Új Szó, 2006. október (59. évfolyam, 227-251. szám)

2006-10-25 / 246. szám, szerda

32 Szülőföldünk

ÚJ SZÓ 2006. OKTÓBER 25. www.ujszo.com

Kiemelkedő tény, hogy 1707-ben a nagyságos fejedelem hívei lényegében ebben a gömöri városban hozták meg a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló döntést

Üzen a múlt - a rozsnyói Rákóczi-hagyományok

„Krasznahorka büszke vára, ráborult az éj homálya...” Ugyan ki ne ismerné ezt a borongós-bús műdalt széles e magyar nyelvterületen? A vitézlő fejedelem újratemetésének századik évfordulójára emlékezők ugyan most vigyázó tekintetüket Kassa felé vetik, de azért érdemes megállni néhány szó erejéig a gömöri bányavidék legjelentősebb településeinek egyikén, Rozsnyón is, ha éppen Rákóczi-emlékeket keres az erre járó.

SZÁSZl ZOLTÁN

II. Rákóczi Ferenc bizonyíthatóan 1706. november 26-tól 1707. február 5-ig tartózkodott a városban. Itt fogta az akkori rendkívüli hideg tél, amely egyébként a Rozsnyóra meghirdetett országgyűlést is meghiúsította. A fejedelem a bányakamara épületében lakott, ez a ház ma is áll, lábasháznak is hívják a falait támasztó pillérek miatt. RáNéhai Tököly Gábor, a város sajnálatosan fiatalon, idén elhunyt szerelmese és tudora minden Rozsnyót érintő történetnek igen kiváló, talán a nagyközönség által azonban kevésbé ismert munkájában, a Ki kicsoda Rozsnyón? című terjedelmes, nagyon jól használható művében huszonkilenc hivatkozásban, szócikkben emlékezik meg a nagyságos fejedelem gömöri ténykedéséről.

Az 1703-ben kitört és 1711-ig tartó szabadságharc vezérének életében Rozsnyó igen fontos szerepet töltött be. Kiemelkedő tény, hogy lényegében ebben a gömöri városban hozták meg a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló döntést 1707- ben, s ezt a döntést ugyanebben az esztendőben a híres ónodi ország- gyűlésen ki is hirdették.

A lábasház. Itt lakott hónapokig a fejedelem.

A legenda úgy tartja, Rákóczi pénzverdéje itt, a bányakamara pincéjében működött

kóczi számos külföldi uralkodónak innen címezte diplomáciai levelezését, innen osztotta hadiparancsait, itt találkozott a közelebbi megyék küldötteivel. Bár tárgyi bizonyítéka nincs és egyéb források sem igazolják, a legenda úgy tartja, pénzverdéje is itt, a bányakamara pincéjében működött. Itt verték a rézből készült libertásokat, a szabadságharc pénzét. Ebben az időben Rozsnyón fellendült a vasgyártás és a fegyverkészítő ipar, valamint a nemesfémbányászat is új lendületet kapott.

Rozsnyóhoz és annak környékéhez kötődik a főnemesi Andrássy család, amelynek több tagja vezér- egyénisége, képviselője, seregparancsnoka volt Rákóczi felkelésének. Az egyik közülük Andrássy II. György báró, aki mint gyalogsági tábornok csatlakozott a felkeléshez, és a közeli Karsznahorka várából irányította a harcokat. Az ő nevéhez fűződik az első rozsnyói közkórház, az ispotály megalapítása is, melynek homlokzatán ma is ott a

tábla: „Istennek dicsőségére felépítette ezen rosnai ispitált Krasz- nahorkának eörökös ura idősbik Andrássy György lett régi hív szolgája tiszttartója Rosmáni indust- riája által”. Andrássy Pál Rákóczinak szintén generálisa volt, 1709 és 1710 fordulóján eszes hadvezérként csellel sikerült neki eltávolítani Viard generális csapatait a várostól. Andrássy Miklós, a dervisgenerális, a fejedelem biztosaként 1705 májusában érkezett Rozsnyóra, azzal a céllal és küldetéssel, hogy a másfél százados vallási türelmetlenség által sújtott városban II. Rákóczi Ferenc nevében kihirdesse a szabad vallásgyakorlatot.

Ha Rozsnyóról és Rákócziról beszélünk, nem hallgathatunk Gyöngyösi Istvánról, a kor kiemelkedő költőjéről sem, aki ügyvédként Zrínyi Ilona szolgálatában is állt, s a szabadságharc kitörésekor II. Rákóczi Ferencet támogatta. Gyöngyösi egyes források szerint itt, Rozsnyón halt meg 1704-ben, bár ez a kérdés ma is vita tárgya. E té(Szekeres Éva felvételei)

A Rákóczi-torony

mában folytat kutatásokat Jan- kovics József a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének professzora, aki a berzétei levéltárban eddig még fel nem dolgozott, Gyöngyösi István által írt levél kutatásába kezd hamarosan. Gyöngyösi halála előtt néhány hónappal - mint Gömör vármegye alispánja - a fejedelemhez fordul e levélben, hogy a garázdálkodó katonák megfegyelmezé- sét szorgalmazza.

A kapcsolatok száma oly sok, hogy csak a teljesség igénye nélkül, néhány érdekes morzsát előkotorva lehet azokról most írni. Rozsnyó szívében, a négyszögletű téren sétálva feltűnik az őrtorony, amelyet

Rákóczi-őrtoronynak hívnak a helyiek. A dél felé tekintő torony napórájával majdnem szemben található a bányakamara épülete, azzal szemben észak felé a ferencesek temploma, amelyet - mivel a ferences rendieket külön szerette a fejedelem - minden bizonnyal meg is látogatott. A ferencesek templomától nyugat felé a székesegyház mél- tóságos hajója, amellett pedig a kis ispotály épülete emlékeztet a múltra. S hogy Rákóczi hagyományai ne múljanak el teljesen, a rozsnyói magyar ház II. Rákóczi Ferenc nevét viseli. S hogy megmarad-e a fejedelem szelleme a városban? Ez Rozsnyón már a magyarság megmaradásának kérdésével egyező.

AII. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai földi maradványai hazahozatalának és újratemetésének centenáriuma alkalmából megrendezendő ünnepség programja

Október 29. (vasárnap) - Kassa

10.00: ünnepi köszöntők, a Budapestről érkező nosztalgiavonat utasainak üdvözlése a városi park zenepavilonjában, az ünnepség megnyitója;

11.00: ünnepi felvonulás;

12.00: ünnepi szentmise a Szent Erzsébet-székesegy- házban, koszorúzás a dóm előtt;

16.00: a nosztalgiavonat utasainak búcsúztatása;

17.00: a Ghymes együttes koncertje a Fő utcán;

18.00: ünnepi istentisztelet a református templomban. (kozs)

A II. Rákóczi Ferenc Kassán 1906-2006 című nemzetközi konferencia programja

Október 27. (péntek)

10.00: megnyitó, köszöntők; 10.30: A Rákóczi-család és Kassa - R. Várkonyi Ágnes professzor emeritus, Budapest; 10.45: Szabad királyi városok a Rákóczi-sza- badságharc idején - Peter Kónya, PhD., Eperjesi Egyetem Bölcsészettudományi Kara; 11.00: A felső-magyarországi szabad királyi városok gazdálkodása a 17. században - Marie Marečková, Palacký Egyetem Jogi Kara; 11.15: II. Rákóczi Ferenc államának várospolitikai kérdéseiről - Németh István, Magyar Országos Levéltár, Budapest; 13.00: II. Rákóczi Ferenc Bél Mátyás szemével - Tóth Péter, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara; 13.15: A kuruc hadsereg taktikája és stratégiája-Vojtech Dangl, Szlovák Tudományos Akadémia, Pozsony; 13.30: Hadsereg és társadalom a

Rákóczi-szabadságharc idején - Czigány István, Katonai Történeti Hivatal, Budapest; 13.45: Katonai normatívumok a Rákóczi-szabadságharc idején - Vladimír Segeš, Hadtörténeti Intézet, Pozsony; 14.00: A császári-királyi hadsereg összetétele - Bagi Zoltán, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara; 14.15: A kassai főkapitányság a Rákóczi-szabadságharc idején - Mészáros Kálmán, Katonai Történeti Hivatal, Budapest; 15.00: A huszárezredek kialakulása a francia hadseregben - Dušan Uhlír, Opavai Egyetem; 15.15: Béketárgyalások Nagyszombatban, II. Rákóczi Ferenc a francia diplomácia szemszögéből - Ivan Mrva, Cirill és Metód Egyetem, Nagyszombat; 15.30: n. Rákóczi Ferenc és a gens fidelissima -Bottlik József, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest; 15.45: II. Rákóczi Ferenc lengyelországi kapcsolatai - Jacek Feduszka, Muzeum Zamojskie, Zamoscs; 16.00: Kassa a nemzetközi sajtóNEMZETKÖZI KONFERENCIA

ban - Etényi Nóra, Eötvös Loránd Tüdományegyetem, Budapest; 16.15: II. Rákóczi Ferenc levéltára - Farkas Andrea, Fővárosi Levéltár, Budapest.

Október 28. (szombat)

9.00: Vallási türelem az északmagyarországi vármegyék példáján - Misóczki Lajos, Eszterházy Károly Főiskola, Eger; 9.15: Az evangélikus egyház a Rákóczi- szabadságharc idején és a rákövetkező években - Miloslava Bod- nárová, Állami Levéltár, Eperjes; 9.30: II. Rákóczi Ferenc a szlovák történetírásban 1900-1945, Ladislav Tajták, professor emeritus, Epeijes; 9.45: II. Rákóczi Ferenc, közös történelmi és kulturális örökségünk része - Anna Fundár- ková, Szlovák Tudományos Akadémia, Pozsony; 10.30: II. Rákóczi Ferenc újratemetése és Bécs - ifj. Bertényi Iván, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest; 10.45: Vita II. Rákóczi Ferenc és társai újratemetésének helyéről -Csatáry

György, II. Rákóczi Ferenc Főiskola, Beregszász; 11.00: Kassa város részvétele II. Rákóczi Ferenc és társai újratemetésén - Jozef Kirst, Kassai Városi Levéltár; 11.15: II. Rákóczi Ferenc és társai hamvainak hazahozatala és újratemetése - Halász Hajnal, Magyar Országos Levéltár, Budapest; 11.30: Miskolc és Borsod vármegye részvétele II. Rákóczi Ferenc és társai újratemetésén - Gyulai Éva, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara; 13.00: II. Rákóczi Ferenc száműzetése házának mása Kassán - Ing. Jozef Duchoň műépítész, Kelet-szlovákiai Múzeum, Kassa; 13.15: II. Rákóczi Ferenc emlékháza Tekirdagban - Kabul Ali, II. Rákóczi Ferenc Múzeum, Tekir- dag (Rodostó); 13.30: n. Rákóczi Ferenc és Neuhaus - Stanislava Nováková, Állami Területi Levéltár, Jindrichűv Hradec; 13.45: A borsi kastély, II. Rákóczi Ferenc szülőhelye - Szabó Mihály, Borsi és Wittmger Zoltán, Országos Műemlékvédő Hivatal, Budapest;

14.00: Rákóczi-iratok Hollandiából - Katona Csaba, Magyar Országos Levéltár, Budapest; 14.45: Rákóczi pecsétjei - Orgona Angelika, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest; 15.00: Emlékveretek II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala alkalmából - Peter Balázs, Szlovák Numizmatikai Társaság, Kassa; 15.15: Kárösszeírás Nyitra és Bars megyékben a Rákóczi-szabadságharc idején - Novák Veronika, az Állami Levéltár vág- sellyei fióklevéltára; 15.30: II. Rákóczi Ferenc makovicai uradalma a 17. században - Ján Adam, Epeijesi Egyetem Bölcsészettudományi Kara. Helyszín: a kassai történelmi városháza nagyterme (Fő utca 59). Kísérőrendezvények: Thaly Kálmán és II. Rákóczi Ferenc - Kelet-szlovákiai Múzeum, Hóhér-bástya (Fazekas utca 7); Rákóczi és a kuruc seregek nyomában, postabélyegek emlékkiállítása, Szlovák Műszaki Múzeum (Fő utca 88). (kozs)

A mellékletet szerkeszti: Korpás Árpád Levélcím:-Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 436, fax: 02/59 233 469, e-maü: korpas.arpad@centrum.sk