Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-25 / 246. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 25. Hajdú Jenő, a 11. Rákóczi Ferenc Emléktársaság elnöke: „Ha nem lennék optimista, bele sem vágtam volna " Szívügye a borsi Rákóczi-kastély A nagyságos fejedelem kul­tuszának egyik leglelkesebb és legtevékenyebb ápolója Hajdú Jenő, a H. Rákóczi Fe­renc Emléktársaság elnöke. LECZO ZOLTÁN Miért kezdett el foglalkozni ez­zel a témával? Borsi lakosként jártamban-kel- temben szinte naponta elmentem Rákóczi omladozó szülőháza előtt. Szinte minden alkalommal fölme­rült bennem a kérdés, hogyan le­hetne megmenteni ezt az épít­ményt, és hogy egyáltalán változ- tathatunk-e valamit az akkori ál­datlan állapotokon? Milyen állapotban volt a kas­tély akkoriban? Az építményt kerítés vette körül, így be sem juthatott akárki a terüle­tére. A nyolcvanas években a Kelet­szlovákiai Múzeum raktárként használta, ám azt megelőzően volt olyan időszak is, amikor szarvas- marhákat tartottak a földszinti he­lyiségekben. Sokunkat nagyon bántott, hogy az épület a szemünk láttára pusztul el, és mi, borsiak semmit sem tehetünk ez ellen. Fü- löp Éva és Molnár László segítségé­vel ezért 1984-ben nemzetközi építőtábort szerveztünk, 150 fiatal jött el. A tábor ideje alatt megtisztí­tottuk a kastély környékét az elbur­jánzott növényzettől, összeszedtük a szemetet, s a tetőszerkezet egyes részeit is kijavítottuk. Azokban az időkben nem üt­között komoly nehézségekbe egy olyan építőtábor megrendezése, amelynek egy magyar történelmi emlékhely megmentése volt a célja? Dehogynem, az ingatlan bérlője először szóba sem akart állni ve­lünk. Később azonban különböző kerülőutakon sikerült megszerezni az ügyben illetékesek engedélyét. A tábor ideje alatt, az egyik este a Rákóczi-szobor előtt is volt meg­emlékezés. Ezután rögtön megláto­gattak a belügyminisztérium mun­katársai, és kérdőre vontak. Miu­tán nem tudtak semmibe se bele­kötni, azt kifogásolták, hogy miért (Szabó Bernadett felvétele) viselnek a tábor lakói kokárdát? Mondtam, hogy amit ők kokárdá­nak vélnek, nem más, mint egy embléma: az „Építőtábor” szó zöld cérnával díszített fehér rajzlapra vörös betűkkel volt felírva. Biztosí­tottam őket, hogy mindez persze csak a véletlen műve lehet... Egyéb­ként voltak olyan emberek is, mint az akkori párttitkár, akik védel­mükbe vettek bennünket. Azt mondta, tíz nap alatt a tábor lakói többet tettek az épület megmenté­séért, mint a község az azt me­gelőző negyven évben. A táborban megkezdett mun­kának volt eredménye? Igen, a borsi Rákóczi-kastély fel­keltette a hivatalos szervek ér­deklődését, és még ugyanazon év novemberében elszállíttatták in­nen a múzeum raktárkészletét. Nem sokkal később döntés szüle­tett arról, hogy 33 millió korona költséggel teljesen felújítják az épületet. Ám ebből mindössze 3,5 milliót költöttek e célra. A szak­szerűtlenül és kapkodva elvégzett restaurálás után a kastély kataszt­rofális állapotba került. A rendszer- váltás után a munkálatok nem foly­tatódtak. Milyen károkat okoztak a felú­jítás során? A „restaurátorok” a falakról le­verték a vakolatot, kiszedték a nyí­lászárókat, valamint lebontották a ház tetőszerkezetének egy részét, aztán az egészet úgy hagyták. Min­dezek után nyüvánvaló volt, hogy sürgősen tenni kell valamit a kas­tély megmentéséért. Többi közt ezért is alakítottuk meg az emlék­társaságot. Mikor került erre sor? A II. Rákóczi Ferenc Emléktár­saságot 1991. április 14-én alakí­tottuk meg Borsiban. A kultúrház- ban száznegyvenen gyűltünk össze, hogy létrehozzuk azt a tár­sadalmi szervezetet, melynek elsődleges célja, hogy tettekkel se­gítse II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékének ápolását és a szülőház megmentését. Az emléktársaság­nak mára már több mint 300 tagja van: Szlovákiában, Magyarorszá­gon, Csehországban, Lengyelor­szágban, Romániában, Kanadá­ban, Franciaországban és az Ame­rikai Egyesült Államokban is élnek támogatóink. Miután Csehszlovákia ketté­vált, a szlovák kormánytól sike­rült pénzt szerezniük? Nem kaptunk semmit, minden­hol elutasítottak bennünket. Ezt megelőzően VádavHaveltől (akko­ri csehszlovák, majd cseh ál­lamfőnek- a szerk. megj.) levélben kértem segítséget, és csodák csodá­jára érkezett is a községhez 500 ezer korona a munkálatok folytatá­sára. Ebből legalább az épületet si­került befedetni. Mivel az állami szervek nem segítettek, én újra a már bevált módszerhez folyamod­tam, és egy újabb ifjúsági tábort szerveztem. Több mint 50 teherau­tónyi törmeléket vitettünk el a kas­tély környékéről. A táborba a helyi­eken kívül lengyel, cseh, magyaror­szági, kárpátaljai és erdélyi fiatalok jöttek el. A kastély kinek a tulajdona? Kezdetben az államé volt, a köz­ség csak 1993-ban kapta meg. Per­sze, az épület teljes rekonstruálá­sát a falu - anyagiak hiányában - képtelen volt finanszírozni. Az em­léktársaság által szervezett éven­kénti táborokban azonban renge­teg munkát el tudtunk végezni. Honnan sikerült ehhez pénzt szerezniük? Különböző pályázatok útján. A legnagyobb összegű támogatást, 12 millió forintot a magyar Nemze­ti Kulturális Örökség Minisztériu­mától kaptuk. Később a szlovák ál­lamtól is érkezett anyagi hozzájá­rulás. Orbán Viktor (volt magyar miniszterelnök - a szerk. megj.) borsi látogatásakor ígéretet tett ar­ra, hogy 400 millió forintot különít el a kastély felújítására, ám az ezt követő választásokat nem a Fidesz nyerte. Folyamatosan kapunk tá­mogatásokat magyarországi szer­vezetektől és különböző magán- személyektől, valamint az Európai Uniótól is. Mekkora összegből lehetne teljesen felújítani a borsi Rákóc- zi-kastélyt? Még 60-65 millió koronára volna szükség. Úgy tudom, elég kalandos volt a sorsa az épület előtt álló Rá- kóczi-szobomak is. A mellszobor a Rákóczi hamvai­nak hazahozatalát követő évben, 1907-ben készült el Zólyomban, és ott is állították fel. A monarchia széthullása után azonban ledön- tötték, és a podbrezovái (magya­rul Lopér, Breznói járás - a szerk. megj.) öntödébe szállíttatták, hogy beolvasszák. A teherautó sofőije viszont nem oda vitte, ha­nem ehejtette a zólyomi várban, ahol több mint 50 évig lapult. 1968-ban a szobor Fülekre, az ot­tani múzeum kertjébe került, itt lett rá figyelmes egy borsi szárma­zású tanárember. Az alkotást 1969. május 31-én leplezték le a faluban. Ázóta a fejedelem szüle­tésnapját minden évben ennél a szobornál ünnepeljük. Ön szerint van remény arra, hogy a kastély belátható időn be­lül teljes szépségében pompáz­zon? Ha nem lennék optimista, való­színűleg annak idején sem vágok bele ebbe a munkába. Az utóbbi évek megtanítottak arra, hogy nem minden pénzkérdés, sok mú­lik az egyén elszántságán, kitartá­sán és az összefogáson is. Sajnos, ez utóbbinak mostanság híján va­gyunk. Ennek ellenére bizakodó vagyok. A FEJEDELEM SZÜLŐHELYÉN BMI .... SSM ^Mi ■ '■ /A kastély udvara a különböző kulturális rendezvények alkalmával évente többször is benépesül A vármegyék 19 ezer pengőt adományoztak a Rákóczi-kastély felújí­tására. Az ennek tiszteletére állított emléktáblát a háború után egy itt szolgálatot teljesítő csehszlovák katona baltával összetörte. II. Rákóczi Ferenc születésére a helyiek mindig a hányatott sorsú szo­bor előtt emlékeznek. Idén a 330. évfordulót ünnepelték. (Szabó Bernadett felvételei) Szülőföldünk 31 A nagyságos fejedelem nevét viselő gútai alapiskola Minden év májusában emlékhetet rendeznek ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Guta. A nyugat-szlovákiai, ko­máromi járásbeli Palkovich utcai alapiskola 2003 májusától viseli II. Rákóczi Ferenc nevét. A névválasztással kapcsolatban Kucsera Erazmus iskolaigazgató akkoriban azt nyilatkozta lapunk­nak, hogy a több felmerült név kö­zül a szülők, a diákok és a tanárok is egyöntetűen ezt választották, bár a fejedelem személyével kap­csolatos gútai kötődést nem talál­tak. Az igazgató tudomása szerint egyébként Szlovákiában mindmá­ig az övék az egyedüli tanintéz­mény, amelyet II. Rákócziról ne­veztek el. 2003 óta minden év má­jusában ünnepség keretében em­lékeznek meg a névadóról, az elő­ző tanévben már egy egész hetet szántak erre a rendezvénysoro­zatra. A Rákóczi Emlékhét során kulturális és sportesemények, egészségügyi felvilágosító progra­mok, a pedagógusok részére mód­szertani előadások váltják egy­mást. „Az idei emlékhét folyamán megemlékeztünk a fejedelem új­ratemetésének 100. évfordulójá­ról, ezért most már nem készü­lünk különösebb ünnepségre. A történelemtanárokkal azonban megbeszéltük, hogy az órákon foglalkoznak a témával” - mondta Kucsera Erazmus. A három évvel ezelőtti névadó ünnepségen egy Rákóczi-emlék- tábla is került az iskola falára, az intézmény új zászlajának egyik oldalára pedig a Rákóczi család címerét, valamint a következő II. Rákóczi Ferenc idézetet hímez­ték: „Az úr engem eszközül használa, hogy felébresszem a magyarok keblében a szabadság­nak szerelmét”, (vkm) RÁKÓCZI FERENC ALAPISKOLA CU EMLÉKTÁBLA AZ ISKOLA FENNÁLLÁSÁNAK 75. ÉVFORDULÓJA ÉS NÉVFELVÉTELE TISZTELETÉRE A három évvel ezelőtti névadó ünnepségen egy Rákóczi-emléktábla is került az iskola falára (Borka Roland felvétele) A város magyar diákjai a kassai megemlékezésen Rákóczi Szövetség a szenei gimnáziumban is SUSLA BELA Szene. Halzl József elnök és Csáky Csongor szövetségi munka­társ szeptember 21-én bemutatko­zó látogatáson járt a város Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumában, s ekkor megalakult a szövetség iskolai cso­portja. A látogatás során Halzl József és Csáky Csongor egymást kiegészítve tájékoztatták a szenei magyar gim­nazistákat és a pedagógusokat a Rákóczi Szövetség tevékenységé­ről, továbbá a gyors ütemben ki­épülő középiskolai szervezetek cél­jából. Halzl József egyebek mellett nyomatékosította, hogy a szlováki­ai oktatási intézmények mind na­gyobb számban működnek együtt a szövetséggel. Örömmel mutatott rá, hogy a szenei gimnáziumban is sikeres volt a bemutatkozásuk - és létrejött az ottani iskolai csoport. „Vannak terveink és elképzelése­ink, amelyeket mindenképpen együtt akarunk megvalósítani, s abban reménykedünk, hogy ez a szenei magyar középiskolások köz­reműködésének is köszönhetően lesz ekképpen” - hangsúlyozta a szövetségi elnök. Még aznap szóba került a lehetséges munkaprogram is. Felvetődött az 1956-os magyar- országi forradalom és szabadság- harc 50. évfordulóján való részvé­tel, valamint az az ifjúsági találko­zó, amelyet október 27-29. közt Kassán rendeznek II. Rákóczi Fe­renc fejedelem kassai újratemeté­sének 100. évfordulója alkalmából. „Örülünk, hogy bekapcsolódha­tunk e tevékenységbe, bizonyára sok érdekeset és értékeset látunk- hallunk majd a szövetséggel való együttműködés során - fejtegette Rákóczi Ferenc. Nem, nem tévedés, nem elírásról van szó! Ugyanis üyen nevet viselő diákja is van a szenei magyar gimnáziumnak, aki az első évfolyam tanulója. S ő lett a Rákóczi Szövetség szenei gimnázi­umi csoportjának az elnöke. Csáky Csongor, a szövetség mun­katársa arra biztatta az iskola diák­jait, hogy mindenképpen aktívan kapcsolódjanak be a tevékenység­be, hiszen együtt vagyunk otthon a közép-európai régióban, és felet­tébb nagy szükségünk van itt egy­másra. A szülőházban állandó jellegű képkiállítás tekinthető meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom