznak belőle Az OECD, vagyis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet legutóbbi jelentése szerint a legtöbb állam a nemzetközi elvándorlásból hasznot húz. Más országok ugyanis általában sokkal több diplomást nyernek meg maguknak, azaz vonzanak, mint késztetnek - igaz persze, csak közvetve - a határokon túlra. Nemzetközi összehasonlításban, legalábbis az OECD-tagországok körében Szlovákia igazán nem büszkélkedhet azzal, hogy képes volna megtartani a magasan képzett munkaerőt, sőt, tőlünk vándorolnak el aránylag a legtöbben. A jobb munkafeltételek és a nem ritkán nagyságrendekkel kedvezőbb bérek és juttatások reményében két évvel ezelőtt a felsőfokú képesítést szerzett fiatalok 16%-a vállalt külföldön állást. Ezzel szemben a külföldről betelepülő diplomás szakemberek aránya csupán a 4%-ot érte el. Mindenkit riasztanak ugyanis a rendkívül alacsony szlovákiai bérek, és egyébként sem túlzottan kedvező az ország külföldi megítélése. A helyzet tovább romolhat, figyelmeztetnek a szakértők, erre enged következtetni ugyanis a külföldi egyetemre jelentkezettek évről évre növekvő aránya. Valószínű, ezeknek a fiataloknak a többsége a diploma megszerzése után már nem tér haza szülőföldjére. A kulcsszó: innováció Az OECD statisztikái szerint tavalyelőtt 7076 cseh, 8052 magyar állampolgár tanult külföldön. Ezzel szemben csaknem kétszer ennyi, vagyis 15 719 hazai fiatal látogatott külföldi egyetemet. A szlovákiai felsőoktatási intézményekben ugyanakkor csak 1640 külföldi állampolgár tanult. A szakértők szerint valamiféle egyensúlyhelyzet kialakítására kellene törekedni. Ez pedig csak egy átfogó felsőoktatási reformmal érhető el, ületve a kutatási és fejlesztési támogatások látványos növelésével. Innováció nélkül nincs siker. A Szlovák Tudományos Akadémia közelmúltban készített felmérése szerint, minden második egyetemista tartósan szeretne külföldön letelepedni tanulmányai befejeztével. A 2521 megkérdezett 47%-a az országhatárokon kívül vállalna állást. 46%-uk csak egy időre távozna külföldre, a későbbiekben biztosan hazatérne. Indokaik általában ugyanazok: magasabb bérezés, nyelvtanulás, egy idegen kultúra megismerése, illetve egyszerű bizonyítási kényszer. Nem árt hangsúlyozni, az elvándorlási szándék vagy hajlandóság nem feltétlenül tükrözi hűen az állandó vagy ideiglenes elvándorlások számát. Jóval többen jelzik ugyanis a külföldi munkavállalásra vonatkozó szándékukat, mint ahányan valóban kivándorolnak. A tartós külföldi letelepedést nagyban befolyásolja az életkor, vagyis a fiatalabbak nagyobb eséllyel hagyják el végleg hazájukat, mint az idősebbek. (-cz-e, p) Írország | Lengyelország ! Finnország I Magyarország I Csehország 1 Franciaország ■ Az OECD-tagállamokból bevándorló diplomás munkavállalók aránya ■ Az OECD-tagállamokban munkát vállalt szlovák állampolgárok aránya □ A világ egyéb tájairól bevándorló diplomás munkavállalók aránya CD A kiáramlás és a bevándorlás aránya közti különbség (Forrás: OECD, az áfátok százalékban) Luxemburg I OECD átlag
