Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)

2006-09-29 / 224. szám, péntek

6 FÓKUSZBAN: A MINIMÁLBÉR ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 29. www.ujszo.coi MIT HOZ A MINIMÁLBÉR EMELKEDÉSI? ♦ A bér alsó határának változása nem csak a legkisebb fizetéssel rendelkezőket érinti, a minimál­bérre mintegy 40 jogszabály és rendelet hivatkozik. A legna­gyobb változás a társadalombiz­tosítási járulék alsó határának emelkedése, de változni fog - igaz csak januártól - az egészségbizto­sítási járulék is. Az alábbiakban néhány változást mutatunk be: ♦ Változik a társadalombiztosítási járulék kivetési alapjának alsó ha­tára, mely azonos a minimálbér­rel, a Szociális Biztosító tájékozta­tása szerint mintegy 172 ezer egyéni vállalkozó, és közel 70 ezer önkéntes biztosított fizeti a járulékot a minimális kivetési alap szerint. ♦ Az egészségbiztosítási járulék kivetési alapjának alsó határa ugyancsak a minimálbér összege, a járulékot azonban csak január­tói számítják a megemelkedett összeg alapján. ♦ Nőnek az állam kiadásai is, mi­vel a családtagjaikat gondozó sze­mélyek után az állam a minimál-. bér alapján fizeti a társadalombiz­tosításijárulékot. ♦ Az állam kiadásait növeli az is, hogy több volt munkanélkülinek jár majd az ösztönző támogatás azt követően, hogy elhelyezked­tek. Ezt az állami juttatást azok kaphatják az elhelyezkedésük után is, akik hosszú ideig munka nélkül voltak, és bérük nem ha­ladja meg a minimálbér három­szorosát. ♦ Emelkednek majd a foglalkozta­tás növelését elősegítő támogatá­sok, például a vállalkozás alapítá­sához és új munkahelyek kialakítá­sához nyújtott támogatások, me­lyeket a minimálbér többszörösé­ben határoz meg a törvény. (1-p-j) Hogyan változott a minimálbér, a létminimum és az átlagbér (Sk)? Érvényes (-tói) Minimálbér Létminimum Átlagbér Az átlagbér és a minimálbér aránya (%) 1991.2.1. 2 000 1 700 3 770 53,05 1992.1.1. 2 200 1 700 4 543 48,43 1993.10.1 2 450 1 980 5 379 45,55 1996.4.1 2 700 2180 8154 33,11 1997.1.1. 2 700 2410 9 226 29,27 1998.1.1. 3 000 3 000 10 003 29,99 1999.4.1. 3 600 3 230 10 728 33,56 2000.1.1. 4 000 3 230 11 430 35,00 2000.10.1. 4 400 3 490 11 430 38,50 2001.10.1. 4 920 3 790 12 365 39,79 2002.10.1. 5 570 3 930 13 511 41,23 2003.10.1. 6 080 4 210 14 365 42,33 2004.10.1. 6 500 4 580 15 825 41,07 2005.10.1. 6 900 4 730 17 274 39,94 2006.10.1. 7 600 4 980 18 750* 40,53 Forrás: szociális ügyi minisztérium * - a statisztikai hivatal előrejelzése Minimálbér az Európai Unióban (2005-ben, euróbán) Írország 1 293 Nagy-Britannia Franciaország P* Spanyolország" T"“ 599 Szlovénia uZZTT" 1 .............1491 Po rtugália Csehország Magyarország Lengyelország Észtország Szlovákia C3169 Graf: TASR A szakszervezetek elégedettek lehetnek a kormány döntésével. Felvé­telünkön Ivan Saktor, a Szakszervezetek Konföderációjának elnöke. (SITA-felvételek) A minimálbér emelése elsősorban a fizikai vagy egyszerűbb manuális munkára alapozó vállalatok számára hátrányos A szakszervezetek számára a cél az, hogy a minimálbér elérje a mindenkori átlagbér 60 százalékát Emelkedik a minimálbér összege Október elsejétől 700 koro­nával emelkedik a minimál­bér, a kormány tegnap a ko­rábban felmerült négy lehet­séges összeg közül a legma­gasabbat választotta, 7600 koronában határozta meg a fizetések alsó határát. Enge­dett a szakszervezetek nyo­másának, feltehetően így akarja demonstrálni szociá­lis érzékenységét LAJOS P. JÁNOS A minimálbérről szóló tárgya­lások szinte a kormány megalaku­lása után közvetlenül meg­kezdődtek, júliusban a szociális ügyi miniszter 7260 és 7450 koro­nát javasolt. A Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) már akkor is 7600 koronát követelt, a kormány azonban még a vállalkozók szá­mára elfogadhatóbb összeget ré­szesítette előnyben. A kormány elé már a 7500 koronás javaslat került, a 7600 koronát Ivan Sak­tor KOZ-elnök és Robert Fico kor­mányfő tegnapi tárgyalásán fo­gadták el. A KOZ számára a cél az, hogy a minimálbér elélje a mindenkori átlagbér 60 százalékát, ez azt je­lentené, hogy például jövőre Szlo­vákiában senki sem kereshetne 11 ezer koronánál kevesebbet. A kor­mány támogatja a KOZ elképzelé­sét, de a fokozatos emelés híve. „Alapos elemzésnek akaijuk alá­vetni a minimálbért, és mindent elkövetünk, hogy összege közelít­sen az ádagbér 60 százalékához” - mondta lapunknak korábban Vi­era Tomanová szociális ügyi mi­niszter. A 7450 koronába még belee­gyezett a munkaadók egyik szer­vezete, a Szlovákiai Munkaadók Szövetségeinek Egyesülete (AZZZ SR), a másik, a Munkaadók Or­szágos Szövetsége (RÚZ) azon­ban a minimálbér teljes eltörlése mellett tört lándzsát. Szerintük a bért úgyis a munkaerőpiac szabá­lyozza, a minimálbér csak a mun­kanélküliség csökkentését akadá­lyozza. Ján Oravec, a Szlovákiai Vállal­kozók Szövetségének (APS) elnö­ke azonban egyáltalán nem biztos abban, hogy a minimálbér emelé­sével valóban nő majd a bérek színvonala. „A fizetések összege elsősorban a gazdaság fejlettségi szintjétől függ, sok fejlett ország­ban nincs megszabott alsó bérha­tár, elég, ha megemlítem Német­országot vagy Dániát” - mondta a gazdasági szakember. Martin Hošták, a Munkaadók Országos Uniójának (RÚZ) titkára elismeri, hogy Szlovákiában ala­csony a bérszint, de ezt szerinte törvényileg emelni nem lehet. „Az utóbbi években jelentősen nőtt a bérek összege, hasonlóan az or­szág gazdaságának erősödéséhez, a béremelkedésnek ez az egyetlen szilárd alapja” - véli Hošták. A gazdaság fejlődésénél gyorsabb bérnövekedés árt a gazdaságnak, de a munkavállalóknak is. A túl magas minimálbér a kis­vállalkozóknak is komoly gondot okozhat, elsősorban azért, mert 42 egyéb törvényben szerepel hi­vatkozási alapként. Az ötszáz ko­ronás emelés további 500 koroná­val növelné a járulékok összegét is, ami sok vállalkozó számára el­viselhetetlen megterhelést jelen­tene. „Nem tartom kizártnak, hogy tömegesen szűnhetnek meg vállalkozások - mondta lapunk­nak Viola Kromerová, a Szlovák Kisvállalkozói Szövetség (SŽZ) főtitkára. - Úgy vélem, hogy a mi­nimálbér emeléséből a kormány­nak származik a legtöbb haszna.” Szerinte a béreket csak a mun­ka produktivitásával arányosan szabad emelni, nem szabadna po­litikai ígérgetés alapján emelni a minimálbért. A minimálbér eme­lésével jelentősen nőnek ugyanis a Szociális Biztosító bevételei, jú­liusi adatok alapján ugyanis több mint 240 ezer vállalkozó és ön­kéntes biztosított fizetett társada­lombiztosítási járulékot a mini­mális kivetési alapból számítva. A minimálbér emelésének köszön­hetően a biztosító havonta több mint 50 millió koronával maga­sabb járulékra számíthat. A minimálbér emelése elsősor­ban a fizikai vagy egyszerűbb ma­nuális munkára alapozó vállala­tok számára hátrányos. „A hirte­len végrehajtott jelentős emelés nagyon hátrányos lenne a vállal­kozói szféra számára, mivel drá­gítja a termelést, ez a kisebb tu­dásigényű ágazatokban elbocsá­tásokhoz is vezethet” - mondta la­punknak Martin Hošták, a Mun­kaadók Országos Uniójának (RÚZ) titkára. Ilyen ágazat példá­ul a textüipar vagy a fafeldolgc zás, ahol a bérek jelenleg kicsivi a minimálbér felett vannak. Szít vákiában tavaly a statisztikai h vatal által kimutatott átlagbe 17200 korona volt, ennek 60 szí zaléka 10 320 korona lenne, an 3420 koronával magasabb a j< lenleg érvényes, 6900 körönt minimálbérnél. Ha a pénzügym nisztérium által előre jelzett bél emelkedést vesszük figyelemül akkor a kormány terve alapjá 2010-re gyakorlatilag megdupl; zódna a minimálbér összege. A előrejelzés alapján ugyanis 200( ben az ádagbér több mint 22 ezt korona lehet, ennek hatvan száz; léka több mint 13 ezer korona. Jelentős problémát okozhat minimálbér emelkedése a szegt nyebb régiókban, ahol alacsc nyabb az ádagbér. A szociális m nisztérium is elismeri, hogy egye megyékben, járásokban már ma i teljesül a kormányprogram, Epei jes és Besztercebánya megy egyes régióiban ugyanis a 760 korona megközelíti, vagy meg i haladja a 60 százalékos szinte Ilyen például a Nagykürtösi járá; ahol az ádagbér mindössze 1 ezer korona. Hogyan változik a kivetési alap alsó határa szerint kiszámított társadalombiztosítási járulék minimálbér* beteg­biztosítás nyugdíjbiztosítás munkanél­küliségi garancia alap szolidaritási alap összesen öregségi rokkantsági alkalmazott 1,4% 4% 3% 1% 0% 0% 9,4 % 7 600 106 304 228 76 0 0 714 6900 97 276 207 69 0 0 649 különbség 10 28 21 7 0 66 munkaadó 1,4% 14% 3% 1% 0,25 % 5% 24,65 7600 106 1064 228 76 19 380 1873 6 900 97 966 207 69 17 345 1701 különbség 10 98 21 7 2 35 173 önkéntes biztosított 4,4 % 18% 6% 2% 0% 4,75 % 35% 7 600 334 1368 456 152 0 361 2 671 6 900 304 1242 414 138 0 328 2 425 különbség 31 126 42 14 0 33 246 egyéni vállalkozó 4,4% 18% 6% 0% 0% 4,75 % 33,15% 7 600 334 1 368-456 0 0 361 2 519 6 900 304 1242 414 0 0 328 2 287 különbség 31-126 42 0 0 33 232 * a kivetési alap alsó határa a minimálbér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom