Új Szó, 2006. szeptember (59. évfolyam, 202-225. szám)
2006-09-27 / 222. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. SZEPTEMBER 27. DlGlTÁLlA 17 Sokan már nem is emlékeznek, mi volt a helyzet akár néhány évvel ezelőtt - persze, akkoriban még nem hódítottak a megapixelek és nem volt HSDPA és 3G sem TOP 10 retro mobil - amire ma is emlékszünk Újabb részéhez érkezett a TOP mobilokat összefoglaló sorozatunk. Ezúttal olyan készülékeket válogattunk össze, amelyek a maguk korában meghatározó egyéniségek voltak, akár formatervben, akár műszakilag, akár más szempont szerint. A Mobil Portál ösz- szeálh'tása. FELDOLGOZÁS Napjainkban szinte naponta jönnek ki az újabbnál-újabb készülékek és örülünk, ha kedvenc márkánk kínálatát követni tudjuk. Sokan már nem is emlékeznek, mi volt a helyzet akár néhány évvel ezelőtt. Na persze akkoriban még nem hódítottak a megapixelek és megabájtok, nem volt HSDPA és 3G és még sorolhatnánk. Ezzel együtt annak a kornak is megvoltak a széles rétegek számára ismertté vált mobüjai. Nézzük hát, melyek ezek a meghatározó mobilok! 1998: Nokia 5110 Ahogyan a Nokiának az 5110, úgy a Motorolának a StarTAC sorozat volt a sikertörténete (most meg a RAZR). Egy érdekes rekord is fűződik hozzá, a StarTAC-ből adtak el a legtöbbet a világon, nagyjából 75 millió példányt (a RAZR most tart 50 milliónál). Az egyik első kagyló kialakítású készülékek egyike, ráadásul akkoriban szenzációsan kicsinek és könnyűnek számított. A StatTAC 130 nagyjából egyidős az 5110-el, azonban annál jóval könnyebb (95 gramm) és kisebb is volt. Gyárilag lítium akkumulátorral és rezgéssel, valamint már volt benne 3 perces diktafon és naptár is, cserébe a kijelzőnek csak Talán nyugodtan mondhatjuk, hogy mind hazánkban, mind Európában a Nokia 5110 volt az igazi tömegmobil. Ő az, aki rengeteg családban megfordult, vagy akár még ma is használatban van. Noha a híres Navi gomb már a 3110-esen megjelent, mégis őt tekintik a mai (S40) Nokia menük atyjának. Abban az időben egészen kompaktnak és könnyűnek számított, lehetett rá venni lítium akkumulátort (akár rezgőset is), amellyel vékonyabb és könnyebb lett. A divatos külsőt gyorsan fel lehetett dobni a pillanatok alatt cserélhető előlappal és gombsorral. A későbbiekben a tartozékgyártók ontották magukból a különféle házakat és a fiatalok körében nagy divatja is volt az egyedi megjelenésnek. Ebben jelent meg a szinte kultikus szórakozássá vált Snake játék, volt benne számológép és ébresztőóra is. Teljesen grafikus kijelzőt kapott, kezelhetősége legendásan egyszerű, meglehetősen strapabíró (ehhez jól jött a cserélhető előlap), és sokáig megalapozta a Nokia sikerét a piacon. 1998: Motorola StarTAC 130 A régi időkben az Ericsson meghatározó szereplője volt a piacnak, sokan kedvelték a készülékeiket, köztük a T28-at is. Több szempontból is érdekes ez a modell. Egyrészt meglehetősen vékony (15 mm), egyfajta előszele volt a pengemo- deOeknek. Aztán itt van a még ma sem általános lítium-polimer akkumulátor, ennek komoly szerepe volt a telefon méretében és súlyában. A márkára akkoriban már régen jellemző mumus, a kis kijelző és a drabális antenna őt is jellemezte, ráadásul a mérnökök három sorosra tervezték a grafikus megjelenítőt. Gombnyomásra kipattanó és aktív flipje a könnyű használat és egyben sok bosszúság okozója is volt, mivel idővel elkopott vagy más módon meghibásodott. További ismert hibája volt a végfok elektHol volt, hol nem volt, volt egyszer egy német mobügyártó, Siemensnek hívták. Az egykoron szebb napokat látott márkát mára bekebelezték az erőteljesen fejlődő ázsiaiak és a jelek szerint gőzerővel igyekeznek a konkurencia felé. Volt azonban olyan időszak, amikor a Siemens név egyáltalán nem hangzott rosszul. Hasonlóan a Samsung ronika elpusztulása, amelyet drágán vagy sehogyan sem lehetett javítani. Teljes hanghívás és hangvezérlés, prediktív szövegbevitellel és 250 férőhelyes saját telefonkönyv jellemezte. 2000: Samsung MlOO aktív lenyitható flippet nem lehetett letörni, hiszen túlnyitás esetén törés helyett kiugrott a helyéről. A kijelző egészen nagyfelbontású (128x64 pixel) és teljesen grafikus volt. A zenelejátszón kívül hanghívás, naptár, jegyzettömb, diktafon, 100 férőhelyes telefonkönyv, vüág- óra, számológép, dallamszerkesztő, rezgő hívásjelzés, infraport, ébresztés, 7 játék és távirányítós headset volt megtalálható a szolgáltatásai között. 2000: Siemens SL45 nak, hogy akár több albumnyi zenét magunkkal vigyünk (a legújabb szoftverekkel az 512 MB-os kártyát is kezelte). No persze az SL45 nem csak egy zenemobil volt, hanem egyben egy elég komoly üzleti készülék is. A menü felépítését kissé szokni kellett, de igen bőséges szolgáltatáskínálattal találkozott az, aki őt választotta. 500 férőhelyes telefonkönyv, több órányi felvételre képes diktafon (a kártyára rögzített), rezgés, infraport, WAP böngésző, ébresztés, 7 játék, dallamszerkesztő, naptár, hangtárcsázás és hangvezérlés voltak a főbb jellemzők, mindez egy kompakt, elegáns, alig 88 grammos testben. 2002: Sony Ericsson T68i 1999: Ericsson T28s A koreaiak valamire nagyon rá- érezhettek még 2000 tájékán. Az akkoriban megjelenő Samsung M100 egyik legnagyobb újdonsága a beépített zenelejátszó volt. Ma persze mosolygunk ezen, hiszen már majdnem minden készülék kezeli legalább csengőhang szintjén a zenei formátumot, akkoriban azonban ez meglepő volt. Szintén viccesnek hangzik a 32 MB beépített memória, a bővítésről meg még álmodni sem lehetett. A készülék egyáltalán nem volt nagy, súlya 100 gramm alatt volt, akkumulátora lítium technológiával készült. Már abban az időben kitűnő minőség jellemezte a márkát, az Az Ericsson még a Sonyval való egyesülés előtt piacra dobta a T68m-et, mint az első európai színes kijelzős készüléket (igen, a Siemensnek voltak színes kijelzős mobüjai előtte is, de valóban színes kiegy része volt grafikus. A StarTAC sorozatnak összesen öt tagja volt, ezek a 75, 75+, 85, 130 és Rainbow néven futottak. Utóbbi érdekessége az alaposan kiszínezett készülékház. M100-hoz, a Siemens SL45 is zene- lejátszó képessége miatt volt kedvelt a már akkoriban zenemániás felhasználók körében. Azonban ezt megfejelték azzal, hogy a készülék MMC memóriakártyával bővíthető volt. így már nem volt akadálya anjelzőt a T68m kapott először). Aztán immár Sony Ericsson T68i néven újra kiadták, némüeg frissített verzió gyanánt. A legfontosabb, hogy a T68i már képes volt az MMS-ek küldésére és fogadására. Szerencsére a T68m tulajdonosok feltölthették a T68i szoftverét utólag mintegy T68i-t varázsolva belőle. Ha már MMS, akkor rögtön alkottak is kamerát a telefonhoz. Na nem beépített változatot, hanem az alján fel lehetett pattintani a CommuniCam névre haügató eszközt és már lehetett is fotózni. Ilyenkor a kijelző szolgált keresőként, ami azért érdekes, mert a jóval később megjelenő Siemens S55 esetén nem volt Uyesmi. A színes kijelző nálunk újdonság volt, míg Japánban már akkor általánosnak számított. Természetesen az MMS miatt már használhattuk a GPRS adatátvitelt, így a WAP böngésző is új értelmet nyert. További finomság volt a Bluetooth funkció, amely az infra felváltására született. 2002: Nokia 7650 Az évek folyamán újra a Nokia került a reflektorfénybe, hiszen bemutatták a 7650-et, az első beépített kamerás készüléket. A VGA felbontás sokáig nem is számított rossznak, hiszen bőven voltak a későbbiekben CIF kamerával szerelt modellek. Azon kívül a 7650 tekinthető a Nokia első szétcsúsztatható típusának is, noha a kialakítás nem volt új, hiszen évekkel előtte a Siemens SL10 már eüőtte ezt a petárdát. Nagyméretű, 176x208 pixel felbontású kijelzője, fény- és infra- szenzoijai (utóbbi a kihangosításnál jutott szerephez), polifoni- kus csengőhangjai, Symbian operációs rendszere rendkívül sokoldalú és igen komoly tudású mobütelefonná léptette elő. A memória- bővítést sajnos még kihagyták, de ezzel együtt is igen népszerű volt azok körében, akik meg is tudták fizetni. Támogatta a HSCSD, GPRS és Bluetooth adatátvitelt, tehát mind multimédia, mind üzleti téren igen magas színvonalat képviselt. 2003: Samsung V200 A finnek után a koreaiak is megjelentették első kamerás mobüju- kat Európában, a V200-at. A kamera kialakítása érdekes volt, hiszen a csuklópánt egyik végébe került beépítésre és forgathatóra csinálták, így mondjuk az önarckép készítése gyerekjáték volt. Cserébe csak CIF felbontásban rögzített, na de akkoriban ez az MMS-hez teljesen jó volt. A konkurenseknél jóval szebb belső kijelzőt kapott, a 65 ezer színű TFT csak úgy ragyogott, kívülre pedig monokróm megoldás került. Már 40 szólamú dallamokkal kényeztette gazdáját, lepipálva szinte minden akkori mobüt. A külső kijelző alá beépített 3 LED látványos színekben villogott például bejövő hívás esetén. 2004: Motorola V3 Egy kicsit előreugrunk az időben és elérkezünk a napjainkban tomboló pengemánia megteremtőjéhez, a Motorola V3-hoz. Noha azóta már egy frissített (V3i) és 3G (V3x), valamint számtalan limitált kiadás megjelent belőle, a mai napig az eredeti V3-at viszik, mint a cukrot. A V3 kétségkívül divatot, mondhatni forradalmat teremtett a megjelenésével. Alig 13,9 mm-es vastagsága, fémből készült háza, lézerrel megmunkált billentyűzete rögtön magával ragadta a piacot. Ugyanakkor már a megjelenésekor sem volt éppen lángelme, bizonyos dolgokban (pl. VGA kamera, kicsi és nem bővíthető memória) pedig kifejezetten elmaradt az átlagtól. Ez viszont nem tántorította el a vevőket, akik hónapokon keresztül keményen rohamozták az üzleteket érte. 2003: Nokia 6230 Végezetül következzék a Nokia újabb nagy sikerszériája, a 6230. Sokan ma is úgy tekintenek rá, mint az üzleti mobüok referenciája. Való igaz, hogy kiválóan kiszolgálta az üyen jellegű igényeket, miközben kompakt és elegáns volt. Kijelzőjét és kameráját sok bírálat érte, így a gyártó kiadott egy javított változatot, ahol ezeken felül mást is orvosoltak. Nagyobb lett a belső memória, így nem kellett rögtön az MMC kártyát keresni. Azt azonban már csak a következő utódnál (6233) javították ki, hogy a kártya cseréjéhez szét kellett szedni a telefont. A 3G-t leszámítva rendelkezik minden szükséges adatátviteli móddal, így HSCSD, GPRS, EDGE, infra, Bluetooth és USB mind megtalálható benne, (mob-port) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1
